Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-21 / 141. (3990.) szám
1936 junius 21, vasárnap. ^mgai-Mag^arhirlar 13 Irodqlom^Művészet Szombathy Viktor: Zöld hegyek balladája (Franhlin-Társulat kiadása) Nem is annyira ballada ez a kitünően megszerkesztett regény, mint inkább a szlo venszkói kisváros, a táj és az ebben a keretben élő emberek pompás rajza. Az sem fontos, mi történik a könyvben (annak ellenére, hogy a mese ,,érdekfeszitő“ és ökonómiával van megcsinálva), hanem az iró személyes és utánozhatatlan humora, amelyen 'keresztül az embereket és problémáikat látja: humor, amely sajátos légkört teremt. Az elsőtől az utolsó sorig szinte plei- naires ez a könyv, napsütötten derűs, kedvesen zenei. Sehol sem eltorlaszolt, eltúlzott, nehézkes, hanem izes, könnyed, finom. Szombathy tudja, mit akar és nem akar többet, mint amennyit tud. Persze sok mindent tud: elsősorban olyannak látni az életet, mint amilyen valóban. Ha Skuteczky Pál helyiérdekű szerkesztő portréját rajzolja meg, ez épp annyi malidéval sikerül neki, mint Kondor Éva feltörekvő vidéki szubrett. rajza és a helyi szenzációktól dagadó rokonszenves szerkesztő oly életteljes, mint a rizsporfelhőkbe burkolódzó és ebből a magaslatból néha az emberek közé leszálló szinitündér. Aztán itt vannak mind, akik valaha nagy szerepet játszottak a régi megyeházán, a kedves, kissé ebura-fakó. kissé szentimentális és mégis talpig-ember- társaság, akik jó ismerőseink az életből, no meg Jókai és Mikszáth regényeiből. Csendesen zajlik a kisvárosi élet, amikor be a „városunk szülötte*1, aki világhírű filmemberré verekedte föl magát Hollywoodban. A megzavart méhkas majd hogy fel nem röppen az égbe a nagy izgalomtól, hiszen a szerkesztőtől és a primadonnától a színház és az élet kisemmizett bonvivánjáig mindenki a nagy amerikaitól várja a megváltást: ki a nagyvilágba! Egy kissé emlékeztet Körmendi „Budapesti kaland“-jára, de csak a téma. Más már a vonalvezetés, a karakterek megrajzolása, az emberi gyengeség portréja, amelyhez Szombathy aztán humora révén igazán ért. John Colman nem akar tudni a városkáról, hiszen csak szüleit jött meglátogatni, de nyakába zúdítanak egy majálist, a majális kellős közepén (az erdő sűrűjében) kétségbeesve küzd érte a primadonna és itt ismerkedik össze Bárány Sárival, egy gimnazista leánnyal, aki ugyar nem akar moziszinésznő lenni (a fehér hol ló), de Kálmán János arcáról 'hirtelen éb redt szerelem lefagyasztja a John Colman’ maszkot és most már ő viszi Bárány Sári a nagy karrier felé. A Budapesten bérel stúdióban készült film remekül sikerül, ki derül, hogy Kálmán Jánosnak igaza van tehetséget fedezett fel, de a lány nem akar Mért nem akar, mér nem akarhat, — ezi csak a regény tudja elmondani és Szombathy Viktor ezt oly szépen, egyszerűen mondja el, hogy a regény egyszerre nagyon megnövekedik és elmélyül. A végén csak azon vesszük észre, hogy egy remekbe készült kis írással állunk szemben és visszaforgatjuk a lapokat, hogy — újra elolvassuk. Most már más szemmel, és az iró iránt érzett megkülönböztetett tisztelettel és elismeréssel. A Kálmán ék kúriája (az uj, a renovált, amelyet már John Colman pénzén építettek) a kitűnő festmény biztonságával áll előttünk, ugyancsak az öreg nyakas és kitűnő Kálmán Sándor és felesége, Ilona néni. A színpadi kritikában ilyen két emberre azt mondják, hogy kabinetalakitás. A többiek pedig nemcsak, hogy „jók voltak**, hanem attól eltekintve, hogy „tudásuk legja- vát“ nyújtják, szeretetreméltóak, élethüek és igazak mindenben, amit mondanak és tesznek. A majálison magam is szerettem volna résztvenni, negyed évszázaddal ezelőtt volt utoljára részem ilyen kedves mulatságban. Eleven szlovenszkói táj és levegő, derűs éghajlat, amely mindent re- velál, ami kedves ifjúkori emlékezés. író, aki mindezt igy tudja megfogni. Az a tény pedig, hogy nem nagyigényü, mint erről a regényről írták, csak az iró mellett bizonyít: „In dér Beschránkung zeigt sich dér Meister**, írja egyhelyütt Goethe. Ez a regénye sikerült alkotás, a szlovenszkói magyar irodalomnak egyik gyöngye. Bizonyos, hogyha Szombathy Viktor nagyobb igényekkel fog fellépni (Önmaga és közönsége előtt), akkor az igényeknek megfelelő tudás fölött is fog rendelkezni. Ezt ezzel a könyvével bizonyítja. NEUBAUER PÁL. A Magyar Dalosszövetség junius 29-én Rozsnyón aíapszabálymódositó közgyűlést tart Pozsony, junius 20. A Csehszlovákiai Magyar Dalossz öv-e teég- országos elnöksége junius 29-ére Rozsnyóra hívta össze a szövetség nagyválasztmányát és évi rendes közgyűlését. A nagyválasztmány rendes ülését délelőtt 10 órakor a Katolikus Legényegyletben tartja a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Jelen jegyzőkönyv hitelesítőinek kijelölése. 4. Tisztviselők jelentései. 5. Jelentés a karnagyi tanfolyamról. 6. Az alapszabály módosítása. 7. Ügyviteli szabályzat előkészítése. 8. Jelentés a jeligepályázatról. 9. Az 1937. évi országos dalosünneip előkészítése. 10. A közgyűlés ■előkészítése. 11. Tagfelvételek. 12. Javaslatok. 13. Elnöki zárószó. Az évi rendes és aíapszabálymódositó közgyűlés délután 3 órakor kezdődik ugyancsak a Katolikus Legényegylet ‘helyiségében. A közgyűlés napirendje a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. Jelen jegyzőkönyv hitelesítőinek kijelölése. 4. Az évi jelentés beterjesztése. 5. Pénztáros jelentése az 1935. évi zárszámadásról. 6. Az ellenőrök jelentése. 7. Költségvetés az 1936. évre. 8. Alapszabálymódositás. 9. A választmány javaslatainak beterjesztése. 10. Egyéb javaslatok. 11. Elnöki zárószó. A tagegyesületekhez intézett meghívó a következő tudnivalókat tartalmazza: „Az egyes tagegyesületeket felkérjük, hogy esetleges indítványaikat junius 25-ig, de legkésőbb egy nappal a közgyűlés előtt Írásban nyújtsák be a Szövetség központjához (Pozsony, Jakabbiró-tér 16, II. em.), illetve a Szövetség ügyvezető alelnüké'hez. A. tagegyesületek képviseletéről az alapszabályok 13. §-a intézkedik. Tekintettel arra, hogy alap- szabálymódositó közgyűlést tartunk, kívánatos, hogy minden egyesület képviseltesse magát. Amennyiben az összehívott közgyűlés nem volna határozatképes, úgy az alapszabályok 15. §-a h) pontjának 5. bekezdése értelmében a közgyűlést ugyanaznap ugyanazon helyen este 6 órakor tartjuk meg, függetlenül a megjelentek számától. Elszállásolási és étkezési ügyekben Trangos Nándor dalegyleti titkár úrhoz kell fordulni közvetlenül (Rozsnyó, Postafiók 3). O A katolikus kántorszövetség gyönyörű zászlóbontása. Érsek újvári tudósítónk jelenti: A Szlovenszkói Katolikus Magyar Kántorszövetség — Szendrey István érsekujvári karnagy kezdeményezésére — csütörtökön kántornapot tartott Érsekujvárott, amely rendkívül nagy sikerrel végződött. A hálaadó istentisztelet után sor került az egyesület első közgyűlésére, amelyen dr. Premier Béla kőhidgyarmati plébános rendkívül nagyhatású beszédet mondott. A tisztujitáson az egyesület egyházi elnökévé dr. Prenner Béla szentszéki tanácsost, világi elnökévé pedig Szendrey István érsekujvári karnagyot választották meg. Alelnök Letoclha József galántai plébános, szentszéki tanácsos lett. — Délután a Simor-is- kola udvarán nagyszabású hangverseny volt, melynek egyik eseménye 1000 érsekujvári iskolásgyermek monstre-kórusának énekszáma volt. A hatásos és sikeres énekszám után bemutatkozott a 70 tagú ipolyszalkai gyermekkórus, amely Petőcs Kálmán kántor-karnagy vezényletével csodálatosan fejlett dalkulturárél tanúskodó énekszámokat mutatott be. A közönség az ipolyszalkai együttest lelkes ünneplésben részesítette. Igen nagy sikerrel szerepeltek a Szendrey István és Willand János által vezényelt érsekujvári karok is. A felemelő ünnepség rendkívül mély hatás! gyakorolt a megjelentekre. „Meggyónt a föld nekem" Saas Jánosinak, eintneik a lellkee dévai kiöűitiőmek pár hete ujaibib veraeskönyve jelent aneg a fenti ciimmiél. Eddig mnár a harmadik. Az első: „Szomorú napok“ (Léva, 1931), második meg: „Üzemit a föld“ (Léva. 1934.), amelyet barsi mumkáskiölité-hálósaival közösein árt és adott ki. Sa.jiátimaga s társaival: Agárdy Zsigmomddal, Csontos Vilmossal és Veres Vilmossal kiadott költeményeiben a magyar mimikás sorsénzésent mondja el Saes János, minit ennek az életnek egyik részese, őszinteség, keserű hang, a magyar faj, falu, föld ezeretete szólal meg ebben a harminckét versbe-* ugyanúgy, mint az előzőkben. Látja, erről 'buszéi, a múlt bajait, számos betegségét, amely apasztja a magyarságot, Ismeri a mai nehéz helyzetet, de utal a tisztult magyar akaratra, amely a jövő záloga. így ir róla: „Tudom, kell itt a hit, munka, magunkbabizás, Most jöjjenek meg a tisztább magyar akarások." (Barázdák szélién.) Jelentősnek tartóim ezt az uj veirseskönyvet, Fontossága,, hogy benne munikáste&trvé'rünk szólal meg, aki nem rombolni, hanem épitemi akar, aki nem lázad lobogó dühhel, hanem a dolgozniakarásról tesz tiszta hitet. Mint jellemzőt említem., hogy Sasa János uj verseisikőmyvében meglepően nagy a,z alaki egyezés: harminckét verséből, huszonhat há- romversszakos. Azonban ez a forrnaazonoisság nem untató, mivel más és más mindég a tárgy és a vers éíetihamgulaita. Hiánya és nem bilbája a könyvnek, hogy nincsen benne tartalomjegyzék. A verseskömyvnefc szemléleteeségét és értékét finommá fokozza a lévaiak kitűnő szobrászművészének, Taby Icának két linóleum- metszete, melyek mindegyike igaz, megragadó, magában is ható miüvészalkoitás. NARANCSIK IMRE. O Egy beregszászi hölgy irodalmi sikere. Beregszászi tudósítónk jelenti: Az „Édition Intercontinental" idei nemzetközi irodalmi pályázatán Hrabár Gyuláné Balogh Izabella A csodatevő cimü verses müvével bronz emlékérmet nyert. O Csehszlovák—magyar irodalmi est Prágában. A napokban jelent meg egy budapesti könyvkiadónál a „Cseh és szlovák költők antológiája'1, amelyben az újabb magyar költőnemzedék kiválóságai brilliáns fordításokban mutatják be a cseh és szlovák költészet legkiválóbb képviselőit. A csehszlovákiai magyar rádió a kötet megjelenése alkalmából a Radiojournal prágai stúdiójában „Csehszlovák—magyar irodalmi est“-et rendez, amelynek keretében megismerteti hallgatóit a budapesti könyvujdoneággal. A pozsonyi és besztercebányai rádió szerdán, junius 24-én 18 órai kezdettel közvetíti ezt az irodalmi premiért. Josef Hóra, a mai cseh költészet legkimagaslóbb egyénisége, a csehszlovák irodalmi államdij többszörös kitüntetettje vezeti be a csehszlovák—magyar irodalmi kapcsolatok megnyilatkozását. Az egyes fordításokat — amelyek József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Darvas János és Horváth Béla ragyogó műfordítói készségét dicsérik — Straka Anbonnak, az antológia szerkesztőjének ismertető- előadása kiséri. A verseket Palotai Erzsi és Nagy Jenő szavalja. Konferál: Donner Pál, Hubay Jenő nyugatomba vonul Budapest, junius 20. Dr. Hubay Jenő, a magyar zene nagymestere két évvel ezelőtt lemondott a Magyar Zeneművészeti Főiskola élén betöltött főigazgatói állásáról, de a kultuszminiszter kérésére továbbra is vállalta a hegedümüvészképző vezetését. E két év alatt is olyan eredményeket ért el, amilyenek a hegedütanitás terén talán csak az ő nevéhez fűződnek. • Hubay Jenő most nyugdíjaztatását kérte. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Hubay Jenőhöz ebből az alkalomból rendkívül meleghangú levelet intézett, amelyben a kormány és a magyar nemzet őszinte háláját és köszönetét fejezi ki a mesternek a félszázadon keresztül kifejtett fáradhatatlan munkásságáért. Levelében kiemeli, hogy Hubay Jenőnek nemcsak Magyarország, hanem az egész müveit világ hódol. <— Hubay Jenő ötvenéves jubileuma alkalmából jövő ősszel nagyszabású ünnepséget készítenek elő Budapesten. Az ünnepség keretében előadják Hubay uj táncjátékát és zenekari, valamint dalszerzeményeit. A műsor fénypontja a Petőfi cimü szimfónia lesz, amely Hubay legmagyarabb és legna- gyobbszabásu szimfonikus alkotása. A magyar zenei világ szeretettel és hódolattal készül Hubay Jenő jubileumára. ti ftcmctftfi nmük ALFA: Inkognito grófnő, ÁTLÓN: Eszkimó. ELECTRO BIOSCOP: Végállomás. LUX: Grand Hotel. METROPOL: Az ellopott milliomos. REDOUTE: Mimosa pensio. TÁTRA: Az ezüst nyil. URÁNIA: A dzsungel törvénye. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Minden asszonyt szeretek (Kiepura). A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Bagdadi árulók A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA POZSONYBAN: Vasárnap délután: Három ember a hóban. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁ R O SI: VI. 21. Én és a kölyök. VI. 22—23. A sasfészek. VI. 24—25. Csókra születtem. VI. 26—27—28. Eladom a csókom. BIO RÁDIÓ: VI. 21. A Sing-Sing rabja. VI. 22—23. Rex — a vadlovak királya. VI. 24—25. A véres trapézon. A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA NAGY- SZÖLLÖSÖN: Vasárnap): Vallomás. Színmű. Kedd: Érettségi. Vígjáték. Szerda: Királyházán játszik a társulat. Csütörtök: Méltóságosasszony. Vígjáték. Péntek: Házasság. Vígjáték, , Nincsenek többé jlj fájósy beteg és érzékeny lábak! fők j Ha gummiharisnya helyett az újonnan felfedezett francia ||| LASTE X-harisnya Ilii/ van visszeres, érgyulladásos, vagy bármely bajban szenvedő lábán — tökéletes írja/ egészséget nyer általa. A Pl LASTE X-harisnyáról bel- és külföldi orvosszaktekintélyek elragadtatással nyilatkoznak. A LAST EX-harisnya nemcsak gyógyít, de széppé is teszi a láb formáját. A L A S T E X - harisnya olyan finom szövésű, mint a selyemharisnya, könnyű, súlya 30 gramm, simulékony, hordása kellemes, nem szőrit és láthatatlan. A LAST EX-harisnya a láb modem fűzője. A IA STEX - harisnya szélességben és hosszában rugalmas, mosható és stoppolható, mint bármely más harisnya és a forgalomba hozó cég I évi garanciát nyújt vevőinek. L A S T E X - harisnya iránt érdeklődők kérjenek prospektust „ELEGANCIA", G. Voítmann, Bratisíava, Liszíova 10. Tel. 27-68 Gyártunk továbbá: eredeti amerikai, francia és angol L A S T E X fűzőket és fürdőruhákat hölgyek és férfiak számára.
