Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-16 / 160. (4009.) szám
Í936 julius 16, csütörtök* «pi«ctAWílsrhikl® 7 Miiben idő vótkoió Az időjárás egyelőre változatlan. A Kárpátokat kivéve, ahol a hőmérséklet kissé emelkedett, hűvös, csapadékra hajló idő van. — Időjóslat: Átmeneti felmelegedés után ismét hűvösebb, élén- kebb nyugati széllel. — MEGVALÓSULT A SZEGÉNY MAGYAR GYERMEKEK NYARALTATÁSA. Az Egyesült Párt pozsonyi sajtóosztálya (Jakab-városbirőtér) közli: Ismeretes, hogy ez év tavaszán még a volt nemzeti párt pozsonyi helyi szervezete, illetőleg főtitkársága társadalmi mozgalmat indított a po- zsonykörnyéki szegénysoreu magyar gyermekeknek a szünidő idejére magyar vidéken való elhelyezésére. A pozsonykörnyéki telepek túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakossága különösen megsínyli a jelenlegi válságos helyzetet és a munka- nélküliségből eredő nyomor úgy táplálkozásban, mint minden egyéb élebviszonylatlban a legsúlyosabban a magyar telepesek kiskorú gyermekeit érinti. Ezidén a nyaraltatásra küldött magyar gyermekeket csallóközi és mátyásföldi magyar föld- birtokosok és gazdák látják vendégül, illetőleg kisebb mezei munkáknál is felhasználják őket, a nyár végén pedig lélekben és testben megerősödve térnek vissza szüleikhez, hozzátartozóikhoz. Az idei gyermeknyaraltatás csupán kezdete az ezután évenkint rendszeresen véghezviendő, állandó mozgalomnak, annál is inkább, mert az Egyesült Pált különös súlyt helyez a magyar szociális kérdés nemcsupán szem előtt tartására, de a legszélesebb | lehetőségek mellett a gyakorlati megoldás kérész tülvitelére. A magyarság eléggé életerős arra, hogy belső kérdéseit önmaga oldja meg. A nők harcolnak, de — nem fizetnek A női emancipáció világszerte mérföldes lépésekkel halad. Ma már senkinek sem jut eszébe elcsodálkozni afölött, hogy Kemál fogadott leánya repülővizsgát tett és mint tiszt belépett a török hadseregbe. A férfi- nép ezt a lépést csak megelégedéssel könyvelte el s a példa követésére várt mindenütt. Kemál leányának példája, úgy látszik, Csehszlovákiában is vonz. Erre vall az, hogy az alkalmazásban lévő nők szervezete meglepő indítvánnyal készül előállni. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy éppen úgy rukkolni akarnak, mint a férfiak. Erre az üdvözlésre méltó elhatározásra azonban nem valami „férfias“ szempont bírta őket, hanem sokkal praktikusabb, tehát sokkal közelebb fekvő pénzügyi ok, még pedig az, hogy hadmentességi adót kötelesek fizetni. Ezt elkerülendő, elhatározták, hogy inkább ők is hajlandók kirukkolni, semmint „a saját hibájukon kívül álló okokból reájukrótt súlyos hadmentességi adót“ fizetni. 2400 halott, egymiltiárd dollár kár — az amerikai hőség legújabb mérlege Csütörtökre végre enyhülés várható? Newyofk, július 15. Az elviselhetetlen gyilkos hőség ma sem csökkent. A halottak száma, akik a hőhullámnak estek áldoztuk meghaladja a kétezernégyszázat. Az átlagos hőmérséklet az Egyesült Államokban és Kanada egyes részeiben 38 fok Celsius. A lakosság kimondhatatlanul szenved a tespesztő, melegházra emlékeztető forróságtól és a halálozások és megbetegedések száma óráról-órára veszedelmesen növekszik. Michigan államban az utóbbi napokban 466 ember halt meg, Visconsin államban 284 a halottak száma. A csiíkágói időjárásvizsgáló intézet jóslása szerint szerdára csapadék várható az aszály-sujtotta vidéken. Az Associated Press jelentése szerint a termésben okozott károk nagyon gondos becslés szerint túlszárnyalják az egy- milliárd dollárt, Oiven helyen ég az erdő Legsúlyosabban pusztít a hőség Ontario kanadai tartományban. Itt számos községben nem is tudják a halottakat eltemetni, mert oly nagy tömegű a halálozás, hogy nem tudnak elég sírhelyet adni a halottak számára. Ezekben a falvakban és városokban éjjel-nappal temetnek. Az eddigi veszedelemhez járul az erdőégés is, amely egyre nagyobb területeket fenyeget. Ontario északi részében ötven helyen gyulladt ki az erdő és a tűz a rekkenő szárazságban hihetetlen sebességgel terjed. Egy bányatelepet az a veszély fenyeget, hogy az erdőtűz eléri és elpusztítja, ezért az egész lakosság autókon menekült el a veszélyeztetett vidékről. Észak-Dakotában kisiklott egy gyorsvonat, mert a sinek elgörbültek a hőség következtében. A vonat számos utasa megsebesült. Enyhülés? Csikágó, julius 15. Északnyugati irányból csapadékokat jelentenek, amelyek lassan elérik a hőségterület határait. Az időjárásjelző intézetek jóslása szerint az eső ma már széles területen fog enyhülést hozni. A remények ellenére a halálos áldozatok száma egyre növekszik és a hivatalos jelentés szerint ma reggel 2407 volt az áldozatok pontos száma. Nem egészen két hét alatt esett ennyi ember áldozatul a kegyetlen hőségnek. A Mount Everest ismét visszaverte vakmerő támadóit Hogyan hiúsult meg a legjobban e!ő’.észitett vállalkozás a világ legmagasabb csúcsának megmászására? — A RIMASZOMBATI HATVANÉVESEK TALÁLKOZÓJA. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A hatvan éven felüli rimaszombati „ifjak11 évente szokásos összejövetele a Polgári Kör kert-helyiségéiben zajlott le a legnagyobb siker mellett. A találkozón a 91 éves id. Ráibely Miklós korelnökölt, mellette Kerekes Dezső, Lukács Géza, dr. Zehe'ry István, dr. Krecs Gyula, id. dr. Ráróssy Gyula, Rőczey Dániel, Káposztás József, Váry János, Pe- recz Samu, Falvay János, Zsuiffa Kálmán, Lengyel Pál és Czelder János ültek az elnöki asztalnál, legtöbb éveik jogáp. A fehér asztalnál elsőnek dr. Zehery István köszöntötte a kortársakat, majd Si- chert Károly felolvasta Márkus László főszerkesztőnek ez alkalomra irt s nagy derültséget keltett üdvözlő rigmusait; a legnagyobb sikert azonban Mispál István főrendező reíerádája aratta, aki az estélyen megjelentek pontos statisztikájából adott szellemes ízelítőt. A nyolcvanteritékes banketten eszerint „2886 évet11 képviselnek a 60 éven felüli ifjak, mig az 50—60 korhatárt 122:3 év képviselte s- az 50-ig 485 évet adtak hozzá az „aranyit;ak“, úgyhogy a vacsorán résztvevők évszáma együttesen 4594 évet tett ki. 1309 évvel többet, mint a tavalyi találkozón résztvetteké. Mitske Gusztáv szellemes pohárköszöntője után Reiner László, a Rimaszombati Magyar Dalegylet kiváló szólistája, Váry Jánosnak két uij dalszerzeményét énekelte el Illés Béla és cigányzenekarának kísérete mellett, a szerzőnek és dalosnak kijáró zugó tapsok között. A pohárköszöntők sorát ezután dr. Mihalik Dezső és dr. Kovács László újból elindították s a „hatvanéves ifjak14 a jó vacsorát, jő bor és jó cigány segítségével kedélyes hangulatban végigszórakozták, igretet téve, hogy az összejövetelt jövőre is megismétlik. — SZÁZÖTVEN HÁZ ÉGETT LE EGY MACEDÓN FALUBAN. Szófiáiból jelentik: A bulgáriai Macedóniában lévő Ransko községben tegnap délután borzalmas tűzvész keletkezett. A tűz gyorsan terjedt s csakhamar százötven ház állott lángokban. A lakosság a pueztitó elemmel szemben tehetetlen volt s ezért a katasztrófa színhelyére kato- maeágot vezényeltek ki. A tüzet csak ma reggelre sikerült lokalizálni. A pusztulás borzalmas méretű, a százötven ház a benne lévő berendezéssel együtt a tűz martalékává lett. Ezenkívül számos marba és ló is elpusztult. A községnek mintegy hatszáz lakosa hajlék nélkül maradt. Hivatalos becslés szerint a kár meghaladja a 10 millió VfeóÁ London, julius 15. Több ízben beszámoltunk a merész vállalkozásokról, amelyeknek célja a Mount Everest megmászása volt. Minden eddigi kísérlet sikertelenül végződött, az utolsóelőtti alkalommal pedig a bátor vállalkozók nagyrésze életével fizetett meg azért a vakmerőségért, hogy el akarta érni a „szent hegy“ csúcsát, amelyet ember még nem taposott. A Mount Everest mindeddig győztes maradt az emberrel szemben és szinte valóban uigylátszik, hogy isteni erők védik a világ legmagasabb hegyének felső, titokzatos rétegeit. Nemrégiben közöltük, hogy a legújabb 'vállalkozás is kudarccal végződött és a kipróbált nagyszerű turisták végleg lemondtak a tervről, hogy a Mount Everest csúcsát elérjék. Minden lehetőt elkövettek, hogy a merész tervet végrehajtsák és úgy térhetnek vissza hazájukba, mint bátor hősök, noha nem sikerült vállalkozásuk. A leggondosabb e!őkéssü!elek Az utolsó expedició oly gondossággal készült föl az útra, amilyenre példa még neim volt. A legalaposabb előkészületek tették valószínűvé az eredményt és kezdetben valóban úgy látszott, hogy ezúttal sikerülni fog legyőzni a hegy óriást. A hegymászók az utolsó pillanatig kitartottak, újból és újból nekifogtak a már lehetetlennek látszó feladatnak, miig végül is kénytelenek voltak meghajolni a hegycsúcs fenyegető fensége előtt. Hugh Rutt- ledge, az expedició vezetője, súlyos lelkiállapotban határozta el magát a visszatérésre, annál is inkább, mert 1933-ban' ugyancsak ő volt az, aki a szinte már elért cél előtt kénytelen volt a küzdelmét föladni. Akkor fogadalmat tett, hogy mégis legyőzi a hegyóriást, de a fogadalom ereje sem tudta sikerre vezetni a bámulatraméltóan kitartó sportembert. A tiifszereitcsés kezdet Kezdetben minden jól ment. Április 29-én az expedíció tagjai a Rongbuk-glecser lábánál felállították a kiinduló, első számú táborhelyet. Az volt a tervük, hogy hat-hét táborhelyet állítanak föl útközben és ilyimódon közelítik meg a hegycsúcsot. Az utolsó táborhelyet négyszáz méterrel a csúcs alatt akarták létesíteni. Arra számítottak, hogy innen három órai erős meneteléssel eljuthatnak a csúcshoz. Kezdetben nagyon enyhe volt az időjárás és így rövid idő alatt különös megerőltetés nélkül sikerült a második és harmadik táborhelyet berendezni. Május 15-én, egy héttel korábban, mint eredetileg tervezték, az előcsapat már eljutott az északi gerincre és itt felállította — 6900 miéter magasságban — a negyedik táborhelyet. A következő napon megérkezett a derék- csapat Smythe és Shiipton vezetésével, negyvenegy teherhordóival. Minden a legnagyobb rendben volt. szelek, már elérte a Himalája-vidéket. A hegymászók ennek ellenére továbbra is bizakodóak voltak, mert azt remélték, hogy a rendkívüli monszun enyhébbé teszi az időjárást. Egyik nap telt a másik után, de a viharok nem enyhültek és a vidék nem tisztult fel. Ekkor az a terv támadt, hogy éjszaka haladnak előre, amikor az éjszakai fagy keményen tartja a hóréteget. Úgy vélték, hogy ilyimódon könnyebben ímegbirtóznak a hegygerincen vezető veszélyes úttal. Éjszakánként azonban heves nyugati szél fújt, amely az egész hegyvidéket áthatolhatatlan hőrétegbe burkolta és igy nem sikerült a kétségbeesésből támadt tervet megvalósítani. Végső erőfeszítések Még egyszer úgy látszott, hogy a szerencse az expedíció mellé szegődik. A monszun enyhült, a szél átváltott északnyugati irányba és megtisztogatta a hegyet a hótömegektől. Junius 5-én felderítő osztag indult útnak. De a hóban, amely ekkor rendkívül csúszós és iszapos volt, nem lehetett előrehaladni. — Örültünk, hogy újból visszatérhettünk valamennyi emberünkkel, — ez volt Rutt- ledge rádióüzenete. Fellázadnak a hegyóriás szellemei Ekkor 'váratlanul heves hóvihar keletkezett. Rettenetes lavinák zuhantak alá, amelyeknek dörgő zaját a harmadik táborhelyig hallották az expedició ottmaradt tagjai. Ijesztő és megpróbáltatással teli órák voltak ezek, mert az a veszély fenyegetett, hogy a negyedik táborban levő turistákat a hóvihar elzárja a visszatéréstől. A további előnyomulás egyelőre lehetetlen volt, ezért Ruttledge elrendelte a negyedik táborhely kiürítését. A visszavonulás rendkívül veszélyes körülmények között ment végbe, mert egyetlen elővigyázatlan lépés súlyos lavinaszerencsétlenséget idézhetett elő. Szerencsére valamennyien épségben értek vissza a harmadik táborhelyre. Mindnyájan bizakodóak voltak, mert azt hitték, hogy rövidesen ismét útnak indulhatnak. Vigyázat; monszun! Ekkor, május líl-én, az aliporei időjárás- jelző telepről rádiójeleutés érkezet^ amely, azt közölte, hogy monszun közeledik, amely tiz nappal előbb képződött, mint várták. Junius 10-ére volt várható, hogy a veszedelmes szél eléri a Mount Everestet, így tehát a hegymászóknak már csak három heti idejük maradt. A monszunnal való verseny- futásban minden nap rendkívül fontossá vált. Ekkor már ugylátszott, hogy összefognak az ellenséges hatalmak a vállalkozók ellen. Várakozás ellenére tovább tartottak a hóviharok és igy az egész expedició kénytelen volt a második táborhelyre visszatérni. Ez május 2í2-én történt. Éjszakai hegymászás Három nappal későbben újból útnak indultak a harmadik táborhely felé. El is értek oda, de az egyre veszedelmesebb időjárásban nem maradhattak ott sokáig. A monszun, amelyet nem gátoltak cllenA kettévált hómező A következő napon ragyogóan szép volt jlaz idő. Harris és Shipton útnak indultak, ijhogy elérjék az északi nyerget. Alig jutottak néhányszáz méter magasságba, mikor hirtelen robajjal kettészakadt egy hatalmas hómező. A felület jégtömbökre tört és e tömbök lefelé zuhantak a mely szakadékba. Shiptont a meredély felé sodorta a megindult jégmező, Harrisnak sikerült a túlsó oldalra menekülnie és csáklvájáva] megkapaszkodni a jégfalban. Megkötötte magát és a kötél segítségével sikerült a veszedel- I mesen lefelé csúszó Shiptont is magához húznia. A gyors és bátor cselekvés mentette meg mindkettőjük életét. A tanulság A könnyen tragikusan végződhető kísér" et bebizenyitotta, hogy rendkívül veszélyes az északi gerinchágón való áthaladás, mert a monszun meleg áramlatának hatása alatt széttöredeznek a jégmezők. Szerencsére idejében és áldozat nélkül tehették meg ezt a fölfedezést, mert különben az egész expedíció könnyen elpusztulhatott volna, ha mégegyszer megkísérelték volna a negyedik tálbor elérésiéi A terv nem sikerült, a merész vállalkozóknak be kellett látniok, hogy a biztos halálba sietnek, ha folytatják a vállalkozást és igp kénytelenek voltak feladni a küzdelmet.
