Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-10 / 155. (4004.) szám

1936 julius 10, péntek. rPRAGAI-7V\\G^ARHlRLAI? ■BranHMMHHWHHiaHHa ^KÖZGAZDASÁG £ Szombatra várható a gabonanonopóliumról szóló uj rendelet kihirdetése Ifem lesz korpaátvételi kötelezettség ■ A malmok továbora is bizományosok lehetnek Prága, julius 9. A gabpnamonopóliumimal kapcsolatos tanácskozások, nehezen bár, de befejeződés ükhöz közelednek. A Gabonatár- saságot alkotó érdekcsoportok képviselői a fontosabb kérdésekben megegyeztek egymás­sal s a megállapodást imiár jóvá is hagyta a Gabona társasáig igazgatósága, amely délelőtt iiM össze. Az igazgatósági ülésen hozott hatá­rozatot á Gabona társaság elnöksége haladék­talanul eljuttatta a földművelési miniszter­hez, aki gabonamonopól iu,mról szóló kor­mányrendelet módosítására vonatkozó indít­ványát a délutánra kitűzött minisztertanács elé terjesztette. Beavatott helyen szerzett értesülések sze­rint az uj rendelet olyképpen változtatja meg a régit, hogy a búza és a rozs eladási árát a gazdasági év egész tartamára egységesen áillapita majd meg. A bevásárlási árak, mi­ként a múltban, úgy ebben a gazdasági esz­tendőben is havi pótdijjal emelkednek. A be­vásárlási árakat uj illetékekkel terheli meg a kormány, ezeket azonban összegszerűen még nem állapították meg. A termelők szem­pontjából nagyjelentőségűnek nevezhető az a módosítás is, amely hatálytalanítja a korpa- átviteli kötelezettségről széló rendelkezést. A molnárok szempontjából rendkivül fon­tos, hogy az uj rendelet nem fosztja meg őket attól a joguktól, hogy bizományosai le­hessenek a Gabonatársaságnak, a malmok és a molnárok tehát a jövőben is közvetlenül a termelőtől vásárolhatnak gabonát. Ugyancsak a molnárokat érdekli az a ren­delkezés, amely kimondja, hogy a malmok elvben mindaddig nem őrölhet­nek 1936. évi termésű gabonát, amíg az 1935. évi termésből származó raktáron hever. Ez á rendelkezés annyit jelent, hogy a mal­mok 1937 tavasza előtt inem őrölhetnek idei gabonát, mert a legoptiimisztikusabb számí­tás mellett sem remélhető, hegy a tavalyi készletek ebben a naptári évben elfogyjanak. A gabonamonopóliuimról szóló uj rendelet valószínűleg szóimba tón megjelenik a törvé­nyek és rendeletek gyűjteményében. Csehszlovákia fizetési mérlege A befagyott követelések összege 260 millió koronára gyara­podott — Élénkül a passzív idegenforgalom - A kivitel 2 és a behozatal 5 százalékkal emelkedett 1935-ben Prága, julius 9. A statisztikai hivatal most tette közzé Csehszlovákia 1935. évii fizetési uiér- tLeígémielk adatait. A mérleg, amely összesen 10.338 millió korona bevételt és 10.404 millió korona kiadást mu­tat ki, 66 millió koronával passzív. Az 1934. évi fizetési mérleg 143 és az 1933. évi 283 millió korona aktívumot tartalmazott. A fizetési forgalom votiuroemje az előző év ada­taihoz viszonyítva 9 százalékkal nagyobbodott, ami akeiretskeidielmi forgalom nemzetközi víszony- látibain történt élénkülésének következménye’. - A statisztikai hivatal a fizetési forgalom részletes' adatainak fölsorolása kapcsán megállapítja, hogy tavaly, 1934-hez viszonyítva, Csehszlovákia kivitele nem egészen 2 száza­lékkal emelkedett s ezzel egyidejűén a beho­zatal több mint 5 százalékkal nagyobbodott. Az idegenforgalmi mérleg aktívuma 252 millió­ról 39 millió koronára csökkent, aminek oka a passzív idegenforgalom élénkülésében van, aimd annyit jelent, hogy 1935-ben a küllfö,ki­re utazó csehszlovákiai honosok száma sokkal nagyobb mértékben emelkedett, mint a Cseh­szlovákiáiba jövő külföldieké. A vasú t|jf orgalomból eredő bevételek összege javuló irányzatot mutat, amennyiben a nemzetközi vasúti forgalomból eredő bevételeik összege az 1934. évi mérlegben szereplő 133 millióról 248 millióra ment föl. A kivándorlók által hazaküldött összegek té­tele ezzel szemben ismét csökkent. A tőketételeik sorában a‘gyáripari vállalatok és bankók hosszúlejáratú külföldi követeléseinek összege emelkedett, viszont, a többi tételek ösz- szege .aipadt. A külföldön befagyott követelések összege 260 millió koronára rúg. A fizetési forgalom volumenűének emelkedését főképpen a külkereskedelmi forgalom és a vasút átmeneti forgalmának élénkülése, továbbá az idegenforgalom növekedése idézte elő.. A mérleg részletes adatait vizsgálva, megállapithatjuk, hogy az eilmulit eszteildőben a folyó tételek aktívu­ma csökkent, a külföldi viszonylatban fenn­álló magánadósságok összege emelkedett, a magánkövetelések összege apadt és csökkent az értékpapírüzletből eredő aktívum. A mérlegből továbbá ■ az is kitömik, hogy az osztalékok és a tajntiémek transzferé erősen igénybe veszi Csehszlováké devizakészleteit. A külföldre transzferált. osztalékok és tantiéinek tételének emelkedését azzal magyarázzák, hogy több olyan nagyvállalat rentabilitása az elmúlt esztendőben erősem fokozódott, amelynek rész- •vényesei - jobbára külföldiek. A helyzet elbbein az esztemdölben sem változott meg, amit a leg­jobban. aztény bizonyít, hogy a francia Schneider-Críeuzot konszern kezében, levő cseh­szlovákiai nagy vállalatok a nehézipari konjunk­túra folytán ismét nagy nyereséget könyvei­tek el. Végül meg kell említenünk, hogy a folyó té­teleik bevételi összege 8959 milliót ad a 8772 miillió koronás. kiadásokkal szemben. Az aktiv- szaldó tehát aiz 1934. évi 836 milliós aktívum­mal és az 1933, évi 47 milliós passzívummal szemben 178 millió koronát tesz ki. (5698.41 millióira csökkent a bankjegyforga­lom.) A Csehszlovák Nemzeti Bank julius K7~i kimutatása ezerkoronás tételekben a következő adatokat tartalmazza: Követelés: aranykészlet 2,697.550 (plusz 264), külföldi követelések és valuitaikészlet 25 ezer 177 (mínusz 5.024), egyéb készpénz 207 ezer 460 (mínusz 8.050), esz’kontált váltók 796 ezer 361 (mínusz 60.454), eszkontált értékpapí­rok — (mínusz 35.572), értékpapírokra nyúj­tott kölcsönök 1,028.967 (mínusz 811), az ál­lamadósság maradványa 2,036.114 (mínusz497), egyéb követelés 669.124 (plusz 6.739), Tartozás: részvénytőke 405.000, tartalék­alapok és tartaléktőkealap 76.035, bankjegyfor­galom 5,698.418 (minusz 2.686), a hitelezők zsirókövetelése és egyéb azonnal esedeékes ösz- szegek 713.735 (mínusz 137.410), egyéib tarto­zás 567.565 (plusz 36.691). A csehszlovák korona aranyfedezete .42,1 %. (Megbukott a imunkakörvetitő hivatalok államosításának terve.) A Prager Börsen- Conrier értesülése szerint a munkaközvetítő hivatalok államosításának terve megbukott. Az idézett lap ezzel kapcsolatban a követ­kezőket írja: Kalfus pénzügyminiszter em­lékezetes szenátusi beszéde hiteles adatokat tartalmaz az állami alkalmazottak létszámá­ról. A beszéd imély benyomást keltett s a nyilvánosság elismeréssel állapítja meg, hogy a pénzügyminiszternek volt bátorsága az igazat megmondani. Ennek az igazságnak máris jelentkezik a hatása, amennyiben a munkaközvetitő hivatalok államosítására vo­natkozó tervet az illetékesek elejtették, mert belátták, hogy megvalósítása több ezerrel emelné az állami tisztviselők és nyugdíjasok létszámát. (Leszállították a zsír vámját.) A törvények és rendeletik gyűjteményében ma 190. szám alatit koitniánynemdalet jelent meg, amely a sertés­zsír és a libazsír vámját a julius 10-től 1937 ja­nuár 9-ig terjedő időszakra a következőiképpen állapítja meg: eemtésháj és libaháj 90, olvasztott sertészsír és libazsír 120 korona 1Ö0 kg-ként. — A 193. számú kormányrendelet értelmiében a vaj •vámja julius 10-tőt visszavonásig 630 korona 100 (kg-ikémt. Életbelépett a gyümölcsfák védel­méről szélé uj rendelet Prága, julius 9. A kormány a kártevők lekü'zdéséről szóló 1931. évi 104. számú ren­deleté kiegészítéseiképpen uj rendeletet adott ki, amely 187. szám alatt most jelent meg a törvények és rendeletek gyűjteményében. A rendelet szerint a telektulajdonos köteles a földművelési minisztérium által az illeté­kes kutató intézet javaslatára külön megne­vezett rendkivül veszedelmes kártevők által megtámadott gyümölcsfákat vagy egyéb fákat és bokrokat kivágni és azokat haladéktalanul elégetni. Az erre vonatkozó hirdetményt a földművelési minisztérium sürgős szükség esetében fogja közzétenni. A rendelet föl­jogosítja az illetékes hatóságok közegeit, hogy a rendelkezések betartását ellenőrizzék. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a földművelési minisztérium hirdetményében megnevezett kártevők által ellepett fákat a telek tulajdonosa nem vágatta ki s azokat nem égette el, akkor az ellenőrzés költségeit a telek tulajdonosa viseli. A rendelet kihir­detésével életbelépett. £ Uj rendelet a mezőgazdasági kényszeregyez- ségek vagyonfelügyelőiről Prága, julius 9. A törvények ée rendeletek gyűjteményében ma 191 ez ám alatt kormányren­delet jelent meg a mezőgazdasági kényszeregyez- ségi eljárások vagyonfelügyelőiről és azok díja­zásáról. A rendelet szerint a mezőgazdasági kény­szeregyezségekben vagyonfelügyelőkké gazdák és mezőgazdasági hitelszakértők akkor is kinevezhe­tek, ha. a kinevezés nem jelenti a kényszeregyez­ségi ügyek vagyonfelügyelői és a csődtömeg- gondnokok 'kiválasztására vonatkozó 115—4931 számú rendeletben meghatározott feltételek telje­sítését. A rendelet azonban arra utasítja a 'bírósá­gokat, hogy . a mezőgazdasági kényszeregyezségi ügyekben ne nevezzenek ki gazdát vagy mező­gazdasági hitelsza.kértőt, ha a kényszeregyezségi ügy bonyolult és kívánatossá teszi, hogy a va­gyonié,lügyelő ügyvéd vagy közjegyző legyen. A kerületi bíróságok kötelesek a mezőgazda­sági kényszeregyezségi ügyek vagyonfelügye­lői szerepének betöltésére alkalmas gazdák és mezőgazdasági hitelszakértők névsorát fölfek­tetni. A névsor összeállításának alapjául a me­zőgazdasági tanácsok (Kárpátalján az ungvá­ri mezőgazdasági kamara) és ama pénzintézetek javaslatai szolgálnak, amelyek székhelye az Il­letékes kerületi bíróság körzetében van és ame­lyek főképpen mezőgazdasági hitelek nyújtá­sával foglalkoznak. A vagyonfelügyelővé kinevezhető gazdák és me­zőgazdasági hitelszakértők névsorát az illetékes kerületi bíróság elnöke készíti el, 8 nap tartamá­ra kifüggeszti és közli a körzetéhez tartozó já­rásbíróságokkal, valamint községi birákkal, akik a jegyzéket szintén kifüggesztik. Amíg ezek a jegyzékek nem készülnek el, a mezőgazdasági kényszeregyezséget lebonyolító bíróság a vagyonfelügyelőket, ha azok nem ügyvédek vagy közjegyzők, az illetékes mező­gazdasági tanács (kamara) és főképpen a mező- gazdasági hitelek nyújtásával foglalkozó pénz­intézetek javaslata alapján nevezi ki. A rendelet táblázatot közöl a vagyonfelügye­lők díjazásának kiszámítására. A táblázatban föl­tüntetett dijak csökkennek, ha egy vagyoniéi-, ügyelőt több kényszeregyezségi ügyben nevez ki a bíróság; 2—3 ügyben 10 százalékkal, 4—6 ügy­ben 15 százalékkal és 6-nál több ügyben 25 szá­zalékkal csökken a vagyonfelügyelő tiszteletdija. A rendelet niá lépett életbe. (Kihirdették a valutavédelmi törvény novel­láját.) A törvényeik és rendeltetek gyűjteményé­ben 183. isziám alatt megjelent törvény a valuta- védelmi törvény hatályát 1940 deioemlber 31-ig mieglhosiszabibitja. Az uj törvény megszigorítja a csempészésre von atkozó büntető reindelkeiaése- Ifeet és kimondja, hogy a vaiutaibünicseieikmény miatt elitéit külföldi honos kiutasítható Cseh­szlovákiából, (Megszilárdult a német márka.) A imái prágai devizapiacon Amszterdam 2, Züricih 0.25 és Varsó 0.25 koronával lanyhult, amíg Berlin 0.50 és Stockholm 1 koronával meg­szilárdult. A valutapiacon a német márka­bank jegy árfolyama 5 koronával emelkedett, az olasz líra 2.50, a lengyel zloty 1 koronával javult. A román lej 0.125 koronával gyöngült. A magyar pengő árfolyama stabilizálódott. (Németországban is enyhült a munkanélküli­ség.) Berlinből jelentik: A munkanélküliek szá­ma junius végén az előző havi kimutatás ada­taihoz viszonyítva 176.000-rel 1,315.000-re apadt. (Emelkedett a foglalkoztatottság mutatószá­ma.) A gyáripari vállalatok foglailkioztatotteágá- Diak jelzőszáma, áprilisiban a,z előző év azonos szakáira vonatkozó kimutatásban közlőit 73.2-ről 80.2-.re emelkedett. A fogliailko'Zitatotteág javulá­sa,, Franciaország és Sváijc kivételével, vala­mennyi európai államiban észlelhető. (LesíjálilLtották a gabona vámpótlékát.) A kor­mány julilis 10-i hatállyal a következő galbona- vámpótlékokat léptette életbe: búza 10 (jinnhis- iham 14), rozs 22 (24), árpa 34 (34) és zab 21 (28)( korona. ( A betegsegélyzők 1.11 milliárd koronát bévé* teleztek 1935-ben.) A csehszlovákiai betegsegély* zők, hivatalos statisztikai adatok szerint, az eb múlt esztendőben összesen 1.11 milliárd koronát bevételeztek. Ebből a szociális biztosító intézetek központjához 466.45 millió koronát fizettek be. (Németország nem fogadja el a csehszlovák részről fölajánlott fürdöhitelt.) A csehszlovák kormány a csehszlovákiai fürdőkbe' utazó mérnél vendégek által igényelt devizáikul,tatások- fede­zetére 20 millió koronás hitelt ajánlott föl á né* >met kormánynak, amely aiz ónban — berlini je­lentés szerint — visszautasította az ajánlatot- A német kormány azt állítja, hogy a csehszlo­vák kormány részéről fölajánlott hitiéit azért nem veheti igénybe,, mert, merni .tudja, hogy a kölcsönvett összeget mikor és miképpen fizet­heti vissza Csehszlovákiának. (Emelkedett a bádogjátékáru kivitele.) A janu­ártól május végéig terjedő öt-havi időszak során 827.000 millió koronán értékű bádogjátékárut ex­portáltak Csehszlovákiából külföldre. A tavalyi év azonos szakában exportált bádogjátékáru érté­ke 632.000 korona volt. (Háromszáz millió dollárra becsülik eddig Amerikában az aszály okozta károkat.) Az amerikai aszálykatasztrófa az Egyesült Álla­mok közép-nyugati gabonatermelő államaiban fokozódik. A washingtoni mezőgazdasági hi­vatal jelentése szerint az aszálykatasztröfa súlyosabb, mint az 1934-iki volt. A kár már eddig is meghaladja a 300 miillió dollárt. A hőség oly nagy, hogy a városi uocák burko­lata'megrepedezik. Északdakotában igen sok lábasijószág esett a hőség áldozatául. Roose- velt elnök, aki Virginiából visszatért Wa- shiintonba, maga vette kezébe az aszálytól súj­tott vidékek lakosainak segítségére szolgáló intézkedések vezetését. A nemzeti farmer- szövetség elnöke távirati utóin felszólította az elnököt, hogy a szövetségi kormány haladék­talanul függessze fel a terméskorlátoizásokra vonatkozó program 'végrehajtását, mert a kö­zépső nyugati államokban már most is aggasztóan emelkednek az élelmiszerárak. Csikágöban a búzaárak elérték az egy nap megengedett legnagyobb áremelkedést: az 5 centet, imire az ügyletek kötését ideiglene­sen fel kellett függeszteni. Gabonakereskedő- körök bíznak abban, hogy a búzaárak rövi­desen elérik az 1 dollár 25 centet. A tavaszi Ibuzatérmést már csak 126 millió bushelre becsülik. Az áremelkedés átcsapott egyéb terménytőzsdékre is: a gyapot báliánként 50, a gumi fontonként 17 centtel emelkedett. A kávé, cukor, nyersbőrök, selyem, szarvasmar­ha és sertések árai uj csúcspontokat értek el, (Mezőgazdasági kényszeregyezségek.) Hlavai] István és ineijie, szül. Molnár Mária, Töri-ncs. Va­gyonfelügyelő dr. Viida Béla ügyvéd Losonc. A kényezeregyeizeégá tárgyalást* augusztus 19-én tartják a losonci járásbíróságon. A követelése­ket augusztus 3-ig kell bejelenteni. — Beriko- vi-cs Ferenc és Berkovics Eleién, Velhóc. Vagyon­felügyelő dr. Görög Ernő ügyvéd, Vara unó. A követeléseket julius 25-ig kell bejelenteni a va- rauoói járásbíróságon. — Kivenné, Benkovrcs Zseni, Kolcsimező. Vagyonfelügyelő dr. Görög Ernő ügyvéd, Var,aunó.- A követe,léseket julius 25-iig kell bejelenteni a vairannói járásbíróságon. (Gsőd.) Strausz Lajos szállító, Varaunó. Csőd- tönneggomdinok dr. Gottlieb Sándor ügyvéd, Vá­raimé. Az első tárgyalást augusztus 26-á,n tart­ják a kassai kerületi bíróságon. A követelése­ket augusztus 12-ig keli bejelenteni. li Mit kapunk a valutákért ? Prága, julius 9. 160 pengőért . . . Kg 533.50 100 schillingért . . 478.50 100 lengyel zlotyért * • 451.50 100 román lejért « • 15.975 100 német márkáért , # 705.50 100 ezüstmárkáért 9 • 795.— 100 dinárért ... • • 58.80 100 olasz Hráért 179.40 100 svájci frankért . . , 793.50 100 francia frankért . 163.20 100 Belgáért . . . « « 416.— 100 holland forintért # * 1643.— 1 angol fontért . . , . . 123.— 1 amerikai dohárért « • • 24.20­Mit fizetünk a valutákért? Prága, julius 9 Kg 100 pengőért . . . 100 schillingért . . . . 4S1.50 100 lengyel zlotyért . . 4t4.50 100 román lejért . . í 6-275 100 némét márkáért . . 7 ő 9.50 100 ezüstmárkáért . . 805.— 100 dinárért . . . . . 59,20 100 olasz Uráért . . 180.60 100 svájci frankért . . . 796.50 100 francia frankért . . . 163.80 100 Belgáért . . . . . 418.— 100 holland forintért . . . 1649.— 1 angol fontért . . . . 124 — 1 amerikai dollárért . . 24.40 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom