Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-15 / 159. (4008.) szám
9 Í936 julíus 15, szerda. /^KÖZGAZDASÁG £ „A gabonatermés jő é$ átlagon felüli" • A földművelési miniszter nyilatkozata • Prága, julíus 14. Dr. Zadina földművelési miniszter egy csehországi gazdagyülésen az időszerű mezőgazdasági kérdésekről nyilatkozott. Kijelentette, hogy a kormány a gabonamonopóliummal kapcsolatos valamennyi intézkedését ebben az esztendőben idejekorán, az aratás előtt tette meg (?) és a foganatosított intézkedések egyik főcélja a fölös gabonakészletek apasztása s a gabonamonopólium kijátszásának megakadályozása. A monopólium időszerű kérdéseit a kormány olyképen oldotta meg, hogy a megoldás kielégíti a termelőket, a fogyasztókat, a molnárt és a sütőiparost(?). ' A földművelési miniszter ezután a terméskilátásokról beszélt és annak a véleményének adott kifejezést, hogy az idei gabonatermés jó és egyes vidékeken átlagonfölüli, A kiadós esők a termés minőségének nem ártottak, az eső csupán annyi kárt okozott, hogy a gabona megdőlt, ami megnehezíti az aratási munkálatokat A többi mezőgazdasági növény termése — mondotta a miniszter — szintén jó. Az idei zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermés mennyiségben jobb a tavalyinál és a fogyasztóközönség ellátása a gazdasági év egész tartamára biztosítva van. A miniszter ezután méltatta a mezőgazdasági kényszeregyezségek szabályozásáról szóló rendelet jelentőségét, végül kijelentette, hogy immár köztudatba ment át, hogy a gazdák gazdasági megerősödése jótékony hatást gyakorol valamennyi termelési ág prosperitására és emeli az állam gazdasági és szociális színvonalát. A gabonamonopőlium 1936-ban (t. 1.) Prága, julíus 14. A Gabonatársaság elnöke tegnap, amint arról beszámoltunk, behatóan tájékoztatta a sajtót a gabonamonopólium uj rendeletéről. A nyilatkozat lényegét már tegnap közöltük s olvasóink már tudják, hogy a kenyérgabona bevásárlási árának ügyében fölemelt tiltakozásunk legalább azt a sovány eredményt érte el, hogy a búza és a rozs beváltási árából levonásra kerülő illeték a Zólyomtól keletre eső feladóállomásokon nem lesz olyan nagy, mint a minőre eredetileg tervezték, amikor is nem vették figyelembe azt a körülményt, hogy a prágai fuvarparitás a köztársaság keleti felében amugyis egészen 19—20 koro- niág terejdő mértékben csökkenti a beváltási árakat. Sajnálatos, hogy a, méltányosság elve csak a búza és a rozs illetékére terjed ki és a többi gabo- nanemüére nem. A tegnap elhangzott Feierabend-nyilatkozatból kitűnik, hogy a kormány nem a gazdák interpellációjának megfelelő értelemben tesz eleget annak a aigéretének, hogy a gabona ára stabil marad, mert valóban stabil csak az eladási ár lesz, amely a kenyérgabonánál a gazdasági év egész tartama alatt sem változik, a bevásárlási ár csak annyiban nevezhető stabilnak, hogy a tavaly megállapított alapárak papiron legalább 1940 júniusáig maradnak érvényben, de azokból minden esztendőben bizonyos illetékeket vonnak le s ezeket az illetékeket évről-évre, mindenkor egy gazdasági év tartamára állapítja meg a kormány. Ez a rendszer annyit jelent, hogy a tavalyi árakat a gazda mindaddig nem éri el, amiig a fogyasztás nem haladja meg a termelést és amíg a Gabonatársaságnak anyagi gondjai lesznek. Feierabendnek igaza van abban, hogy a termelésnek & fogyasztással arányban kell lennie, de abban nincsen igaza, hogy csak a termelést kell a csökkent fogyasztáshoz mérni, mert sokkal célszerűbb lenne a beváltási és az eladási ávak közötti nagy különbözeiét annyira redukálni, hogy az emberek kedvet kapjanak a kenyérevéshez és ennek a kedvtelésüknek a mainál kisebb anyagi áldozatok mellett hódolhassanak. A kenyérfogyasztásban nem csak az játszik szerepet, hogy zöldségből, gyümölcsből, gombából és burgonyából jó a termés, hanem az is, hogy telik-e egy karéjjal több kenyérre vagy sem. Ma már senki sem tagadja, hogy a búzaterület 8 százalékos csökkentéséről szóló rendeletet nem tartották meg a gazdák. Érdekes, hogy noha a rendelet későn jött, mégis inkább Szlovenszkón és Kárpátalján tartották be, mint a történelmi országokban. Az uj gazdasági évben nem 8, hanem közel 25 százalékkal kell a búzaterületet redukálni, hogy a vetésterület ne haladhassa meg a 750.009 hektárt. Az is érdekes, hogy ez a mélyreható redukció nem érinti olyan közelről Szlovenszkót, mint a tavalyi, amely csak 8 százalékos volt. Ennek a magyarázata abban van, hogy a vetésterületeket ebben az esztendőben nem lineárisan kell leszállítani, hanem vissza kell állítani az 1930. évi állapotot, amikor a búzaterület nem volt közel 1 millió, hanem csak 750.000 ha. A redukciót csak ott kell végrehajtani, ahol a búzaterület 1930 óta emelkedett, márpedig nem Szlovenszkón és nem Kárpátalján vetették rá magukat a gazdák a búzatermelésre. Szlovenszkón ma sem termelnek több búzát, (Olasz-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások.) A megtorló intézkedések hatálytalanitása után rövidesen olasz-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások indulnak meg. A két állam közötti gazdasági kapcsolatok szabályozása érdekében, hir szerint, előbb csak ideiglenes egyezményt kötnek s annak érvénybdépte után haladéktalanul letárgyalják az olasz-csehszlovák gazdasági kérdéseket és a kölcsönös árucsereforgalom ügyét véglegesen szabályozó, hosszúlejáratú szerződés valamennyi pontját. (Uj részvénytársaság.) A belügyminisztérium a „Momtania" bányászati rt. pozsonyi részvénytársaság alapszabályait jóváhagyta. mint a monopóliumot megelőző időben, tehát nem ott kell tartani attól, hogy a készülő rendelet rákényszeríti a gazdákat a termelés átállítására. A havi pótdijak rendszere megváltozott. A búza beváltási ára a gazdasági év folyamán a tavalyi 18 koronával szemben az idén csak 14 koronával emelkedik és a rozs ára 15 helyett mindössze 12 koronával javul. , Szeptembertől decemberig a búza és a rozs ára havonta csak 0.50 koronával emelkedik. Januártól a havi pótdij 2 koronát tesz majd ki, de az áremelkedés, amely a búzánál a gazdasági év végéig tart, a rozsnál májusban megszűnik. Az árpa ára februárban emelkedik utoljára. I Az uj rendszert azzal magyarázta a Gabonatársaság elnöke, hogy az uj pótdijak a termelőt arra| kényszerítik, hogy az árpát előbb adja ki a kezéből 1 és a kenyérgabonát csak később hozza forgalomba, íme, a kereskedelmi forgalom irányítása! Arra azonban nem talált magyarázatot a monopólium elnöke, hogy a beváltási alapár csökkentése mellett miért kellett a havi pótdijak összegét is redukálni. Az uj rendszer nem szolidáris, mert csak a szegény embert sújtja, aki nem várhatja ki a tavaszt, amikor jó ára van a búzának és a rozsnak, hanem — mert szükségé van a pénzre — kénytelen azt a legalacsonyabb és a legmélyebbre redukált áron átadni a Gabonatársaságnak. Igen érdekes az uj rendelet azon rendelkezése, amelyet Feierabend közölt elsőnek a nyilvánossággal, s amely hatályon kiviil helyezi a kormány szavatosságáról szóló régebbi rendelkezéseket. A jövőben a kormány csak akkor szavatol, ha behozatalra ad utasítást a Gabonatársaságnak és a behozatal veszteséggel jár. Feierabend nem titkolta azt az aggodalmát, hogy a beváltási és az eladási ár közötti feszültség, amely búzánál métermázsánként 80 koronát tesz ki, rácsábitja a gazdát arra, hogy a gabonát zugban értékesítse és a molnárt arra, hogy zugban vegyen. Ezt a veszedelmet a Gabonatársaság az ellenőrök szervezetének tökéletesítésével kívánja ellensu- Sj Iyozni. A társaság röpülő-ellenőröket fog foglalkoztatni s motorkerékpárokkal, valamint gépkocsikkal szereli fel őket, hogy tevékenységüket könnyen és gyorsan fejthessék ki. Nagyon fáj a Gabona- társaság elnökének, hogy a kormány nem teljesítette a társaság kívánságát és nem vette el a malmoktól a bizományosi jogot. A malmok fokozottabb ellenőrzésére a társaság szintén uj rendszert óhajt alkalmazni, ami abból áll, hogy a malomkerekekre ellenőrző gépet szereltet, amely — mint az autótaxi taxamétere — pontosan megmutatja, hogy hány fordulatot végzett a kerék, vagyis mennyit őrölt a malom. A Gabonatársaság elnöke valószínűen nem ismerte még Zadina földművelési miniszter nyilatkozatának azt a részét, amelyben a miniszter megelégedésének ad kifejezést és azt mondja, hogy a gabonamonopólium uj rendelete az idén idejekorán készült el, mert valószínűen nem mondta volna, hogy a rendMet — amely még hivatalosan ma sem jelent meg — az Idén is elkésett s rezignáltan tette hozzá, hogy lassan már tradícióvá kezd válni, hogy a gabonamonopóliumról szóló rendeletet akkor szö- vegezik, amikor már Csehországban is megpen- diilt a kasza. (Jugoszlávia fakivitele a szankciók következtében erősen visszaesett.) Belgrádiból jelentik: A januártól májusig terjedő ötlhavi időszak során Jugoszláviából 198 millió dinár értékű fa került kivitelre. A kivitel a tavalyi év azonos szakának adataihoz viszonyítva értékben 107 millió dinárral csökkent. A fa- export hanyatlása az olaszellenes megtorló intézkedésekre vezethető vissza. (Mezőgazdasági kényszeregyezség.) Zsabká- né szül. Gas Erzsébet, Turréte. Vagyonfelügyelő dr. Molnár Sándor, Mijava. A követeléseket augusztus 20-ig kell bejelenteni a mijavai járásbíróságon. Erősen csökkenő irányzatot mutat a borbehozatal Prága, július 14. A borbehozatal az utóbbi években lanyhuló irányzatot vett föl, mert amíg régebben évente 250.000—450.000 hl bor került behozatalra, az utóbbi évek átlaga csupán 70.000—80.000 hint tesz. Csehszlovákia főképpen Görögországból, Spanyolországból, Olaszországból, Franciaországból és Jugoszláviáiból importál külföldi bort. A borbehozatal csökkenését nem a fogyasztás hanyatlása, hanem a ibeliöldi termelés fokozódása idézte elő, ami kitűnik abból, hogy a fogyasztás a válság éveiben sem ment vissza. Az elmúlt esztendőben mintegy 600.000 hl adózott bor került forgalomba. A szőlőtermelő területek terjedelme valószínűen csakhamar eléri a 80.000 hia-t, ami nem tulnagy, hiszen ötven évvel ezelőtt még 42.000 ha terjedelmű területen termeltek szőlőt a mai Csehszlo- ivákia területén. A szőlőtermő terület a filoxera pusztítása következtében előbb erősen összezsugorodott, később azonban ismét mintegy 22.000 ha-ra emelkedett. A szőlőtermő terület az utóbbi időben évente mintegy 1000 ha-ral emelkedik s az ültetéshez (kellő venyigét a szőlősgazdák az államtél kapják, tehát nem kell külföldi venyigét be-j hozniok s így nem kell kitenniök magukat annak a veszélynek, hogy behurcolják az egyes külföldi bortermelő államokban erősen elterjedt San Jósé férget. Csehszlovákiában főleg fehér bort adó szőlőt termelnek. (Az adóhátrálékok likvidálása.) Az adóhivatalok utasítást kaptak arra, hogy az adóhátrá- lékokra vonatkozó tárgyalások során értesítsék a feleket, hogy a leírás elveszti hatályát, ha az adófizető nem tartja be a kedvezmény kilátásba való helyezése során emelt feltételeket, vagy ha a feltétélek teljesítése előtt csődbe kerül. (Németország jelentősége a Duna-államok külkereskedelmében.) Budapestről jelentik: Magyarország 1982. évi külkereskedelmi forgalmának. 14.8 százaléka Németországba irányult. A múlt éviben a német piac a magyar külkereskedelemnek már 28.9 százalékát vette át, vagyis a magyar árucikkek egynegyedét a németek vették meg. Mégjciblban növekedett Németország jelentősége a többi dunai állaim külkereskedelmében. így 1082- bem Bulgária kivitelének 26 százaléka ment .Németoirszágiba, tavaly a német piac a bolgár kivitelből már 48 százalékkal részesedett. Aránylag még erősebb Németország szerepe Görögország külkereskedelmiében. A görög kivitel 14.5 százaléka ment 1982-ben a német piacokra, ezzel szemben tavaly 29.0 százalék volt Németország részesedése. Jugoszlávia kivitelében ugyanakkor 11.3 százalékról 18.7 százalékra, Románia kiviteléiben pedig 12.3 százalékról 16.5 százalékra növekedett a Németországba irányuló forgalom. (Őszre marad a minimális árak bevezetéséről szóló kormányrendelet.) A kormány, mint ismeretes, törvényrendelet-terve,zeitet készített egyes kisipari szakmában rendszeresítendő minimális árak tárgyában. A tervezetet már a legutóbbi minisztertanács tárgysorozatára vették föl, az utolsó ,pillanatban azonban váratlan akadályok merültek föl miért is a kormány nem tárgyalta le, 'hanem ismét a tárcaközi tanácskozások napirendjére tűzte a tervezetet. A rendelet tehát csak a nyári szünet után jelenhetik meg. (Hatálytalanították az olaszellenes megtorló intézkedéseket.) A törvények és rendeletek gyűjteménye 213. 6zám alatt pénzügyminiszteri hirdetményt közöl az olaszellenes szankciós intézkedések hatálytalanitásáról. A hirdetmény az 1935. november 8-án kelt 208. számú pénzügyminiszteri rendeletet hatálytalanítja a ezzel ismét normális állapotokat honosít meg az olasz—csehszlovák árucsereforgalommal kapcsolatos hitelnyújtás terén. A törvények és rendeletek gyűjteménye a Csehszlovák Nemzeti Bank szabályrendeletét is közli, amely az olasz—csehszlovák fizetési forgalom terén foganatosított szankciós intézkedéseket érvényteleníti. (Élénkül a szénfogyasztás.) Junius második felében 20.109 vagon barnaszén és 19.104 vagon kőszén került kereskedelmi forgalomba. A barnaszénfogyasztás a tavalyi év azonos szakának adataihoz viszonyítva 2199 és a kőszénfogyasztás 4435 vagonnal emelkedett. (A csődstatisztika legújabb adatai.) A stat sz- tikai hivatal jelentése szerint júniusban 54 csődöt nyitottak és 91 kényszeregyezségi eljárást indítottak. A csődök száma a májusi kimutatásban közölt 52-vel szemben emelkedett, de tavaly júniushoz viszonyítva, amikor 74 csődöt nyitottak, csökkent. A kényszeregyezeégek száma májushoz viszonyává (80) emelkedett, die tavaly júniushoz (134) viszonyítva csökkenést mutat. Szloven- szkón 7 ősöd és 12 kényszer egyezség volt az elmúlt hónapban, Kárpátalján csődnyitás nem történt s 2 kényszer egyezségi eljárás indult. (Devizák és valuták.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 1, Berlin 0.50, Kopenhága 0.50, Oslo 0.50, Stokholm 0.50, Zürich 0.125, London 0.125 Helsingfors 0.05 és Newyork 0.02 koronával gyöngült, amig Varsó 0.25 koronával megszilárdult, A valutapiacon 1 koronával lanyhult az olasz líra árfolyama. Rohamosan emelkedik a sertésbehozatal Prága, julius 14. Az állatfoehozatal júniusi adatai ma váltak ismeretessé. A kimutatás szerint júniusban 5 (1935 júniusában 0 és 1934 júniusában 22) lovat, 2 (2, 6) szarvasmarhát és 18.2,11 (15.522, 2483) sertést hoztak be. A kimutatásból tehát megállapítható, hogy a sertésbehozatal júniusban ismét erőteljesen emelkedett. Az elmúlt hónapban főképpen Romániából (8478) és Jugoszláviából (8600) importáltak sertést Csehszlovákiába. Júniusban ezenkívül 1156 (246, 599) juh került 'behozatalra; mégpedig Lengyel- országból 634 és Magyarországból 522 darab. Ezenkívül 3791 (89.534) baromfi (kizárólag Romániából) került behozatalra*. A behozott hústermékek mennyisége 115 (187,2.5 q). Zsírból 10.231 (2456, 4075) q került külföldről Csehszlovákiába. A zslrbehozatali sztatiszkában Magyarország 4320, Hollandia 1197, Jugoszlávia 1942, USA 1143 q-val szerepel. Júniusban továbbá 29.517 (15.770, 47.934) q bőrt hoztak be: Délamerikából 17.306, Ázsiából. 3350, Afrikából 1899, USA-ból 1412, Lengyelországból 436 q-t stb. A januártól júniusig terjedő félévi időszak során 415 (78, 156) lovat, 802 (087, 61) szarvasmarhát, 122.850 (69.091) sertést, 9334 (4289, 5354) juhot és 19,449 (15.182, 26.684) baromfit importáltak Csehszlovákiába. Ezenkivül 42 (28, 26) q húst, 543 (432, 152) q hústerméket, 66.305 (14.672, 54.929) q zsírt és 179.171 (113.941, 217.15) q bőrt hoztak be. ÉRTÉKTŐZSDE Prága ellanyhult Prága, julius 14. (Pragoradio.) Az értéktőzsde tegnapi forgalmában megnyilvánult szilárd irányzat nem terjedt át a mai tőzsdenapra. A tőzsde-* idő elején nyereségbiztositások történtek, amelyek következtében hanyha irányzat jött létre. Az irányzat kialakulásának folyamatában politikai nézőpontok is szerepet játszottak, ameny- nyiben a német—osztrák egyezményhez fűzött kommentárok is befolyásolták a tőzsdeközönség hangulatát. A lanyha irányzat nem volt egységes jellegű, mert több papír árfolyama megszilárdult. A tőzsdeidő második felében jóformán valamennyi értékpiacon barátságossá változott az irányzat és a forgalomba került papírok részben behozhatták kezdeti árfolyamveszteségüket. Olcsóbbodtak: Bánya és Kohó 5, Cseh Kereskedelmi 13, Cseh Cukor 8, Budweisi Sör 125, Cseh—Morva Gépgyár 10, Hellmann 7, Hein- richsthali Papír 8, Kolini Vegyi 13, Brüxi Szén 5, Poldi 3, Prágai Vas 7, RaKo 10, Ringhoffer 10, Sellier és Bellot 5, Északi Vasút 90, régi Északi Vasút 60, uj Északi Vasút 15, Észak- cseh Szén lí, Schoeller 5 és Skoda 8 koronával. Drágultak: Alpesi 10, Zettlitzi Kaolin 5 és Walter 50 koronával. A szilárdkamatozásu értékek piacán nyugodt irányzat uralkodott s az állampapírok árfolyama változatlan maradt. Nemhivatalos kuliszban egységes irányzat nem alakult ki, a hangulat azonban barátságosnak nevezhető. Cseh Fegyvergyár 25, Kloster- Bráu 10, osztrák CC-aranyjáradék 12.50, magyar CC-aranyjáradék 0.50 és a frankra szóló Skoda-obligáció 5 koronával drágult, ezzel szemben Dráva 2 és Sphinx 2.50 koronával olcsóbbodott. A bankrészvények magánforgalmi piacán a Csehszlovák Nemzeti Bank árfolyama kissé megszilárdult. A magánlombardkölcsönök kamatlába nem változott, a pénzpiacon 15 napra szóló kölcsö- nökben voltak kötések. Mit kapunk a valutákért ? Prága, julius 14. K{ 100 pengőért ....... 533.50 100 schillingért ...... 478.50 100 lengyel zlotyért .... 451.50 100 román lejért .................... 15.975 10 0 német márkáért .... 708.— 100 ezüstmárkáért.................... 795.— 10 0 dinárért .............................. 58.80 100 olasz Hráért .................... 180.90 10 0 svájci frankért.................... 793.50 10 0 francia frankért.................... 163.20 10 0 Belgáért .............................. 416.— 100 holland' forintért . . . 1643.— 1 angol fontért......................... 123.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 Mit fizetünk a valutákért? Prága, julius 14. Kö 100 pengőért .............................. 536.50 10 0 schillingért ......................... 481.50 100 lengyel zlotyért .... 454.50 100 román lejért . . . . . 16.275 100 német márkáért .... 712.— 100 ezüstmárkáért .................... 805.— 10 0 dinárért ....... 59.20 100 olasz Hráért .................... 182.10 10 0 svájci frankért.......... 796.50 10 0 francia frankért.......... 163.80 10 0 Belgáért .............................. 418.— 100 holland forintért . . . 1649.-» 1 angol fontért ...... 124.— 1 Amerikai dollárért . » « , 24.40