Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-05 / 128. (3977.) szám

1936 ftiniua 5, péntek. 11 *»RX<OT-MVG$^-HTre&aE> A gabonaárak papírforma szerint változatlanok maradnak, de újabb levo­násokkal jelentősen alacsonyabbak lesznek Prága, június 4. A gazdasági miniszterek csoportja e napokban kezdte meg a gabo­namonopóliummal kapcsolatos kérdések po­litikai tárgyalását. A megbeszélések nagyon ne'hezen haladnak előre, mert a pénzügyminisztérium váltig ragaszko­dik ahhoz, hogy a gabonamonopólium pénzügyileg is saját lábain álljon és ne várjon segítséget az államtól. A Lidové Noviny értesülése szerint a gabonamonopólium hatályát egyelőre valós'zinüleg 1942-ig hosszabbítanák meg. Nem vitásak a gabonamonopólium szerve­zetének biztosítására irányuló előírások. A földművelésügyi, minisztériumot felhatal­mazzák a vámőrlés módjának uj szabályo­zására, hogy ilyen módon kiküszöböljék a „fekete" őrlés lehetőségét. Ez valószínűleg olyképpen fog történni, hogy a vámőrlő malom a hétnek csak bizonyos; napjain őrölhet a Gabonatársaság ellen­őreinek jelenlétében. Ugyancsak rendelettel szabályoznák a kereskedelmi malmok értékesítési fel­tételeit a régi gabonakészletek jobb ér­tékesítésének előmozdítására. A gabonaárak kérdése nem vitás, ellenben a gazdákat — amennyiben 20 métermázsá­nál több gabonát szolgáltatnak be — köte­lezni fogják nemcsak árpa és zab, hanem tavalyi termésű búza, rozs és kukorica, to­lások Prágában.) E hét végén érkezik Prá­gába Míles Sveningsen, a dán külügymi­nisztérium középeurópai kereskedelmi ügy­osztályának főnöke, hogy megkezdje a csehszlovák-dán kereskedelempolitikai tár­gyalásokat. A két állam illetékes szervei már kölcsönösen kicserélték indítványai­kat s a tárgyalások anyagát előkészítették. (Ülésezett a mezőgazdasági tanácsok ál­landó delegációja.) A mezőgazdasági taná­csok állandó delegációja a napokban Kas­sán tartott plenáris ülésén megállapították, hogy a kereskedelmi kertészek jog szerint iparosok és ezért rájuk nem lehet alkal­mazni az elemi csapásokért járó kártéríté­sekre vonatkozó 1927. évi 118. számú tör­vény előírásait. Ezeknek a kertészeknek csupán a földadó s annak pótlékai vissza­térítésére lehet igényük, ha teljesítve van­nak az erre vonatkozó kormányrendelet által előirt föltételék. A delegáció tagjai tiltakoztak ama törekvések ellen, melyek arra irányulnak, hogy a fajállatok kedvez­ményes szállítása iránti bizonylatok kiállí­tását a mezőgazdasági tanácsok hatáskö­réből kivonják és az országos hivatalokra ruházzák. (Rosszabbodtak a terméskilátások a Vág völgyében.) Zsolnai tudósítónk jelenti: A hosszantartó esőzések folytán az elsőren­dűnek ígérkezett terméskilátások alaposan csökkenték. Az eső leverte a gabonát és mivel még magja nincs, nagyrésze el fog rothadni. I vábbá liszt és korpa átvételére is. E régi készletek árát az uj termés beszolgáltatá­sánál ez utóbbinak árából természetesen le­vonják. A Gabonatársaság ezenkívül felhatalma­zást kap a gabonanemüek árából bizo­nyos levonások eszközlésére. E levoná­sok célja a raktározással! és a régi kész­letek értékesítésével kapcsolatos költsé­gek fedezése. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a ter­melő a beszolgáltatott termésért jelentősen kevesébbet fog kapni, mint az előző gaz­dasági évben. A Gabonatársaság külön árakat állapíthat meg ama gazdák gabo­nájára, akik nem tartották be a vetésFeiü- let korlátozására kiadott utasitásokat. A Lidové Noviny ismételten hangsúlyoz­za, hogy a gabonamonopólium kérdéséről egyelőre politikai tárgyalások folynak s hogy a legnagyobb nehézséget az állam pénzügyi támogatása okozza. A gabona­monopólium első évében az állam 24 mil­lió koronával, a második gazdasági évben már 228 millió koronával volt kénytelen kisegíteni a Gabonatársaságot. Tekintettel az óriási gabonakészletekre, bizonyos, hogy az államsegély ismét emelkedni fog. És ehhez nem akarja hozzájárulását adni a pénzügyminiszter. A Lidové Noviny sze­rint ezenkívül számos más részletkérdés is nagyon vitás. gyár búzatermést.) Budapestről jelentik: A legújabb hivatalos minősítő becslés szerint az idei magyar búzatermés 22,996.000 q lesz, ami 2,871.000 q-val (14.3%-kai) jobb a tavalyi eredménynél. A földművelésügyi minisztérium minősítő osztályozása inkább jó, mint közepes termésről számol be. (A nagyiparosok a kötelező munkaközvetítés ellen.) A csehszlovákiai nagyiparosok központi szövetségének munkaadó választmánya legutób­bi ülésén a kötelező munkaközvetítés kérdésével foglalkozott. A helyi érdekekre tekintettel lévő munkaközvetítés mellett számos olyan munka­közvetítő központ alakult, amelyek a szakérde­keket tartják szem előtt. Azonban ez sem ele­gendő arra, hogy a munkaközvetítést teljesen megoldják. Az eddigi kísérletek elégtelenek vol­tak és a gyakorlatban nem bizonyultak kielégí­tőknek. A komplikált érdekeket egy, az érde­keltekből álló központi szervezetnek állandóan figyelnie kellene, mert különben az egész gazda­sági élet kárára van a meg nem szervezett mun­kaközvetítés. Az ipar nincs abban a helyzetben, hogy a helyi és csak a szakszerű kérdéseket szemmeltartó munkaközvetítésre tekintettel le­gyen, mert a termelés kvalitása dönti el azt a kérdést, hogy az ipar milyen munkaközvetítést követel. Az iparnak abban a helyzetben kell lennie, hogy munkásait és alkalmazottait maga válassza meg. Az ipar tehát nem érthet egyet azzal, hogy meghallgatása nélkül, egyoldalú köz­ponti szervre bízzák a munkaközvetítést. Egy, az állam egész területére kiható munkaközvetítő szerv nem teljesítheti föladatát úgy, ahogy erre az iparnak föltétlenül szüksége van. A vállalko­zói tevékenység sikere egyrészt tárgyi, másrészt személyi előföltételektől függ. A kötelező mun­kaközvetítés nagy kárára lenne a munkaadók­nak és a vállalatoknak. Hovatovább ez oda ve­zetne, hogy az egész gazdasági életet igen ká­rosan befolyásolná. A kötelező munkaközvetítés egyébként az alkotmánytörvényben lefektetett legalapvetőbb jogokkal éles ellentétben áll. A nagyiparosok szövetsége tudatában van annak, hogy a jelenlegi munkaközvetítés rendszerét meg lehet javítani és hajlandó erről az illetékes körökkel tárgyalni. (A prágai devizapiacon) Oslo 3.50, Buenos Airea, Kopenhága, Tallinn és Stockholm 3, Berlin 1.50, Zürich 0.75, London 0| 5, Alexan­dria és Lisszabon 0.50, Helsingfors 0.35 koro­nával javult. A yalntaforgalomban a birodal­mi márka jegyzése továbbra is 600 alatt volt, de áruhiány (mutatkozott. (A Szőlő-Bor-Gyümölcs című beregszászi szaklap) júniusi száma ismét gazdag tartalom­mal hagyta el a sajtót. Érdekes cikk foglalkozik azzal, miért isznak Csehszlovákiában kevés bort az emberek; szó esik benne a tisztességes és a tisztességtelen borkereskedelemről; foglal­kozik a szőlőbirtokosság betegsegélyzői prob­lémájával, a szőlőtőke nyári zöldmiunkáival, a gyümölcsfák nyári permetezésével, a szőlőmoly kártevésével és irtáséval, a peronoszpórával, a hegyközségek életével és számos más szakkér­déssel, melyek ma főgondját képezik a szőlő- birtokosoknak. A tartalmas, nívós szaklap ki- adóhivatala minden érdeklődőnek szívesen küld mutatványszámot. (A postai dijak hitelezésérek kérdése.) A posta­in misztérium kezdeményezésére a kereskedelmi ka­marák központja most dolcroz-ott ki szakvéleményt a postai illetékek hitelezése kérdéséről. A kereske­delmi kamarák mindenek előtt a postai csomagszál- litási dijak hitelezése ‘iránt érdeklődnek, termé­szetesen nem ellenzik a másfajta postai illetékek hitelezési lehetőségét sem. A kamarák nézete sze­rint a postai dijak hitelezési módja pontosan, rész­letes előírásokkal vöTná szabályozandó, éspedig a vasúti ezállitási dijak vagy a vámok hitelezésének mintájára. Az érdekeltek nézete szerint a hitelezés tervezett 14 napos időtartama elégtelen. A vasút egy hónapos, a pénzügyi hivatal a vámoknál három hónapos hitelt nyújt, ezért a postai dijaknál is in­dokolt a hosszabb hitel. A késedelmi kamat há­romnegyed ezreléket-tenne ki. Ezt a mértéket is sokalja a kamarai központ, mert ez a kamatláb évi 7.8 százaléknak felelne meg, ami feltétlenül magas kamat. A kamarai központ azt kívánja, hogy a pos­tai dijak hitelezésének realizálása esetén a posta­minisztérium adjon alkalmat az érdekeltek újabb állásfoglalására. (Szlovenszhói építészek cementgyárat alapí­tanak.) Pozsonyiból jelentik: A szlovenszlkói épi- tö-ipainosok .Országos szövetségének elnöksége elhatározta, hogy jumiiue 10-'én Tiremcsénteplicen gyűlést tart és ezen javasolni fogja, hogy az or­szágos szövetségbe tömörült építések cement­gyárat alapítsanak. A gyárnak az lenne a hiva­tása, hogy a szövetség tagjainak cementet szál­lítson olcsó áron, mert cemen tikár teli árpoliti­kája érzékenyen károsítja az épitésizetet. A ce­mentgyárak eladási központja nem törődött -az építészek kívánságaival és valahányszor bizo­nyos meghatározott építkezések számára ce- mentreiTidedések történteik, a kartell időköziben fölemelte a cementárakat. ÉRTÉKTŐZSDE Prága gyönge Prága, junius 4. (Pragoradio.) A részvény- piacon ma lanyha irányzat uralkodott. A spe­kuláció nyereségi realizációkat eszközölt, a közönség pedig tartózkodó magatartást tanú­sított. Ezt a helyzetet a kontremin kihasználta és lenyomta a nívót. Skoda és Berg és Hütten részvényekben nagyobb kínálat mutatkozott. A kezdeti jegyzések után beállt a letöredeaési folyamat és a zárlat gyenge volt. Budweisií Sör 30, Berg és Hütten 20, Cseh Kereskedel­mi, Cseih Morva és Sellier 15, Brosche, Köuigs- hoái Cement, Orion és regi Nordbahn bonok 10, Aussigi Vegyi 19, Heinridhstlhali 11, Cseh Cukor 9, Alpiine 6, Nestomiizi és uj Nordbahn bonok, valamiint Északcseh Szén 5 koronával gyengült. Walter 28, Prága-Dux kötvények 15, Csehszlovák Solo 18, Kolini Vegyi 9, Prá­gai Vas 10, Schoeller és Nyugatcseh Kaolin 5 koronával javult. A beruházási piacon az állampapírok változatlanok maradtak. Az exétakuliszban Smichovi Sör 500, Első Prágai Sőt 200, Pilserii Sör 40 koronával javult, Mag­nezit 20, frankra szóló Skoda-kölvények 5 koronával gyöngültek. A bankpiac válto­zatlan. BUDAPEST KEDVETLEN Budapest,, junius 4. Bécsi jelentésekre a nyitás kedvetlen volt. A spekuláció eiadiáso- kat eszközölt és' az árfolyaimnivó letöredezett. A zárlat gyönge volt. A beruházási piacon csendes üzlet mellett lanyhuló volt az irányzat. « BECS KEDVETLEN Becs, junius 4. A küliszban a kezdeti jegy­zések alacsonyabbak voltak és a csekély üz­let folyamán a legtöbb értékpapír gyengült. Skoda 30 eilling veszteséget szenvedett. A korlátban csehszlovák értékpapírok gyengül­tek, imlg osztrák értékek nem változtak. A beruházási piacon az irányzat barátságosabb wll * •" *" 9 w* vA-, \ BERLIN NEM EGYSÉGES Berlin, junius 4. A tőzsde ugyan barátságom san nyitott, de az irányzat nem volt egységes. Az első jegyzések ' után az üzlet elcsendese­dett és az árfolyamok letöredeztek. Az elto­lódások nem voltak nagyok és 1% körül mo­zogtak. A 'pénzpiac változatlan. ÁRUTŐZSDE Változatlan a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, junius 4. A mai terménytőzsdén nyu­godt irányzat mellett a következő árakat je­gyezték: 79 kg-os kemény búza 169—178, 70 kg-os félke­mény búza 167—176, 79 kg-os lágy búza 164—173, 70 kg-os rozs 130—138, 60 kg-os árpa 114.50— 122.50, 68 kg-os malátaárpa 130.50—139.50. 50 kg- os zab 123.50—131.50, szlovenszkói morzsolt tenge­ri érsekujvári paritásban: sárga nagyszemii göm­bölyű 122—130, klsszemil florentln 124—132, cin- quantlno és plgnoletto 137—145, sárga és fehér ló- fogu, valamint fehér gömbölyű 117—125, kül­földi tengeri íranko vagon Pozsony—Komárom: ó és szárított nagyszemü 129. besszarábiai kis- szemli 131, cinquantino 144, szabadkeresk. árak: ab uszály Pozsony—Komárom: jugoszláv ó és szárított 59—60, román: ó és szárított 50—51, besszarábiai ó: 53—54, cinquantino: jugoszláv ó 74—75, román ó 60—66, kukorica elvámolva és megadóztatva ab Pozsony—Komárom: dunai ó és szárított 123—124, román köles ab uszály Pozsony—Ko­márom 76—78, Viktoria-borsó 130—135, román takarmányborsó elvámolva 103—104, zöldborsó 115—120, kék mák 560—580, biborheremag 200— 250, eckendorfl takarmányrépa 600—700, mammut takarmányrépa 500—600, vörös lóhere plomb. 850— 950, vörös lóhere natúr 500—600, lucerna natúr 500 600, lucerna plomb. 850—900, Ispargéta 150—170, buza-sütőliszt 280—320, búzadara 260—270, búza­liszt 0HH és OH 250—260 búzaliszt 0. 245—255, bú­zaliszt 1. 230—240, búzaliszt 2. 220—230, búzaliszt 4. 215—225, búzaliszt 4% 2CO—210, búzaliszt 5. 185—195, búzaliszt 7% 130—135, 65%-os rozsliszt 195—205, 70%-os 195—200, árpadara 170—250, buzakorpa 77—79, rozskorpa 77—79, buzatakar- mányliszt 93—95, rozstakarmányliszt 92—94, szárított répaszelet 84, délszláv sertészsír 1045— 1065, magyar 1045—1065, amerikai 1030—1060, holland 1010—1050, dán 1010—1050, magyar sza­lonna 940—1030 korona. + Húspiac, A mai prágai húspiacon közepes forgalom mellett a következő árakat fizették: birka 7—10.50, vidéken vágott belföldi borjú 7.50—10, Prágában vágott belföldi borjú 9—10.50, vidéken vágott belföldi sertés 9A0—10.30, Prágá­ban vágott belföldi sertés 10—10.60, bakonyser- tés 8,20—8.60, szalonna 8.60—0.20 korona. + Marhahusárak. A mai húspiacon a követke­ző marhahusárakat érték el: ökör eleje 9.50—11.50, hátulja 10—12.50, bika 9.70—9.80, tehén eleje 9— 9.10, hátulja 9.50—11.50, növendékmarha 9— 9.50 korona. , + Sertésvásár. A mai prágai sertésvásárra 98 cseh-morva hússertést, 36 szlovenszkói hússer­tést, 125 román nehéz-sertést, 26 román bakonyi sertést, valamint 42 délszláv bakonysertést haj­tottak föl..Lanyha irányzat mellett a következő árakat érték el: cseh-morva hússertés 6.80, szlo- venszkói hússertés 6.90—7, román nehéz-sertés- 6.30—6.35, román bakonysertés 5.75—6, .délszláv bakony sertés —.— korona. Mit kapunk a valutákért ? Prága, junius 4. Kő 100 pengőért .................. • % 5 23.50 100 schillingért , . . . • « 478.50 100 zlotyért . . , , . l • 448.50 100 lejért ...................... • • 1 6.85 100 márkáért . . , , . 598.— 100 ezüstmárkáért . . . • * 795.— 100 dinárért .................. • • 58.80 100 líráért...................... 179.40 100 svájci frankért . . . • • 790.— 100 francia frankért . . , • • 160.45 100 Belgáért .................. • • 4 11 — 100 holland forintért . . . ■ • 1639.— 1 angol fontért . . . * • • 122.— f amerikai dollárért . . • • 24.30 Mit fizetünk a valutákért? Prága, junius 4. Kő 100 pengőért . , . „ . 526.50 100 schillingért .... 481.50 100 zlotyért ..... 451.50 100 lejért ...................... 17.15 100 márkáért . , . . . 602.— 100 ezüstmárkáért . . . a • 805.— 100 dinárért . . . . . ■ • 59.20 100 Uráért ...................... 180.60 100 svájci frankért . . » • • 793 — 100 francia frankért , . . • * 161.05 100 Belgáért .................. 413.— 100 holland forintért . . . 1645.— 1 angol fontért . . . • • • 123.— 1 amerikai dollárért 4 , , t 24.50 Háziasszonyok öröme a főzőrecept- gyűjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál (23 millió métermázsára becsülik a ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom