Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-18 / 162. (4011.) szám
4 ^IWGAlAW^ARHTRMP „Felelősek vagyunk népünkért" A korszerű falumunka vallási, kulturális, gazdasági és szociális programját jelölte ki a magyar katolikus leányegyesületek bártfafíirdői országos értekezlete megadnak arra vonatkozólag, hogy a tanítónő mindenkor teljes odaadással és szabadsággal dolgozhatók az egyházi kultúráért és az egyházi munka keretében a magyar kultúráért. Mü'nster Irma az egyesületi -élet kiépítésének munkáját ismertette s egy másik előadásában a leányegyesületek keretén belül a játék és az ének szerepét körvonalazta nagyszerű szakavatottsággad és rátermettséggel. A falu egészségétől iiigg nemzetünk jövője 1936 julius 18, szombat. Bártfafürdö, július 17. (A PMH munkatársától.) Meghitt keretek közt fejeződött be tegnap a magyar katolikus leányegyesületek vezetőinek Bár tatfürdőn tartott országos értekezlete. A tanulmányi hétnek nevezett országos összejövetelen 23 egyesületi vezető jött el az ország minden részéiből. Legnagyobbrészt tanitőnők, a mozgalom szellemi vezérei, élükön Sehalkház Sára szociális testvérrel, a tanulmányi hét ügyvezetőjével, Esterházy Lujzával, Miinster Irmával és Nagy Erzsébettel, akik egyházmegye! vezetőd tisztet töltenek be. A tanulmányi hét egy nagyszabású mozgalomnak a fontos seregszemléje. Részletes munkaprogramot dolgoztak ki: a katolikus magyar leányegyesületek vallási, kulturális, gazdasági, szociális és karitatív munkájának gyakorlati programját. A nomozgalimat, mint ismeretes, a Szociális Testvérek Társulata indította meg. Ezt a vallási társulatot a fenkölt lelkű Prohászka püspök alapította. Szlovenszkóu 1928-ban Kassán kezdte el áldásos tevékenységét. Ezek a szürke apácaniháboz hasonlító egyenruhában járó szociális nővérek nem a világtól elfordult magányban, hanem éppen ellenkezőleg, az élet legforgalmasabb, a szociáls veszedelmektől legveszélyeztetettebb 'pontjain vállalnak munkát. Kezdetben a városokban kezdték szervezni szociális munkára a katolikus leányokat. Kassa, Léva, Losonc, Pozsony, Komárom, Érsekújvár, Ungvár és Munkács voltak munkájuk első állomásai. A kezdeti sikerek után 1933-ban a püspöki kar egyenesen megbízást adott a szociális testvérek társulatának a magyar nők vallási célú megszervezésére. Ettől kezdve a városi munka mellett a falumon,kára fordították fő- figyelmüket. A mostani bártifai tanulmányi hét is elsősorban a falumu-nka jegyéiben folyt, a falun végzendő egyházi és kulturális egyesületi munka programját alapozták meg. A tanulmányi hét julius 8-án vette kezdetét ünnepélyes Vend Sancte-vel. Az ünnepi szentmisét Zsebráczky Géza prelátus, kanonokplébános, Bártfa rajongva szeretett főpapja celebrálta. Naponta négy előadás hangzott el. Az előadások háromféle tárgynak voltak: egyháziak, a falu problémáit és az egyesületi élet kérdéseit fejtegető előadások. Az egyházi részben Bartba Béla kassai hitoktató a liturgikus élet mélységeit és szépségeit tárta bámulatos szónoki készséggel és meggyőző erővel hallgatói elé. Ugyancsak ő mondott mindennap szentbeszédet a bártfafürdői kápolnában. A falu problémakörét elsősorban Halász Gyula gutái káplán ismertette, aki öt előadásban foglalkozott a falu általános lélektanával, a falusi ifjúság lélektanával, a falu szociális és kulturális életével és a falu munka irányelveivel. Fejtegetései a katolikus társadalomnevelés egyik legkidolgozottabb, leggyakorlatibb területét mutatták be. Az előadó különös erényei közé tartozott, hogy ezt a hatalmas témakört mindenkor érdekés- sé tudta tenni gyakorlati példáival és szelíd humorával. S meggyőzött arról, hogy a falun végzendő egyházi munka nemcsak az egyház, de a magyar nemzet szempontjából is a legfontosabb, legsürgősebb föladatok közé tartozik. Előadásait előnyösen egészítette ki dr. Kirch- knopf Márton orvosnak a falu egészségtanáról tartott két előadása. Az előadó tekintettel volt arra, hogy hallgatódnak jó része pedagógus, ezért erősen kihangsúlyozta a pedagógiai lehetőségeket a gyenmeklélek fejlődési fázisaiban. A nőmozgalomra és a leányegyesületi életre vonatkozó témákat Sehalkház Sára szociális testvér, továbbá Esterházy Lujza és Nagy Erzsébet egyházmegyei vezetők, valamint Miinster Irma egyházmegyei akciós titkár ismertették. Sehalkház Sára a tanulmányi hét céljáról, a vezetés művészetéről, a mozgalom és az egyesület belső viszonyáról tartott három előadást. Mindhárom előadását fenkölt eszmeiség és józán gyakorlatias, ság jellemezte. Nagy Erzsébet losonci tanárnő két előadásában a leány ifjúságnak a katolikus akcióban valló szerepét s a tanítónőnek a katolikus akcióhoz való viszonyát ismertette. Kifejtette, hogy az állam törvényei minden biztosítékot Szándékosan utolsónak említjük Esterházy Lujza két előadását, mert e két előadás programadó jelentőségű volt és összefoglalta az egyesületi élet problémáit a falumunka kérdéseivel. Első előadásában az intelligenciának a népért való felelősségére mutatott ró, a másodikban az egyesületi és egyéni apostolkodás lehetőségeit elemezte és sorolta föl. Az előadó a társadalom életét a fa szervezetéhez hasonlította. Mennél több napfényt továbbítanak a fa levelei a gyökerekhez — mondotta — annál egészségesebbek a 'gyökerek, annál erőteljesebb az egész fa. Mennél többet továbbit a vallás, a -tudás -és a művelődés napfényéből az értelmiség a földműves és munkás rétegek közé, -annál életre valóbbak lesznek ezek és velük együtt az egész társadalom. A magyarság fájának gyökereit a földműves-réteg alkotja. A iöldmüvesség lelki és testi egészségétől függ nemzetünk épsége és egészsége. A nép alapjában erős és egészséges. Ősi erők és értékek rejtőznek benne. De sorvasztó nyavalyák gyötrik. Ilyenek a családi élet bomlása, a gyermekek részéről a rossz bánásmód a szülőkkel, irtózás a gyermektől Berlin, julius 17. Aki az olimpiára készül nézőnek, előbb otthon tartson gyaloglótrénin- get, olyan távolságokat kell majd megtenni Berlinben és Berlin környékén. Maga a Reiohssportfeld a város szivétől földalatti vasúttal mintegy félóra, de az U- Bahnhoiftól imég jó tíz percet kell gyalogolni, amíg az ember az olimpiai stadionhoz ér. (Az olimpiai falu olyan messze van, hogy oda gyalog nem is lehet kimenni.) A Reiohssport- ifeld területén is alapos gyalogtúrákat kell tenni, ha az ember a stadi-om eseményei mellett például a mindenkit nagyon érdeklő vi- vást is meg akarja nézni. Magát az olimpiai stadiont, illetve a Reiehs- sportfeldet 18 kapun keresztül lehet megköze- liteni. A stadionon kívüli területet kilenc körzetre osztották fel. Ezek a körzetek már 100— 150 kilométerre kezdődnek Berlintől. A Reiehssportlfetdhez vezető útvonalakon sok zászlót állítottak fel. Rengeteg zöld virág- füzért csatoltak ki), hogy a pályaudvarokat és az összes utlbaeső középületeket feldiszitsék. Bizonyos távclságckban tankálloimósok állnak rendelkezésre, a Vöröskereszt segélyhelyeket állít fel. Különösen díszes lesz a Unter den Linden, ahol 336 zászlórudon tiz-husz méter hosszú zászlók fognak lengeni A közlekedési vállalatok úgy állították be forgalmukat, hogy óránkint 48.000 nézőt képesek a Reichssportfeldre és onnan visszaszállítani. Harminc földalatti vonat indul imaijd óránként. Németországból kétezer kü- illönvonat megy Berlinbe az olimpiá-sz idején. Nehogy a rengeteg külö n vona t megakassza a forgalmat, ezek a „Fliegende Kolonnc“-k 50 kilométerrel a városon kívül állnak meg, -ahonnan már U-vagy S-vonatok hozhatják he őket a város szivébe. Az olimpiai versenyek köizipontijia természetesen a Reiühssportfeld. Itt még ma is munkások ezrei dolgoznak és valószín üteg dolgozni fognak egészen az utolsó napig, Bővítik a (egyke), egyre lazulóbb erkölcsök, az alkoholizmus. Ezeknek oka az, hogy a hitélet ueim eléggé öntudatos. Elégtelen a nép egészségének gondozása, rossz a táplálkozása, lakásviszonyai egészségtelenek, nagy a gyermekhalandóság, sok a népbetegség. A szegénység egyik oka a szakszerűtlen gazdálkodás úgy a termelés, mint a fogyasztás terén. Ez .magával hozza az eladósodást, az álkultúrát. A nép szervezetlen úgy 'gazdasági, imlint szociális téren. E nyavalyák onnan erednek, hogy falusi népünk nem kap eleget a vallás, a tudás és a müvé-sziet napfényéből. És miért nem kap? Azért, mert az intelligencia nem teljesíti kellően föladatát. Valamennyien felelősek vagyunk ezekért az állapotokért, mert hallatlan mértékben elhanyagoltuk és magára hagytuk a népet. A nép maga nem tudja nevelni magát. Ellenben a jó vezetők, a jó népnevelők csodákat tudnak elérni vele, vezetők híján azonban el- cs-enevészesedés a sorsa. Mi tehát a teendő? Először is sugározzunk falusi népünk felé több szeretetek Érdeklődjünk iránta! Látogassuk. Az elemi iskolák nem elégségesek, iskolán kívüli népnevelésre is szükség van. nézőtereket, miután minden hely kevésnek bizonyul az érdeklődök befogadására, a már kész helyiségeket pedig berendezik, tisztítják, csinosítják. Most rendezik be a telefonkészülékeket. A Redchssportif-eld területén összesen ezer telefonállomás desz a sajtó telefonjain kívül. Úgy az olimpiai stadionban, mint pedig a „m e 1 léke s a tat e r e k e n “, az uszóstadionban. Deuts-chlan-dhalleban és egyebütt az újságírók munkaasztalához vezetik ibe a küllőn t e 1 e f o n á lioimásoka t. # Mütő a stadionban A sportorvosi intézmény központja az oídm-jjj piai faluban lesz, mert ott az összes versenyzőket kényelmesen meg lelhet vizsgálni. Az olimpiai faluban többek között fogorvosi rendelő is lesz. A Reichssport-f-eld sportorvosi rendelőjében — az uszóstadion mellett — tiö-bbek között kiét operációs terem is van, hátha megsérül valaki a versenyek közben. Az egészségügyi berendezéseknek különlegessége a Grünauban felállított vizi mentőállomás, amelyet egy ment óhaj óra építettek fel. Ezenkívül a népesebb nézőtereken repülő mentő járőrök fognak működni. 80 rádióriporter Különleges berendezések vannak a Reicbs- sportifelden az olimpiai események rádión való leadására, összesen 42 nemzet jelentette be, hogy az olimpiáról helyszíni közvetítésekéit akar adni. A különböző rádiótársaságok összesen 80 bemondót fognak Berlinbe küldeni. A rádíóberendezéseket a német Reivíhs- rundifuinkgeselilschaft állította fel. összesen 7000 kilométer hosszú kábelvezotéket raktak le, amelyek az olimpiai stadionokat és egyéb versenytereket egymással és a berlini rádió központjával kötik össze. A Reichssportfelden belül 350 miikrolonkappsolót szereltek fel, ebből 200-at az olimpiai stadionon belül. Neveljük népünket öntudatos vallásosságra, a kultúra szeretetére, helyes egészséggondozásra, okszerű gazdálkodásra, érdekvédelmi szervezkedésre. Neveljük ki benne a falu* szeretetet, a Mdmüves-ön-tudatot. Ma már mindenütt kezd megindulni az iskolán kívüli nevelés (SziMKE, Hanza). Az élmunkások mindenütt magyar tanítóink és tanítónőink. Sok helyen csodálatos munkát végeznek, de mindent nem győzhetnek. Igyekezniük kell munkatársakat szerezni a falusi értelmiség köréből. Felelősek vagyunk a nép leikéért, magyarságáért, boldogulásáért. Felelősek vagyunk érte, mint a pásztor a nyájért. A kultúra nem azért van, hogy magunknak tartsuk és önzőén sütkérezzünk a kultúra napfényében, hanem, hogy világítsunk vele, toválbbitsuk azt. Ha mi nem akarunk apostolai lenni népünknek, akkor tanítást, nevelést, tanácsot vagy senkitől vagy a magyarság iránt idegen elemektől, szovjetibaráto'król, isteutagadóktól fog kapni. Valamikor számon fagja kérni tőlünk népünket az Isten. Azt fogja mondani: Ott éltetek a magyar falun, a magyar nép között. Nagy kincseket helyeztem leikébe. Segítettek neki abban, hogy e kincseket kibányászhassa leikéből? Önmaga, segítség nélkül képtelen volt erre. Benneteket rendeltelek oda, hoigy segítségére legyetek. Mért- hagytátok parlag gon heverni a magyar nép lelkének kincseit. Mi apostolai és jó pásztorai akarunk lenni népünknek — mondotta fejtegetései végén az előadó és szavai úgy csendültek, mint a falumunka vállalását kimondó szent fogadalom. Ebben a szellemben és hangulatban folyt le a tanulmányi hét valamennyi előadása. Ma mintegy negyvenkiét egyesület végzi ezt a szervezett munkát. Minden hónapban készen kap a vezető négy vasárnapra való előadásanyagot. Egy hitibuzgalmi, egy kulturális, egy szociális és egy szórakoztató előadás anyagát. Most uj lendülettel még szélesebb körökben indul meg a munka. Egyházvédő A tengerentúlra rövidhullámú adóállomások fogják közvetíteni a versenyeket. Eddig többszázezren nézték meg a stadionokat és az oldimpiász különböző technikai csodáit. Olyan nagy az érdeklődés még ma is, hogy reggel 8 órától besötétedésig percenkint bocsátanak be ötvenes, vagy százas turnusokat. Japán fürdő A 140 főből álló japán olimpiai csapat átköltözött az olimpiai falu keleti részébe, ahol a japánok előírása szerint japán fürdőket rendeztek be, melyeknek vize igen forró. Itt megismételték az avatási ünnepséget. A falu parancsnoka, von und zu Gfilscha tábornok üdvözölte a japánokat, Kano professzor köszönte meg a nagy előzékenységet, majd pedig’ a japán himnusz hangjai mellett felhúzták lobogójukat uj otthonuk parancsnoki házára. Vizitríbün Grünau, az evezősversenyek színhelye a Siadt'bahnnal félóra alatt közelíthető meg, de az állomástól itt is kell még egy negyedórát sétálni. Tökéletes vizisporttelep. Az egyik oldalon három hatalmas tribün, de miután az érdeklődésből arra következtettek, hogy ez nem elég, cölöpökre még 4—5000 nézőt befogadó ideiglenes tribünöket építettek a vizen. A két triibünsor között fekszik a 2000 méteres olimpiai pálya célvonala, a tribünökről azonban a starttól kezdve figyelemmel lehet kisérni a versenyeket. Egyszerre kilenc c sónak v e r s en ye zhet. Az olimpia tulajdonképpen már meg is kezdődött Berlinben. Ezreket, tízezreket mozgató nagy gépezet dolgozik már, hogy a versenyek idején, augusztus 1—16-a között minden rendben legyen. Dr. F. J. — VASÚTI KEDVEZMÉNY MAGYAR- ORSZÁGON — A BERLINI OLIMPIA VENDÉGEINEK, Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: A MÁV minden külföldi állampolgárnak 50 százalékos utazási kedvezményt biztosit Magyarország vasútvonalain augusztus 19. és 31-e között, tehát az olimpia után. A kedvezményt megkapja minden külföldi állampolgár akkor, ha legalább 48 órát tölt Magyarországon és föl tudja mutatni olimpiai belépőjegyét s a Berlintől Magyarországig szól vasúti jegyet. •és nemzetmentő munka. D. J. Az olimpiai rendezés rekordjai: 2000 különvonat, 1000 telefonállomás, 7000 kilométeres rádiókábel, 42 külföldi leadó, 350 mikrofonkapcsoló