Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-18 / 162. (4011.) szám
2 ^m^MAG^aRHIRLAB ________________________________ 1936 julius 18, szombat. si kerét. Valóban ez volt Riizsdi Arras legnagyobb sikere. A külügyminiszter már évek #ta megragad minden kedvezőnek látszó nemzetközi helyzetet, hogy a tengerszoros- egyezmény revízióját keresztülhajtsa. Az első kísérlet azonban az angolok ellenállásán megtört, mig azután most a Rajna-vidék katonai megszállásával kapcsolatban a törökök elérkezettnek látták az időt, hogy felvessék az úgynevezett békés revízió lehetőségét a tengerszoros-egyezménnyel kapcsolatban. A török vállalkozás sikerrel járt s a lapok megírják, hogy abban a pillanatban, mikor Montreuxben az egyezményt aláírják, török csapatok megindulnak és elfoglalják posztjukat a Dardanellák erődítményeiben. A török kormány természetesen uj erődítményeket is épít, amelyek a fejlett haditechnika követelményeinek megfelelnek. Egyes lapok azt is hangoztatják, hogy a montreuxi egyezmény aláírásának napját nemzeti ünneppé kell avatni, mert fordulópontot jelent a modern Törökország történetében. Berlin aggodalmai Berlin, julius 17. A német sajtó ezzel szemben fokozott nyugtalansággal figyeli a montreuxi eseményeket és különösen a tengerszoros háború esetén való nyitvatartása okoz aggodalmakat a németeknek, mert ebben az orosz—francia szövetségi rendszer megerősödését látják. A hivatalos német diplomáciai sajtóiroda rámutat arra a törekvésre is, hogy ezen az egyezményen keresztül igyekeztek legitimálni a francia—orosz szövetségi egyezményt. S nem csinál titkot belőle, hogy ez a törekvése mennyire idegesíti a németeket. A „Berliner Börsenzeitung“ diplomáciai sezrkesztője kimerítő tudósításában meg is állapítja, hogy Anglia az utolsó pillanatban feladta ellenállását a francia és orosz törekvésekkel szemben. Nagy szótöbbséggel fogadták el a francia hadiipar államosításáról szóló törvényjavaslatot Páris, julius 17. A kamara a hadiipar államosításáról szóló törvényjavaslatot 484 szóval 85 ellenében elfogadta. Ez volt a legnagyobb többség, amit a népfront eddig elért. A törvényjavaslat mellett a népfront képviselőin kívül még 101 képviselő szavazott különböző más pártokból. Csanfcajsek csapatai szétverték a kantont kormány hadseregét Hongkong, julius 17. Az itteni kínai lapok jelentése szerint a Kvantung-csapatok rendetlen sorokban menekülnek Juhanmou tábornok hadserege elöl. A tábornak hét hadosztállyal bemasirozott Kvantungba. Jingtak várost a Kvantung-hadsereg csapatai kiürítették, mert Juhanmou hadserege már a város közelébe ért. Csangda tábornok, a második hadosztály parancsnoka, aki tegnap a visszavonulásra parancsot adott, tisztjeivel együtt megadta magát. Ezzel Csencsitang tábornoknak, az egyesült kanton-haderő parancsnokának helyzete tarthatatlanná vált. A délnyugati tartományok külön kormányának teljes kapitulációja és ezzel Csan- kajcsek győzelme már csak napok kérdése. A lengyel légelháritó szervezet felügyelőjének tragikus halála Varsó, julius 17. Adler Horst lengyel fürdőhely közelében csütörtökön a tenoerbe zuhant egy repülőgép. Az utasok, Orlicz- Dreszer tábornok, Loph ezredes és Lagewarfj pilóta, a tenger hullámaiban lelték halálukat. A danzigi „Falke" nevű gőzhajó, amelynek fedélzetéről a szerencsétlenséget észrevették, nyomban segítségül sietett és a repülőgépet, amelynek csak hátsó része látszott ki a víziből, bevontatta a fürdőhelyre. A gép fülkéjéből ekkor már csak holtan húzhatták lei az utasolkat. Orlicz-Dreszer tábornokot néhány, nappal ezelőtt nevezte ki a köztársasági elnök lég- elháritási felügyelőnek {•-. megbízta az egé*.z állam lég- és gázelháritó szervez? térni i lányi tusával. Románia és Oroszország Titulescu feitünéstkeltö nyilatkozata a népszövetségi reformról, az orosz szövetségről és az általános békeproblémáről- „Ősszel kemény harcok kezdődnek Genfben" Bukarest, julius 17. Titulescu külügyminiszter feitünéstkeltö nyilatkozatot adott az Universul munkatársának, A külügyminiszter többek között a következőket mondotta:-— Békét akarok, de nem vagyok pacifista. Szívesen kötök kölcsönös segélynyújtási szerződéseket, amelyek határainkat biztosítják, de tisztában vagyok azzal, hogy Románia biztonságát legjobban a jó hadsereg szolgálja. A pénzügyi reform, amelyet néhány év előtt keresztülhajtottunk, azt a célt szolgálta, hogy a hadsereg képes legyen hivatásának minden helyzetben megfelelni. „Nem a népszövetséget, az embereket kell megreformálni" — Békét akarok — folytatta nyilatkozatát Titulescu — s ezt a békét a népszövetségen keresztül akarom elérni. De soha nem alapítottam Románia biztonságát egyedül a népszövetségre. Számos speciális szövetségi relációt is teremtettem, mint amilyen például a kisantant és a balkán-antant s noha mindkettő a népszövetség keretében működik, mégis fontos kiegészítései a népszövetségi rendszernek. Ma, amikor sokat hallunk a népszövetség reformjáról, én azt mondom: Vigyázzatok, mert meg fogjátok könnyíteni a revíziós eljárásokat. Szerintem nem a népszövetséget, hanem az embereket kell megreformálni. Semmi ok sincs arra, hogyha azok a szankciós rendszabályok, amelyeket a nagyhatalmak alkalmaztak Olaszország ellen, csődöt mondtak, most ezt a kudarcot a kishatalmak fizessék meg a revíziós procedúra könnyebbétételével. Bizonyos, hogy ősszel kemény harcok kezdődnek Genfben és ma sokkal inkább vagyok a népszövetség mellett, mint valaha. S ha a mi törekvéseinket kudarc éri Genfben, akkor ez engem nem Románia szempontjából érint, mert Románia biztonsága külön szövetségi egyezményekre van- felépítve, hanem mint egy nemzetközi közösség tagját. —- A népszövetségnek csak úgy lehet visszaadni régi hivatását, hogyha az elszenvedett károkat jóvátesszük s én ma jobban hiszek a népszövetségben, mint valaha. Oroszország, Németország, Olaszország — Békét akarok s éppen ezért szövetséget és barátságot akarok minden nemzettel kivétel nélkül. Kijelentem, hogy mindenki, aki biztosítja Románia és szövetségesei határait, szövetségesünknek tudhatja magát. Politikánkat a szovjettel szemben földrajzi helyzetünk határozza meg. Szükséges, hogy egy százhetvenmilliós szomszédállammal harmonikus barátságban éljünk. Nem vagyok kommunista, soha nem osztottam ezt az elvet, de külpolitikai szempontból az a véleményem, hogy az Oroszországgal való szövetség — tekintettel arra, hogy a szovjet a mi szövetségeseinknek, Csehszlovákiának, Franciaországnak és Törökországnak a szövetségese — a jelenleg érvényben levő szövetségi szerződéseinket hatásosabbá tenné. Kijelenthetem, hogy nincs megsegitési egyezményünk Oroszországgal, soha nem vállaltam olyan kötelezettséget, hogy orosz csapatok vonulhassanak keresztül Románián, sőt, azt is elárulhatom, hogy ilyen kötelezettség vállalása még csak a megbeszélések folyamán sem került szóba. S ahogyan barátságot akarok a szovjettel, —1 folytatta Titulescu — ugyanúgy barátságot akarok Olaszországgal és Németországgal is. Nem avatkozom bele egy állam belügyeibe sem s nem látom be, miért ne érezhetnék Németország iránt őszinte barátságot, ha ők békét akarnak. Dicthimnusz Franciaországnak —' Nem titkolom el azonban, hogy barátaink élén a kis- és baíkánantant államai, Franciaország, Anglia és Lengyelország állnak. Ami Franciaországot illeti, hangsúlyozni kívánom, hogy nemcsak azért érdemli meg Franciaország Románia szivében a legszentebb helyet, mert közös ideálok, közös érdekek, sőt közös vér fűz össze bennünket, hanem még két fontos oknál fogva is. Az egyik: Franciaország szövetségeseit mindig a kisállamok sorában kereste, amivel bebizonyította, hogy a nemzetek közötti egyenlőség gondolata milyen mélyen gyökerezik a francia lélekben. A második: Szemtanúja voltam mindazoknak a kísérleteknek, amiket Franciaország a há- .boru befejezése óta a béke megszilárdítása érdekében tett annak ellenére, hogy Franciaországé ma is talán a világ legerősebb hadserege. Nem akarom egyetlen állam békeszándékainak őszinteségét kétségbevonni, ds súlyt helyezek arra, hogy Franciaország béketörekvéseinek őszinteségébe és hadseregének erejébe vetett meggyőződésemnek kifejezést adjak. Ha mindenki a világon békét akar, akkor nagyon egyszerű: létesítsünk egy egységes békefrontot. De ha ez nem sikerülne s nem lehetne megakadályozni a háború kitörését, tisztában kell lennie mindenkinek azzal, hogy Románia nem lesz azoknak a táborában, akik között olyan hatalmak is vannak, amelyek Románia rovására akarják területüket megnagyobbítani. A hódiíás magas isholáqa Brazíliai nemzeti himnusszal és zászlókkal vonulnak he a „sárga hódítók44 Délamerika szivébe Japán invázió Brazíliában ■ ■ Már eddig 600 ezer japán lakója van az országnak Rio de Janeiro, julius hó. (MIT.) Magdiban R'o clo Jaueiirofbain. weim ennyire ezeimbeiöfclö a dolog,, hanem Brazília más nagyobb Ikikjötőiilben, mint például Pennannbucoban. Párában vagy Bolháiban élesem Lehet megfigyelni azt« különös folyamatot, /amely néhány óv elölt megindult s olyan lemdülietiet vett az utóbbi időben* hogy úgy érezzük, mintha máris átfestené az itteni világ íraánét egyelőre még e«a!k egy halvány, de azután majd egyre erőteljesebb — sárga árnyalattal. Érdemes kimenni a kikötőbe, miikor egyik- másik nagy ikivándoírlóhajó megéirta-zlk. A hajó alig vetett horgonyt, máris megjeleiiiuek a hatosáig emberei a fedélzeten s gondosain vizsgálják az 'iratokat. Minden kérdésre pontosan portugálul hangzik a felelet, simán megy műiden, a legkisebb zavar sincs. Az ember azt hinné, az elszegényedett anyaországból érkeznek kivándorlók s csak akkor ámui el, amikor látja leözönlenj a portugálul f,ölelgető kivándorlókat a hajó hid- ján. Japánok, japánok és megintcsak japánok. Felnőttek, asszonyuk, gyermekek, egész családok. S milyen csodálatos, imiindegyiik zászlócskáit szorongat a kéziében, még az anyja karján kuporgó csecsemő kezében is ott lebeg akis zászló. Milyen zászlóval vonulnak be ozok ia japán hódítók Braziiliiiába? Természetesen brazillal zászlóval, amit Tokióból hoztak magukkal!. A kikötőben várja őket a konzuli tisztviselő, esetleg személyesein maga a konzul, a japánok köréijie sereglenek s vékony eénnalhaingon oá- ziemditemek egy himnuszra. Mit énekelnek a japán kivándorlók, atoilk efbben a pillanatban tetteik lábukat. Brazília földjére? Természetesem a brazil himnuszt. Mintha soha életükben■ mást nemi is hallottak volna. A brazíliaiak megületődve állják körül őket, levett kalappal, könnyes szemmel vesznek részt a különös ünnepségben, oda vannak a gyönyörűségtől, le vannak fegyverezve, meg vannak hódítva. A lelkeket máris1 'megnyerték. Lelkes éljenzés fogadja őket, amerre járnak, vagy helyesebben tipegnek, mert olyan szerények, hogy még az uccun se alkarnak nagy helyet elfoglalni. Az egész memébet kik isér ik az állomásra, ott imáir vár rájuk n vonat, amely az ország belsejébe viszi őket. Mindent készen kapnak, pénzük van elég, szerszáma ik. minden, ami a kolonizáiciós munka megkezdéséhez kell, A tokiói kormánynak erre a óéira, vám pénze bőven. A japánok elsőrangúan értenek a szervezéshez, sokkal jobban, mint akármelyik európai nemzet. Minden, stimmel, mindem a-helyén van. Braz 1liláiban ma szívesen látják a japánokat, megbízható, szorgalmas és szerény embereknek ismerik eket, akik ember nemi, járta területeiket hódítanak meg á civilizációnak s ka bejönnek a városba, akkor a lehető legolcsóbb és legjobb murikásamyagot képez ik. A kilencvenes évek óta fokozatosan csökkentik az Egyesült Államokba és Ausztráliába a japán bevándorlást, mindig uj és uj korlátokat állítanak fetl a japán bevándorlók elé, s ma már úgyszólván hermetikusan el vau zárva úgy Északanierika, mint Ausztrália a sárga veszedelem elől. Brazília azonban szélesre tárja kapuit előttük. Marosak azért, is, mert hiszen Brazília és Japán között élénk kereskedelmi kapcsolat áll fenn s azok a hajók, amelyek kivándorlók százaival érkeznek meg a brazil kikötőibe, a Panama-csatornán keresztül értékes rakománnyá] térnek vissza Japánba, Ebben a pillanatban 600 ezer japán lakik Brazíliában s a bevándorlási kvóta mindig nagyobb és nagyobb lesz. Meddig fog ez tartani? Máris akadnak sokan, akik sárga veszedelemről Írnak. Sokain vannak, akik nőm örülnek annak, hogy a bra.zril fővárosban egyre •több és több japán üzlet nyílik meg s hogy. a vidéken egyre több a japán farmer, aki természetesen neun hajlandó csak japán munkást alkalmazni. Vakmerő rablótámadás Tátra lomnicon Kassa, julius 17. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Vakmerő rablótámadás történt tegnap este Tátrnlomnicon. Egy Necsa Hona nevű uri- asszony a® esti órákban a villanegyedben sétált. Az egyik sötétebb helyen egy busz év körüli, elegánsan öltözött fiatalember ugrott az uriasszony elé. Az Ismeretlen rávetette magát az asszonyra és ki akarta tépni a kezéből a kézi táskát. Az asszony egyideig védekezett, de a támadó fiatalember kerekedett felül, az asszonyt az utszéli árokba lökte és a táskával elmenekült. A táskában apróságokon kívül csupán 20 korona volt. Az ismeretlen rabló kézrekeritésóro megindult a nyomozás.
