Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-17 / 161. (4010.) szám

1936 fóliás 17, péntek. 3 A béke szelleme Széleskörű amnesztia Ausztriában jobb és bal felé Schuschnigg likvidálja 1934 emlékeit - Az osztrák püspöki kar üdvözli a békemüvet Becs, július 16. Az osztrák kormány elha. tározta, hogy széleskörű amnesztiarendelettel fogja megpecsételni az osztrák-német ki­egyezést, Schuschnigg kancellár rádióbeszé­dében utalt is az amnesztia lehetőségére. Egyes jólinformált körökben úgy tudják, hogy már teljesen elkészült az amnesztiaja­vaslat tervezete s a közeli napokban már megvalósitásra is kerül. Az amnesztia a hí­rek szerint minden eddiginél szélesebbkörü lesz s nemcsak a politikai bűnösöket fogja érinteni. A lényeg természetesen a politikai bűnösök kegyelemben részesítése, E tekin­tetben nagy jelentősége van az amnesztiá­nak azért, mert nemcsak azokra a már el­itéit bűnösükre terjed ki, akik most töltik ki büntetésüket, hanem a folyamatban levő eljárásokra is. S állítólag nemcsak jobb, ha­nem baloldali pártállásu politikai elítéltekre is kiterjed. Tehát a szerencsétlen 1934-es év minden nyomasztó emlékét likvidálni akar­ja az osztrák kormány, úgy a februári, mint a júliusi felkelés elitéltjei, legalább is egy- részük, kegyelemben részesül. Az osztrák kormánynak ez az elhatározása határozót-1 tan hozzá fog járulni a köz&zellem konszo- £ lidálódásához. sek —-, amely a német népet éppen ilyen súlyos időkben kettévágta, olyan sorsteljes órában következett be, amikor a nyugati népek békéje komoly veszélyben forog. Ép­pen ezért mindenki jóleső megnyugvással vette tudomásul azt a nagyjelentőségű béke­aktust, amely meglepetésszerün elnémította a viszályt a két német nép között. A püs­pöki kar, mint hivatott védelmezője és őre a békének, megnyugvással és őszinte öröm­Prága, július 16. A külpolitikai szerkesz­tők klubja dr. Krofta külügyminiszter hat­vanadik születésnapja alkalmából banket­tet rendezett, amelyen a külügyminiszter az üdvözlő beszédekre adott válaszában töb­bek között a következőket mondotta: — Az osztrák-német megegyezéssel kap­csolatban különös hírek láttak napvilágot, Csehszlovákiában semmi sem történik ti­tokban. Ha Csehszlovákia valamit tenne mel vette tudomásul' ezt a békemüvet, amely nemcsak a szerződő felek üdvét szol­gálja, hanem túli azon jelentősége van azért is, mert a háborús veszélyt csökkenti s mert a népek együttmunkálkodásának és megér­tésének nagy eszméjét szolgálja. A levélben az érsek hódolatát fejezi ki a kancellár államférfim képességei iránt és a püspöki kar nevében őszinte köszönetét mond neki. vagy tenni szándékozna, nem fogja azt el­titkolni a kisantant, Franciaország és a szovjet előtt. Mint mindenkor, úgy most is a velük való teljes egyetértésben fogunk el­járni. Nem kétséges, hogy az osztrák-német megegyezés rendkívüli jelentőséggel1 bir, amelynek az európai államokra gyakorolt nemzetközi kihatásai igen áthatok lehetnek. Ma még természetesen nem lehet helyesen értékelni a jelentőségét és fölbecsülni a ha­tását. Fölösleges azonban magunkat bármi­Krofta a némát—osztrák—olasz megegyezésről képpen is nyugtalanítani. Teljesen egyetért­hetünk azokkal, akik úgy ítélik meg a hely­zetet, hogy az osztrák-német-olasz meg­egyezés legalább egyidőre Középeurópa ! megnyugvását fogja eredményezni, ha a nyugtalanság két főforrása, az Anschluss- ra és a Habsburg-restaurációra való törek- 1 vés bizonyos időre betemetődik. Ez a meg- Ü nyugvás ránk nézve is eredmény, mert egy- S részt módot nyújt államunk politikai, gaz- ;j dasági- és szociális erejének növelésére, be­vált szövetségi kapcsolataink megszilárditá- i sára, másrészt pedig fölkészülhetünk az esetleges további európai tárgyalásokra. Nem volna helyes arra gondolni, hogy az osztrák-német-olasz megegyezés hatásai ránk nézve csak kedvezőtlenek lehetnek. Vissza kell utasítanunk azokat az átlátszó célzatossággal terjesztett híreket, hogy sze­münk előtt államunkkal és szövetségeseink­kel' szemben ellenséges államokból álló ha­talmas és egységes blokk születik, amely veszélyeztethetné a középeurópai helyzetet, f Csehszlovákia, melynek se Németországgal, sem Olaszországgal' és Ausztriával sohasem volt és ma sincs komolyabb nézeteltérése, I minden Középeurópában való gazdasági együttműködésre vonatkozó komoly és őszinte törekvést csak üdvözölne. EMMMBBBMMBMMMi Francia aggodalmak Németország kuion békejavaslatot tesz Angliának? Miért nem sürgőt Angliának a brüsszeli konferencia? - Papén közre* működésével memorandum készül Berlinben London részére Páris, július 16. A párisi sajtó egyre ide­gesebb hangon foglalkozik a brüsszeli kon­ferencia kilátásaival. Éles szemrehányások hangzanak el' Anglia felé, amiért London bizonytalan és ingadozó magatartásával megnehezíti Franciaország békemunkáját. A lapok ennek ellenére annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy Anglia végül mégis­csak magáévá teszi a francia álláspontot. Különösen most, hogy Montreuxben egyez­ség jött létre, talán kedvezőbb lesz a légkör a Foreign Office palotájában is. Mi az angol manőver célfa? A „Matin" véleménye szerint tanácsos lenne, hogyha Anglia, Franciaország és Belgium közös álláspontot tudna elfoglalni az egész Locarno-komplexumban, még mi­előtt Róma is résztvesz a tanácskozásokban. Az ilyen egységes fellépés jelentősen meg­erősítené Franciaország diplomáciai hely­zetét Németországgal szemben, amelynek pozíciója az osztrák kiegyezés révén lénye­gesen megerősödött. Az angol bizonytalan­sággal! és konzekvenciáival szemben ott áll Hitler legújabb ténykedése, amelynek jelen­tőségét nem lehet lebecsülni. Ideje lenne, — állapítja meg a lap —, hogyha Anglia nagyobb figyelmet szentelne a francia ér­dekeknek s aktív részt vállalna a béke fenntartásának munkájában. Az „Oeuvre" Anglia ingadozó magatartását azzal ma­gyarázza, hogy az angolok mindenképpen meg akarják nyerni a németeket az európai együttműködésre. Majd a következőket fűzi e megállapításhoz: Az, ami most London­Megegyezés Montreuxben Az angolok és az oroszok elfogadták a francia közvetítő javaslatot ■■■ „Lázadás Hitler e!Jen“ A ma reggeli „Reichspost" úgynevezett szabotázsesetekről ad számot és éles han­gon kikel azok ellen a nemzeti szocialisták ellen, akik szabotálják a megegyezést, A lap szerint a megegyezést követő első meglepe­tés és első idegesség óráiban g nemzeti szo­cialisták, vagy legalább is egyes kevéssé tájékozott csoportok azt hangoztatták, hogy Hitler elárulta őket s ezért tüntettek az egyezmény ellen. Különösen Persenberg- ben, Neumarkton és Ybsben kerüli sor ilyen incidensekre, a tüntetők horogkeresz­teket mázoltak a házak falaira, sőt az or­szágúira is, a középületek falaira pedig a Habsburgokat és Zita excsászárnét szidal­mazó szavakat pingáltak. Ybsben a hazafias front néhány vezérének ajtajára olajfesték­kel kenték fel a horogkeresztet, hogy az eső le ne moshassa. A lap hozzáfűzi, hogy a; hazafias osztrák közvélemény ezeket a nem­zeti szocialista kilengéseket Hitler-ellenes lázadásnak tekinti és úgy alkot róluk véle­ményt, Innitzer levele Sthuuhnísghoi Dr. Innitzer, Bécs biboros-érseke az osz­trák püspöki kar nevében levelet intézett dr. Schuschnigg kancellárhoz, Az áldatlan testvérháboru — írja az ér­Kánya és Neurath táiiratváitása Budapest, julius 16. (Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelentése.) Kánya Kálmán magyar külügyminiszter a német-osztrák megegyezés alkalmából meleghangú táviratot intézett Neu­rath német külügyminiszterhez. Kánya minisz­ter távirata a következőképpen hangzik: — Benső szükségét érzem annak, hogy a si­keres német-osztrák megegyezés alkalmával őszinte örömömet és megelégedésemet közöl­jem Nagyméltóságoddal. Teszem ezt abban a meggyőződésben, hogy ez a megegyezés nemcsak két szerződő országra, hanem egész Európára nézve jelentős lépés az általános megbékülés felé. Nagyméltóságodnak ehhez a sikerhez a legszivélyesebb szerencsekivána- taimat küldöm. A német külügyminiszter a következő távirat­ban válaszolt Kánya külügyminiszternek: — A legszivélyesebben köszönöm Nagy- méltóságodnak a német-osztrák egyezmény megkötése alkalmával kifejezésre juttatott szerencsekivánatait. Nekem is az a meggyő­ződésem, hogy a két állam között létrejött megegyezés nemcsak az érdekelt országokra nézve fog áldásosnak bizonyulni, hanem ezen túlmenően jelentős lépé*í jelent a nemzetközi helyzet feszültségének enyhülése felé. Momtreux, julius 16. Szerdán a késő esti óráikban sikerült végre az angol és orosz állás­pont között tátongó rést áthidalni. A két nagy­hatalom — mint ismeretes — a tengerszorosnak háború esetén való nyitvatartása kérdésében nem tudott megegyezni, mert mig Oroszország bizonyos föltételekhez kötötte, hogy valamely hadviselő állam keresztüljárhat a Dardanellá­kon, addig Anglia az összes hadviselő államok hajói előtt minden különösebb feltétel nélkül nyitva akarta tartani a tengerszorost. A meg­egyezés az orosz javaslat alapján jött létre, az angolok magukévá tették az orosz álláspontot s a vitás kérdésben a következő megegyezés jött létre: A tengerszoros háború esetén minden hadviselő hatalom előtt zárva van, kivéve a jelen szerződés 23. cikkelyében felsorolt esete­I ket. Ez vonatkozik elsősorban egy megtáma­dott államnak nyújtandó segély esetére, amikor Törökországot külön szerződés kötelezi segély- r/^yjtásra. Ea a külön segélynyújtási szerződés a népszövetségi egyezmény keretébe van be­illesztve és a 18. cikkely megállapításaira tá­maszkodik. A megállapodás a francia közvetítő javaslat szellemében jött létre és Paul Boncour sikeré­nek számit. Úgy az oroszok, mint az angolok magukévá tették ezt az álláspontot. Kifogással élt a japán delegátus, még pedig azzal az indo­kolással, hogy az uj megállapodás túlnő meg­bízatásának keretein, tehát a kormánytól kell hozzájárulást kérnie. A bolgár kiküldött viszont a támadó fél mégha tár ozásának precizirozását sürgette. A bolgár álláspont ugyanis az, hogy necsak az érdekelt hatalmak elbírálására legyen bízva, hogy kit nyilvánítanak támadó félnek, hanem ezt a népszövetségi eljárás állapítsa meg. A kérdést mindenesetre kormánya elé terjeszti. Ugyancsak kormányuk elé terjesztik az uj meg­állapodást a román és a jugoszláv megbízot­tak is. bán folyik, klasszikus angol manőver, ami­nek az a célja, hogy a konferenciát elterelje igazi céljától és kiforgassa lényegéből azt a megál’lapodást, amit Páris, London és Brüsszel vezérkarai kötöttek arra az eset­re, hogyha a Németországgal való tárgya­lások kudarcba fúlnának. Berlin uj tervei Ami a montreuxi konferenciát illeti, a la­pok kivétel nélkül hangoztatják, hogy a Í a konferencia sikere máris biztosítottnak te­kinthető. S egybehangzóan rámutatnak ar- n ra, hogy a montreuxi konferencia sikere is bizonyíték amellett, hogy nemzetközi szer­ződéseket békés utón is meg lehet változ­tatni. A „Figaro" londoni szerkesztője egyéb­ként arról értesül megbízható helyről, hogy a német kormány kimerítő memorandumot készít London részére az osztrák-német egyezség minden részletéről, úgy politikai, mint gazdasági vonatkozásairól s ezt a me­morandumot tekintik válasznak az angol kérdőívre. A lap munkatársa megállapítja, hogy az emlékirat egyben uj és állítólag meglepetésszerü javaslatot is tartalmaz az angol-német együttműködésre vonatkozóan, Londonban Papén hosszú berlini tartózko­dását ezzel a készülő memorandummal hoz­zák kapcsolatba. Alksnis sxovjettóbomok Masnik miniszternél Prága, julius 16. Machnik nemzetvédelmi mi­niszter ma délelőtt fogadta Alksnis tábornokot, a szovjetorosz légi haderő főparancsnokát. A miniszternél lefolyt kihallgatás után Alksnis tá­bornok látogatást tett Syrovy tábornok hadse­regfelügyelőnél és Krejci vezérkari főnöknél. A nemzetvédelmi miniszter az orosz vendégek tisz­teletére délben a Barrandowon dezsőnét adott. Alksnis és kisérete a délutánt Prága történelmi nevezetességei megtekintésének szentelte Csíz Jód Br óm fürdő Ajánlva: l relmeszesedés, ideg, mirigy, csont, börbajoknál, golyva, hüdések és a? anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó pausál kúrák: 21 napra az összköltségekkel Kö 1.200’— 28 napra az összköltségekkel Kö 1.550— Gyermekszanatórium. - Ismertetőt kük a Fürdőigazgatóság, Ciz Uúpele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom