Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-14 / 158. (4007.) szám
^MGaiA\\GÍ!AUHlRLAK 1936 julius 14, kedd* teJiá Íréi M Ajánlva: i reimeszesedés, ideg, mirigy, ' c*sorrt, börbajoknái, golyva, fíüdések és az - anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó pausál kúrák: * 21 napra az összköltségekkel K6 1.300-— 28 napra az összköltségekkel Kő 1.550— Gyermekszanatórium. - Ismertetőt küio a Filrdöigazgatóság, Ciz l úpele. Schuschnigg és Gömbös táviratváltása tott helyről méglis úgy értesülünk, hegy Papén már át is nyújtotta az osztrák kancellárnak Hitler meghívását. Amennyiben technikai okokból Schuschnigg nem tudna a közeli napokban Berchtesgadenbe utazni, úgy a legközelebbi he- tekre halasztódik az utazás, de értesülésünk szerint okvelten sor fog rá kerülni. Páris ideges Paris, julius 13. Franciaországban általában idegességet keltett az esemény. Hivatalosan még nem fgolaltak hozzá állást, de a lapkommentá- rok elárulják a hivatalos francia állásfoglalás lényegét is. Különösen rossz néven veszik hivatalos francia körökben Ausztriától azt, hogy jóllehet Franciaország tudott az osztrák-német egyezmény előkészületeiről, főleg a szándék nem volt ismeretlen előtte, magáról a tárgyalásról azonban nem kapott tájékoztatást. Rossz néven veszik még azt is, hegy Ausztria, amely annyiszor vette igénybe a népszövetség erkölcsi és anyagi támogatását, a megállapodásról a nép- szövetséget nemcsak hogy nem tájékoztatta, hanem magában a megegyezésben — mint hírlik — egy szóval sem történik említés vagy hivatkozás a népszövetségre. A „Quai d'Qrsp-y" hivatalos álláspontja meglehetősen rezervált. Hangoztatják, hogy önmagában véve az a tény, hogy eltűnt a középeurópai problémának ez a betegpontja s a két német állam között barátságos kapcsolat létesült, öröm teljes esemény, s az általános európai béke megszilárdításénak müvét is szolgálhatná, különösen azáltal, hogy az 1934- es hasonló eseményektől többé nem kell tartani, — ha ugyanakkor nem tűnnének fel háta mögött nyugtalanító árnyak. Franciaország ugyanis nem látja azokat az okokat, amik Németországot erre a váratlan fordulatra bírták, A „feltámadt hármas- sz8veiság“ A lapkommentárok már világosabban beszélnek a francia aggodalmakról s nyíltan megmondják, milyen sötét árnyakat lát a különben békés gesztus mögött felmagasodni a Quai d'Orsay? A Figaro szerint az egyesség Olaszország támogatása mellett jött létre s nem lehet vitás, hogy Mussolini nagyhatalmi céljait szolgálja. Magyarország is csatlakozni fog természetszerűleg az uj blokkhoz, amelynek éle Franciaország, Anglia és a kisantant ellen irányul. A lap nem titkolja el aggodalmát, hogy az uj barátsági kapcsolat előnytelenül fogja befolyásolni Budapest, julius 13. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon jelentése.) Az osztrák-német megegyezés alkalmából Schuschnigg osztrák kancellár a következő táviratot küldte Gömbös magyar miniszterelnöknek: „Az Ausztria és Németország között most létrejött megállapodás, amelynek célja a barátságos szomszédi viszony helyreállítása, kiváló alkalmat íiyujt nekem arra, hogy Előtted kifejezésre juttassam azt a meggyőződésemet, hogy a most befejezett ügy az általános békét szolgálja, amely Ausztriát és Magyarországot különösképpen érinti. Arról is meg vagyok győződve, hogy a római jegyzőkönyveken alapuló együttműködésünk ilyen értelemben további hasznos gyümölcsöket fog hozni. Egészséged helyreállítását szívből kívánva, régi bajtársi szeretettel üdvözöl Schuschnigg/' Gömbös Gyula a következőkben válaszolt az osztrák kancellárnak: „Az Ausztria és Németország között létrejött megállapodást történelmi eseménynek tartom, amely az általános békét szolgálja, ami különös érdeke államainknak. A megállapodás megfelel a római jegyzőkönyveknek, tehát a római koncepciót erősíti. Minden jót kívánva, régi szeretettel, üdvözöl Gömbös." A berlini és bécsi saltóvisszhang Berlin, julius 13. A német sajtó is kimerítően foglalkozik az eseménnyel. A „Vclki- scher Bcobachter" megállapítja, hogy végre elhárultak azok az akadályok, amelyek eddig a két test vérnépet gátolták a közös vér közös útjainak megtalálásában. A „Deutsche Allgemeine Zeitung" hivatkozik arra, hogy az cszírák-német egyezséggel sikerült kikü szöbölni azokat a zavaró me?yek Olaszország és Németország együttműködésének útjában állottak. Mig Genfben és Montreuxben beszélnek, addig Róma és Berlin cselekszik — s hozzá — mint a lap írja: — a béke érdekében. A „Berliner Bör- senzeitung" azt fejtegeti, hogy két testvérnép között emelkedő államhatárok nem akadályozhatják meg a kulturális, nemzeti és külpolitikai együttműködést és szolidaritást. A „Berliner Tageb latt" az egyezmény gyakorlati eredményeivel foglalkozik főleg s rámutat azokra az előnyökre, amelyek a két ország között az utazási, kereskedelmi és szellemi szabadforgalom megteremtésével együttjárnak. Bécs, julius 13. A bécsi sajtó lelkes hangon kommentálja az eseményt. A „Reichs- post" például „Egy boldog nap" címet adja vezércikkének és azt hangoztatja, hogy történelmi és sorsközösség által megszentelt testvéri kapcsolatok nyíltak meg ismét a két nép között s többé nem kell majd idegen hatalmaknak az osztrák függetlenség gondját viselni. „A mai nappal — írja a lap levettünk a nagyhatalmak válláról egy súlyos gondot." A „Wiener Zeitung" azt írja, hogy a német gondolat győzelmének napja volt az egyezmény aláírása. A „Wiener Neueste Nachrichten" a béke napját ünnepli, amikor hosszú háborúság után a két testvérnép, amelynek fiai négy és fél éven keresztül egymás mellett harcoltak a világháború lövészárkaiban, ismét testvéri jobbot nyújt egymásnak. A „Neue Freie Presse" azt fejtegeti, hogy a német és osztrák mentalitás között mindig voltak lényegbeli különbségek s most ezt a tényt végre Németország is elismerte. A „Neues Wiener Journal" szerint pedig julius 11-vel uj fejezet kezdődik Középeurópa történetiben. Koma, julius 13. Az oiasz lapok Kiveiei nélkül Mussolini érdemének mondják, hogy létrejött az osztrák-német egyezség s hogy Európa egyik legsúlyosabb gondoja megoldódott. Mussolini- bizalmas újságírója, Gay- da, a Voce d'Itáliában fejti ki véleményét. Gayda szerint Olaszország az osztrák-német megegyezés körül kifejtett munkásságával is bizonyítékát adta föltétien békeszere- tetének. Elvégre nem vitatható el tőle, hcf^J ezzel nagy szolgálatot tett a békének. Uz osztrák függetlenség, amely eddig sok gondot okozott az európai nagyhatalmaknak, Németországban erős támaszt nyert. Majd rátér a közvetlen olasz-német kapcsolatok boncolgatására és megállapítja, hogy ezzel a lépéssel sokat haladt az olasz-német együttműködés ügye, amelyhez Magyarország közreműködését is meg lehet nyerni, elvégre a magyarok is tagjai a római blokknak. Gayda bejelenti, hogy valószínű, hogy Mussolini most rövid szabadságra megy, ahonnan azonban szenzációs tervvel fog vissza- térni. Az osztrák-német egyezmény egyébként bizonyíték amellett, hogy Olaszország visszatér az európai hatalmak koncertjébe. Az osztrák-német egyezmény, amely a római paktum kiegészítése, Ausztria függetlensége számára két kezest jelent, másszó- val az osztrák kormány lemondhat a kisantant kezességéről, Ettől függetlenül Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia Ausztriával és Németországgal megtalálhatják a megértés módját, de konkréten kell tárgyalniok az olaszokkal és németekkel, mert az osztrákomét egyezményt úgy kell tekinteni, mint Németország csatlakozását a római blokkhoz. Olaszország nem ir.egy Brüsszelbe Róma, julius 13. A Síefani-ügynökség jelentése szerint Olaszország a brüsszeli konferenciát előkészítő tanácskozásokon való részvételét lemondta, még pedig azzal1 az indokolással, hogy a Földközi tengeri flottaegyezmény, amely Anglia, Görögország, Jugoszlávia és Törökország között jött létre, zavarják az olasz érdekeket, A hivatalos szövegezés egyébként a következőképpen hangzik: „A belga miniszterelnök az olasz kormányt meghívta a brüsszeli Locarno- konferencia előkészítő tárgyalásaira. Az olasz kormány boldogan tenne eleget a meghívásnak, hogy résztvegyen a béke megszilárdításának munkájában, de bizonyos középtengeri flottamegállapodásokra kényte- len figyelemmel lenni, amelyek megakadályozzák abban az őszinte szándékában, hogy a nemzetközi együttműködés müvében résztvegyen. Az olasz kormány ezenkívül kifejezést adott annak az óhajának, hogy célszerű lenne a tárgyalásokba bevonni Németországot is, tekintettel arra, hogy a Locarno-egyezmény egyik aláíró hatalmának távolmaradása nemhogy az ügy tisztázódását segítené elő, hanem a helyzetet még csak elkomplikálja." majd Prága és Bécs viszonyát. A Journalban Saint Birce annak az aggodalmának ad kifejezést, hogy ezzel a lépéssel egyáltalában nem hárult el Ausztria felől az Anscliluss-veszély, csak más sínekre tolódtak a nagynémet törekvések, de a végső cél mégis csak az s most már ugylátszik Olaszország is hozzájárult, hogy Németország lenyelje Ausztriát. „A morális An- schluss nem kevésbé veszélyes formája a német törekvések megvalósításának" — irja. A Petit Párisién berlini munkatársa megállapítja, HU mond Prága? hogy Ausztria ma már Berlin diplomáciai törekvéseinek eszközévé vált s a régi hármasszöve*- ség ismét talpraállt. Az Echo de Parisban Per- tíhax fejti ki véleményét és azt irja, hogy Ausztria függetlenségét Olaszország kényre- kédvre szolgáltatta ki a németeknek: Ez a következménye annak a politikának, amit a nyugati nagyhatalmak Olaszországgal szemben folytattak, S most majd talán Angliának is kinyílnak a szemei, Most, hogy egészen bizonyos, hogy Olaszország nem vesz részt a brüsszeli konferencián és természetszerűleg Németország sem, a konferencia vizbeesik és a csatorna túlsó oldalán is be fogják látni, hogy más módszereket kell keresni. Ha tovább megyünk ezen az utón, irja, akkor Franciaország és Anglia további súlyos presztizsvereségeket fo# szenvedni. Reméljük, fejezi be fejtegetéseit, hogy a Locar- no-hatalmak között Genfben létrejött egyesség és a március 19-i program nem marad holt betű. Az „Oeuvre" megállapítja, hogy á fasizmus és nemzeti szocializmus közös frontban egyesül bek s hogy Olaszország kiszakította magát a győző hatalmak 1918-as szolidaritásából és Németország oldalára állt, hogy támogassa a Versailles! békeszerződés megsemmisítésére irányuló törekvéseket, Prága, julius 13. A prágai sajtó is élénken foglalkozik a nagyjelentőségű eseménnyel, amely természetesen legközvetlenebbül érinti Csehszlovákia érdekeit. A „Lidové Noviny" felveti a kérdést, hogy vájjon mi bírta rá Hitlert, hogy egyszeribe szakítson eddigi álláspontjával és elismerje az osztrák függetlenséget. Ha van valami, ami az osztrákoknak szivén fekszik, úgy kétségtelenül az osztrák-német barátság ügye az, Ha tehát az egyesség eddig húzódott, akkor ez kizárólag Angliára való tekintettel történt. Az egyezmény nagyszabású manőver, írja a lap, amely a világnak bizonyítékot kíván szolgáltatni Hitler Németországának őszinte békeóhajáról, A probléma azonban nincs megoldva, csak halasztást szenvedett. A „Veder" azt hangoztatja, hogy az osztrák-német egyezmény olyan uj tényező, amely a háború utáni Európa hagyományos külpolitikai vonalától eltér. Minthogy az egyes részletek nem ismeretesek, maga az eset alkalmas arra, hogy az európai közvéleményben nyugtalanságot keltsen, A „Polední List" megállapítja, hogy ezzel az egyességgel a horogkereszt befolyása Ausztriában hihetetlenül megnőtt s a kisantantnak fokozott figyelemmel kell kísérnie az osztrák eseményeket. A „Nov£ Vcéerník" az eseményeket a következő dmmel közli: „Osztrák-német béke vagy morális Anschluss." A Ceské Slovo álláspontja a következő: A középeurópai államok legfőbb törekvése az volt, hogy Középeurópát lehetőleg mentesítsék a konfliktusoktól, minthogy pedig az eddigi osztrák-német viszony a konfliktusok ősforrása volt, örülni lehetne a megoldásnak. Csakhogy a mostani megállapodás nem hoz megoldást. Az osztrák függetlenség elismerése nagy dolog, még nagyobb dolog lenne azonban a függetlenség tartós és állandó respektálása, London barátságos, de tartózkodó London, julius 13. A ma reggeli angol lapok közül a Times a következőket irja a németosztrák egyezménnyel kapcsolatban: „Üdvözölni kell Hitler kancellárt abból az alkalomból, hogy létrejött az osztrák-német béke, mert hiszen ez tagadhatatlanul nagyban hozzájárul Középeurópa békéjének stabilitásához. Üdvözölni kell Hitlernek azt az óhaját is, hogy a tartós egyetértés és együttmunkólkodás müvén kell mind a két német népnek munkálkodni" A lap azt az olasz kívánságot is örömmel regisztrálja, hogy Németországnak is részt kell venni a brüsszeli konferencián. A Daily Tclcgraph s több más lop is örömmel üdvözli az eseményt, de utal orra, hogy bizonyos következményeket a végső ítélet kimondása előtt be kell várni. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy az osztrák-német egyezmény jelentősen megerősíti az úgynevezett revíziós blokkot, amelyben most már Olaszország, Ausztria és Magyarország mellett Németország is beletartozik. A Mor- ningpost bizonyos fokú bizalmatlansággal figyeli az eseményt s azt irja, hogy ebben is Hitlernek az a törekvése nyilatkozik meg, hogy Francia- országot elválassza barátaitóí. Az Observer azt irja, hogy Londonban az a vélemény, hogy az osztrák-német egyezmény ugyan elhárít bizonyos közvetlen veszélyt, de azon az áron, hogy egy sokkal nagyobb jövőbeli veszélyt támaszt fel. Ezzel szemben a Simday Times vezércikkében azt hangoztatja, hogy örömmel kell üdvözölni a mai Európában minden olyan eseményt, amely ellenségekből barátokat csinál. A ma déli lapok egyébként megírják, hogy Edén külügyminiszter, aki rövid szabadságra utazott, megszakította szabadságát és még ma este megérkezik Londonba, Osztrák hBségmrüatkozaS a népszövetség mellet? Bécs, julius 13. Az uj külügyi államtitkár, dr, Schmidt Guidó, az United Press munkatársának adott nyilatkozatában kommentálja a németosztrák barátsági egyezményt és hangoztatja, hogy a két német állam 'közötti feszültség megszüntetése remélhetőleg a Duna-medénce gazdasági életének reorganizálásához fog vezetni és a jövőbeni tárgyalásoknál kiküszöböli azokat a nehézségeket, amelyek eddig úgy a gazdasági, mint a politikai megértést akadályozták. Ausztria jelenleg fokozottabb mértékben van abban a helyzetben, hogy népeket összekötő történelmi hivatását teljesítse. Ausztriát történelmi helyzete utalja arra, hogy kelet és nyugat, észak és dél népei között a hid szerepét töltse be és ezt a hivatását ezentúl állami önállóságának fokozott biztonsága mellett nagyobb erővel fogja szolgálni. A római egyezmény megkötésénél a szerződő felek közül senkinek sem volt szándékában a blokkot szembeállitani a német birodalommal, mert — úgymond — tudatában voltunk annak, hogy a középeurópai kérdések rendezéséből Németországot kizárni nem lehet. A római blokkban kezdettől fogva megvolt a szándék, hogy Németországot a közös munkára megnyerje. Ausztria korrekt és barátságos magatartását mindazokkal az államokkal szemben, amelyek tiszteletben tartják függetlenségét, a régi marad és ugyancsak a régi hűséggel viseltetik Ausztria a népszövetség iránt, amelyet az osztrák álláspont szerint az uj barátsági egyezmény csak megerősített. Ez az első lépés, amely Németországnak a többi államokhoz fűződő viszonyát rendezni kivár.ja és amely elősegíti, hogy az általános európai biztonság és béke számára kedvezőbb légkör alakuljon ki. A magyar álláspont Budapest, julius 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A német—osztrák egyezséget a magyar sajtó nagy rokonszenvvel kommentálja. Az ellenzéki „8 Órai Újság" az egyezség jelentőségét abban látja, hegy általa az Anschluss kérdése hosszú időre nyugvópontra helyeztetett. A béke minden barátja csak hálás lehet a bécsi és berlini kormányoknak — irja egyebek között a lap —, de hálásnak kell lennie a római egyezmény létrehozói iránt is, hiszen a római egyezmény szelleme tette lehetővé a két testvérnép most valóravált közeledését és kibékülését. — A Budapesti Hírlap vezércikkben foglalkozik az eseménnyel és azt irja, hogy őszinte örömmel kell megállapítani, hogy ez a két állam, amely évtizedeken állt egymással barátságos és szövetségi viszonyban és amelynek mindkettőjével Magyarország őszinte baráti viszonyt tartott fönn, megegyezett egymással. Megállapítja, hogy az egyezmény a magyar külpolitikái orientáció nem kismértékű kiszélesedését is jelenti, de különös megelégedést keltett Németországnak és Ausztriának ez a történelmi nevezetességű megegyezése azért is, mert alátámasztja és megszilárdítja Európa békéjét. —• Az Uj Magyarság egészoldalas vezércikkben méltatja az eseményt és rámutat egyebek között arra, hogy Olaszország baráti megértése, tudomása, sőt valószínű közvetítése nélkül ezt az eredményt nem lehetett volna biztosítani, majd pedig elismerő szavakat mond a magyar külpolitika vezetőiről, akik régen keresték Olaszország és Németország megértését és a berlin—• római tengely neve alatt következetes hűséggel és történelmi előrelátással szolgálták ezt a gondolatot, amely most a Papén cs Schuschnigg által aláirt egyezményben a meqvalósulás stádiumába jutott. — A Nemzeti Újság megállapítja, hogy a megegyezés a római paktum szellemében történt, amelynek egyik aláírója Magyarország cs amelyhez a hir szerint Németország is csatlakozni fog. — A Pesti Napló az osztrák—német kapcsolatokról nagyvonalú történelmi visszapillantást közöl, amelyet a következő szavakkal fejez be: „1936 julius 11-e olyan dátum, amelyről még sokat fognak beszélni, felőle talán sokat is vitatkozni, de mindenesetre ré sokáig emlékezni. Ezen a napon történelmi esemény történt," 2 Mussolini mesSapetésekre késiül?
