Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-06 / 129. (3978.) szám
Bukarest lété Benes elnök első útja Szlovenszkón át Zsolnán, Ruttkán, Iglón, Kassán Omepélyesen fogadták Benes a következő szavakkal válaszolt: —* Polgármester Ur, köszönöm üdvözlő szavait, Ön tudja, hogy nem először és nem utoljára vagyok itt és a közel jövőben hosszabb időre jövök önök közé. Köszönöm annak a biztosítását, hogy Kassán az igazi demokrácia jegyében óhajtanak élni és hűek a köztársasághoz. Romániai utazásom a békét szolgálja és örülök annak, hogy Kassa lakossága és egész Szloven- szkó megérti, hogy kötelességünk erkölcsileg, gazdaságilag és katonailag erősnek maradni, A nemzeti ruhás hölgyek közül ketten sót és kenyeret nyújtottak át az elnöknek, majd Maxon polgármester bemutatta Benesnek a kassai hatóságok képviselőit. Az elnök ezután elhaladt a különböző testületek arcéle elő i és üdvözölte Sindler légionárus vezetőt. Néhány percig a hivatalnokokkal beszélgetett a köztársasági elnök. Az utolsó pillanatban egy kis nemzeti ruhás fiúcska hatalmas rózsacsokrot nyújtott át Benesnek, A jugoszláv rágensherceg utazása Belgrád, junius 5. Pál régensherceg pénteken délelőtt számos maqasrangu hivatalnok társaságában a kisantantáülamfők bukaresti találkozójára utazott. Spaho közlekedésügyi miniszter már csütörtökön a román fővárosba utazott, hogy- A román határon kólók, a nemzeti gárda tagjai s a tűzoltók és a cserkészek is, A hatóságokat Qrszágh országos elnök, Balazsovics kerületi főnök, Maxon Milán polgármester képviselte, mig a megjelentek között ott volt dr, Werncr Deiters német konzul is, A vonat befutásakor a zenekar a Libuse harsonakórusát játszotta. Amikor a köztársasági elnök kilépett szalónkocsijából, Húrban állomásfőnök üdvözölte, mig a zene az állami himnuszt játszotta. Ezután Mezl tábornok és Országh országos elnök jelentkezett az elnöknél, aki később egymásután fogadta a jelenlévők üdvözleteit. Maxon polgármester tolmácsolta Kassa város üdvözletét, — — A polgármester megköszönte, hogy az elnök utazása közben néhány percre megállapodott Kassán is, majd a román—csehszlovák barátságot ünnepelte. zenekara várakozott Benesre, továbbá a helyi hatóságok Zajic járási főnökkel és Drahovsky polgármesterrel az élükön. A perron mellett légionáriusok, szekciók, munkástomászok, tűzoltók, orolok sorakoztak. A köztársasági elnök meghallgatta Sidlik dandártábornok, helyőrségi parancsnok jelentését és végighaladt a diszszá- zad arcéle előtt. A pályaudvart csehszlovák és román zászlókkal diszitették fel. A kassai üdvözlés Kassa, junius 5. A köztársasági elnök vonatja a késő délelőtt érkezett az ünnepélyesen feldíszített kassai pályaudvarra. A vonat itt is negyed óráig állt, A pályaudvaron a 14. gyalogezred diszszázada várakozott Benes elnökre, továbbá a tábornokok, a tisztek és az altisztek küldöttsége. Megjelentek a légionáriusok, a szóHenes szavai SzicmuszkShaz illetékes körökkel megbeszélje a turnseveríni jugoszláv Duna-hid építése kérdését. Miért nem jött Szfojadinovkt! Bukarest, junius 5. A ma reggeli bukaresti lapok hivatalos jelentést közölnek, amely foglalkozik a Pál jugoszláv régensherceg utazásával kapcsolatban elterjedt hirekkel. Néhány lap ugyanis különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy Szto- jadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter nem jött Pál régensherceggel a román fővárosba. A hivatalos jelentés Szerint már május 6-án közölték, hogy Pál régensherceg Spaho közlekedésügyi miniszter társaságában utazik Bukarestbe, mert Sztojadinovics miniszterelnök a régens távollétében nem hagyhatja el az országot. A hivatalos megállapítás hangsúlyozza, hogy a május 7-i belgrádi kisantantkonfe- rencián teljes harmónia uralkodott a kisan- tant-államok között és igy a Sztojadinovics miniszterelnök távollétével foglalkozó kommentárok alaptalanok. A jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter egyébként a közeljövőben hivatalosan is meglátogatja Romániát. A magyar könyv ünnepe (*) Amolyan julius 14-je ez a magyar kultúrának, ahogyan évről-évre kivonul az uccára tüntetni saját létjoga mellett a magyar könyv. Elárasztja a magyar főváros uccáit, beleszól az ucca zsivalyába, nem rösteli, hogy túl kell harsognia az autók tülkölését, a piaci kofák lármáját, sőt az ámokfutó napigond vészrikoltását, résztvesz a versenyben, gyürkőzik, küzd és talán kicsit győz is. Lassan-lassan győz a közöny felett, ami sok nehéz éven át bebori- totta a magyar lelkeket. Lerombolja az érdektelenség bástyafalait s a tüntetésből, amely előtt ennek a sötét citadellának falai foeroskadtak, ünnepi körmenet lesz, szép hagyomány, nemzeti ünnep, amely visszatér most már évről-évre a győzelem helyére és újból hitet tétet az ámuló néppel saját igaza mellett. Vannak ilyen csodái az élniakarásnak s| ezek előtt a csodák előtt hódolattal kell | tisztelegni még akkor is, ha valaki külön-1 ben nem hisz a csodákban. A magyar szellem élniakarása művelte ezt a csodát, amely egy nagyon szegény népet rákény- szeritett saját kulturrangjának megőrzésére. Voltak évek, amikor a magyar könyvet a történelem, a politika, a viharzó gazdasági élet hullámai a perifériákra sodorták s még azok is inkább csak tengődtek mellette, akik különben ünnepelt főpapjai voltak irodalomnak, tudománynak, művészetnek. Voltak évek, amikor a magyar iró nehezebben viselte sorsát mindenki másnál, aki ebben a kordrámában hálátlan szerepet kapott. S voltak évek, amikor erősen hajlott a prostitúció mindenféle csábításaira a magyar iró, olcsóért eladta magát s légió azoknak a száma, akik halálba menekültek. A könyvnap a magyar irodalom feltámadásának ünnepe. Érdemes lenne megírni egyszer a történetét ennek a feltámadásnak, pontos részletekkel, elszánt igazmondással, mert hiszen az élet minden más területén akadna belőle hasznosítható tanulság. Meg kellene egyszer mutatni apróra, hogyan jutott ódáig a magyar könyv, hogy barrikád- ra vonult, kirohant az uccára, megállította a riadt járókelőt s egysorban az uccai zugárusokkal rátukmálta magát. Mert hogy ezzel a sátorbaállással, ezzel a visszatéréssel a ponyvához, ezzel az uccai precesszióval forradalmi megújhodáson esett át a magyar irodalom, valószínűleg még azok sem tagadják, akik különben, mint jómagam is, irtóznak az ilyen nagy szavaktól. Igen, ez forradalom volt, nemcsak azért, mert megjavította helyét az életben a magyar könyv, hanem azért is, mert leszámolt egy régi elő- itélettel, amely odaláncolta a szemérmességhez, a gőghöz, a kiválasztottság csalóka illúziójához. Azzal, hogy a magyar könyv évről-évre népünnepélyt rendez saját tiszteletére, hogy nem átall ilyen vásári módon érvényesülni, hogy uccai tüntetést rendez, az irodalom is leszállt fellegváraiból, közelebb jött az élethez, közelebb jött a napi gondhoz és közelebb azokhoz az igazságokhoz, amelyek ott tülekszenek minden uccasarkon, tőzsdei tumultusban, kávéházi zűrzavarban, villamosmegállónál, hivatali előszobákban, ligeti pádon. Ezek az igazságok bevonulnak az irodalomba és átformálják az irodalom házi erkölcseit, forradalmasítják, előcsalogatják az elefántcsont- toronyból;* ahova az igazi irómüvészt a yiPrága, junius 5. Bene§ Edvárd köztársasági elnök csütörtökön este 22 óra 80 perckor külön vonat tál elindult Prágából, hogy Bukarestbe utazzon Károly román királyhoz. Mint ismeretes, Bene§ elnökön kívül Pál jugoszláv régensherceg is részt vesz a bukaresti összejövetelen, amely igy a kisantant-államíők konferenciájává alakul. Az elutazás Prágából rendkívül ünnepélyes keretek között folyt le. A Wilson-pálya- udvaron megjelent Hodza miniszterelnök, Malypetr, a képviselőház elnöke és Soukup szenátusi elnök, a diplomáciai testület tagjai és a tábornoki kar. A pályaudvar szalonjában Hodza ünnepélyesen elbúcsúzott BeneStol, aki végighaladt a perronon álló diszszázad arcéle előtt, majd szalónkocsijába szállt. Mint ismeretes, Krofta külügyminiszter Benes elnökkel együtt Bukarestbe utazott. A uloventzkói pályaudvarokon A köztársasági elnök különvonatja 01- mützön, Oderbergen és Ruttkán át haladt a román határ felé. A kora reggeli órák óta valamennyi pályaudvaron küldöttségek és iskolásgyermekek fogadják az elnök vonatják Sok házat és gyárat íöilohogóztak a pályaudvarok közelében. Zsolnán a helyőrség tisztjei és altiszjei sorfalat állottak a pályaudvaron, amikor a vonat befutott. Ruttkán néhány percre megállt a vonat és a gazdagon földiszifcett perrónon legionárusok, tűzoltók, szokolok, orolok, munkástornászok, nemzeti viseletben lévő iskolásgyermekek üdvözölték az elnököt, mig a vas utas zenekar az állami himnuszt játszotta. Kalocsay polgármester és Bartáky járási főnök üdvözölte az elnököt, mig egy kisleány rózsacsokrot nyújtott át. Rózsahegyen a vonat nem állt meg és a tömeg zsebkendőkkel integetett az elnöki kocsi felé. Liptószentmiklós pályaudvarán a vonat lassan haladt át és az elnök az ablakból fogadta az üdvözléseket. Poprádon az elnök ugyancsak a szalónkocsi ablakából fogadta az ifjúság köszöntését. Iglón a vonat negyed óra hosszat állt. A pályaudvaron a 37-es gyalogezred diszszázada és lágnézet álarcában parancsnokoló politika üldözte. Az iró lassan ráébred arra, hogy különb feladat vár rá az úgynevezett világnézeti harcokban, mint a politika változó szempontjai elől a magányos szemlélődés fellegvárába menekülni. Az iró saját eszközeivel felveszi a harcot és többé nem ismeri el a politikai felsőbbséget olyan világnézeti kérdésekben, amelyekhez legalább olyan közel áll a látósz'emü alkotó, mint a politikai szónok. Ami persze még nem jelentiazt, hogy leszállóit az irodalom kifejezési módjában, az élet problémáinak megjelenítésében ahhoz a vulgáris hanghoz, amit a politika diktál1 néki minden oldalról. Nem. megmaradt saját eszközei mellett, betartja saját törvényeit, de nem bujdosik el az élet élői, nem hunyja le szemét s ha a múltba menekül., oda is magával viszi a jelenlevő valóság benyomásait és ösztönző igazságait. Volt egy korszaka a magyar irodalomnak, amikor minden mai regényen a múlt illata lengett, hamis máza egy elfeledett világnak, nem is: egy kinőtt divatnak, mesterkélt játék szavakkal és (képekkel, valójában azonban: fájdalmas menekülés a jelen rémei elől, szomorú főhajtás vagy még szomorúbb meghátrálás a politika vezényszavai előtt. Ennek a forradalomnak, ennek a barrikádravonulásnak, amelynek szerintem nem lényege, csak egyik látható és nagyon élesen jellemző tünete ez a könyvnapi vásár, jó hatása volt az Íróra, mert hozzámerészkedett a ma gondjaihoz. Nem bújik el előle s nem kér előre pátenst sem baloldali, sem jobboldali politikától mondanivalóira. Biztató tünet; hogy újabban, ha történelmi regényt olvasok, a történelmi kulisszák mögött eleven erővel látom megmozdulni a mát s a történelmi kosztümök alól látom kibújni a mai ember rongyait. Nincs talán túlzott merészség abban, hogyha ezt a változást annak a megújhodásnak számlájára irom, amely uccára terelte a magyar irót, hogy tüntessen saját alkotása, saját igaza, saját létjoga mellett. Ma: Nagy rádió melléklet ^évf. 129 (3978) szám • Szombat 9 6 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, ^ SzloVCTlSzltÓÍ 6S TUSZÍTISzIcÖÍ YflCLQl](lTSQ.Q ulice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • t o Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. T)OlÍtlK,Q.Í TlCLpUcípjCL • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 3.— Ki. r r SŰRGÖNYCIM; HÍRLAP, PP.flHfl.
