Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-15 / 159. (4008.) szám

1936 julius 15, aserda. k Uj „duce“ lép a színre Doriof a francia népi szocializmus vezére Volt kommunista képviselő, aki a szovjet és a marxizmus ellen harcol A jobboldal reménysége ■■ A „második forradalom" előkészítője ■■ Páris, július 14. (MTP). Kétségtelen, hogy az erős baloldali győzelem a nép- frontkormány ellenzéke felé is tanulságokat hozott.- Erős és céltudatos szervezkedés ész­lelhető az ellenzéki sorokban. Annyi bizo­nyos, hogy a három nagy pártnak, a szo­cialistáknak, radikálisoknak és kommunis­táknak közös frontba tömörülése a jobb- pártokra súlyos csapást mért és akcióké­pességüket alaposan megbénította, de hiba lenne azt képzelni, hogy ezzel a harc a két irány között már végérvényesen el is dőlt. A jobboldal a népfront győzelméből sokat tanult s megtanulta elsősorban azt, hogy egészen uj módszerekkel kell kísérleteznie, ha nem akar végleg felmorzsolódni. Uj emberek, uj jelszavak és uj módszerek — ez most a jobboldal programja. De la Rocque ezredes a múlt embere A ligákat feloszlatták s annak ellenére, hogy de la Rocque ezredes, a tüzkereszte- sek vezére, akinek nevét nem is olyan ré­gen még mindenki némi respektussal ejtette ki Franciaországban, uj pártot alapított, vagy legalább is kibontotta egy uj párt zászlaját, — a múlt emberei közé tartozik. Bukott embernek számit. Egy kipróbált s be nem vált módszerhez van fűzve a neve s azok a körök, amelyeknek érdekükben áll, hogy a baloldali blokk szétessen és ki le­hessen venni kezéből a hatalmat, nem szá­molnak többé vele. De la Rocque mozgalma túlságosan ex­kluzív volt s a francia katonai szellem­nek egészen sajátságos hatása van a köz­véleményre, nem vonz tömegeket úgy, mint például Németországban. A világnak talán minden más országában meg lenne a hatása a tömegekre a katoná­nak, Franciaországban nem szeretik az olyan népvezért, akinek rangja ezredes s akinek neve túlságosan előkelőén hangzik. Már pedig nem elitre van szüksége a jobb­oldalnak, hanem tömegekre. De la Rocque elitgárdája helyett, amely egyébként csupa idősebb obsitosból ál­lott, uj széles alapú tömegmozgalom ke­restetik hatásos jelszavakkal, zászlókkal, felvonulásokkal és lehetőleg fiatal és el­szánt élharcosokkal. Nem polgárok és nem kisvállalkozók kelle­nek, hirdeti a jobboldal vezérkara, hanem munkások, kisiparosok, kishivatalnokok. Egyszóval a nagytömeg. Ennek a nagytö­megnek megszervezésére pedig ebben a pillanatban a jobboldalnak nincs pártja. Sem az ezredes, sem Taitinger nem alkalmas a vezérkedésre. Az Action Francaise mögött sem állnak igazi tömegek. Az Action Fran­caise különben is hangsúlyozottan monar- chista alakulat, már pedig a monarchizmus nem népszerű Franciaországban. Az uj ember Az uj embert, ugylátszik, mégis sikerült megtalálni. A jobboldal uj reménysége Jacques Doriot volt kommunista képviselő, Paris egyik legnépesebb s legradikálisabb munkásnegyedének, St. Denisnek a polgár- mestere. Doriot elsőrangú szónok és elszánt ember, nevét jól ismerik, sokat szerepelt már a világsajtóban, hiszen éveken keresz­tül volt a kis kommunista párt vezére. Két évvel ezelőtt azonban súlyos konfliktusa tá­madt pártjával s akkor kilépett a pártból, de igazi harca csak akkor kezdődött meg. Azóta ez a harc Doriot és volt elvtársai között egyre folyik s egyre élesebb han­gon. Doriot a kamarában is heves atta­kokat intézett volt elvtársai ellen s a szo­cialista miniszterelnöknek ebben a pilla­natban nincs veszedelmesebb ellenfele nála, de nemcsak a kamarában, hanem a nép- gyiiléseken, kint a nagy nyilvánosság előtt is. Doriot külpolitikai téren is támadja a kormányt s ebben az egy kérdésben együtt halad a szélső jobboldali képviselőkkel. Ö is azzal vádolja a kormányt, hogy kiszol­gáltatja Franciaországot a szovjetnek. Kü­lönösen hangzik egy volt kommunista szá­jából ez a kijelentés, de egyszeribe mélyebb értelmet kap, ha meggondoljuk, hogy Do­riot konfliktusa pártjával két évvel ezelőtt már a szovjettel kötött szerződés körül for­gott. Doriot szerint lehetetlen ugyanis a fran­cia munkásmozgalmat alávetni és kiszol­gálhatni a szovjet érdekeinek, A volt kommunista vezér ezen az utón tel­jesen nemzeti vizekre evezett s a nemzeti mozgalmaknak ő és hívei adnak most népi szint. Ők képviselik a tömegbázist a jobb­oldali gondolatokhoz és célkitűzésekhez. Nemzeti célok és a szocializmus Doriot konfliktusa pártjával olyan elvi alapból nőtt ki, amit Hitler pártja különö­sen a polgári balpártok részéről a felnövek­vés korszakában sokszor hallott s amire még mi is élénken emlékszünk. Doriot is olyasvalamit prédikál, amit nacionalbolse- vizmusnak neveztek egyidőben Németor­szágban. Ennek a csoportnak az a felfogása, hogy a szocializmus célkitűzéseit az egyes or­szágokban csak úgy lehet elérni, hogyha a munkásság mindenkor a helyi adott vk szonyokhoz alkalmazkodik, teljesen füg- , getleniti magát minden nemzetközi fó­rumtól s nem aszerint táncol, ahogyan valamilyen nemzetközi büróban fütyül­nek neki. Doriotnak azért kellett kiválnia a kommu­Budapest, julius 14. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) 1938-ban lesz kilenc­századik évfordulója annak, hogy Magyaror­szág első királya, I. Szent István meghalt. A magyar kormány ez alkalommal országos ün­nepségeket kiván rendezni. A mai magyar mi­Pozsony, julius 14. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SzKIE) ma­gyar munkabizottsága ma kezdte meg Po­zsonyban háromnapos ankétját. Az ankét- ra Szlovenszkó minden részéből jöttek ki­küldöttek. Rozsnyóról, a Bodrogközből, az Ipoly mellékéről1, Gömörből, a Mátyusföldről és a Csallóközből mintegy hatvanan je­lentek meg. Az ankét célja megállapitani az egyesület jövő évi munkaprogramját. Eljött az ankétra Bubnics Mihály rozs- nyói püspök is, aki ma reggel 8 órakor a jezsuitáik templomában szentmisét mon­dott, amelyen az ankét résztvevői teljes számban jelen voltak. Szentmise után a Katolikus Kaszinó nagytermében Bub­nics Mihály püspök megnyitotta az: an- kétot. Nagy örömének adott kifejezést, hogy a szlovenszkói magyar katolikus ifjúság val­lása szolgálatában megmozdult és nagysze­rűn dolgozik. A rövid megnyitóbeszéd után Kovács Gyula tornagörgői plébános, orszá­nista pártból, mert a Moszkvától való el­szakadást hirdette. Szerinte ugyanis Orosz­országban olyan körülmények között haj­tották végre a forradalmat, amilyenek a speciális orosz viszonyokból nőttek ki s amelyek sehol a világon másutt nem alkal­mazhatók, de amelyek végzetesen egy irányba lendítették a harmadik mternacio- nálé politikáját. Doriot két évvel ezelőtt itt kezdte, de azóta sokkal messzebb ment el. Ma már nemcsak Moszkva ellen harcol, hanem harcol a marxizmus ellen, ma már az elvi alapoktól is eltávolodott s azt hirdeti, hogy minden munkásmozga­lom hátráltatója a marxista doktrína. S az igazi szocializmus ellentmond a marxizmus légürestérben mozgó tételeinek. Doriot néppártja és a fasizmus Persze ez sem világtörténelmi felfedezés. Mussolini is fiatal korában lelkes hive volt .az internacionálénak, marxizmusnak s az­után erősen és nagyon alaposan revideálta felfogását úgy az internacionáléról, mint a marxizmusról. Ma már az egész világon sokan vannak, akik szocialistáknak vallják magukat, de nem esküsznek vakon a mar- xismusra, sőt élesen szembefordulnak dok­trínáival. Persze Doriot nem tartozik bele szimplán és jeltelenül valamilyen kategó­riába. Doriot, aki egy kovácsnak a fia, be­járta nem is egyszer Oroszországot, saját szemével látott sok mindent, ami jó s ami nisztertanács foglalkozott már a kilencszázas ha­lálozási évforduló ünnepével és a két év múlva rendezendő nagyarányú ünnepségeik rendezésé­re kormánybizottságot küldött ki, E bizottság­ban négy minisztérium, továbbá az idegenfor­galmi hivatal kiküldöttei és egy sajtókiküldött foglal helyet. gos igazgató üdvözölte az egyházfőt s rö­vid beszédben ismertette a mozgalom cél­ját. A mozgalom — úgymond — fel akarja újítani és megerősíteni a katolikus hitéletet. Pozsonyban hangzott el évszázadokkal ez­előtt a vitám et sanguinem, mi is azt mond­juk, hogy életünket és vérünket Krisztusért. Hitvallókat, harcos katonákat akarunk ne­velni vallásunk érdekében. ' Ezután megkezdődött a tulajdonképpeni munkaülés. Első előadó Kovács Gyula volt. „Gyakorlatiasság az ifjúság vallásos neve­lésében" elmen tartott érdekes előadást. Intenzivebb ítéletre (kell nevelni z ifjúságot, fejleszteni kell a liturgikus mozgalmat —■ mondotta —, mert ma a hitviták korát él­jük, amikor hitben erős és tántoríthatatlan emberekre van szükség. Utána Hladik Ágoston szentszéki taná­csos, az Actio Catolika országos igazgató­ja beszélt a hitvédelmi és liturgikus nevelés fontosságáról. Az előadások után élénk ebb vita folyt, amelyet Vajlok Sándor Indított még, aki a vallás és a nemzet viszonyáról beszélt. Vajlok a nemzeti szempont kidom- boritását hangsúlyozta s ennek fontosságát emelte ki az ifjúság megszervezésénél. Grcgorovits Lipót Jókai plébános, volt nem­rossz a szovjetben. A volt kommunista ve* zér ■— nem nevezhető egyszerűen fasisztái­nak. Az az egy bizonyos, hogy Dori«f párt­jának, a „Party Populaire Francaise"- nek a programja sok dologban hasonlít ahhoz, amit általában fasiszta program­nak mondunk, de vannak bizonyos dol­gok, amikben élesen el is tér az általá­nosan ismert fasiszta jelszavaktól és cél­kitűzésektől. Például ugyanúgy harcol ő is a „kétszáz család" ellen, mint a balpártok, de ő har­col a marxista pártok ellen is, amelyek sze­rinte becsapták és félrevezették Franciaor­szág munkás- és paraszttömegeit. Metódusaiban azonban sokkal több a fa­siszta jellemvonás, mint programjában. Pél­dául az első nagygyűlésen főleg a kispol­gári osztály megszervezéséről beszélt s a jelek szerint Doriot, ugylászik, nagy kispolgári pártot akar szervezni, amelynek nagy munkás- és parasztszárnya is lenne. Hogy jelszavainak meg lesz-e a hatásuk a francia tömegekre, még nagy kérdés, egy azonban bizonyos, hogy még Franciaor­szágban is ritka szónoki tehetség, pedig a franciák között egész sereg elsőrangú szó­nok akad. Személyes varázsa igen nagy és a ren­delkezésére ál!ó propagandaeszközök, ugylátszik, kimerithetetlenek. Csak most jelent meg egy hatalmas könyv róla, a könyvben száz kép van, amelyek a legkülönbözőbb pózokban ábrázolják a ve­zért. Ahogyan fürdik, ahogyan dolgozik, íróasztalánál és barátai körében, gyerme­kek és munkások között... A jobboldal már régen figyeli s erősen bíznak benne. Bíznak benne, hogy ő fogja megindítani azt a „második for­radalmat", amire minden jobboldali poli­tikus annyira áhítozik, mióta Léon Blum jutott uralomra. Hogy Doriot beváltja-e a hozzáfűzött re­ményeket, még kétséges, annyi azonban bi­zonyos, hogy nagyon jól tudja, mit akar s azok a hatalmasságok, akik mögötte állnak, szintén tisztában vannak céljaikkal. zetgyülési képviselő felszólalásában hangoztatta, hogy a katolicizmus a nemzeti érzést mindig csak erősítette. A vitáiban hozzászólt a kérdés­hez Bubnics Mihály püspök is, majd Czvauk László tanár tartotta meg előadását „Szociális elveink a gyakorlatban" címen. Tudatosítani kell a szociális elveket, mondot­ta, előmozdítani a szociális nevelést, hogy magyarságunk helyesen tudjon élni politikai jogaival s végül meg kell szervezni a szociális segítést. Az előadást újabb vita követte, amelynek során főként a magyar mezőgazda- sági munkások szomorú sorsát tették szóvá s hangsúlyozták azok sürgős megsegítését. A délutáni órákban Grünwald József kiskeszi igazgató-tanító tartott előadást „Milyen legyen a falusi kulturmunka?" címen. Az előadást kő­vető vitában az a nézet alakult ki, hogy az ifjúságot intenzivebben kell foglalkoztatni a szülőföld történetével, a magyar irodalom és történelem ismertetésével és a gyakorlati élet szükséges ismereteivel, A mai ankét utolsó előadója Holup József pe­redi tanító volt, aki „Testnevelési feladataink és azok megszervezése" címen tartott felolva­sást. Délután hat órakor az ankét résztvevői Hladik Ágoston szentszéki tanácsos vezetésével megtekintették a pozsonyi stúdiót. Holnap folytatják az ankétot. Newyork—Budapest: öt nap Budapest, julius 14. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Hétfőn nyilt meg a Newyork—Budapest közötti kombi­nált vizi-légi ut, amelyet a Queen Mary óriáshajó és az Imperial Airways négymo­toros hatalmas repülőgépével kombináltan bonyolítanak le. A Cherbourgba befutó óceánhajóhoz azonnal légi csatlakozás van közvetlenül Budapestre, úgy hogy a New­york—budapesti utat ilymódon már öt nap alatt lehet megtenni. Tegnap érkezett meg a magyar fővárosba az első newyorki re­pülőgép. A géppel öt előkelő amerikai és angol újságíró érkezett a budapesti má­tyásföldi repülőtérre. Magyarország nagy ünnepséggel fogja megülni Szent István halálának 900. évfordulóját Bubnics rozsnpi püspök megnyitotta a SzKIE pozsonyi ankétját

Next

/
Oldalképek
Tartalom