Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-26 / 145. (3994.) szám
1936 junlus 26, péntek. <5RSCT-MAfí^TTTra^ jCeqsze&& tesz a MARGIT CPÉM'-löl GENF GONDJAI Hogyan akarja Madaríaga megreformálni a népszővefségef ? Egy reformterv, amely végérvényesen sóhivatallá süllyesztené a népszövetséget ■ Érdekek és elvek harca ■ ■ ■ A PMH munkatársától pffitf* idÁ y&tJtídá Az óceán felől valamivel hűvösebb, nedvesebb |evegő áramlik a szárazföld felé. Ennek hatása alatt a nyugati országrészekben felhőszakadás- szerü zivatarok voltak. Ez a zóna Szlovenszkó felé vonul, ahol többhelyütt záporeső és zivatar volt. — Időjóslat: Változó felhőzet, elvétve zivataros eső, — túlnyomóan száraz, — keleten valamivel hűvösebb. — EGY ÁLLATORVOS RENDTÖRVÉNYES ÜGYE. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Dr. Sós Mihály felsőszeli állatorvos Be- decs Sándor asztalossal együtt a kerületi bíróság- elé került, mert a vádirat szerint ez év februárjában nagyobb társaságban mulattak egy felső- szeli korcsmában és a jelenlevő szlovák vendegekre sértő kifejezéseket tettek. A vádlottak ittasságukkal védekeztek, de a tanúvallomások alapján a biróség bűnösnek -minősítette őket. Dr. Sós háromheti, Bedecs egyheti feltétlen fogházbüntetést kapott. Dr. Sós Mihálynak már kétizben volt hasonló rendtörvényes ügye. Az ügyész és az elítéltek felebbeztek. — FEGYELMI ELJÁRÁS A VAK ZÁRGONDNOK MIATT. Beregszászi -tudósítónk jelenti: Közöltük, hogy Beregujíalu többamliliót érő vagyonára zárlatot rendeltek el és zárgondnokul a járásbíróság Pál Józsefet nevezte ki, aki mindkét szemére vak és akiről kiderült, hogy mint koldü-s járta be egész Csehszlovákiát és Németország egy részét is. A botrányos ügyről tudomást szerzett -a-z igazságügyminisztérium és fegyelmi eljárást indított. Az ügyvédként kirendelt dr. Berger Jenő kérelmére a járásbíróság elmozdította Pál Józsefet a zárgondnokságból és így végre megszűnt a lehetetlen állapot, hogy Vak koldus kezeljen milliókat érő közvagyont. xx Gyomor- és bélhurut, az emésztés hiányossága, erős bomlási és erjedési folyamatok a gyomorbélhuza-mban, ibélbaktérium- és gyo- morsavtultengés az enyhe természetes „Ferenc József" keserüviz használata által legtöbbször rövidesen megszűnnek. — SZERELMI DRÁMA A PRÁGAI UCCÁN. A prágai Petrské-téren tegnap este hat órakor a járókelők szemeláttára véres szerelmi dráma játszódott le. Flieger Ferenc biztosítási ügynök hu- szon-négyéves barátnője társaságában az autóbusz- megállónál revolverével mellbelőtte magát. A szerencsétlen fiatalember tettét afölötti elkeseredésében követte el, hogy a leány közölte vele, hogy szülei kívánságára szakítani akar vele. Az életunt fiatalembert súlyos állapotban szállították be az egyik prágai klinikára. Életbenmaradásához nincs remény. — MÁSODSZORRA SIKERÜLT AZ ELFOGOTT BETÖRÖVEZÉR ÖNGYILKOSSÁGA. Olmützből jelentik: Tegnap megírta a PMH, 'hogy Hájek János morvaországi betörővezér, akinek bűnügyét a napokban kezdte tárgyalni az olmützi bíróság, cellájában fölvágta ereit s egy szalma szállal saját vérével levelet irt, amelyben az ösz- szes terhére rótt bűncselekményeket beismerte. A rabló sebesülése nem volt s-ulyos s első segény- nyujtás után ismét cellájában helyezték el. Ma reggel, amikor az őr a cellába ment, Hájeket a cella ablakára fölakasztva holtan találta. — ÖTVENHAT BŰNÖZŐ A PRÁGAI WILSON- PARKBAN. A prágai -rendőrség az elmúlt éjjel a Wilson-pályaudvar meletti parkban razziát tartott s ötvenhat személyt vett őrizetbe. A rendőrség megállapította, hogy valamennyi letartóztatott ellen bírósági körözés van kiadva különféle bűncselekmények miatt. [ A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye ----------------A 73 számú rejtvényeket megfejtette: (olvasható név ós pontosamé 1=1 Genf, junlus 25. (MTP) Géni a készülő nagy események hatása alatt áll. A népszövetség folyosóin máris élénk élet uralkodik s mindenki egyetért abban, hogy igy tovább nem megy a dolog. A népszövetségi diplomácia és bürokrácia tizenötéves működése alatt olyan fokú konzervativizmusra tett szert, mintha több évszázados hagyományok kövesitették volna minden szokását, mozdulatát, elveit. Érdekes, hogy ez a konzervativizmus olyan mélyen szívódott be a népszövetségbe, hogy a hivatalnokok — noha sokat beszélnek arról, hogy micsoda változásokat és főleg izgalmakat hoz a holnap — mégsem veszik komolyan azokat a reformterveket, amelyek a világ különböző részeiből egymásután futnak be Genfbe. Titokban azt remélik, hogy a reformtörekvéseket sikerül majd a paragrafusok útvesztőin zsákuccába vezetni. Tudniillik Genfben mindenki meg van győződve arról, amit Madariaga igy öntött formába: A népszövetségi egyezmény egy csodálatos tökély- lyel megfogalmazott dokumentum, amelynek szerkezetét nem szabad megbontani. A helyzet az, hogy a genfi diplomáciának sokkal fontosabb a népszövetségi egyezmény egyensúlya, mint Európáé. Gk arra ügyelnek, hogy ennek a tökéletes fogalmazványnak az egyensúlyát meg ne bontsák s hogy közben Európa egyensúlya forog veszélyben, ez igazában senkit nem érdekel. Madariaga bizalmas reformterve A fönti mondat, amely tökéletesen fejezi ki a népszövetségi diplomácia gondolkozását minden reformtervről, egy bizalmas emlékiratban olvasható, amelyet Madariaga készített s amely napok óta közkézen forog Genfben. A bizalmas emlékirat a népszövetségi egyezmény tervezett reformjával foglalkozik és sorra veszi az összes reformterveket várható konzekvenciáikkal együtt. A rezüméből meg lehet tudni, hogy milyen reformokra hajlandó a genfi diplomácia: semmi szin alatt nem hajlandó például olyan reformokra, amelyek a népszövetség struktúráját megváltoztatnák, csupán egyes korszerű változtatások jogosságát ismeri el, vagyis hajlandó uj paragrafusokkal helyettesíteni néhány régi paragrafust. Ennek a Madariaga-féle emlékiratnak mindenesetre van egy előnye:' ebben a pillanatban ez az egyetlen minden részletében kidolgozott reformtervezet. Ez azonban az egyetlen előnye s valójában a döntés kitolására szolgál. Közismert dolog, hogy a népszövetségi reform gondolatát Olaszország már régen tapétára hozta, az sem titok, hogy Németország bizonyos előföltételek mellett hajlandónak mutatkozik visszatérni a népszövetségbe, tehát mindenképen helyénvaló lenne mielőbb megejteni az operációt. Csakhogy Anglia nem hajlandó álláspontját leszögezni s megint őszre halasztja az állásfoglalást. Ebben a pillanatban tehát nem marad más hátra, mint hogy a reformtervet egy olyan megbecsült és nagytekintélyű személyiséggel, mint Madariagával, a hangtalanul kimúlt tizenhármas bizottság elnökével benyujtatni és elhúzni a tárgyalást őszig. A semlegesek csoportja Mielőtt Madariaga tervét mérlegelnénk, gondolni kell arra, hogy az állam, amelyet ő képvisel, az úgynevezett semlegesek csoportjához tartozik. Idetartozik még Svédország, Norvégia, Hollandia és Svájc is. Ez az úgynevezett semleges csoport a legutolsó népszövetségi tanácsülés előtt, mint ismeretes, konferenciát tartott. A konferenciának az volt a tárgya: hogyan szabadíthatná föl magát a kisállamok csoportja a népszövetségi egyezmény nevezetes tizenhatodik paragrafusának konzekvenciái alól. A kérdés nagyon fontos a kisállamok szempontjából, minthogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben kizárólag a nagyhatalmaknak áll hatalmukban, hogy ne tegyenek eleget kötelezettségeiknek, ugyanakkor pedig igyekezzenek a híres paragrafusból fegyvert kovácsolni saját érdekeik védelmére. Madariaga ebből az elgondolásból indul ki, de —1 amint mondottuk — terve a népszövetségi egyezmény reformját, .vagy »— Ha úgy tetszik — revízióját nem tartja szükségesnek. Csak egyes paragrafusok kiemelését és behelyettesítését tartja szükségesnek. Elsősorban a tizenhatodik, a segélynyújtásról szóló paragrafus megváltoztatásáról van szó. Az abesszin konfliktus megmutatta, hogy a paragrafust nem tartja minden hatalom kötelezőnek magára nézve, tehát, hirdeti a Madariaga- terv, nem is lehet a jövőben a szakasz általános érvényéről beszélni és várni tőle valamit. A terv szerint tehát minden egyes államhoz Mi marad tudniillik akkor, hogyha ezt a paragrafust kiemelik a népszövetségi egyezmény „csodálatos struktúrájáéból? Madariaga szerint, úgy látszik, a népszövetség már csak preventív föladatok elvégzésére alkalmas. Az egyes konfliktusoknál Genf föladata nem a beavatkozás, mert erre amúgy is képtelen, hanem a megelőzés. Ez úgy történnék, hogy a szembenálló felek s a békebirók is bizottságot küldenének ki, amely azután a népszövetségi zöldasztalnál letárgyalná a vitás kérdéseket. Mindenki kitárja, ami a szivén fekszik, de határozatokat nem hoznak, hanem a népszövetség szabad kezet ad minden tagállamnak, hogy a szabadon vállalt kötelezettségeit betartja-e vagy sem. Persze, az ilyen túlságosan nagy megértés minden oldalra, az engedékenységnek ez a mak- szimuma nyíltan föltárja Genf gyöngeségét s elárulja, hogy most már a népszövetség sem gonkülön kérdést kell intézni, hogy vájjon haj* landó-e eBsmeml a tizenhatodik paragrafust vagy sem? Madariaga azzal támasztja alá álláspontját, hogy a népszövetség egyetemes volta egyre szükül S a leszerelési konferencia csődje után meg pláne nem lehet kívánni, hogy ezt a legtöbb rizikóval járó kötelezettséget mindenki vállalja. Ez az érv meglehetősen helytálló, de ha sikerül neki érvényt is szerezni, akkor nemcsak a paragrafust aknázza alá, hanem az egész népszövetségi egyezményt. dől másra, csak hogy mindenáron mentse a saját bőrét. Jellemző, hogy a Madariaga-tervet meny* nyíre komolyan veszik Genfben. S megfeledkeznek arról, hogy ha valóban idáig jut el a népszövetség a tehetetlenségben, akkor előbb-utóbb minden országban fölmerül a kérdés: mi szükség vall még a népszövetségre? Ha a tárgyalófelek teljesen szabad kezet kapnak s a népszövetség csak a döntőbíró szerepét vállalja, ezzel kiállítja mindjárt saját halotti bizonyítványát. Ha a népszövetség is szankcionálja azt az álláspontot, hogy az egyes államok csak azokat a kötelezettségeket vállalják, amelyek érdekeiknek megfelelnek, akkor minek népszövetség? Ez népszövetség nélkül is igy van. Ha a népszövetség csak arra lesz jó, hogy egyes hatalmak engedélyt kérjenek tőle, hogy saját érdekeik szerint eljárjanak, akkor hamarosan nem akad hatalom, amely ezért az engedélyért Genfhez folyamodna. színház* fiim Boszorkányüldözés a Burgszinház színpadán Rées, június 25. Haas Nüchtern tanárnak, a Rawag iga agat ó-fő rendezőjének érdekes darabját, amelynek címe: „Játék a négy lovagról és a szűzről", szombaton este mutatja be a Burgsainibáz. Az első osztrák drámai színpadnak utolsó idei bemutatója Hans Nüchtern tanár darabja, amelyet Philipp Zeska rendez. Hans Nü'chtern, aki a bécsi rádióban „Az ember tragédiáját" rendezte, a következőket mondta darabjáról és az előadásról: — Gtóc öreg temploma előtt jutott eszeimbe a darabom témája. Amikor ott álltam az Isten háza előtt, valósággal megkapott az az érzés, hogy ebben a környezetben kellene eljátszani a játékot a négy lovagról és a szűzről. És ebből az érzésből meg is született a darab. Első bemutatója csakugyan ott volt az ódon gráci templom előtt, szabadtéri színpadon. — Most a burgszinházi előadással kapcsolatban az a célom, hogy a rádióelőadások terén szerzett tapasztalatokat érvényesíts cm a színpadon. Eddig mindig a rádió használta fel a színpad eredményeit, most hadd kapjon a színpad nj gyakorlati eredményeket a rád'Iórendezésből. — A darab témája dióhéjban a következő: Négy lovag őrzi a templom előtt a menedékhelyet, amely az üldözötteknek oltalmat és menekülést nyújt. A tömeg vadul üldöz egy kötéltáncos leányt, akit boszorkánynak tart. A boszorkányt tüzpróbára ítélik, az áldozat kiállja a próbát, végigmegy a parázsló vason, de a kiállott szenvedések után meghal, Vizió- képhen megjelenik Szűz Mária és égi szózatot lintéz a lovagokhoz, akik közül a legfiatalabb a boszorkányként üldözött kötéltáncos lányban halottnak hitt szerelmesét ismeri fel. — A török időkben játszódik a legenda, de mai problémákra világit rá. — A nép nem lép a színpadra, zaja csak kívülről hallatszik, úgy szerepel, mint a hangkulissza a rádióban, — fejezte be érdekes nyilatkozatát Hans Nüchtem. A szombati bemutatón Mária Mayen játs issza a „Játék a négy lovagról és a szűzről" női főszerepét. Hans Nüohtern darabja iránt nagy érdeklődés mutatkozik. (*) Operettbemutató Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pénteken este mutatja be a pozsonyi magyar színtársulat Rejtő Jenő, Kellér Dezső és Sándor Jenő hét képből álló pompás operettujdonságát, amelynek cime: „Aki mer, az nyer“. Az operettnek Budapesten rendkívül nagy sikere volt, ami érthető is, mert friss, ötletes és mulatságos szövege van, zenéje pedig mondhatni csupa sláger. A főszerepet Latabár Kálmán alakítja, aki ebben legjobb szerepét találta meg. Érdekes, hogy a darabot Földes Dezső színigazgató rendezi. Földes az utóbbi időben betegen fekszik lakásán és orvosai szigorú utasítására az ágyat kénytelen őrizni. A darab próbái mindamellett akadálytalanul folynak. Földes betegágyából állandó telefonösszeköttetésben van a színházzal és telefonon adja rendezői utasításait. (*) A „Noé bárkája^ Rimaszombatban. Tudósítónk jelenti: A „Noé bárkája" cím alatt turnézó pozsonyi színházi együttes junius 30-án látogat el Rimaszombatba. A kitűnő együttes este fél kilenckor a Tátra-szálló nagytermében tartja bemutató előadását a rimaszombati községi magyar közművelődési bizottság égisze alatt. Jegyek elővételben a rimaszombati nagy tőzsdéiben kaphatóké Hogyan ítéli saját magát halálra a népszövetség? !!Magyar gyermek magyar iskolába valói! 7
