Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-26 / 145. (3994.) szám

rlab 1936 junius 26, péntek, mm Csíz JM Brőm fflrdS Ajánlva. rei meszesed és, ideg, mirigy, csont, börbajoknál, golyva, hüdésck és az anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó pausál kuráki 21 napra az összköltségekkel K6 1.200*— 2S napra az összköltségekkel Kö 1.550— Gyermekszanatórium. - Ismertetőt ktllo a Fürdöigazgatóság, Ciz kúpele. szabad művelésének lehetőségétől megfosztott csehszlovákokat. Az ilyen panaszt egyenesen üdvözölhetnénk, mert tanulságos összehasonlí­tásra adhatna alkalmat a nálunk lévő kisebb­ségi rezsim és például a magyarországi kisebb­ségi rezsim között, továbbá arra, hogy a Magyar- országom élő szlovák kisebbség érdekében a tel­jes viszonosságot követeljük. Újból megmutat­hatnék, hogy miként értelmezzük mi a nemzet­közi kisebbségi kötelezettségeket és miként ér­telmezik mások, Krofta beszédével a bizottsági ülés végétért. Prúchonicén tanácskozik a kormány Prága, junius 25. A politikai és gazdasági miniszterek ma délután kiutaztak Pruchoni- cőbe, alhola legsürgősebb ügyeket tárgyalják meg. A tanácskozások napirendjének leg­fontosabb pontja a gabonamonopólium és a munkaközvetítés ügye. A késő esti órák­ban érkezett hírek szerint a kormány elha­tározta a járási munkaközvetítő hivatalok államosítását. Bevezetik a munkahelyek be­jelentésének kötelezettségét, ezzel szemben nem kötelezi a munkadót arra, hogy a köz­vetítők által ajánlott munkaerőt alkalmazza. Német és osztrák mintára a csehszlovák kormány néhány kisipari szakmában be akarja vezetni a minimális árak rendszerét. A rendelkezés hatálya a borbély, szabó, ci­pész, bádogos, villany, vizvezetékszerelő, könyvkötő, kőfaragó, kovács, szűcs és kő­műves-iparosokra vonatkozik. A kormány rendeletet fog kibocsátani, mely följogosít­ja az ipartársulatdkat arra, hogy kimondja, hogy a hatásköréhez tartozó járásban ínsé­ges állapot van bizonyos kisipari szakmák­ban. Ebben az esetben az ipartásulat mini­mális munkatarifákat készítene, amelyeket a járási hivatal hirdetne ki. Aki minimális áron alul végezne munkát, azt megbüntet­nék. A magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés pótegyezménye Niért kell több iskola a csehszlovákiai magyarságnak? Hokky szenátor a kuSturális bizottságban reflektál Dérer miniszter stomfai beszédére Prága, junius 25. A szenátus kulturális bizottságiának ülésén a zsidó hitközségek társulatáról szóló javaslat vitájában Hokky Károly, egyesült pártunk kárpátaljai szená­tora hosszabb beszédben reflektált Dérer ig azs ágügyiminásztemek vasárnap elmondott stoimfai beszédére. Dérer miniszter ugyanis azt a kijelentést tette népgyülési beszédében, hogy az itteni magyar kisebbségnek több iskolá­ja van, mint Budapestnek. A szenátor könnyen cáfolható tételnek 'mondja a miniszter állítását, majd beszédét a kővetkezőképpen folytatta: Budapestnek egyeteme, műegyeteme, közgazdasági egyete­me, több teológiája, kertészeti és más fő­iskolája van. Nekünk viszont sem egyetemünk, sem technikánk, seim gazdasági főiskolánk, sem teológiánk, sem kereskedelmi főiskolánk nincsen. Budapesten több középiskola van, mint ahány középiskolája van az itteni magyarságnak. Egy ilyen nagy városban azonfelül nem az iskolák, hanem az osztályok számát kell figyelembe venni. Egy olyan gimnáziumiban, 'amilyenben én tanítottam, az István-utiban, annak idején 1180 diák volt és 18 osztály. Ez egymaga legalább két gimnáziumnak felel ímeg. A legutóbbi statisztikai adatok szerint a budapesti középiskolák száma 47. nálunk ellenben összesen 8 magyar középiskola van. Budapesten az egy kereskedelmi főiskolán kívül van 15 középfokú kereskedelmi iskola, az itteni magyarságnak pedig csak kettő van. Tanító és tanítónő képző Budapesten az ottani főiskolán kiviül van 9, az itteni ma­gyarságnak p edig csak 2. K is d ed óvónőképző Budapesten van 2, az itteni magyarságnak egy seim. Polgári iskola van Budapesten 68, itt pedig összesen 12. Iparostanomeiskola van a magyar fővárosban 43,, itfc alig a negyed­része ennek. Ruszinszkóban pl. egyetlen ma­gyar nyelvű tanonciskola sincsen. Iparisko­lája Budapestnek 20, egyéb ipari szakiskolája 16 van — nekünk egy van Kassán. Gazda­sági szakiskola (Budapesten 6, itt egy Komá­romiban. Hiányzó iskolák — Meg kell itt említenem, hogy minden esztendőben kérjük az ungvári magyar gim­názium, a nagyszőllősi magyar polgári iskola és a rus zin s zikói magyar önálló tanítóképző ifelátlitását, továbbá egész sereg elemi isko­lát, pl. Beregszászon, mert ott olyan állapo­tok voltak, hogy a gyermekek a földön fekve tanultak, s ha a város nem gondoskodik róluk, ima ás ott tanulnának. Az. állami iskolák gondozása azonban az állam feladata. Az elemi iskoláknál természetesen lehet, hogy kevesebb Budapesten az iskolák szá­ma, mert hiszen szám szerint a 809 kilo­méteren szerte lakó magyarságnak több iskolájának kell lenni, mint az egy helyen tömörült budapesti magyarságnak, de ha a tanulók és a tanerők számát vészük figye­lembe és azt az egyetlen körülményt, hogy a magyar kisebbségnek több mint 12 ezer tanulója nem járhat itt magyar iskolába, akkor kétségtelen, hogy az itteni magyar kisebbségnek a budapesti magyarság isko­láival való összehasonlítása, legalábbis súlyos tévedés. amit egy volt iskolaügyi miniszternek nőm volna sziabad ilyen könnyen egy népgyülés elé dobnia. JOiamgoIsérság és gazdasági !éí(8l?éfe!ek — Ami általános jogainkat illeti, itt elég csak arra hivatkoznom, hogy még 18 eszten­dő után is több miint 200 ezer állampolgárság nélküli van a köztársaság területén, akik között egész sereg olyan van, aki 80 esztendeje lakik ezen a területen s ma sincs állam­polgársága. Gazdasági téren csak annyit, hogy a magyar­ságnak ngy a földműves, mint az iparos és kereskedő osztálya teljesen el van -adósodva 95 százalékban, a bankjai elsorvadtak, gyá­rai hasonlóképpen és az intelligens ifjúságá­nak nem tud elhelyezkedést adni. Prága, junius 25. A törvén yek és rendelő bek gyűjteménye ma 162. -szám alatt k ormán ylhir- detményt köz-öl a magyar-csehszlovák keuéske- d elírni szerződés junius 15-én kötött, pótegyaz- ményirőL, amely kihirdetésével ideá-g-lemies-en életbelépett. A pótegyezmény érteliméhe-n Csehszlovákia az alábbi magyar áruik vámját a következőkép­pen állapit ja meg: M-eggy (július 31 -ig) 100 kg-ként a bruttóéul y után 100 korona, a származási hely eredetét iga­zoló okmánnyal ©llátott magyar habzóbor 100 kg-ként 1.100 Ke. Puszta-sajt és Pálpusztai 100 kg-ként 294 Ke. Őrölt hagyma é-s f-ogh agyma q-kiént 420 Ke. A csehszlovákiai áruk magyar vámtételei a következők: N-eim impregnált táviró- és távbeszélő-póznáik, valamint villamossági póznák vámmentesek, bánya-fák vámmentesek, íkairlsba-di és mariembadi só, a vám: az ár 15 százaléka, autó eh áss is. továbbá motorok: 700—800 kg-os súlyban 100 kg-ként 95 aranykorona, 700 kig-nál kisebb súlyban 100 kg-ként 125 aranykorona, karosszéria pótdij: 2—4 üléses gépkocsi karosszéria pótdiija. 1600 köbcentiméterig terjedő űrtartalomnál darabomként 200 aranykorona, 1600—2500 köbcentiméteres űrtartalomnál 300 aranykorona, 2500 -köbcentiméternél nagyobb űrtartalom­nál 400 korona, csukott személyszállító gépkocsi vagy kinyit­ható szemólyszállitó gépkocsi (2—4 üléses) vám­ja a hengerűrtartalom szerint a következő: 1600 köbcentiméterig 250 aranykorona, 2-500 köbcentiméterig 400 aranykorona, 2500 köbcentiméteren felüli 600 aranykorona. Üveg-gombok 100 kg-ként 450 aranykorona. A pó tegye zményihez csatolt záró jegyzékben leszögezi, hogy a magyar habzóbor eredetét az illetékes kereskedelmi, és iparkamarák igazol­ják. Ugyancsak a zárójegyzőlkönyy határozza meg a Puszta.-sajt és a Pálpusztai fogalmát. Mindkét sajt lágy, érett és vöröses kérgü. Leg­alább 45 százalékos zsírtartalmú, kocka vagy téglaalaku, teljes tejből -készült, sztantollba cso­magolva 50—220 gr, súlyú darabomként. Hat ellenzéki városatyát töröltek a lőcsei képviselőtestületi tagok sorából, mert nem fizették ki adójukat nosan s tartósan csak az használhatja, aki erre a járási hivataltól engedélyt kapott. A csehszlovák köztársaság területén idegen államok címereit és lobogóit az exterritorialitás jogát élvező személyeken kívül csak az használ­hatja tartósan nyilvánosan, aki erre a lakóhelye szerint illetékes országos hivataltól engedélyt szerzett. Ha az engedélyt külföldön lakó sze­mély kéri, úgy annak kiadására a prágai orszá­gos hivatal illetékes. Az engedély csak úgy ad­ható ki, ha a kérelmező igazolja, hogy az érde­kelt állam hivatalainak ez ellen nincs kifogásuk. A megadott használati engedély bármikor meg­vonható s utólagosan adott föltételekkel szabá­lyozható. Teljesen eredeti újítást vezet be a javaslat ötödik paragrafusa, amely szerint a járási hiva­tal az általános rendelkezések módján elrendelhe­ti, amennyiben ezt célszerűnek tartja, hogy az ál­lami lobogót, az állami címert, vagy annak ré­szeit átmenetileg nyivánosan használják és meg­állapíthatja ennek módját is. A hetedik paragrafus az állami és egyéb szim­bólumok használati módjának megenge-dhetősé- géről szól s megtiltja az állami lobogó s az állami cimer, vagy annak része oly használatát, mely e szimbólumokkal szemben tanúsított tiszteletlen­ségnek mutatkoznék. Egyéb lobogók, címerek és más szimbólumok -használata tilos, amennyiben az ilyen használattal a tény természete szerint az állam keletkezése, függetlensége, egysége integ­ritása, vagy demokrata köztársasági formája el­leni megnyilatkozásról volna szó, vagy ha az ilyen használattal veszélyeztetnék a közrendet és békét. A katonai és csendőri egyenruhát senkinek se szabad viselnie, aki erre nincs kötelezve, vagy feljogosítva. Újabb ítélet a magyarországi kaszáskeresztesek ügyében Lőcse, junius 25. (Saját ■tudósitónik-tóá.) Mint ismeretes., junius 7-én 'tanították -meg Lőcséin a. képviselőtestületi választásokat. Még a válasz­tások e-lő'tt híre járt, hogy már -ez alk.ailio.mmal érvényesítik a törvény a-m-a re-ndellk-e-z-ésé-t, amely kizárja a (községi passzív választójog gyakorlásából] mindazokat,. akik adóhátraléku­kat -a választás napjáig nőim r-eind-e-z-ték. A járási hivatal tényleg végrehajtja a törvény rendelke­zését és a megválasztott képviselőtestületi tagok kö­zül hatot törölt a városatyák sorából. A vá­lasztást megelőzően már negyvenegy jelöltet töröltek hasonló okból. A hat képviselőtestületi tag közül kettő a sze­pesi német párt, egy az országos keresztény- szocialista pánt, egy a Cblá-dek-félie városi piárt, kettő pedig a. Htioka-párt tagja, tehát v-ala- m-onnyii-e-n ellenzék i-elk. A hat. képviselő testületi tag szemé-Ivében a képviselő testültet egyhatod részét zárták ki és helyűiket a listáikon utánuk következő jelölteik foglalják el. 8ESK8FS5BB Prága, junius 25. Jelentettük már, hogy a kormány törvény javaslatot nyújtott be a lobogók, jelvények, jelek, szimbólumok és egyenruhák védelméről s használatáról. A javaslatiból alább ismertetjük a következő közérdekű intézkedéseket. A harmadik paragrafus szerint a beliigy- -miinisztériuim állapítja me-g az egyes önkor­mányzati testületek címereit és lobogóit, amennyiben nem oly címerekről van szó, amelyek az állaim! cimer alkotórészei, emel­lett a lehetőségihez képest figyeleimbeveemdő az illető önkormányzati testület tervezete, indítványa. Egyéb testületeknek saját külön lobogó­juk -és címerük csak abban az esetben lehet, ha erre alapszabályaik szerint jogosultak s I iha engedélyt kaplak az országos hivataltól. A testület kérelmében feltüntetendő, hogy milyen alkalmakkor, miképpen akarják hasz­nálni a saját külön lobogót és címert s a kér­vényhez csatolandó a lobogó és cimer pontos leírása és sízines tervrajza. A hivatal fölhívására további példányokban is beterjesztendő a tervrajz. A hivatal a kérel­met szabad mérlegelés alapján intézi el a köz­érdek figyelembevételével. Az országos hivatal — amennyiben azt a közérdek úgy kívánja — a megadott lobogó- és cimerhasználati engedélyt el is veheti, vagy használatát utólagosan adott föltételekkel szabályozhatja. Az állami címert, az állami lobogót, vagy azok egy részét tartósan csak az használhatja, aki erre külön engedélyt szerzett. Az önkor­mányzati testületek lobogóját és elmeiét nyilvá­Szeghalom, junius 25. A szegedi büntetőtör­vényszék egyik tanácsa napok óta Szeghalmon tart tárgyalást az ottani kaszáskeresztesek bün- pörében. A törvényszék ma délelőtt hirdette ki Ítéletét. Kuruczi Sándor fővádlottat, a mozgalomnak egyik vezetőjét az állam és társadalmi rend erőszakos fölforgatására való szövetkezésben mondotta ki bűnösnek és ezért héthónapi bör­tönbüntetésre és politikai jogainak háromévi fölfüggesztésére ítélte el. Szatmári Gyula ugyanezért a bűncselekményért hathónapi börtönbüntetést és háromévi politikai jog­vesztést, Nagy István, Mikó József, Szilágyi Mihály és Szabó Imre egyenként másfélhó­napi börtönbüntetést kapott. Komorovszky Istvánt és Kis Gyulát a törvény­szék fölmentette. — A DISZNÓTORADÓ. A parlamentben csütörtökön az esti órákban híre terjedt, hogy az agrárok a disznótoradó átalányát a szarvas­marha-, juh- és csikóvágásra is ki akarják ter­jeszteni. A hir a cseh iparospárt köreiben kínos meglepetést keltett. — ELÁRVEREZTÉK A POZSONYI VÁROSI SÖRFŐZDÉT. Pozsonyi -szerkesztőségünk jelenti -teM-onom: Ma délelőtt a pozsonyi já.rásbÍróságon elárverezték a Hal-téri Városi Sörfözőt minden ingatlanával, technikai és egyéb berendezésével együtt. A sörfőzde két év óta csődben volt. Ossz-es adósságai mintegy 10 millió koronára rúgtak. A legnagyobb hitelezője a Sloveneká Bánika volt. A kikiáltási á-r 4.600.000 korona volt. A Síoven-ská Banka ve-tte m-eg a. sörfőzdét. 4,144.000 koronáért. A sörfőzde a. csőd ideje -alatt is dolgozott. Valószínű, hogy a Slovemeká Banka tovább folytatja az üzam-et, sőt valószí­nűleg ki is bővíti aizt. A vételárból elsősorban két pozsonyi nagy pénzintézetet elégítenek ki, továbbá a várost is, amely 200.000 korona tö­kével v-olt érdekelve a vállalatnál, de a sörfőz­de a városi villamos és gázmüveknek is nagyobb összeggel tartó zojjt. ■1 „VEZETŐ" címen a magyar ifjúság szá* mára pályaválasztási tanács­adó könyvecske jelent meg Ara: 6 5$ Ki, portóval 7'50 Ki Megrendelhető: Bratislava-Pozsony, Safarik-tér 4. I. 6. 1 Elrendelhető az állami lobogó kőteles használata Törvényjavaslat a lobogókról, jelvényekről és egyenruhákról

Next

/
Oldalképek
Tartalom