Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-11 / 156. (4005.) szám

1536 julius 11, szombat. olimpiaÍhirsk **"*“"^■■■1 ^kOZBAZBASÁB £ Csehszlovákia olimpiai előkészületei Prága, julius 10. Csehszlovákia altétáina’k bel­liin} esélyeiről ée a kikiUdendők névsoráról Mere- dith olimpiai edző érdekes nyilatkozatát közli a Lidové Noviny. A kiváló amerikai edző, aik tudva­lévőén maga is ünnepelt olimpiai győztes és világ­rekorder volt, kijelentette, hogy minden arra érdemes atlétát ki kellene küldeni az olimpiára, mert ha helyezési esélyek nem is volnának, egy hét olimpiai tapasztalat felér egy egész évi edzés és tanulás eredményével. .Voakrét javaslata a következő: kiküldendők Kné- nicky (400 m), Rosioky (800 m), Hősek (1000 rn és 3000 akadály), Knotek és ÉliáS (kalapács). Douda (súly és diszkosz), Bombik (5000 és 10.000 ni), Klás’ek (rúd), Hoíman és Vosolsobé (távol), mind­két staféta és a Lunák, Takács, Sulc (maratlioni j futás.) A Sokol'tornászok rendkívüli szorgalommal és j alapossággal készülődnek az olimpiai tornászver-5 senyekre. Számos válogatóversenyt tartottak ég a formák ál-' landóan javultak. Dr. Kiinger, a Sokol-fövezér, az utolsó válogatóverseny alapján 13 főnyi legénység­ből kiválogatta a legjobb 10-est, akik Berlinben nagy eséllyel vehetik fel a harcot az elsőségért. Az utolsó válogatóverseny eredményei: 1. Hudce 120 lehetséges pontból 116.45 ponttal, 2. Löffler 1.1355, 3. Gajdos 113.45, 4. Petrácek, 5. Povejsil, 6, Novotny, 7. Vechet, 8. Hospodka, 9. Kollinger, J 10. Tintéra­A kerékpáros szövetség a következő' versenyzőket 1 küldi ki Berlinbe: Jaki, Losek, Loos, Krystufek és Rame§. Vezető: Kaiser mérnök. Az olimpiai kanóc és kajakversenyekre öt csehszlovák versenyző kiküldetését hatáiózták el. 197 magyar versenyző utazik Berlinbe Íz 1939140 gazdasági év végéig hosszab­bították meg a gabonamonopóiiumról szélé rendelet érvényét ■ Az uj rendelet újabb részletei ■ Prága, julius 10. A iminiszítertauács, amint j éten tettük, tegnapi ülésén letárgyalta és jó­váhagyta a gabonanionopóliuimról szélé uj kormányrendé le t te r v e ze tét. A gabonamonopólium keretrendeletének érvényét további három esztendővel, vagyis 1940 junius 30-ig meghosszabbította a kor­mány. A iminisztertanács nem fogadta el azt az indítványt, hogy a gabona bevásárlási árából esizközlendő levonások összegét a prágai pa­ritás elvének alkalimaziásával állapítsa meg és egységes illetékeket határozott meg. Esze­dül a bevásárlási árból a következő össze­geket vonják le: búza 18, rozs 8, árpa 12 és zab 7 korona. Ezeket az uj illetékeket a tavalyi bevásár­lási árakból vonja le a Gabonatársaság. A levonások után fennmaradó bevásárlási alapárak prágai paritásban a következők: búza 146 (tavaly 164), rozs 117 (125), árpa 113 (125) és zab 104 (112) korona. Az eladási árak árpánál és zabnál a tava­lyiakhoz viszonyítva nem változnak, csupán a búza eladási ára emelkedik 3 és a rozsé 1 koronával. A levonások után fennmaradó tényleges bevásárlási ár és az eladási ár kö­zötti különbözet a búzánál lesz a legnagyobb: 30 korona, de a két ár közötti feszültség va­lamennyi gabonán emuiról az előző évihez mérten erősen megnagyobbodik. Az illetékek, illetve a levonások és a fölemelt eladási árak mintegy 300 millió koronás bevételi többletet eredményeznek a Gabonatársa ságnak, amely ebben gazdasági esztendőben való­színűen nem lesz kénytelen anyagi gondok­kal küzdeni. Ezen a 300 millió koronás be­vételi többleten kívül a Gabonatársaság az állammal kötött szerződése értelmében még 60 millió, koronát kap az államkincstártól a tartalékalapja résziére és természetesen az állam továbbra is szavatol az olyan üz­letekből eredő veszteségekért, amelyek le­bonyolítására a kormány vagy annak arra illetékes megbízottja ad utasítást a Gabona- társaságnak. A iminisztertanács tegnapi ülésén továbbá elhatározta, hogy uj rendeletet ad ki a búza vetésterületiének csökkentéséről. Aiz uj ren­delet értelmében, mint ismeretes, az 1936/37 gazdasági esztendőben a búza vetésterületét az 1930/31 gazdasági év vetésterületének mértékére kell csökkenteni. A gabonamoinoipé'.iumipól szóló alaprende­let érvényének meghosszabbitásáróil szóló kormányrendelet és az idei gazdasági évre vonatkozó szabályrendeletek valószínűen már holnap megjelennek a törvények és rendele­tek gyűjteményében. Elkészült és féműesm életbe lép a Phfinix iistesiié Intézet ügyeinek szanálásáról szóló kormányrendelet 10.000 koronás értékhatárig nem éri károsodás a biztosítottakat Budapest, julius 10. (Szerkesztőségünk tele- fonjelentése.) A Magyar Országos Testnevelési Tanács meghatározta az olimpiára kiküldendő versenyzők számát* Eszerint 197 versenyző és 40 kisérő és döntőbiró képviseli Magyarországot Berlinben. Az egyes sportágakban az elosztás a következő: Lovasverseny 20, vívás 18, evezés 20, atlétika 25, kerékpár 8, súlyemelés 2, céllövés 8, ököl­vívás 6, labdarúgás 16, úszás és vizipóló 26, vi­torlás 1, öttusa 3, birkózás 11, kézilabda 16, torna 17. — Kosárlabdában és gyephokkiban mellőzték a kiküldést. A magyar úszók kedvezően ítélik meg a„berlini uszóstadiont Berlin, julius 10. A berlini úszó stadion tanul­mányozására dr. Bárány István vezetésével Ber­linbe utazott, a magyar 4X300 méteres úszó- staféta. A csapat látta az úszóétadiooiban, hogy azok a meglepetést keltő hirek,. amelyek az uszó- stadion vizéről, startkockáiról és fordulóiairól szárnyra keltek, nem felelnek meg a valóságnak. Minden a legnagyobb rendiben van. A stadion vizét kiválónak tartják jobbnak és könnyebbnek, mint az általuk megszokott Csá- szárrfürdn vizét. Tegnap délelőtt és délután erős edzést tar­tottak. Délelőtt valamennyien 200 métert usz- tak, majd Csik erős 400-at, mig a többiek: Gróf, Lengyel és Abay-Nemes 1500-at. Délután újból 200 métert kezdtek, de most már erős tempóban. Mind a négyen körülbelül 2 p. 30 mp. körüli időt úsztak. Rövid pihenő után 1000 méter követke­zett,, majd Csik úszott 50 métert erős tempóban 2G.6 mp.-re, Gróf 400-at 5 p, 5 mp.-re, de utána még tovább úszott. A magyarok el vannak ragadtatva és csodálat­tal szemlélik a japán úszók hallatlan erős edzőmunkáját. Százas úszóik egymásután játszva usszák az 57 és 58 mp. közötti időket. A magyar csapat a Gollegium Hungaricum- ban lakott. A németek igen szívesen fogadták a magyar úszókat, bár a stadion építészeti vezetői nehezein járultak hozzá, hogy az uszóstadiont edzési célokra a magyaroknak átengedjék, mert ott még építkezések folynak. Most építik ugyanis fel a körülbelül nyolcezer néző részére épülő pót- tribünt. amely csak az olimpiai játékok alatt lesz használatban. VÍVÁS )( Magyarország 1936. évi hölgytőrvivóbajnok­ságát, egyben az utolsó olimpiai válogatóversenyt csütörtökön rendezték meg a budapesti műegyetem aulájában. A rendkívüli izgalmas verseny eredmé­nyeképpen a bajnoki címet Elek Ilona nyerte 6 győzelemmel, 2. Bogáthy Erna 4, 3. Vargha Ilona 4, 4. Horváth Kató 3, 5. Rozgony.né 3, 6. Szenemé 3 és 7. báró Perényi Kataiin 0 győzelemmel. — A verseny eredménye alapján valósz nüleg Elek Ilona^ Bogáthy Erna és Vargha Ilona képviselik a magyar színeket az olimpián. Prága, julius 10. A minis zteirtainács tegnapi ülésén letárgyalta a hosszú hónapok óta húzó­dó Plhömix-ügyet és elfogadta annak a kormány­rend etetnek a tervezetét, amelynek alapján a megbukó tt biztosító intézet ügyei szanálodnak. A rendelet szerint a Phönix teljes agendáját és biztosítási állományát egy uj biztosító inté­zet veszi át, amelyben valamennyi csehszlová­kiai biztosító intézeten kívül az állam is része­sedést vállal. A biztosítottak közül csak a 10.000 koronát meghaladó összegű biztosítások tulaj­donosai károsodnak. A 10.000 koronáig terjedő biztosításokat az uj biztositó intézet teljes csz- szegben honorálja s csak az ennél nagyobb ér­tékű biztosítások összegéből eszközöl levoná­(Augusztus 1-én életbelép az osztrák-csehszlo­vák kereskedelmi szerződés.) Az április 2-án Bées- ben aláirt osztrák-csehszlovák kereskedelmi szer­ződés aktiválása ügyében tegnap tartott tanács­kozások befejeztével elhatározták, hogy az uj ke­reskedelmi szerződést augusztus 1-ével Ideigle­nesen életbeléptetik. A szerződést olymódon mó­dosították, hogy az abban foglalt preferenciáé zá­radékot hatálytalanították. A hatálytalanítás Né­metország tiltakozására történt, hir szerint Svájc is tiltakozót a preferenciák ellen. (Illetékmentes vízumot kapnak a prágai mintavásár külföldi látogatói.) A prágai imin- tavásár külföldi látogatói a minta vásári iga­zolvány alapiján az augusztus 25-től szeptem­ber 23-iiig terjedő időszak során illetékmentes vízumot kapnak a csehszlovák külképvisele­tek utján. (A munkaadót nem kötelezik a munkaközve­títő által ajánlott munkások felvételére.) A mi­.miszteintiaiiiáics tegnapi tiléisén elfogadta a munka­közvetítés rendis ze rémeik módosításáról szóló sziikségneindieleit tervezetét. A remidelet arra kö­telezi a munkaadót, hogy a 'megüresedett rnun- kabeilyekiröl jelentést tegyen a ípunfcaklözvetitŐ hivatalinknak, a munkaadó azonban neim lesz kötetes a muinikafcöz vetítő hivatal által ajánlott imnnkásokait fölvenni. (Németország bankjegyforgalma: 6150 millió márka.) Berlinből jelentik: A Birodalmi Bank mai kimutatása szerint Németország bankjegy- forgalma az előző heti kimutatásban közölt 6349 millióról 6150 millió márkára csökkent. (Élénkülő irányzat a keletszlovenszkói fapia­con.) A keletszlovenszkói fapiacon, a Öeské Slo- vo értesülése szerint, a kereslet fokozódása nyo­mán az árak emelkedő irányzatot vettek föl. Az 1933 év azonos időszakának áraihoz viszonyítva a gömbfa 50—100 százalékkal drágult. A fakiter­melés korlátozásáról sízóló rendelet nyomán a pro­dukció annyira csökkent, hogy gömbfában az utóbbi időben áruhiány mutatkozik. sokat. A levonás összegének százaíékszáma a biztosítási összeg arányában emelkedik. A leg­kisebb károsodás tehát a kisbiztositottakat és a legnagyobb a nagy összegekre szóló kötvények tulajdonosait éri. A Phönix tisztviselőit és alkal­mazottait az uj intézet átveszi. A megbukott biztosító deficitjének fedezésére 50 éven keresztül évente 20 millió koronát fizet­nek le az uj biztosító intézet tartalékalapjába. Ebből a többi biztosító intézetre évente 14 és az államkincstárra 6 millió esik. A szanálási terv eme pontjából kitűnik, hogy a Phönix de­ficitje 1 milliárd koronára rúg. A Plhönix-ireudiefet rövid-eisen •megjjeLenik. (Gyarapodott a londoni borskészlet.) Lon­donból jelentik: A fehérborskészlet mennyisége judlusiban a májusi kimutatásban közölt 12.181 tonnáról 12.273 tonnára emelkedett. A tavalyi év azonos szakában a fehérborskészlet 18.580 tonna volt. A feketeborskiészlet 9 tonnával 1769 tonnára ment fel. (Devizák és valuták,) A prágai devizapiacon Amszterdam 2, Brüsszel 0.125 és Varsó 0.25 koro­nával javult, amiig a stokholmi kifizetés árfolya­ma 0.50 koronával lanyhult. A valutapiacon az olasz lira 2.50, a német márka 2.50, a lengyel zlo­ty 2 és a román lej 0.135 koronával drágult. (A francia bankkaimat: 3 százalék.) Páriából jelentik: A Francia Bank a leszámítolási ka,- maitliálbait azonnali hatályai 4 százalékról 3 szá­zalékra csökkentette. Az ántiéikpapiroikna nyúj­tott. kölcsönök kamatja 5-nőd 4 százalékra és a 30 napos hiteleké 4-triől 3 Százalékra csökkent. A 4 százalékos leszámítolási kamatláb junius 25-tői julius 9-jg volt érvényben. (Csökkent az államvasut deficitje.) A csehszlo­vák államvasut 1985 évi deficitjét 550 millió ko­ronára becsülik. Ez az összeg 115.6 millióval ki­sebb a költségvetésiben előirányzott hiány ösz- szegénél s 119.5 miliő koronával marad a-z 1934 évi mérlegben kimutatott deficit alatt. (Az osztrák vajkivitel nehézségei.) Ausztria zsiretlátásának kérdésével az utóbbi időben egyre többet és 'behatóbban foglalkoznak. Az osztrák tejgazdaság képtelen volt az országot megfelelő zsírral ellátni a háború utáni hosszú éveken ke­resztül, mig ez a helyzet most — éppen ellenke­zőleg — úgy alakult, hogy túltermelésről lehet be­szélni. Angliába, amely azelőtt az osztrák vaj leg- kiadóeabb piaca volt, most csak veszteségesen és kiviteli jutalmakkal lehet vajat kivinni. De ha­sonló a helyzet a második legnagyobb fogyasztó állammal, Németországgal szemben is. Ezért az­zal a gondolattal foglalkoznak, hegy a fölöslege­ket a belföldi zsireliátás szolgálatába állítják. 9 (A szövőipar szindikalizálása.) A miniszter- itanács elhatározta, hogy rendeletét ad ki a szövőipar eziodikaMzáliásáról. A szindikátus vezetőségében a termelek, a munkások ég a fo­gyasztóik képviselői kapnak helyet. (Helyenként kitűnő, másutt gyenge a termés a beregszászi járásban.) Beregszászi tudósítónk jelenti: A járásúban nagyjából már befejeződött az aratás. A bu<za már keresztben fekszik, a ga­bonát hordják és az árpát már csépelik. A termés eredménye vidékenként nagyon eltérő. Ott, ahol a tarlószántást nem alkalmazzák, a vadlenese és vadborsó nagyon ellepte a vetést, mely azután megakadályozta a kalászok ée a szem fejlődésé- eét. Ezeken a helyeken, mint Beregujifalu, Nagy- ibereg, Kígyós, Makkosjánoei, Nagybégány, Kis- bégány, Mezőkászouy, Hetyen, Mezővári, Nagy- borzeova-, Beregdéda községek határában holdan­ként legfeljebb 1 mázsa első osztályú és 3—4 mázsa ocsubuzára ezámithatnak a cséplőénél. A járás többi községeiben viszont búzából 8—12, rozsból 7—10 mázsa várható. — A bőséges eső­zés folytán eddig nagyon jól fejlődik a burgonya ée a tengeri, amelyből 50—100 százalékkal vár­ható nagyobb termés mint tavaly volt. ■— A sző­lő fejlődése kielégítő. Csemegeszőlőből ugyan ke­vesebb lesz az idén. mint volt az elmúlt esztendő­ben, de a borszőlő jó termést Ígér. (Megbukott az angol-délamerlkai bank.) A lon­doni „News Ohronicle“ jelentése szerint az An­gol-Dél ameri kai Bank válságba jutott és beszün­tette fizetéseit. A 6.6 millió fontnyi alaptőke'tel­jes egészében elveszett. (A Kiviteli Intézet a magyar-csehszlovák gaz­dasági kapcsolatok élénkítését kívánja.) A cseh­szlovák Kiviteli Intézet körlevelet intézett a ma­gyar piac iránt érdeklődő csehszlovákiai iparvál­lalatokhoz, amelyeket arra kér, hogy a magyar­csehszlovák gazdasági kapcsolatok fejlesztése ér­dekében különböző nyersanyagot vásároljanak Magyarországon. A Lidové Noviny ezzel kapcso­latban annak a véleményének ad kifejezést, hogy a Kiviteli Intézet helytelen címre küldte körleve­leit, mert a kívánságait a kormánnyal vagy an­nak földművelési miniszterével kellett volna kö­zölnie. A helyzet, írja az idézett lap, 1928-ban és 1929-ben mérgesedett el, amikor a kormány meg­tiltotta a magyar búza behozatalát, ami elsősor-' bán a csehszlovák szövőipart és fémipart érintet­te igen súlyosan. A magyar-csehszlovák gazdasá­gi kapcsolatok legf őbb akadálya abban van, hogy - csehszlovák részről még mindig ragaszkodnak ahhoz a hibás elvhez, hogy az iparcikkek kivi­tele iparcikkek behozatala ellenében valósítható meg. ÉRTÉKTŐZSDE Prága lanyha nyitás után megszilárdult Prága, juliius 10. (Pragonadio.) Az értéktőzsde imái forgalmát lainyha irányzat mellétt .kezűte meg. Az irányzat kialakulásáinaík folyamatában főképpen nyereségűiztositáisoik játszottak na­gyabb szerepet. Az eladások liebonyolitáisa után a hangulat megjavult és csakhamar barátságos irányzat lett úrrá a piacokon. Nagyobb érdek­lődést a tözsdeközöinség speciális értékek Iránt mutatott. Zárlat előtt szilárd irányzat alakult ki. A tőzsdeközönség élénken ikommenitiálta a minisztertanács tegnapi ülésén hozott határo­zatokat. Drágultak: Bánya és Kolhó 25, B,rünnii Gép­gyár 2, Brosche 30, Cseh Kereskedelmi 2, Cseih- Morva Gépgyár 15, Hellmamn 6, Heinniohsthali Papír 4, Kábel 1, Kálim Szesz 5, Königshofi Cement 7, Krizik 5, Rézmüveik 2, Földi 3, Prá­gai Vas 15, Bráiga-Duxi 30, Rakó 20, Rothad- Neudieok 1.-50. Sellieir 15, uj Északi Vasút 30, Mit kapunk a valutákért ? Prága, julius 10. Ki 100 pengőért .............................. . 533.50 10 0 schilllngért ............................... 478.50 10 0 lengyel zloty ért .... 453.50 100 román lejért . . , . . 16.10 100 német márkáért .... 708.— 100 ezüstmárkáért..... 795.— 10 0 dinárért 58,80 100 olasz líráért............................... 181.90 10 0 svájci frankért ..... 793.50 100 francia frankért . . , , , 163.20 100 Belgáért ..................................... 416.— 10 0 holland forintért ..... 1643.— 1 angol fontért........... 123.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 Mit fizetünk a valutákért? Prága, julius 10. Ké 100 pengőért ....... 536.50 100 schillingért ............................... 481.50 10 0 lengyel zlotyért .... 456.50 100 román lejért ................................ 16, 0 100 német márkáért .... 712.— 100 ezüstmárkáért ..... 805.— 100 dinárért ...................................... 59,20 ' 100 olasz líráért.......... 183.10 10 0 svájci frankért ..... 796.50 100 francia frankért.... 163.80 10 0 Belgáért ..................................... 418.— 10 0 holland forintért.... 1649.— 1 angol fontért.......... 124.— 1 amerikai dollárért .... 24.40

Next

/
Oldalképek
Tartalom