Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-05 / 128. (3977.) szám

3

1936 junius 5, péntek.

„Rydz Smigly parancsára vettem át a miniszterelnökséget"—mondotta a lengyel miniszterelnök kormány-nyilatkozatában

„A nemzet vezére és Pilsudski utóda Rydz Smigly lettH ■■ A kormány nem békiil ki a lengyel ellenzékkel ■■

Varsó, junius 4. Skladkowski miniszterelnök a rendkívüli parlamenti ülésszak mai első plenáris ülésén bemutatkozott a parlamentnek és ismertette programját azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyet a kormánynak adandó teljhatalom ügyében nyújtottak be. A miniszter- elnök bevezetőül kijelentette, hogy a köztársasági elnök és Rydz Smigly hadseregfölügyelő parancsára vette át a miniszterelnöki tárcát. Az uj kormány főföladatának a gazdasági helyzet es az ország hangulatának megjavítását tekinti. Az uj kormány nem tekint a szélső baloldal felé, mert a baloldal a kommunistákkal tárgyal és

megnemtámadási szerződéseket köt vele, de nem tekint a szélső jobboldal felé sem, mert ennek a pártnak programja kimerült a zsidók verésében. A beszéd további folyamán a miniszterelnök rendkívül élesen elitélte a külföldön élő lengyel emigránsok tevékenységét, majd a hathatós államvédelem érdekében szükségesnek tartotta, hogy a kormány a széles néprétegek felé közeledjen, a parasztokhoz és a munkássághoz. Az ország hangulatának megjavítása érdekében a kormány elrendelte, hogy a tömeges ujságelkob- zások és letartóztatások megszűnjenek. Egy erős kormány nem félhet attól, amit az újságok írnak és nincs szüksége tömeges letartóztatásokra. A legfontosabb cél a gazdasági program

megvalósítása. A három alapelv ezen a téren: a munkanélküliség megszüntetése, a zloty árfolyamának megőrzése és a költségvetés egyensúlyának biztosítása. A miniszterelnök szerint az ország politikai helyzete megjavult. Pilsudski marsall korszaka a marsall halálával nem fejeződött be. A nemzet vezérségét a miniszterelnök szerint Rydz Smigly vette át, akit Pilsudski halála előtt megbizott az ország határainak őrlésével.

Politikai körökben a miniszterelnök expozéjából azt olvassák ki, hogy egyelőre szó sem lehet az ellenzéki pártokkal való kibékülésről, amit a lemondott Koscialkowski-kormány kezdeményezett.

Az orvosi tudomány minden vívmányát megtalálja

Luhaiovice-fíirdó

gyógyintézeteiben

relimeinket hoz®uk fel. Enged jók meg, hogy ei alkalommal egy általános sérelmet hozzak ide,

a szlovenszkói és kárpátaljai katolikus püspöki karnak és a katolikus iskolaügynek a sérelmét.

Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk érteiméiben Szlovenszkóin ée Kárpátalján a katolikus egyháznak, valamint a többi vaillliásfé lekezelte kinek jogúikban álil nyilvános elemi iskolákat, polgári iskoláikat és tanítóképzőket fenntartani és azokat fejleszteni. Ez a törvény Szloveruszkó és Rueziimsizkó területén ma is érvényben van, sőt a Legfelső közigazgatási biróság egyes vitás esetekben ismételten megerősítette az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk érvényességét.

— Szlovéné z.kó és Kárpátalja területén a közép iskolákra jelenleg is érvényben van az 1883. évi XXX. törvénycikk és ennek dacára az állam fennállása óba katolikus gimnáziumainkból 21-et elvettek.

— Múlt év december 30-án törvényerőre emelkedett az úgynevezett körzeti polgári iskolák intézménye. Ez év április 3-án az iskolaügyi minisztérium e törvény végrehajtását 44.677-1. szám alatt elrendelte. A körzeti polgári iskoláknak, mint tudjuk, személyi kiadásait az állaim fogja viselni. E körzeti polgári oskolák öt kilométeres körzetekben fognak létesülni és a dologi kiadások fedezése harmadolással fog történni. Egybanmadot az érdekelt körzeti polgári iskola községe, a második barmadot a járás, a harmadik harmadolt pedig a tartományi hivatal fedezné.

A mi egyházunkra és a többi vallásfelekezetekre nézve is sérelmes a körzeti polgári iskola intézménye, mert a kiadott végrehajtási utasítás figyelmen’ kívül hagyja azt, hogy mi történjék a már eddig fennálló katolikus vagy más felekezetű polgári iskolákkal

Mi lesz a sorsa ezen felekezeti polgári iskolák- mák, vájjon azok is arra a sorsra fognak jutni, mint amiime 21 katolikus gimnáziumunk jutott? A végrehajtási utasítás arról sem intézkedik, hogy mi lesz a jövőben a felekezeti polgári iskoláik tanszieimiélyzetéveL, a szerzetesrendekkel, át fogják-e a körzeti polgári iskolák a felekezeti polgári iskolák személyzetét venni és mai történik az iskoilaépüile bekkel ?

— Sérti a körzeti polgári Iskolák bevezetése a szülők természetes jogát is, mert nem respektálja a tanszabadságot. A katolikus iskoláknál — azáltal, hogy bevezetik a körzeti polgári iskolákat, amelyek 8 osztályból állanak — el lesz véve a 6., 7. és

8. osztály. Ezek tehát kikerülnek a katolikus egyház és a felekezetek vezetése alól és át lesznek téve a körzeti polgári iskolák hatáskörébe.

— De sérelmes ez gazdasági szempontból is. A politikai községek, a hitközségek és a járások még ki sem heverték az előző adósságokat, amikbe a kisiskolatörvény kényszeritette őket és most újabb adósság- csinálásba kényszerítik a községeket és járásokat.

— E sérelmeik Szlovenszikón és Ruszin- szkóban nemcsak a katolikus iskolákra, hanem a többi felekezeti iskolákra is vonatkoznak, amelyek hajdan ugyanazokat a jogokat élvezték, mint a katolikus egyház iskolái és most ugyanazokat a sérelmeket kapták.

Valamennyi egyház sérelme

— Mielőtt miéig befejezném beszédemet, kötelességem hangsúlyozni, hogy a szlovenszkói és kárpátaljai püspöki kar az összes katolikus képviselőket és szenátorokat az általam előadott kérdésben megkereste. Amit tehát elpanaszoltam, az nem speciális párt- politikai sérelem, hanem pártkülönbség nélkül a főpásztorok, tehát az összes vallásfelekezetek sérelme.

— Ha a körzeti polgári iskolatörvény végrehajtása az egyház jogainak mellőzésével fog történni — amit nem merek föltételezni, mert hiszen anyagi akadályai lesznek ennek — akkor ez visszatetszést fog szülni Szloven- szkón és Kárpátalján, provokálni fogja a tömegdemonstrációt nemzetiségi és párt- külömibség nélkül nemcsak a 77 százalékos katolikus táborban, hanem a többi keresztény felekezetek táborában is és minden esetre gyengíteni fogja ez az állapot az egyháznak az állammal szemben eddig fennállott jó viszonyát. — Ne legyen a demokratikus államinak az az átka, hogy amíg az egyik oldalon törvényeket gyárt meghatalmazás által, a imásik oldalon évtizedes törvények és jogszokások kötelező erejét mellőzi és csorbítja a

PORUBSZKY:

Ke nézzék a magyarság gazdasági báláit pártpolitikai vagy soviniszta szemszögből

A magyar képvse’ö a garammenii árv’zek áldozatai számára sürgős segítséget követelt a parlamentben • Egyesült pártjaink elsőknek sietnek a hitvallásos iskolák védelmére

A képviselőház megszavazta a meghatalmazás! törvény egyéves meghosszabbítását

Prága, junius 4. A képviselőház mai ülését Malypetr házelnök délben féltizenkét órakor nyitotta meg. Az elhunyt Török kommunista képviselő utóda, Fuscic Vazil orosz nyelven tette ie a képviselői fogadalmat.

A meghatalmazást törvény meghosszabbításáról szóló javaslat vitájában túlnyomóan ellenzéki szónokok vettek részt. Az előadón kivül nem akadt kormánypárti képviselő, aki a javaslatot védelmébe vette volna. Pozdilek előadó szerint a gazdasági helyzet nem javult még any- nyira, hogy a kormány különleges beavatkozásai nélkülözhetők volnának.

A meghatalmazási törvény hatálya idején a kormányok összesen 149 rendeletet adtak ki s ugyanakkor a nemzetgyűlés 125 törvényt alkotott,

Dr. Sokol szlovák néppárti szerint a meg- hatalmazási törvény ismételt meghosszabbítása azt mutatja, hogy

a kivétel szabállyá válik. A gazdasági helyzetet a kormányrendeletek semmivel sem javították meg.

A nemzetgyűlés nem ruházhatja át a kormányra és senki másra sem a jogszabályalkotás! hatáskört, mert ez ellenkezik az alkotmánnyal. Itt volna az ideje — mondotta —, hogy a demokrácia élő programjává váljék mindazoknak, akik a köztársaság létét szivükön viselik.

Majd dr. Porubszky Géza képviselő szólalt föl s nagyszabású beszédben fejtette ki az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt parlamenti klubjának álláspontját. Közérdekű beszédében többek között a következőket mondotta: .

Porubszky a szlovenszkói árvízkatasztrófáról

— A megnatalmazasi törvény meghosszabbítása elsősorban a parlament hatáskörének meg-| rövidítését jelenti. A parlament tagjait törvényhozóknak hívják és mégis

a törvények meghozásában a törvényhozókat, sajnos, a meghatalmazási törvény helyettesíti. Amint a meghatalmazási törvény indokolása közli, alig néhány év óta ezen meghatalmazási törvény alapján a kormány 149 rendeletet és 125 törvényt hozott, az uj kormány pedig rövid egy év alatt 36 rendeletet és 34 törvényt léptetett életbe. A meghatalmazási törvény meghosz- szabbitásának intenciója a kormány kijelentése szerint az volna, hogy a parlamentnek munkáját egyszerűbbé tegye. Ez azonban — sajnos — úgy fest, mintha egy községi jegyző azt mondaná a képviselőtestületi tagoknak: maguk menjenek csak szépen haza, nyugodtan pipázhatnak otthon, én majd egyedül, a saját felelősségemre, a képviselőtestület nélkül is mindent el fogok végezni a községházán. Az ilyen intézkedés a községi jegyzőnek felfüggesztését jelentené.

— A meghatalmazási törvény nemcsak, hogy megvan, hanem egy olyan elasztikus rendelkezés, amely évről-évre bővül hatáskörében és egész ténye éles ellentétben áll az annyiszor hangoztatott derookráciával, de ellentétben van az alkotmányossággal és a parlamentarizmus elvével is.

— Ha már meghatalmazási törvényről van szó, akkor engedje meg a tisztelt képviselőház, hogy fölhívjam az illetékesek figyelmét arra, hogy ha már van meghatalmazási törvény, akkor alkalmazzák azt igen sürgős gazdasági esetekben, amilyen eset állott elő például nemrégiben Délszlovenszkón a Garam folyónak a kiáradása következtében. Május 26-án jelentettem úgy a tartományi elnök urnák, mint pedig a földművelésügyi miniszter urnák, hogy

Délszlovenszkó három járásában: a párkányi, zselizi és lévai járásban körülbelül 28—30 község termőföldjéből óriási területeket öntött el és beiszapolt a Garam vize.

Hivatalos helyre küldött jelentésemben hozzávetőlegesen 500 kataszteri hold kárt jelentettem 5 millió korona értékben. Sajnos, amint a dolognak utánanéztem, a kár ezt az összeget erősen meghaladja, mert

a 28—30 község területén, Garamkovácsitól Párkányig körülbelül 8000—10.000 katasztrá- lis hold került viz alá és a kár 8—10 millió korona.

Az árvíz sok helyen nemcsak beiszapolta a réti kaszálókat és tette tönkre a terméskilátásokat, hanem igen sok helyen el is hordta a humuszföldet.

A Garamvölgy katasztrófája

— Szerdán tett újabb jelentésem szerint az árvizveszedelem újból, immár hatodszor végzett

nagy pusztítást a Garam völgyében és most már nemcsak a magyar kisgazdák, hanem a szlovák kisgazdák és a telepesek is súlyos károkat szenvedtek. Sokszor szidják a magyar rezsimet, pedig annakidején, ha elemi károk történtek, a főbíró kiment a helyszínre, megnézte és meglátta a károkat és intézkedett Is. Most a járási főnökök közül sokan nemcsak, hogy meg sem nézik az ilyen árvizokozta károkat, de ha meg is nézik, nem látják.

Több helyről érkeztek be panaszok, hogy a községi jegyzők — tisztelet a kivételnek — az elemi károk összeírásánál nem segédkeznek a községi elöljáróságnak. Teszik ezt vagy kényelmi szempontból, vagy félelemből, mert a kár összeírását is „államellenes" dolognak vélik, vagy pedig azzal nyugtatják meg a kárvallottat, hogy úgysem kapnának semmit.

— Ez itt nem pártpolitika, hanem szociális politika, amely szociális segélyt követel párt- és nemzetiségi különbség nélkül. Az egyszerű nép soraiban hallom nap-nap után és könnyes szemekkel beszélik, hogy nem lesz kenyerük az idén, az állatok éhen fognak pusztulni. Az eladósodott nép desperált, kedvetlen, csüggedt, reménytelen és a kormány segitőakciójával szemben pesszimista.

Ne nézzék az urak a magyarság gazdasági bajait pártpolitikai vagy soviniszta szemszögből, hanem az emberiesség szempontjából. Ha kötelességet kell teljesíteni száz százalékban, akkor segíteni is kell rajtunk és ne álljanak az illetékes tényezők ilyenkor olyan messze távol tőlünk, mintha pestises betegekkel volna dolguk.

Sürgős intézkedéseket

az árvizsuitotta magyar földművesek érdekében!

— Az elemi károkkal kapcsolatban a következő kérelmet terjesztem a földművelésügyi miniszter úrhoz:

Sürgős intézkedést és utasítást kérek az árvizsujtotta járások járási főnökeihez, hogy hívják fel a községi elöljáróságot és jegyzők figyelmét, hogy a károkat nyolc napon belül írják össze és terjesz- szék fel illetékes helyre, hogy a károsult szegény lakosság legalább adókedvezményben részesüljön. 2. A három említett járásból beérkezett kárjelentésekhez mérten azonnali pénzbeli segélyt kérek. 3. Gyorssegély címén küldjön a földmüve- velésügyi minisztérium az árvizsujtotta községeknek nyári veteménymagvakat, mivel a viz alatt kipállott a vetőmag és a termény, tehát költs- és muharmagra van szükség, amit nyáron is bevethet a földműves, hogy földje ne maradjon üresen. 4. Mivel rövid időn belül hatodszor éri árvízkatasztrófa a Garam völgyét a

Garam áradása folytán, igen sürgős és kívánatos volna, hogy a Garam, Ipoly és Nyitra folyók szabályozása a legrövi debb időn belül megtörténjék.

—- A szegény nép biztosíthatja vagyonát tűz és jégverés ellen, az árviz ellen csak az állam, a kormány beavatkozása segíthet folyók szabályozása által. Ha van államvédelem, ha előírnak légvédemet, akkor kell, hogy legyen a magyar vidékeken nyomorgó szegénység számára is védelem és ennek egyik eszköze kell, hogy a jelen esetben az árviz ellen való védelem legyen

Az egyházak iskolafentartó jogai védelmében

— Nekünk, magyar ellenzéki képviselőiknek, többször szemünkre vetettek, hogy mi a parlamentben állandóan csaik magyar kisebbségi só-