Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-15 / 159. (4008.) szám

9 Í936 julíus 15, szerda. /^KÖZGAZDASÁG £ „A gabonatermés jő é$ átlagon felüli" • A földművelési miniszter nyilatkozata • Prága, julíus 14. Dr. Zadina földművelési mi­niszter egy csehországi gazdagyülésen az idő­szerű mezőgazdasági kérdésekről nyilatkozott. Kijelentette, hogy a kormány a gabonamonopó­liummal kapcsolatos valamennyi intézkedését ebben az esztendőben idejekorán, az aratás előtt tette meg (?) és a foganatosított intézkedések egyik főcélja a fölös gabonakészletek apasztása s a gabonamonopólium kijátszásának megakadá­lyozása. A monopólium időszerű kérdéseit a kormány olyképen oldotta meg, hogy a megol­dás kielégíti a termelőket, a fogyasztókat, a molnárt és a sütőiparost(?). ' A földművelési miniszter ezután a terméski­látásokról beszélt és annak a véleményének adott kifejezést, hogy az idei gabonatermés jó és egyes vidékeken átlagonfölüli, A kiadós esők a termés minőségének nem ártottak, az eső csu­pán annyi kárt okozott, hogy a gabona megdőlt, ami megnehezíti az aratási munkálatokat A többi mezőgazdasági növény termése — mondotta a miniszter — szintén jó. Az idei zöld­ség-, gyümölcs- és burgonyatermés mennyiség­ben jobb a tavalyinál és a fogyasztóközönség ellátása a gazdasági év egész tartamára bizto­sítva van. A miniszter ezután méltatta a mezőgazdasági kényszeregyezségek szabályozásáról szóló ren­delet jelentőségét, végül kijelentette, hogy immár köztudatba ment át, hogy a gazdák gazdasági megerősödése jótékony hatást gya­korol valamennyi termelési ág prosperitására és emeli az állam gazdasági és szociális színvo­nalát. A gabonamonopőlium 1936-ban (t. 1.) Prága, julíus 14. A Gabonatársaság elnöke tegnap, amint arról beszámoltunk, behatóan tájé­koztatta a sajtót a gabonamonopólium uj rendeleté­ről. A nyilatkozat lényegét már tegnap közöltük s olvasóink már tudják, hogy a kenyérgabona be­vásárlási árának ügyében fölemelt tiltakozásunk legalább azt a sovány eredményt érte el, hogy a búza és a rozs beváltási árából levonásra kerülő illeték a Zólyomtól keletre eső feladóállomásokon nem lesz olyan nagy, mint a minőre eredetileg tervezték, amikor is nem vették figyelembe azt a körülményt, hogy a prágai fuvarparitás a köztársa­ság keleti felében amugyis egészen 19—20 koro- niág terejdő mértékben csökkenti a beváltási ára­kat. Sajnálatos, hogy a, méltányosság elve csak a búza és a rozs illetékére terjed ki és a többi gabo- nanemüére nem. A tegnap elhangzott Feierabend-nyilatkozatból kitűnik, hogy a kormány nem a gazdák interpel­lációjának megfelelő értelemben tesz eleget annak a aigéretének, hogy a gabona ára stabil marad, mert valóban stabil csak az eladási ár lesz, amely a kenyérgabonánál a gazdasági év egész tartama alatt sem változik, a bevásárlási ár csak annyiban nevezhető stabilnak, hogy a tavaly megállapított alapárak papiron legalább 1940 júniusáig marad­nak érvényben, de azokból minden esztendőben bizonyos illetékeket vonnak le s ezeket az illeté­keket évről-évre, mindenkor egy gazdasági év tar­tamára állapítja meg a kormány. Ez a rendszer annyit jelent, hogy a tavalyi árakat a gazda mind­addig nem éri el, amiig a fogyasztás nem haladja meg a termelést és amíg a Gabonatársaságnak anyagi gondjai lesznek. Feierabendnek igaza van abban, hogy a terme­lésnek & fogyasztással arányban kell lennie, de ab­ban nincsen igaza, hogy csak a termelést kell a csökkent fogyasztáshoz mérni, mert sokkal célsze­rűbb lenne a beváltási és az eladási ávak közötti nagy különbözeiét annyira redukálni, hogy az emberek kedvet kapjanak a kenyérevéshez és ennek a kedv­telésüknek a mainál kisebb anyagi áldozatok mel­lett hódolhassanak. A kenyérfogyasztásban nem csak az játszik szerepet, hogy zöldségből, gyümölcs­ből, gombából és burgonyából jó a termés, hanem az is, hogy telik-e egy karéjjal több kenyérre vagy sem. Ma már senki sem tagadja, hogy a búzaterület 8 százalékos csökkentéséről szóló rendeletet nem tartották meg a gazdák. Érdekes, hogy noha a ren­delet későn jött, mégis inkább Szlovenszkón és Kárpátalján tartották be, mint a történelmi orszá­gokban. Az uj gazdasági évben nem 8, hanem kö­zel 25 százalékkal kell a búzaterületet redukálni, hogy a vetésterület ne haladhassa meg a 750.009 hektárt. Az is érdekes, hogy ez a mélyreható re­dukció nem érinti olyan közelről Szlovenszkót, mint a tavalyi, amely csak 8 százalékos volt. Ennek a magyarázata abban van, hogy a vetésterületeket ebben az esztendőben nem lineárisan kell leszállí­tani, hanem vissza kell állítani az 1930. évi álla­potot, amikor a búzaterület nem volt közel 1 mil­lió, hanem csak 750.000 ha. A redukciót csak ott kell végrehajtani, ahol a búzaterület 1930 óta emelke­dett, márpedig nem Szlovenszkón és nem Kárpát­alján vetették rá magukat a gazdák a búzaterme­lésre. Szlovenszkón ma sem termelnek több búzát, (Olasz-csehszlovák kereskedelmi tárgyalá­sok.) A megtorló intézkedések hatálytalanitása után rövidesen olasz-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások indulnak meg. A két állam közötti gazdasági kapcsolatok szabályozása érdekében, hir szerint, előbb csak ideiglenes egyezményt kötnek s annak érvénybdépte után haladékta­lanul letárgyalják az olasz-csehszlovák gazda­sági kérdéseket és a kölcsönös árucsereforgalom ügyét véglegesen szabályozó, hosszúlejáratú szerződés valamennyi pontját. (Uj részvénytársaság.) A belügyminisztérium a „Momtania" bányászati rt. pozsonyi részvénytár­saság alapszabályait jóváhagyta. mint a monopóliumot megelőző időben, tehát nem ott kell tartani attól, hogy a készülő rendelet rá­kényszeríti a gazdákat a termelés átállítására. A havi pótdijak rendszere megváltozott. A bú­za beváltási ára a gazdasági év folyamán a tava­lyi 18 koronával szemben az idén csak 14 koronával emelkedik és a rozs ára 15 helyett mindössze 12 koronával javul. , Szeptembertől decemberig a búza és a rozs ára havonta csak 0.50 koronával emelkedik. Ja­nuártól a havi pótdij 2 koronát tesz majd ki, de az áremelkedés, amely a búzánál a gazdasági év végéig tart, a rozsnál májusban megszűnik. Az ár­pa ára februárban emelkedik utoljára. I Az uj rendszert azzal magyarázta a Gabonatár­saság elnöke, hogy az uj pótdijak a termelőt arra| kényszerítik, hogy az árpát előbb adja ki a kezéből 1 és a kenyérgabonát csak később hozza forgalomba, íme, a kereskedelmi forgalom irányítása! Arra azonban nem talált magyarázatot a monopólium elnöke, hogy a beváltási alapár csökkentése mel­lett miért kellett a havi pótdijak összegét is redu­kálni. Az uj rendszer nem szolidáris, mert csak a szegény embert sújtja, aki nem várhatja ki a ta­vaszt, amikor jó ára van a búzának és a rozsnak, hanem — mert szükségé van a pénzre — kénytelen azt a legalacsonyabb és a legmélyebbre redukált áron átadni a Gabonatársaságnak. Igen érdekes az uj rendelet azon rendelkezése, amelyet Feierabend közölt elsőnek a nyilvános­sággal, s amely hatályon kiviil helyezi a kormány szavatosságáról szóló régebbi rendelkezéseket. A jövőben a kormány csak akkor szavatol, ha beho­zatalra ad utasítást a Gabonatársaságnak és a be­hozatal veszteséggel jár. Feierabend nem titkolta azt az aggodalmát, hogy a beváltási és az eladási ár közötti feszültség, amely búzánál métermázsánként 80 koronát tesz ki, rácsábitja a gazdát arra, hogy a gabonát zugban értékesítse és a molnárt arra, hogy zugban vegyen. Ezt a veszedelmet a Gabonatársaság az ellenőrök szervezetének tökéletesítésével kívánja ellensu- Sj Iyozni. A társaság röpülő-ellenőröket fog foglalkoz­tatni s motorkerékpárokkal, valamint gépkocsikkal szereli fel őket, hogy tevékenységüket könnyen és gyorsan fejthessék ki. Nagyon fáj a Gabona- társaság elnökének, hogy a kormány nem telje­sítette a társaság kívánságát és nem vette el a malmoktól a bizományosi jogot. A malmok foko­zottabb ellenőrzésére a társaság szintén uj rend­szert óhajt alkalmazni, ami abból áll, hogy a ma­lomkerekekre ellenőrző gépet szereltet, amely — mint az autótaxi taxamétere — pontosan megmu­tatja, hogy hány fordulatot végzett a kerék, vagyis mennyit őrölt a malom. A Gabonatársaság elnöke valószínűen nem is­merte még Zadina földművelési miniszter nyilatko­zatának azt a részét, amelyben a miniszter meg­elégedésének ad kifejezést és azt mondja, hogy a gabonamonopólium uj rendelete az idén idejekorán készült el, mert valószínűen nem mondta volna, hogy a rendMet — amely még hivatalosan ma sem jelent meg — az Idén is elkésett s rezignáltan tette hozzá, hogy lassan már tradícióvá kezd válni, hogy a gabonamonopóliumról szóló rendeletet akkor szö- vegezik, amikor már Csehországban is megpen- diilt a kasza. (Jugoszlávia fakivitele a szankciók követ­keztében erősen visszaesett.) Belgrádiból je­lentik: A januártól májusig terjedő ötlhavi időszak során Jugoszláviából 198 millió dinár értékű fa került kivitelre. A kivitel a tavalyi év azonos szakának adataihoz viszonyítva értékben 107 millió dinárral csökkent. A fa- export hanyatlása az olaszellenes megtorló intézkedésekre vezethető vissza. (Mezőgazdasági kényszeregyezség.) Zsabká- né szül. Gas Erzsébet, Turréte. Vagyonfelügyelő dr. Molnár Sándor, Mijava. A követeléseket augusztus 20-ig kell bejelenteni a mijavai járás­bíróságon. Erősen csökkenő irányzatot mutat a borbehozatal Prága, július 14. A borbehozatal az utóbbi években lanyhuló irányzatot vett föl, mert amíg régebben évente 250.000—450.000 hl bor került behozatalra, az utóbbi évek átlaga csupán 70.000—80.000 hint tesz. Csehszlovákia főképpen Görögországból, Spanyolországból, Olaszországból, Franciaországból és Jugo­szláviáiból importál külföldi bort. A borbe­hozatal csökkenését nem a fogyasztás hanyat­lása, hanem a ibeliöldi termelés fokozódása idézte elő, ami kitűnik abból, hogy a fogyasz­tás a válság éveiben sem ment vissza. Az elmúlt esztendőben mintegy 600.000 hl adó­zott bor került forgalomba. A szőlőtermelő területek terjedelme valószínűen csakhamar eléri a 80.000 hia-t, ami nem tulnagy, hiszen ötven évvel ezelőtt még 42.000 ha terjedelmű területen termeltek szőlőt a mai Csehszlo- ivákia területén. A szőlőtermő terület a filoxera pusztítása következtében előbb erő­sen összezsugorodott, később azonban ismét mintegy 22.000 ha-ra emelkedett. A szőlő­termő terület az utóbbi időben évente mint­egy 1000 ha-ral emelkedik s az ültetéshez (kellő venyigét a szőlősgazdák az államtél kapják, tehát nem kell külföldi venyigét be-j hozniok s így nem kell kitenniök magukat annak a veszélynek, hogy behurcolják az egyes külföldi bortermelő államokban erősen elterjedt San Jósé férget. Csehszlovákiában főleg fehér bort adó szőlőt termelnek. (Az adóhátrálékok likvidálása.) Az adóhiva­talok utasítást kaptak arra, hogy az adóhátrá- lékokra vonatkozó tárgyalások során értesítsék a feleket, hogy a leírás elveszti hatályát, ha az adófizető nem tartja be a kedvezmény kilátásba való helyezése során emelt feltételeket, vagy ha a feltétélek teljesítése előtt csődbe kerül. (Németország jelentősége a Duna-államok külkereskedelmében.) Budapestről jelentik: Magyarország 1982. évi külkereskedelmi for­galmának. 14.8 százaléka Németországba irá­nyult. A múlt éviben a német piac a magyar külkereskedelemnek már 28.9 százalékát vette át, vagyis a magyar árucikkek egy­negyedét a németek vették meg. Mégjciblban növekedett Németország jelentősége a többi dunai állaim külkereskedelmében. így 1082- bem Bulgária kivitelének 26 százaléka ment .Németoirszágiba, tavaly a német piac a bolgár kivitelből már 48 százalékkal részesedett. Aránylag még erősebb Németország szerepe Görögország külkereskedelmiében. A görög kivitel 14.5 százaléka ment 1982-ben a német piacokra, ezzel szemben tavaly 29.0 százalék volt Németország részesedése. Jugoszlávia kivitelében ugyanakkor 11.3 százalékról 18.7 százalékra, Románia kiviteléiben pedig 12.3 százalékról 16.5 százalékra növekedett a Né­metországba irányuló forgalom. (Őszre marad a minimális árak bevezetéséről szóló kormányrendelet.) A kormány, mint isme­retes, törvényrendelet-terve,zeitet készített egyes kisipari szakmában rendszeresítendő minimális árak tárgyában. A tervezetet már a legutóbbi minisztertanács tárgysorozatára vették föl, az utolsó ,pillanatban azonban váratlan akadályok merültek föl miért is a kormány nem tárgyal­ta le, 'hanem ismét a tárcaközi tanácskozások napirendjére tűzte a tervezetet. A rendelet tehát csak a nyári szünet után jelenhetik meg. (Hatálytalanították az olaszellenes megtorló intézkedéseket.) A törvények és rendeletek gyűj­teménye 213. 6zám alatt pénzügyminiszteri hirdet­ményt közöl az olaszellenes szankciós intézkedések hatálytalanitásáról. A hirdetmény az 1935. novem­ber 8-án kelt 208. számú pénzügyminiszteri rende­letet hatálytalanítja a ezzel ismét normális állapo­tokat honosít meg az olasz—csehszlovák árucse­reforgalommal kapcsolatos hitelnyújtás terén. A törvények és rendeletek gyűjteménye a Csehszlo­vák Nemzeti Bank szabályrendeletét is közli, amely az olasz—csehszlovák fizetési forgalom terén foga­natosított szankciós intézkedéseket érvényteleníti. (Élénkül a szénfogyasztás.) Junius második felében 20.109 vagon barnaszén és 19.104 va­gon kőszén került kereskedelmi forgalomba. A barnaszénfogyasztás a tavalyi év azonos szaká­nak adataihoz viszonyítva 2199 és a kőszénfo­gyasztás 4435 vagonnal emelkedett. (A csődstatisztika legújabb adatai.) A stat sz- tikai hivatal jelentése szerint júniusban 54 csődöt nyitottak és 91 kényszeregyezségi eljárást indí­tottak. A csődök száma a májusi kimutatásban kö­zölt 52-vel szemben emelkedett, de tavaly június­hoz viszonyítva, amikor 74 csődöt nyitottak, csök­kent. A kényszeregyezeégek száma májushoz vi­szonyává (80) emelkedett, die tavaly június­hoz (134) viszonyítva csökkenést mutat. Szloven- szkón 7 ősöd és 12 kényszer egyezség volt az el­múlt hónapban, Kárpátalján csődnyitás nem tör­tént s 2 kényszer egyezségi eljárás indult. (Devizák és valuták.) A mai prágai devizapia­con Amszterdam 1, Berlin 0.50, Kopenhága 0.50, Oslo 0.50, Stokholm 0.50, Zürich 0.125, London 0.125 Helsingfors 0.05 és Newyork 0.02 koroná­val gyöngült, amig Varsó 0.25 koronával megszi­lárdult, A valutapiacon 1 koronával lanyhult az olasz líra árfolyama. Rohamosan emelkedik a sertés­behozatal Prága, julius 14. Az állatfoehozatal júniusi ada­tai ma váltak ismeretessé. A kimutatás szerint júniusban 5 (1935 júniusában 0 és 1934 júniusá­ban 22) lovat, 2 (2, 6) szarvasmarhát és 18.2,11 (15.522, 2483) sertést hoztak be. A kimutatásból tehát megállapítható, hogy a sertésbehozatal júniusban ismét erőteljesen emelkedett. Az elmúlt hónapban főképpen Romániából (8478) és Jugoszláviából (8600) importáltak sertést Csehszlovákiába. Júniusban ezenkívül 1156 (246, 599) juh került 'behozatalra; mégpedig Lengyel- országból 634 és Magyarországból 522 darab. Ezenkívül 3791 (89.534) baromfi (kizárólag Ro­mániából) került behozatalra*. A behozott húster­mékek mennyisége 115 (187,2.5 q). Zsírból 10.231 (2456, 4075) q került külföldről Csehszlovákiába. A zslrbehozatali sztatiszkában Magyarország 4320, Hollandia 1197, Jugoszlá­via 1942, USA 1143 q-val szerepel. Júniusban továbbá 29.517 (15.770, 47.934) q bőrt hoztak be: Délamerikából 17.306, Ázsiából. 3350, Afrikából 1899, USA-ból 1412, Lengyelországból 436 q-t stb. A januártól júniusig terjedő félévi időszak so­rán 415 (78, 156) lovat, 802 (087, 61) szarvasmar­hát, 122.850 (69.091) sertést, 9334 (4289, 5354) ju­hot és 19,449 (15.182, 26.684) baromfit importál­tak Csehszlovákiába. Ezenkivül 42 (28, 26) q húst, 543 (432, 152) q hústerméket, 66.305 (14.672, 54.929) q zsírt és 179.171 (113.941, 217.15) q bőrt hoztak be. ÉRTÉKTŐZSDE Prága ellanyhult Prága, julius 14. (Pragoradio.) Az értéktőzsde tegnapi forgalmában megnyilvánult szilárd irány­zat nem terjedt át a mai tőzsdenapra. A tőzsde-* idő elején nyereségbiztositások történtek, ame­lyek következtében hanyha irányzat jött létre. Az irányzat kialakulásának folyamatában poli­tikai nézőpontok is szerepet játszottak, ameny- nyiben a német—osztrák egyezményhez fűzött kommentárok is befolyásolták a tőzsdeközönség hangulatát. A lanyha irányzat nem volt egysé­ges jellegű, mert több papír árfolyama megszi­lárdult. A tőzsdeidő második felében jóformán valamennyi értékpiacon barátságossá változott az irányzat és a forgalomba került papírok rész­ben behozhatták kezdeti árfolyamveszteségüket. Olcsóbbodtak: Bánya és Kohó 5, Cseh Keres­kedelmi 13, Cseh Cukor 8, Budweisi Sör 125, Cseh—Morva Gépgyár 10, Hellmann 7, Hein- richsthali Papír 8, Kolini Vegyi 13, Brüxi Szén 5, Poldi 3, Prágai Vas 7, RaKo 10, Ringhoffer 10, Sellier és Bellot 5, Északi Vasút 90, régi Északi Vasút 60, uj Északi Vasút 15, Észak- cseh Szén lí, Schoeller 5 és Skoda 8 koronával. Drágultak: Alpesi 10, Zettlitzi Kaolin 5 és Walter 50 koronával. A szilárdkamatozásu értékek piacán nyugodt irányzat uralkodott s az állampapírok árfolyama változatlan maradt. Nemhivatalos kuliszban egységes irányzat nem alakult ki, a hangulat azonban barátságos­nak nevezhető. Cseh Fegyvergyár 25, Kloster- Bráu 10, osztrák CC-aranyjáradék 12.50, ma­gyar CC-aranyjáradék 0.50 és a frankra szóló Skoda-obligáció 5 koronával drágult, ezzel szem­ben Dráva 2 és Sphinx 2.50 koronával olcsób­bodott. A bankrészvények magánforgalmi piacán a Csehszlovák Nemzeti Bank árfolyama kissé megszilárdult. A magánlombardkölcsönök kamatlába nem változott, a pénzpiacon 15 napra szóló kölcsö- nökben voltak kötések. Mit kapunk a valutákért ? Prága, julius 14. K{ 100 pengőért ....... 533.50 100 schillingért ...... 478.50 100 lengyel zlotyért .... 451.50 100 román lejért .................... 15.975 10 0 német márkáért .... 708.— 100 ezüstmárkáért.................... 795.— 10 0 dinárért .............................. 58.80 100 olasz Hráért .................... 180.90 10 0 svájci frankért.................... 793.50 10 0 francia frankért.................... 163.20 10 0 Belgáért .............................. 416.— 100 holland' forintért . . . 1643.— 1 angol fontért......................... 123.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 Mit fizetünk a valutákért? Prága, julius 14. Kö 100 pengőért .............................. 536.50 10 0 schillingért ......................... 481.50 100 lengyel zlotyért .... 454.50 100 román lejért . . . . . 16.275 100 német márkáért .... 712.— 100 ezüstmárkáért .................... 805.— 10 0 dinárért ....... 59.20 100 olasz Hráért .................... 182.10 10 0 svájci frankért.......... 796.50 10 0 francia frankért.......... 163.80 10 0 Belgáért .............................. 418.— 100 holland forintért . . . 1649.-» 1 angol fontért ...... 124.— 1 Amerikai dollárért . » « , 24.40

Next

/
Oldalképek
Tartalom