Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-15 / 159. (4008.) szám
1936 julius 15, aserda. k Uj „duce“ lép a színre Doriof a francia népi szocializmus vezére Volt kommunista képviselő, aki a szovjet és a marxizmus ellen harcol A jobboldal reménysége ■■ A „második forradalom" előkészítője ■■ Páris, július 14. (MTP). Kétségtelen, hogy az erős baloldali győzelem a nép- frontkormány ellenzéke felé is tanulságokat hozott.- Erős és céltudatos szervezkedés észlelhető az ellenzéki sorokban. Annyi bizonyos, hogy a három nagy pártnak, a szocialistáknak, radikálisoknak és kommunistáknak közös frontba tömörülése a jobb- pártokra súlyos csapást mért és akcióképességüket alaposan megbénította, de hiba lenne azt képzelni, hogy ezzel a harc a két irány között már végérvényesen el is dőlt. A jobboldal a népfront győzelméből sokat tanult s megtanulta elsősorban azt, hogy egészen uj módszerekkel kell kísérleteznie, ha nem akar végleg felmorzsolódni. Uj emberek, uj jelszavak és uj módszerek — ez most a jobboldal programja. De la Rocque ezredes a múlt embere A ligákat feloszlatták s annak ellenére, hogy de la Rocque ezredes, a tüzkereszte- sek vezére, akinek nevét nem is olyan régen még mindenki némi respektussal ejtette ki Franciaországban, uj pártot alapított, vagy legalább is kibontotta egy uj párt zászlaját, — a múlt emberei közé tartozik. Bukott embernek számit. Egy kipróbált s be nem vált módszerhez van fűzve a neve s azok a körök, amelyeknek érdekükben áll, hogy a baloldali blokk szétessen és ki lehessen venni kezéből a hatalmat, nem számolnak többé vele. De la Rocque mozgalma túlságosan exkluzív volt s a francia katonai szellemnek egészen sajátságos hatása van a közvéleményre, nem vonz tömegeket úgy, mint például Németországban. A világnak talán minden más országában meg lenne a hatása a tömegekre a katonának, Franciaországban nem szeretik az olyan népvezért, akinek rangja ezredes s akinek neve túlságosan előkelőén hangzik. Már pedig nem elitre van szüksége a jobboldalnak, hanem tömegekre. De la Rocque elitgárdája helyett, amely egyébként csupa idősebb obsitosból állott, uj széles alapú tömegmozgalom kerestetik hatásos jelszavakkal, zászlókkal, felvonulásokkal és lehetőleg fiatal és elszánt élharcosokkal. Nem polgárok és nem kisvállalkozók kellenek, hirdeti a jobboldal vezérkara, hanem munkások, kisiparosok, kishivatalnokok. Egyszóval a nagytömeg. Ennek a nagytömegnek megszervezésére pedig ebben a pillanatban a jobboldalnak nincs pártja. Sem az ezredes, sem Taitinger nem alkalmas a vezérkedésre. Az Action Francaise mögött sem állnak igazi tömegek. Az Action Francaise különben is hangsúlyozottan monar- chista alakulat, már pedig a monarchizmus nem népszerű Franciaországban. Az uj ember Az uj embert, ugylátszik, mégis sikerült megtalálni. A jobboldal uj reménysége Jacques Doriot volt kommunista képviselő, Paris egyik legnépesebb s legradikálisabb munkásnegyedének, St. Denisnek a polgár- mestere. Doriot elsőrangú szónok és elszánt ember, nevét jól ismerik, sokat szerepelt már a világsajtóban, hiszen éveken keresztül volt a kis kommunista párt vezére. Két évvel ezelőtt azonban súlyos konfliktusa támadt pártjával s akkor kilépett a pártból, de igazi harca csak akkor kezdődött meg. Azóta ez a harc Doriot és volt elvtársai között egyre folyik s egyre élesebb hangon. Doriot a kamarában is heves attakokat intézett volt elvtársai ellen s a szocialista miniszterelnöknek ebben a pillanatban nincs veszedelmesebb ellenfele nála, de nemcsak a kamarában, hanem a nép- gyiiléseken, kint a nagy nyilvánosság előtt is. Doriot külpolitikai téren is támadja a kormányt s ebben az egy kérdésben együtt halad a szélső jobboldali képviselőkkel. Ö is azzal vádolja a kormányt, hogy kiszolgáltatja Franciaországot a szovjetnek. Különösen hangzik egy volt kommunista szájából ez a kijelentés, de egyszeribe mélyebb értelmet kap, ha meggondoljuk, hogy Doriot konfliktusa pártjával két évvel ezelőtt már a szovjettel kötött szerződés körül forgott. Doriot szerint lehetetlen ugyanis a francia munkásmozgalmat alávetni és kiszolgálhatni a szovjet érdekeinek, A volt kommunista vezér ezen az utón teljesen nemzeti vizekre evezett s a nemzeti mozgalmaknak ő és hívei adnak most népi szint. Ők képviselik a tömegbázist a jobboldali gondolatokhoz és célkitűzésekhez. Nemzeti célok és a szocializmus Doriot konfliktusa pártjával olyan elvi alapból nőtt ki, amit Hitler pártja különösen a polgári balpártok részéről a felnövekvés korszakában sokszor hallott s amire még mi is élénken emlékszünk. Doriot is olyasvalamit prédikál, amit nacionalbolse- vizmusnak neveztek egyidőben Németországban. Ennek a csoportnak az a felfogása, hogy a szocializmus célkitűzéseit az egyes országokban csak úgy lehet elérni, hogyha a munkásság mindenkor a helyi adott vk szonyokhoz alkalmazkodik, teljesen füg- , getleniti magát minden nemzetközi fórumtól s nem aszerint táncol, ahogyan valamilyen nemzetközi büróban fütyülnek neki. Doriotnak azért kellett kiválnia a kommuBudapest, julius 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) 1938-ban lesz kilencszázadik évfordulója annak, hogy Magyarország első királya, I. Szent István meghalt. A magyar kormány ez alkalommal országos ünnepségeket kiván rendezni. A mai magyar miPozsony, julius 14. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SzKIE) magyar munkabizottsága ma kezdte meg Pozsonyban háromnapos ankétját. Az ankét- ra Szlovenszkó minden részéből jöttek kiküldöttek. Rozsnyóról, a Bodrogközből, az Ipoly mellékéről1, Gömörből, a Mátyusföldről és a Csallóközből mintegy hatvanan jelentek meg. Az ankét célja megállapitani az egyesület jövő évi munkaprogramját. Eljött az ankétra Bubnics Mihály rozs- nyói püspök is, aki ma reggel 8 órakor a jezsuitáik templomában szentmisét mondott, amelyen az ankét résztvevői teljes számban jelen voltak. Szentmise után a Katolikus Kaszinó nagytermében Bubnics Mihály püspök megnyitotta az: an- kétot. Nagy örömének adott kifejezést, hogy a szlovenszkói magyar katolikus ifjúság vallása szolgálatában megmozdult és nagyszerűn dolgozik. A rövid megnyitóbeszéd után Kovács Gyula tornagörgői plébános, orszánista pártból, mert a Moszkvától való elszakadást hirdette. Szerinte ugyanis Oroszországban olyan körülmények között hajtották végre a forradalmat, amilyenek a speciális orosz viszonyokból nőttek ki s amelyek sehol a világon másutt nem alkalmazhatók, de amelyek végzetesen egy irányba lendítették a harmadik mternacio- nálé politikáját. Doriot két évvel ezelőtt itt kezdte, de azóta sokkal messzebb ment el. Ma már nemcsak Moszkva ellen harcol, hanem harcol a marxizmus ellen, ma már az elvi alapoktól is eltávolodott s azt hirdeti, hogy minden munkásmozgalom hátráltatója a marxista doktrína. S az igazi szocializmus ellentmond a marxizmus légürestérben mozgó tételeinek. Doriot néppártja és a fasizmus Persze ez sem világtörténelmi felfedezés. Mussolini is fiatal korában lelkes hive volt .az internacionálénak, marxizmusnak s azután erősen és nagyon alaposan revideálta felfogását úgy az internacionáléról, mint a marxizmusról. Ma már az egész világon sokan vannak, akik szocialistáknak vallják magukat, de nem esküsznek vakon a mar- xismusra, sőt élesen szembefordulnak doktrínáival. Persze Doriot nem tartozik bele szimplán és jeltelenül valamilyen kategóriába. Doriot, aki egy kovácsnak a fia, bejárta nem is egyszer Oroszországot, saját szemével látott sok mindent, ami jó s ami nisztertanács foglalkozott már a kilencszázas halálozási évforduló ünnepével és a két év múlva rendezendő nagyarányú ünnepségeik rendezésére kormánybizottságot küldött ki, E bizottságban négy minisztérium, továbbá az idegenforgalmi hivatal kiküldöttei és egy sajtókiküldött foglal helyet. gos igazgató üdvözölte az egyházfőt s rövid beszédben ismertette a mozgalom célját. A mozgalom — úgymond — fel akarja újítani és megerősíteni a katolikus hitéletet. Pozsonyban hangzott el évszázadokkal ezelőtt a vitám et sanguinem, mi is azt mondjuk, hogy életünket és vérünket Krisztusért. Hitvallókat, harcos katonákat akarunk nevelni vallásunk érdekében. ' Ezután megkezdődött a tulajdonképpeni munkaülés. Első előadó Kovács Gyula volt. „Gyakorlatiasság az ifjúság vallásos nevelésében" elmen tartott érdekes előadást. Intenzivebb ítéletre (kell nevelni z ifjúságot, fejleszteni kell a liturgikus mozgalmat —■ mondotta —, mert ma a hitviták korát éljük, amikor hitben erős és tántoríthatatlan emberekre van szükség. Utána Hladik Ágoston szentszéki tanácsos, az Actio Catolika országos igazgatója beszélt a hitvédelmi és liturgikus nevelés fontosságáról. Az előadások után élénk ebb vita folyt, amelyet Vajlok Sándor Indított még, aki a vallás és a nemzet viszonyáról beszélt. Vajlok a nemzeti szempont kidom- boritását hangsúlyozta s ennek fontosságát emelte ki az ifjúság megszervezésénél. Grcgorovits Lipót Jókai plébános, volt nemrossz a szovjetben. A volt kommunista ve* zér ■— nem nevezhető egyszerűen fasisztáinak. Az az egy bizonyos, hogy Dori«f pártjának, a „Party Populaire Francaise"- nek a programja sok dologban hasonlít ahhoz, amit általában fasiszta programnak mondunk, de vannak bizonyos dolgok, amikben élesen el is tér az általánosan ismert fasiszta jelszavaktól és célkitűzésektől. Például ugyanúgy harcol ő is a „kétszáz család" ellen, mint a balpártok, de ő harcol a marxista pártok ellen is, amelyek szerinte becsapták és félrevezették Franciaország munkás- és paraszttömegeit. Metódusaiban azonban sokkal több a fasiszta jellemvonás, mint programjában. Például az első nagygyűlésen főleg a kispolgári osztály megszervezéséről beszélt s a jelek szerint Doriot, ugylászik, nagy kispolgári pártot akar szervezni, amelynek nagy munkás- és parasztszárnya is lenne. Hogy jelszavainak meg lesz-e a hatásuk a francia tömegekre, még nagy kérdés, egy azonban bizonyos, hogy még Franciaországban is ritka szónoki tehetség, pedig a franciák között egész sereg elsőrangú szónok akad. Személyes varázsa igen nagy és a rendelkezésére ál!ó propagandaeszközök, ugylátszik, kimerithetetlenek. Csak most jelent meg egy hatalmas könyv róla, a könyvben száz kép van, amelyek a legkülönbözőbb pózokban ábrázolják a vezért. Ahogyan fürdik, ahogyan dolgozik, íróasztalánál és barátai körében, gyermekek és munkások között... A jobboldal már régen figyeli s erősen bíznak benne. Bíznak benne, hogy ő fogja megindítani azt a „második forradalmat", amire minden jobboldali politikus annyira áhítozik, mióta Léon Blum jutott uralomra. Hogy Doriot beváltja-e a hozzáfűzött reményeket, még kétséges, annyi azonban bizonyos, hogy nagyon jól tudja, mit akar s azok a hatalmasságok, akik mögötte állnak, szintén tisztában vannak céljaikkal. zetgyülési képviselő felszólalásában hangoztatta, hogy a katolicizmus a nemzeti érzést mindig csak erősítette. A vitáiban hozzászólt a kérdéshez Bubnics Mihály püspök is, majd Czvauk László tanár tartotta meg előadását „Szociális elveink a gyakorlatban" címen. Tudatosítani kell a szociális elveket, mondotta, előmozdítani a szociális nevelést, hogy magyarságunk helyesen tudjon élni politikai jogaival s végül meg kell szervezni a szociális segítést. Az előadást újabb vita követte, amelynek során főként a magyar mezőgazda- sági munkások szomorú sorsát tették szóvá s hangsúlyozták azok sürgős megsegítését. A délutáni órákban Grünwald József kiskeszi igazgató-tanító tartott előadást „Milyen legyen a falusi kulturmunka?" címen. Az előadást kővető vitában az a nézet alakult ki, hogy az ifjúságot intenzivebben kell foglalkoztatni a szülőföld történetével, a magyar irodalom és történelem ismertetésével és a gyakorlati élet szükséges ismereteivel, A mai ankét utolsó előadója Holup József peredi tanító volt, aki „Testnevelési feladataink és azok megszervezése" címen tartott felolvasást. Délután hat órakor az ankét résztvevői Hladik Ágoston szentszéki tanácsos vezetésével megtekintették a pozsonyi stúdiót. Holnap folytatják az ankétot. Newyork—Budapest: öt nap Budapest, julius 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Hétfőn nyilt meg a Newyork—Budapest közötti kombinált vizi-légi ut, amelyet a Queen Mary óriáshajó és az Imperial Airways négymotoros hatalmas repülőgépével kombináltan bonyolítanak le. A Cherbourgba befutó óceánhajóhoz azonnal légi csatlakozás van közvetlenül Budapestre, úgy hogy a Newyork—budapesti utat ilymódon már öt nap alatt lehet megtenni. Tegnap érkezett meg a magyar fővárosba az első newyorki repülőgép. A géppel öt előkelő amerikai és angol újságíró érkezett a budapesti mátyásföldi repülőtérre. Magyarország nagy ünnepséggel fogja megülni Szent István halálának 900. évfordulóját Bubnics rozsnpi püspök megnyitotta a SzKIE pozsonyi ankétját
