Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-07 / 130. (3979.) szám

12 ^m<ffl-AVAfi£ARHlRLAB 1936 junius 7, vasárnap. lrodqlom*Művészet RAB OROSZLÁN Móricz Zsigmond uj regénye Budapest, Junius eleje. Móricz Zsiigimónd irói szemléletiéiben az élet örökös Iharc. Min­denki harca mindenki ellen. Nemek és osztá­lyok állandó küzdelme. Ez a harcos szeimlben- állás teszi különös feszültségűvé történeteit. 'Regény-dialógusai, helyzetei és fordulatai leülve vannak fojtott drámaisággal, ami an­nál niegilepőibib, mert Móricz született elbeszé­lő, vérbeli epikus. Darabjait elsősorban a hus-vér alakok elevensége élteti és avatja szinpadképessé, akárhányszor a drámai szer­kezet elhanyagolása ellenére. Regényeiben viszont olyan robbanó erejű drámai fülledt­ség sűrűsödik^ mint Kemény Zsigmondinál. Uj regénye, a Rab oroszlán, meggyőző példa és bizonyság erre. Hőse, Vágrándy tanácsos, alapjában véve boldog ember. Megelégedett, nyugodt, java- korbeli nyárspolgár, aki vidékről került a fő­városba. Jó férj és becsületes hivatalnok, maga a testet öltött középszerűség. Életének ez a sima felszíne azonban csak látszat. S ahogy az író éles, kutató tekintete mögéje hatol, egyszerre megmutatkozik mélyén a va­lóság minden nyugtalan, rejtett örvényiése,! vágyak és álmok kavargása, titkolt érzések zűrzavara, apró hazugságok kusza szövevé­nye. De legiőkép az a boldogtalanságig foko­zódó önemósztő elégedetlenség, amely ketre­céből va'ó szabadulásra, kétségbeesett és re­ménytelen küzdelemre ösztökéli a „rab orosz­lán t“. Ennek a ketrecnek pedig kétsoros rácsa van. Egyik a házasság, másik a nagyváros: Budapest. Az előbbi: Móricz regényeinek legrégibb és leggyökeresebb motívuma. Férj és feleség párharca szerelem­ben és gyűlöletben — amely végzetesen össze- bcgozódik — újra meg újra visszatérő témája Mórioznak, aki elsőiül tapintott rá nálunk a lélek alvilágának erre a legizgalmasabb kon­fliktusára. A Rab Oroszlán friss rész­letekkel gazdagítja a megismételt kérdés uj változatát s egy ideig úgy tetszik, mintha a házasság szerelmi robotjától megcsöimiöTlött, veszedelmesebb kalandok csábításainak en­gedő, öregedő férfi regényében ez az ösztönös szabadságvágy lenne a vezetőszólam. De csak­hamar kitetszik, hogy az iró az igazi hang­súlyt máshova veti. Arra a származási és helyzeti ellentétre, amely feioldlhatatlanul él a legtöbb nagyvárosba-szakadt, szokatlan élet­formák köizé került „ö'rök-vidéki“ emberben. Már Az asszony beleszól megpendí­tette ezt az érdekes/, irodalmiunkban egészen újszerű témát, amely azonban a teljes hang- szerelés nyoma tékával csak itt, a Rab oroszlán történetében bontakozik ki. Vágrándy tanácsos valójában nem a házasság béklyói, hanem a számára idegen Pest erköl­csei ellen kezd tudatalatti lázadást. Ha szülő­városálban marad, nyilván minden belső kon­fliktus nélkül élte volna le az életét. De ide­jött, átültetett növény lett s itt nem bír olyan otthon lenni, mint a körúti fák, amelyek az aszfaltba illesztett vasrács méteres körében is csodálatos módon megélnek. Rügyet, leve­let, sőt virágot bontanak, éppen csak hogy gyümölcsöt nem hoznak. Terméketlenek, akár a pesti asszonyok. Vágrándy felesége, Juluka, pestivé fajzottan is a vidéket jelenti a rab oroszlán megzavart érzései mélyén, inig a szép és független dolgozó nő, Ella kisasszony valahogy összegezve képviseli mindazt, ami Pest az örökvidéki szemében. Innen van aztán, hogy amikor Vágrándy megbukik a nagyvárosi kaland kísérletéiben, természet­szerűen melegedik vissza Ella mellől Juluká- hoz, belátva, hogy neki „muszáj boldognak lenni". Mert rab orszlán ugyan ő ebben a kis életben, „de hát a rabságnak is megvannak a maga előny ei". A vidéki ember marad fölül a városival szemben. A Rab oroszlán a nagy író mester­művei közé tartozik. Jelentős darabja a ma­gyar Comédie Hu mai ne - nek, amely Móricz Zsigmond tolla nyomán immár az egész magyar társadalom époly reális, amint költői keresztmetszetévé szélesedett. Uj típu­sok, uj problémák bukkannak fel benne. Olyanok, amelyeket Móricz látott meg először s öntött végleges kifejező formába. Azzal a láttató, élőbeszédhez közelálló, közvetlen és eleven művészettel, amely az ő irói zsenijé­nek legjellemzőbb sajátja és leghatalmasabb ereje. ' KÁRPÁTI AURÉL. A MÁK és a HMAE A prágai Magyar Akadémikusok Körének nyilatkozata Az alábbi nyilatkozat közlé­sére kérték föl lapunkat: A prágai Magyar Akadémikusok Köre (MÁK) és a. Haladó Magyar Akadémikusok Egyesülete (HMAE) között fennálló viszonyra vonatkozó­lag a következőket hozzuk köztudoimásira: Almikor a Haladó Magyar Akadémikusok Egyesülete a MÁK kommunista tagjainak szer- vezeteként megalakult, a MÁK énről egyszerűen nem vett tudomást. Később azonban a HMAE a MAlv vá 1 asztmánysiiban helyetfoglialó kommu­nista tagiján keresztül azzal a kéréssel jött elő, hogy hirdetéseit a MiAK-íbain k‘tehesse és hogy I a HM AE a MAK-kal fel akarja venni a kapcso­latot, továbbá, hogy imént magyar főiskolás egyesület igényt.tart a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségében való tagságra is. Ezzel kapcsolatban a MÁK arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem ismerhet el önmagán kívül más magyar főiskolás egyesületet, kivéve ha az kimondottan valamilyen ideológia szolgá­latában áll. Amennyiben a kommunista főisko­lások, vagy bárki más alakit egy, a marxista szociológia szolgálatában álló ideológiai egye- • sületet, úgy a.z ellen a MAK-maik semmi kifogása nincsen, azonban ezt m ideológiát az egyesület nevében nyilvánvalóan és minden félreértést kizáró módon tüntesse fel. Erre a HMAE azt, a „Magyar Újság“-ból is ismert választ adta, mely szerint a hakkló jelző számukra nagyon :s sokat jelent. Jelenti -— többek között — mindasokát a törekvéseiket, melyeknek célja a mindenkor esedékes 'társa­dalmi átalakulások radikális, következetes meg­valósítása volt, amelyeknek a magyaroknál Martinovics. Hajnóczy, Táncsics, Petőfi, Ady, Jászi és Szabó Ervin voltak az elő'harcosai. Je- _ lenti Dózsa jobbágyi orradu Imát a főúri önkény ellen. Jelenti a népből kinőtt protestáns prédi­kátorok szociális eszméit a Habsburgok eöen- relonnációs törekvéseivel szemben. Jelenti az európai felvilágosodás magyar képviselőjének és az első magyar szabadgondolkodóknak har­cát a feudális konzervativizmus és a kLerikális reakciók ellen. Jelenti a forradalmi-demokrata márciusi ifjúságot. Jelenti a magyar társadalom radikális megújulásáért küzdő Galilei kört. Jász! és Ady nemzedékét. Jelenti mindazokat, akik már a történelmi Magyarországon a Duná­in edence népeinek egyenjogúságáért és a dol­gozók meimzetközi összefogásáért küzdöttek. Ezért nevüket legfeljebb Haladó Magyar Aka­démikusok Táncsics Körévé .hajlandó,k megvál­tó z tatai. A MÁK ilyen változtatás esetén sem hajlan­dó1 elismerni az egyesületet, és az 1936 május 23-i választmányi ülésén a következő határoza­tot hozta: A prágai Magyar Akadémikusok Kö­re egyetlen összefogó, érdekvédelmi egyesülete a prágai magyar egyetemi! ifjúságnak s mint ilyen nem ismerhet cl maga mellett nem kimon­dottan valamely ideológia szolgálatába állított más magyar egyesületet s .minden ilyen egye­sület alakítására irányuló törekvést veszélyes­nek és a magyar egység megbénításának tekint. Miután a Haladó Magyar Akadémikusok Egye­sülete saját vezetőségének állítása szerint nem kommunista, hanem magyar név alatt olyan réte­geket akar összegyűjteni, akik a MAK-kal nem vállalnak szolidaritást és miután ezen egyesü­letben a MÁK és a kisebbségi összmagyar nem­zeti diákság érdekeit látjuk veszélyez tetve, ezért a HMAE4 egységbontónak nyilvánítjuk és nem ismerjük el magyar diákegyesületnek, vele semmi közösséget nem vállalunk. Nem felel meg a valóságnak a „Magyar Újság" azon állítása, hogy ezt az állásfoglalást szánk­ói ók követik, melyek szavazati jog. menza- segély megvonásból és a MAK-ból való kizárás­ból állanak. A menzakedvezményefcet a Társa­dalmi Nagybizottság, illetőleg a Menza A'kade- roika adja, tehát a MAK-mak nem áll módjában azt senkitől megvonni. A MAK-ból való kizárás híre szintén valót­lan, mert a. MÁK a kommunizmus intiernacio- nali'zmusa ellenére is elfogadta a baloldaliakat magyarokrnalk, sőt még a választmányban is he­lyet adott nekik, amit — tekintettel a kommu­nista főiskolások csekély számára — a legtáir- gyilagosabb bírálat mellett is benevo.l encián,aik kell Ítélni. Fennáll azonban egy olyan határozat, mely felhívja a MAK-tagokat, hogy — tekintettel a HMAE elleni állásfoglalásra, — ne lépjenek be a fentmevezett egyesületbe, amennyiben már tagjai 'lennének, úgy onnét lépjenek ki. A MAK- nalk e határozatával szembehelyezkedőknek az egyesület ezentúl nem ad helyet a vezetésben és a menza-segélyre való ajánlásinál tekintetbe fogja venni a tagoknak a határozattal szemben tanúsító,tt magatartását. A prágai MÁK vezetősége. VÍZUMOT (magyart, románt. lengyelt, bol­gárt) Igen t előfizetőinknek és olvasóink­nak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lő- rlnckapu-ucca 17, II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbítását Is vál­laljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Prafca II, Panskái ul. 12, III. % O A S/MKE bejei fiókszervezefe szép, érték:s műsoros-estélyt rendezett tagjai számára. A kultúr­terem zsúfolásig megtelt a tagokkal, kik ezúttal is látható jelét adták, hogy az egyesület lendület.s tevékenységében osztatlan örömmel vesznek részt. A megnyitó beszédben Oszvald Dániel nemzeti vo­natkozásokban a pünkösd jelentőségéről szólt. Majd a tagok egyleten kiviili magatartásához adott érté­kes jótanácsokat és a kultúrterem uj házirendjét olvasta fel. A továbbiakban minden müsorszám előtt úgy az előadandó műről, mint annak szerző­jéről röviden tájékoztatta a hallgatóságot s ezzel az előadást még maradandóbb élménnyé tette. Er­délyi Erzsébet és Barankay István szavalata mé'y visszhangra talált. Szent-Ivány Etelka nagy hatás­sal szavalta Arany „A hamis tanu"-ját. Egy palóc- tréfában Gérecz Ferenc, Csabay Marg.t, Erdé’yi István és Zakihar Béla kacagtatta meg a közönsé­get. Nagyon jól sikerült Soltész Erzsiké és Barczy Erzsi szavalata. Ujpál Margit, Szajkó Kálmán és Takács László egy parasztkomédiával szórakoztat­tak e jó előadásuk minden dicséretet megérdemel. Lelkes tapsokkal köszönte meg a közönség Grébecz Árpádnak a magyar dalokat, amiket az egyesületi zenekar kísérete mellett adott elő. Műsor után a ze­nekar (Csizy Kálmán, Kontra János, Hacsí Miklós. Erdélyi István és Lőrincz István) kitűnő tánczenét szolgáltatott. O Egy érdekes iskolai olvasókönyv. Az is­koláskönyvek piacán, már a szeptemberi iskola­évre gondolva, igen érdekes és szép kiállítású olvasókönyv jelent meg: az olvasókönyvek két régi szakértője s tudós művelője, a komáromi Vásárhelyi Károly tanár s Weiss Kornélia igaz­gató-tanítónő írták. Mindkettő szakképzett pe­dagógus, akinek már sok iskoláskönyve jelent meg. „Rádió" a cime az érdekes, mesélő-olva- sókönyvnek, amelyet az elemi iskolák 2. osztá­lya számára írtak meg, honismereti alapon. A „Rádió" olvasókönyv a keretes tanterv-anyag- felosztásihoz alkalmazkodik, azonkívül nagy honismereti anyagot tartalmaz, ad gazdag nyel­vi tanítási anyagot s nagy gazdasági és háztar­tási ismereteket. Az olvasókönyv mestere az a pedagógiai elv: könnyűről a nehezebbre. Na­gyon szép meséket szedtek össze az olvasó­könyv irói a könybe: úgyszólván alig van isme­rős mese, csupa újdonságokkal lepték meg az #. ^ írók a tanulókat. Alakjaikat beszéltetik, csele- jj kedtetik, ami a megértést nagyon megkönnyíti, I mert a tanuló velük él a cselekvő mesehősök- ■j kel, az olvasmányok élő alakjaival. Ez a könyv nevel is. Nyelvezete szép, irodalmi nyelv, mon­datai világosak, érthetők. Az eddigi olvasó­könyvektől eltérően kottamellékletei is vannak, könnyű dallamokkal. A könyvnek minden egyes meséje nagy kérdőjel, amely előtt az olvasó ma­ga jön rá, mit s hogyan kell cselekednie. Kiállí­tása szép és gondos, a kis olvasó esztétikai ér­zéke is növekszik, a könyv lapjait forgatván. Különösen Harmos Károly rajzait kell megdi­csérnünk az illusztrációk között: igazán mesés­könyvbe való, mulattató, művészi rajzok, ame­lyekkel az olvasmányokat kiséri. A szeptem­beri könyvpiac egyik legszebb iskolai könyve a komáromi szerzők által készített „Rádió". o Ezüstkoszornt kapott, a szernyei kaláris. Be­regszászi tudósítónk jelenti: A beregszászi refor­mátus, római katolikus és görögkatolikus ének­karok nevében Várady Barna, Jakner Endre és Kampó Sándor karvezetőkből álló küldöttség, — amelyhez még Lakaté Gyula, a magyar dalos- szövetség országos karnagya, Kovács Sándor és dr. Bodáky István csatlakoztak, — a napokban otthonában kereste fel az országos hírnévre szert tett Szernyei kalárist, hogy átadja az említett három dalárda ezüstkoszoruját a Kaláris bereg­szászi páratlan sikerű szereplésének emlékéül. A művészi kivitelű ezüstkoszornt Jakner Endre nyújtotta át meleg szavak kíséretében, kifejezve a Kaláris tagjainak, nagyszerű vezetőjének, Ba­logh Sándor igazgató-tanítónak a beregszásziak elismerését és háláját. A Kaláris tagjainak nevé­ben Kis Péter gazda mondott köszönetét a kitün­tető ajándékért. O Budapest a bayreuthl Liszt Ferenc héten. Budapestről jelentik: Bayreuth főpolgármestere — 'amint a PMII már megírta, — Budapesten tár­gyalásokat folytatott arról, hogy Magyarország miképpen vegyen részt a bayreuthi Liszt Ferenc- héten, amelyet október 19-től 22-ig tartanak. Elha­tározták, hogy a budapesti Operaház több más szereplésen kívül Liszt operává feldolgozott Szent Erzsébet legendáját is elő fogja adni. Az ünnepi hót alkalmából Budapestről külön vonat indul Bayreuthba. O Jelentkezés a pozsonyi magyar karnagyi tanfolyamra. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszö­vetség hivatalosan közli: A Csehszlovákiai Ma­gyar Dailosszövetség a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve 1986 augusz­tusban háromhetes magyar karnagyi tanfolyamot rendez Pozsonyban. A tanfolyam célja a gyakor­lati karnagyok továbbképzése és uj karnagyok­nak a kiképzése. A tanfolyam kát éven át 3—8 heti tartamú lesz. Előadókról, elsőrangú szakem­berekről, helyiségről, valamint arról, hogy a gya­korlati kiképzés céljára megfelelő dalárda álljon rendelkezésre, a CsiMBSiz fog gondoskodni A tan­folyam tananyaga: az énektanítás módszerei, ze­nei alapismeretek, összhangzattan, ellenponttan, formatan, zenetörténet, a karénektanitás pedagó­giája, gyakorlati karvezetés. A tanfolyamra való jelentkezés 'határideje junius 15. Eddig a határ­napig mindenki írásban tartozik jelentkezni a CsMDSz központjában (Pozsony, Jakabbrró-tér 16.). Az írásbeli jelentkezéshez csatolni kell egy kötelezően aláirt nyilatkozatot, melyben a jelent­kező kijelenti, hogy a tanfolyamot pontosan láto­gatni fogja és a jövő évi tanfolyamra is jelent­kezni fog. Csatolni keli továbbá a zenei képzett­séget igazoló okmányt. (Pl. tanítói oklevél, azok­nál a gyakorlati karnagyoknál, akik nem vala­mely szövetségi tagegyesületnek a karnagyai, az illető egyesület elnöke és titkára által kiállított igazolvány, melyben azok igazolják azt, hogy ne­vezett a dalárdát mily hosszú ideje vezeti.) A CsMDSz fenntartja azt a jogát, hogy a jelentke­zettek közül kiválasztja a hallgatókat. Tekintetbe jönnek elsősorban a CsMDSz tagegyesületeinek karnagyai, a Magyar Tanitóegyesület által aján­lott karnagyok, a Ruszinszkói Dalosszövetség tag- egyesületeinek karnagyai (ezek igazolni tartoz­nak ebbeli minőségüket az ottani szövetségnél), végül olyanok, akik nem karnagyok, de karnagyi kiképzésben akarnak részesülni. A CsMDSz gon­doskodik a hallgatók méltányos ár melletti elhe­lyezéséről és ellátásáról. Azok, akik kedvezmény­ben kivannak részesülni és erre vonatkozó igé­nyeiket a kérvényben feltüntetik és indokolják, a CsMDSz részéről méltányos támogatásban ré­szesülhetnek. O A csetneki SZMKE rutinos műkedvelői a JMKT keretében kiválóan sikerült szinielőadást rendeztek hatalmas közönség előtt. Három felvo- násos vidám játékot hoztak színre zenével, ének­kel és tánccal, egészen nagyigényü színpadi meg­rendezéssel. Gotthilf Hajnal a női főszerepben re­mekelt, mellette Neupauer Rózsi, Lipták Margit és Anócskay Irén szerepelt nagy sikerrel. A fér- ficimszerepet Gaál Lajos vitte diadalra, kiváló két humorista Breibárt Pál és Breibárt Árpád, temperamentumos hősszerelmes Lipldch Béla, Sze­kér Tibor két kis szerepben tett bizonyságot te­hetségéről, Klimó András, Kőtárba János és Pe­tőfi Pál több kisebb szerepet játszottak hibátla­nul. A kisérő zenét a muzikális Rokosiny László szolgáltatta. A rendezés Lukács Andor elnök ér­deme. Irodalmi szerkesztőnk üzenetei Nyilló orgonák. Elképesztően szomorú jelenség, hogy egy oki. óvónő sem tudja a helyesírást. Nyiló és nem nyilló, közül és nem közzül, mozog és nem mozg. Ettől eltekintve is verse szörnyül — Ha csak így tud írni, kérem, ne küldjön semmit. A hazugság átka. Várás közben. Nem tudom el­képzelni, mennyiben szolgálhatja az emberiség ja­vulását a rossz vers. Igaza van, a két vers „nyers érzelmek" elvetélt megnyilatkozása, de a pótlólag beküldött „eredeti" is tipikus füzfatermés. őszi hangulat. Verse elkésve került hozzám, de éppen az mutatja mennyire „idényvers1 a költemé­nye, hogy most tavasszal nemcsak kopottnak érzi az ember, de nevetségesnek is. Én már ismerem. Eltalálta! Verse „túlságosan gyenge dolog". Kislányka voltam . . . Abhoz, hogy egy érzelem­ből vers legyen, nem elég az érzelem maga, tudni is kell azt elfogadhatóan kifejezni. A tudás alap­eleme a helyesírás és a nyelvhelyesség. Ez a kettő is hiányzik a beküldött verséből, hát még az a sok minden ami ezen felül kell a jó vershez! Titok. Maga is eltalálta! „Nem valami híres" a verse. Sőt, azt ajánlom, tartsa titokban, hogy az imádott „léptin fakad szerelmi suttogása", — mert ha megtudja, még ki is neveti ráadásul. Szentiélekhez. Csak nem gondolta, hogy ilyen rossz verssel elrontjuk olvasóink pünkösdi jóhan­gulatát?! Hajdan és most. Könnyed stílusban megirt elbe­szélés, minden különösebb mélység és életszerűség nélkül. Divatlapba való. Árva nóta. A titkos lélek. Börtönőr vagyok. No­vemberi estén. A kis erek. Egyszer egy este lesz. Ahogy „a jó bornak nem kell cégér", úgy jó vers­nek nem kell protekció. Verseiben van valami, amiből a gyakorlott szem kiolvassa a tehetséget, ám a kifejezésük formája olyan, hogy a sok álta­lánosság, elburkoltság, — talán rosszul értelmezett szimbolizmus akar lenni, — eltakarja a lényeget a közönség szeme előtt. Az ilyen versekből alakul ki az a közvélemény, hogy érthetetlenek. A mai em­bernek nincs érzéke a szimbolizmushoz, szeret vilá­gosan látni, tehát a költőnek is arra kell töreked­nie, hogy világosan, egyszerűen beszéljen. Egyszerű szavakkal sokat, újszerűt mondani, ez a legnagyobb művészet,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom