Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-03 / 126. (3975.) szám
1936 Junius 3, szerda. Irodalom-Művészet „Az egész világ művészei Pöstyénben" Művészeti és filmkiállitás volt Pöstyén pünkösdi idegenforgalmi atrakciója SZÍNHÁZ* FILM Pöstyén* junius 2. (A PMH kiküldött munkatársától.) Az ember bárom folyamatot figyel meg sajátmagán a pöstyéni művészeti kiállítással kapcsolatiban. Az első: az érdeklődés. A propaganda sikere, hogy az emberek érdeklődése erősen felkeltődött a kiállítás iránt: „AZ EGÉSZ VILÁG MŰVÉSZEI PÖSTYÉNBEN", ez a propaganda-jelszó minden uj-| ságolvasó, kultúra iránt érdeklődő ember kíváncsiságát felkelti. Zsúfoltan is futottak szombaton és vasárnapon a vonatok Pöstyén felé, forgalmasak voltak az autóutak, reggeltől éjszakáig zsúfolt volt a park, a lokálok, világfürdői forgatag, elegancia, érdeklődő zsibongás. A második benyomás, amikor belép az ember a kiállítási terembe: csalódás. Az embernek a helyszínén eszébe jut, hogy Pöstyén elvégre mégis egy nagyarányú üzleti vállalkozás, amelynek fontos szempontja egy ilyen költséges s nagyarányú kiállítás megrendezésénél is: az önpropaganda. Az első negyedórában nem is lát mást az ember, mint kisebb és nagyobb világhiressé- gek, volt pöstyéni fürdővendégek dedikált fényképeit, amelyek elmúlt fájdalmakról s Pöstyén iszapjának istenáldotta erejéről hálálkodnak. Carmen Silva, Mária román anyakirálynő, Karín Michaelis, Henny Portén, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Vasa Príhoda, gróf Eszterházy Ferenc és száz és száz híres iró, művész, tudós s egyéb híresség lelkesedik Pöstyénért s a maga Pös- tyén'ben visszaszerzett egészségéért. De a harmadik benyomás megint uj irányba billenti az ember érdeklődését. S ez a kiállítás igazi hatása, igazi értékének a jele. Ez az élménye. Az első látogatás után az ember kissé unottan forgatni kezdi a katalógust s egyszerre meglepve látja, hogy mennyi minden van ezen a kiállításon, amit első megtekintéskor nem látott meg s amiért nemcsak érdemes, de kell is visszamennie. Dvofák Budapestről... Egyike a legérdekesebb anyagnak. A világhírű cseh komponista születésétől haláláig, művészetének s emberségének egész nagyságában megmutatkozik. Nem a szivarszipkájáról, az aranyórájáról, a vaskorona-rendjéről, a szivartárcájáról, pedig ezek is érdekes és jellemző apróságok, vagy az 1904-ben kiállított prágai villamosbérletéről, még csak nem is az eredeti kéziratairól, amelyek mégis csak a géniusz alkotásainak visszamaradt bizonyítékai. Néha apróságok. Amelyek például a magyarokat érdekelni fogja. Egy apróság: Sajátkezű levele, amelyet 1882-ben ir a szüleinek: „Mily tatinka a maminka!“ megszólítással. Az akkor már pályája közvetlen kialakulása alatt 20 forintot küld szüleinek házbérre s büszkén közli, hogy rövidesen a drezdai udvari Operában fog dirigálni. Aztán ezt irja: „Jövő hónapra Pestre hívnak, hogy legnagyobb szimfóniámat dirigáljam. Végtelenül örülök, hogy ilyenformán meg fogom Pestet ismerni...“ Hogy ez a koncert hogyan, miképpen zajlott le, nincs dokumentum. De 16 évvel később, 1900-ban a Budapesti Filharmóniai Társaság — a kiállításon kifüggesztett díszoklevél tanúsítása szerint — tiszteletbeli tagjává választotta 1900 junius 12-én tartott közgyűlésen „dr. Dvorák Antal urat, a nagy zeneköltőt, a jelenkor legnagyobb szimfonikusát a zeneművészet terén szerzett rendkívüli érdemeiért és mély tisztelete jeléül.. Kisebbségi jog — 1893-ban A cseh zenekultúrának, szóval az akkori kisebbségi cséh zenekultúrának más feltűnő elismerésben is volt része a kiállítás dokumentumai szerint. A világhírű cseh vonósnégyes, amely a modern kamarazenének úttörője volt valósággal (Hoffmann—Suk —Nedbal—Berger), 1893-ban például Bécsiben, a császári székvárosban hangversenyezett. Erre a koncertre Bécsben kétnyelvű, német- és cseihnyelvü programot nyomatta}?. Törvényes kötelezettség nélkül. Tisztán az akkor kisebbségnek számított cseh zenekultúrának kizáró tiszteletből. 1893-ban. Az eladott menyasszony ezer előadása Smetanának, a cseh muzsika egyik legnagyobb mesterének is van egy-két különösen érdekes s értékes dokumentuma. 1866 május 30-án játszották elsőizben Prágában a Prodaná nevéstát, az egész világon ismert Eladott menyasszonyt. Kiállították ennek a premiérnek az eredeti plakátját. Érdekesen hat emellett az 1866-ból származó plakát mellett az az 1927 május 30-ra meghívó plakát, amely az Eladott menyasszony 1000-ik prágai előadását propagálta. Ezer előadás egy operából 61 év alatt, szép siker, igazán klasszikus siker. A cseh Smetana — a németek között Nem érdektelen, hogy a cseh Smetana első koncertjét Prágában mint zongoraművész 1862-ben tarthatta. Ellenben 1848-ban már felléptették a német Égerben. Kifüggesztették a koncert programját. Érdekes zenetörténeti dokumentum abból a szempontból, hogy ma sem igen vehet föl mást a programjába egy zongoraművész: Beethoven As-Dur-Szonátája, — Mendelssohn két szerzeménye (az egyik: Lieder ohne Wörter), Gho- pin-Etüdök, Liszt: Stándchen-je s végül a fiatal, kezdő Smetana néhány szerzeménye: Cseh melódiák ... Beethoven félelmetes géniusza A kiállítás egyik leghatásosabb darabja Sta- menka jugoszláv szobrász Beethoven-szobra. A bejárattól balra, ez első pillanatban megfogja az embert. A katalógus szerint a szobor „a beteg Beethovent ábrázolja, pöstyéni tartózkodása alatt, amikor főleg viharos időiben telik meg zenei gondolatokkal". Megrázó ez a bátor elgondolásu szobormű. Kifejezi a földultlelkü, megkínzott titán benső tépelődéseit, valami Ijesztő, szenvedő boldogtalanság kifejezője, amely csak önmaga lelki kiélése révén jutott el a legkiteljesedettebb beetho- veni zenéhez. Hubay és Zerkovitz Az ember lapozgat a katalógusban s tucatjával talál dolgokat, amelyek frappánsak, érdekesek, meg kell nézni őket. Nem érdekes például a magyar zene két érdekes, de körülbelül legtávolabb álló nevének: Hubay Jenőnek *és — Zerkovitz Bélának a taO Tamás Lajos: Hamuszmü ég alatt. A budapesti könyvpiacon most jelentek meg Tamás Lajos válogatott versei ilyen elmen. A kötet a kiváltó költőnek több mint tízéves költői termését foglalja egybe és sajátos Ilmájának tökéletes keresztmetszetét adja,. A könyvről a budapesti sajtó nagy elismerés hangján irt és megállapítása szerint eszel a könyvvel a költő kitörölhetetlenül bele véste nevét a kisebbségi magyar irodalomba. A könyv megrendelhető Walila Frigyes Magyar Könyvesboltjában is (Pozsony, Ventur-uooa 9). Ara 15 korona; portó külön 3 korona. O Decsey Ernő előadása a pöstyéni nemzetközi színházi kiállításon. Tudósítónk jelenti: Pön- kösd vasárnapján nyílt meg a pöstyéni nemzetközi színházi kiállítás, amelyet dr. Decsey Ernő előadása vezetett be. Beszédében a híres zenetörténész rámutatott arra, hogy ez a kiállítás voltaképpen egv népszövetség, hiszen Beethoven, Liszt. Smetana, Mozart, Hubay, Kodály, Berlioz, Strauss. Lehár relikviákkal, kéziratokkal és kottákkal vannak itt képviselve. Rengeteg néző gyűlt össze a kiállításon és bámulják az unikumok egész seregót. ,.Beethoventől Lehár Ferencig‘‘ — ez lenne a pöstyéni nemzetközi kiállítás legtalálóbb oime Külföldi eredeti kéziratokon kívül ott szerepe' Csehszlovákia és Magyarország Tendkivül érdekes anyaga. Decsey tanár előadásában felhívta a közönség figyelmét arra a. tényre, hogy a kiállítót) tárgyak nemcsak karakterisztikusak, hanem ma gát a művészt épp úgy jellemzik, mint a kort amely őket szülte. A kiállítás junius végéig ma rád nyitva. O Svéd Sándor ünneplése Berlinben. A némel sajtó rendkívüli elismeréssel méltatja Svéd Sán doir, a kiváltó magyar énekművész berlini ven dög-szereplését. A Völlkischer Beobaehter az.1 irja, hogy Svéd alakítása felülmúlhatatlan él hangja az elképzelhető iiegezdbb és legneme eebb öaritáxnhamg.-----a----------0---------------------------■ < álkozása? Pedig kiállították Pöstyénben Hu-I* >aynak azt a dalszerzeményét, amelyet Zerko-L /itz Bélának, a pesti könnyű slágerek szerző-1 ének — szövegére komponált. Meghatja Jákob Wassermann minden tiszte-1 j Őjét, amikor tanulmányozhatja a nagy németi ró egyik kézirattöredékét. Apró, alig olvasható I létük. Sok gondot okozhattak a kézirat szedői-1 lek. I Girardi és a „potya jegy“ ‘ Alexander Girardinak, a legnagyobb bécsi 11 színésznek egyik kézirata igen kedves: „Sajnos, L térésednek nem tehetek eleget a jegyek ügyé-1, oen. Jaunertől nem akarok szivességet kérni, I nég feleségem számára is megfizettem a jegye- tét..." I Érdekesek Schratt Katarina arcképei. Elvég-1 re a ferenejózsefi kor egyik legérdekesebb asz-| szony-egyénisége nem lehetett középszerű asz-j szony. Több fényképe tündöklőén szépnek sejt-1 teti. Magyaranyag a kiállításon I A kiállítás egyik része a magyar anyagot tar-| talmazza. Főként dedikált fényképeket tártál-1 máz. A muzeális anyagból érdekes az az 1850-ből I való plakát, amely Szigligethy Ede „Szökött I katona" cimü színmüvének első előadásáról I szól. Igen figyelemreméltó az a budweisi németi plakát, amely Jókai Mór „Aranyember“-ének, I „Dér goldene Mensch“-nek 1885-ben bemutató-1 sára készült. Nagy értékű egy Liszt-portré, amelyet Mun-| kácsi Mihály készített s Rippl-Rónay dolgozott I át rézkarcra. A filmkiállitás A filmkiállitás néhány tucat igazán szép fény-l képportrén kívül alig hozott valamit. De a ki-l állítás statisztikai anyaga a csehszlovák film I komoly fejlődését mutatja. A filmszüzsépályázat eredményét most hirdet-1 ték ki. A második dijat a pöstyéni szlovák iró, I dr. Vámos Géza nyerte. Nemcsak a pöstyéni! lokálpatriótáknak dicsősége ez, hanem sikeré-1 nek tartja az egész szlovák irodalom. Dr. Vámos Géza a következőket mondottal filmjérő: — A zsűri elismerése annyit jelent, hogyl ajánlják előadásra „A haragvó falu" cimü film-1 darabomat. Érdeklődéssel várom, hogy sor ke-| rül-e a produkcióra? A téma — cigánytéma, I egy falu5 népének s a falu melletti cigánytábor I tragikus ellenszenvéből indul ki... ★ ★ ★ Pünkösd két napján, még az elázott pünkösd-1 hétfőn is a kiállítás jegyében áll a fürdő. Nagyi és szép az élet. Meg is érti az ember, hogy Karin Michaelis, I a nagy írónő a kiállításon is kifüggesztett dedi-l kált arcképén ezeket irta: „Legszívesebben évenként kétszer mennék I Pöstyénbe, hogy jól erezzem magam. Ezt aján-l lom is mindenkinek ...“ (s. d.) O Mussolini képvásáriásai a római magyar! kiállításon. Mussolini meg vásárolta Sant&liLi Fio-1 remza fiatal magyar festőmüvéesnő egyik fest- j menyét, amely a római Magyar Intézett nagy-1 sikerű képIkiáiLlitásám ezereipd. A fiatal festő-1 nő a népszerű budapesti vivómester leánya. I Ezenkívül Mussolini az oltasz állam részére megvásárolta Antal Itórándnak, egy igen tehetséges magyar festőnek „Abesszin nő“ és „Tibeiris pairtjián“ cimü festményét. A fuuisGMfi uieeik MÜseea: REDOUTE: Szerelem és gyűlölet (1919). ALFA: A 17. számú kisasszony. BIOSKOP: Az ember, akit nem lehetett letartóztatni. PALACE: Minden asszonyt szeretek, ÁTLÓN: Dunai hullámok: URÁNIA KERTI MOZGÓ: Nem lehet hű. TÁTRA: A négy utolsó Santa Cruzból. METROPOL: Az ucca királya, LUX: Világot jelentő deszkák. YMCA: Ideális férj. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Kedd—szerda—csütörtök, junius 2—3—4-én: Bécsi varieté. Péntek—szombat—vasárnap, junius 5—6—7.: Dubarry. BIO RÁDIÓ: Hétfő—kedd—szerda, junius 1—2—3-án: India cézárja. Csütörtök—péntek—szombat—vasárnap, Fea diayete. Jzerdán mutatják be Győrött \sguthy Erzsébet drámáját Budapest, junius 2. A „Nemzeti Újság" pün- ösdi számában irta: — Tahy László miniszterelnökségi államtit- ár, Tasnády-Nagy András kultusz-államtitkár, itéz Haász Aladár, a művészeti ügyosztály ve- etője, Németh Antal igazgató és a magyar zinházi kritikusok elitje megy le szerdán Győr- >e, hogy végignézze a fiatal irógeneráció két lagytehetségü tagjának: Asguthy Erzsébetnek :s Simor Miklósnak első drámáját, amelynek jsbemutatóját a győri színházban rendezi Szik- ay Jenő igazgató, Asguthy Erzsébet, Szloven- zkó magyar irodalmi életének jelentős alakja, íz érdekes egyéniségű költőnő eperjesi szalonéban megfordul a sárosi magyarság szine-java :s akik ismerik ennek a tehetséges költőnőnek íz írásait, érthető érdeklődéssel várják a Ta- án ... bemutatóját. Asguthy Erzsébetnek ha- sonlótehetségü, izmos tollú szerzőtársa, Simor Miklós, aki a 30 éven innen is már jelentős írói sikerekre tekinthet vissza. Drámájuk merész, zgalmas színpadi produkció, tele túlfűtött, szenvedélyes jelenetekkel, amelyek áttörik a sablon corlátait és szinte pirandelloszerü bátorsággal kutatnak uj színpadi lehetőségeket. A kettős cselekmény szinte filmszerű elevenséggel pereg le. A két főszerepben Mindszenthy Mária és Keresztes Mária, akit Pestről ismerünk nagyon előnyösen, Hont Ferenc rendezői elképzelésében viszik majd sikerre a játékot. Mindszenthy Mária nemrég került a szinpadra s az előkelő társaságbeli hölgy hetek alatt a szegedi társulat kedvencévé nőtte ki magát. Érdekessége van tehát bőven ennek a bemutatónak, ezzel magyarázható, hogy ilyen előkelő publikuma lesz a szerdai premiernek, amely minden bizonnyal egy színes, illetve bocsánat, két színes irói karrier elindulását jelenti a szinpadon. A ,%Nemzeti Újság" ugyancsak pünkösdi számának tárcarovatában (az első oldalon) közli a darab néhány jelenetét. (*) Forró sikerrel mutatkozott be Pozsonyban a magyar színtársulat. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pünkö&d hétfőjén mutatkozott be a magyar színtársulat Pozsonyban. Fodor „Éretteégi“-je kenUt színre Vaszary Piri, Földes Dezső, Galetta Ferenc, Mihályi Idei és a társulat többi erősségének nagyszerű alakításában. A bemutatót táblás ház nézte végig. Az előadásnak forró sikere volt, s a közönség nem egyszer honorálta nyiltszini tapssal a művészek játékát. Az (*) A „Sárga osiikó“ nagysikerű előadása Nyitragerencséren. Nyitrai munkatársunk jelenti: A nyitragereucsérd SziMKE közeilimulitiban alakult mükedveilőgárdája pünkösd vasárnapján sikerült előadásiban hozta színire a „Sárga csi- kót“. Ajz előadásit zsúfolt teleimben tartották meg és azon a közeli Nyitráról is nagyszámú érdeklődő jelent meg. Az örötoszép népszínművet a műkedvelő gárda 'legjobb tudásával vitte színpadra és a szereplők várakozáson felüli alakítást nyújtottak. Adameoz János kiántontamitó, mint rendező alapos és derefcas munkát végzett. A főszerepeket Csákó Petronalla, Sebők Ilon, Szombath Jakab, Gzakó János, Németh Sebestyén, Kincse B'enedek, Kovács Jani, Czakó Miksa és Kovács Pál alakították, míg a kisebb szerepek alakítói is nagyiban hozzá járultak a darab általános sikeréhez. (*) A budapesti színházak e heti műsora: Operaházi Szerda: A mosoly országa. Csütörtök: Cosi fan tutte. Péntek: Tannhauser. Vasárnap: Mefisto keringő, Pierette fátyola, A háromszögletű kalap. — Nemzeti Színház: Szerda: A roninok kincse. Csütörtök: Harangvirág. Péntek: Fény a faluban. Szombat: Fény a faluban. Vasárnap: A roninok kincse. — Vígszínház: Szerda: Az első tavaszi nap. Csütörtök: Csoda a hegyek között. — Magyar Színház: Egész héten minden este, vasárnap délután: A néma levente. — Andrássy-uti Színház: Szerda, csütörtök: Méltó6ágos asszony. Péntek: Könnyű a férfiaknak. Szombat: Méltósá- gos asszony. Vasárnap délután: Könnyü a férfiaknak; este: Méltóságos asszony. — Terézkör- uti Színpad: Minden este, vasárnap délután: Sehaut her, wir sind’s (német vendégjáték.) — Józsefvárosi Színház: Szerda: Vigyázat! Női szakasz. Csütörtök: Egy csók és más semmi. — Erzsébetvárosi Színház: Csütörtökig: A cigány. A POZSONYI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA. Keddtől péntekig: Érettségi Vaszary Pirivel. Szombat délután: Lovagias ügy, este: Három eimiber a hóban. Vasárnap: Vadvirág, este: Három ember & hóban. 7 11 PRAHA 11, Spálená 49, Aussíg, Bratislavu, Széplak ucca S4, II Zllina, SpiSská Nová Ve», Nővé Zámky. Kérjen katalógust
