Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-26 / 145. (3994.) szám
Előfizetési irt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1IH Panská ullee 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PR AH A. A képviselőház külügyi bizottságában Krofta válaszol Kánya észrevételeire Az államvédelmi törvény megvilágítása A külügyminiszter a lengyel- csehszlovák viszonyról ■■ ■» Válasz Sidor iengyelbarát beszédére ■■ ■■ lemizált a Gazetta Polslka lengyel félhivatalos lap egyik cikkével, amely Sddor szerint a len* gyelek csehszlovák barátságénak kifejezője, mig Krofta szerint a cikkből az ellenkezőt lehet ki" olvasni. A miniszter a továbbiakban részletes statisztikát olvasott fel a lengyelek kiutasitási gyakorlatáról. A kiutasítást a lengyelek kezdték 1934-ben és évről-évre több csehszlovák állampolgárt utasítottak ki. 1934-ben 295-öt, 1935- ben 878-at és 1936-ban eddig 220-at. A csehszlovák hivatalok soha nem. utasítottak valakit azért ki, mert lengyel állampolgár, hanem legfeljebb azért, mert a kiutasítottak illegálisan tartózkodtak Csehszlovákiában, vagy tartózkodásuk nem volt kívánatos. 1935-ben 930 lengyel állampolgárt utasítottak ki Csehszlovákiából, de ehhez meg kell jegyezni, Krofta szerint, hogy a köztársaságban 72.248 lengyel állampolgár él és ebből 18.855 lengyel nemzetiségű, mig Lengyelországban mindössze 6000 csehszlovák állampolgár van. Hodía tervei Hodza Milán miniszterelnök középeurópai terveivel kapcsolatban a külügyminiszter Kopec- ky kommunista képviselő észrevételeire válaszolt és megállapította, hogy a külpolitika alapvető kérdéseiben nincs ellentét a kormány köreiben és az államfordulat óta uralkodó irányt ma is folytatják. A miniszterelnök terve Közép- európa gazdasági újjászervezéséről a régebbi terveknek logikus folytatása. csak nemzeti különbség nélkül igényük van a törvények jótéteményeire is. A külföldről jövő kritikáktól nem félünk* Nyíltan és egyenesen cselekszünk és készek vagyunk bármikor bármilyen nemzetközi bíróság előtt megjelenni abban a meggyőződésben, hogy a nemzetközi fórum csak törvényeink igazságáról és igazságos végrehajtásáról győződnék meg. A magyar külügyminiszter ur gondja bennünket nem nyugtalanít és nem aggódunk a bejelentett panaszok miatt sem. Általuk legfeljebb módot nyerünk a kigondolt üldözések vádjainak tisztázására, de egyúttal arra is, hogy erélyesen támogatásunkba vegyük a Magyarországon élő és nemzeti jellegük Nyugalmi év? (sp) Prága, június 25. 'A félév lezárul, a politikai, a társadalmi, a gazdasági idény befejeződik, a kánikula jótékony heve fertőtleníti az eseményeket, nem árt, ha a vakáció kezdete és a szétszéledés előtt némi seregszemlét tartunk az európai politikában. Legelőször az összbenyomást nézzük, mert itt mutatkozik a legnagyobb eltérés az egy év előtti állapotokkal. Mig 1935 júniusában általános izgalom és rettegés várta a jövőt s a közvélemény érezte, hogy a két forró nyári hónap csak előkészület és erőgyűjtés az ősszel okvetlenül esedékes összecsapásokra, az idén bizonyos megkönnyebbüléssel nézhetünk a kapuzárásra s nem kell okvetlenül a legrosz- szabbtól tartanunk. Tavaly az olasz—abesz- szin konfliktus körvonalai egyre fenyegetőbben mutatkoztak a láthatáron s Anglia csökönyös magatartása miatt senki sem tudta, nem vezet-e a keletafrikai bonyodalom általános háborúhoz. Szinte azt mondhatnék: tavaly júniusban az őszi háború esélyei 1:5-höz álltak. A tömeg felfogásban ötször nagyobb esélye volt a háborúnak, mint a békének. Most megforditva van: a béke esélyei nagyobbak, mint a háborúé. Az utóbbi hetekben az események villámgyorsan közeledtek a kibontakozás felé. A politika két világproblémája: az olasz és a német kérdés megszűnt fenyegető lenni. Az angolok és a franciák elhatározták, hogy megszüntetik a szankciókat, ami körülbelül annyit jelent, hogy a meg torlási intézkedések tényleg meg szűntek létezni. S mivel Mussolini kijelentette, hogy az olaszokkal a mai körülmények között vagy nagyon rosszban, vagy nagyon jóban kell élni, a hossz elmúlásával a jóra van kilátás s a volt ellenfelek igyekezni fognak Rómával a lehető legjobb viszonyba kerülni. Olaszország részéről tehát nem fenyeget veszély. Itália a katonai háború után a diplomáciai csatát is megnyerte és megerősödötten, de egyúttal megbékülten vonulhat az uj idők elé s mivel kielégült. készséggel elfogadhatja és aláírhatja a felkínált béketerveket. Néhány héttel ezelőtt úgy látsztott, hogy az olasz ügy likvidálása után kétszeres hevességgel ugrik az európai ellentétek előterébe a német kérdés, mert a hatalmak teljes erővel a szerződéseket megszegő Németország ellen fordulnak. Az angol és az uj francia kormány illetékeseinek nyilatkozatai után és figyelembe véve az általános közhangulatot, megállapithatjuk, hogy a német ügy békés likvidálása az olaszhoz hasonló módon ugyancsak útban van. León Bimm nem foglalt el agresszív álláspontot INémetországgal szemben, éppúgy, mint Olaszországgal szemben sem s az angol munkáspárti ellenzéknek ugyancsak leesett az álla, amikor Baldwin az alsóházban a francia példával érvelhetett a szankciók és a németellenesség ellen. Olaszország viszonylatában Blum pontosan követi Laval politikáját s első teendője a szankciók megszüntetése. León Blum németországi politikája pedig egyenesen meglepetést keltett a kontinensen, mert senki sem várta e konci- liáns hangot, mely Németországban őszinte és váratlan örömet okozott. Mintha mi sem történt volna: León Blum kitart a birodalomhoz való közeledés ama politikája mellett, amit tizenöt évvel ezelőtt fogalmazott meg. A zsidó Blum és árja Hitler a jelen pillanatban közelebb áll egymáshoz, mint ifcpexu&t év «lűft a megíorditfiipt ugyjütm 1 Prága, junius 25. A képviselöház külügyi bizottságában Krofta Kamii külügyminiszter csütörtökön válaszolt a külügyi vita folyamán elhangzott észrevételekre. Különösen behatóan foglalkozott a Vatikánhoz és a Lengyelországhoz való viszonnyal, de válaszolt Kánya Kálmán magyar külügyminiszternek is a csehszlovák államvédelmi törvénnyel kapcsolatiban elhangzott beszédére. A Vatikánnal való viszonnyal kapcsolatban megállapította a külügyminiszter, hogy Csehszlovákia még mindig tárgyal a modus vi- vendi első szakaszának végrehajtásáról. A csehszlovák kormány a maga részéről mindent megtett, hogy Szlovenszkó érsekséget kapjon és teljesítette a Szentszéknek minden kívánságát. Prága és a szovlet A külügyminiszter a továbbiakban részletesen válaszolt Sidor Károly szlovák néppárt képviselőnek a külügyi vitában mondott lengyelbarát beszédére. — Sidor képviselő ur azt fejtegette, hogy mennyiben tér el a szlovák néppárt a csehszlovák bel- és külpolitika uralkodó irányától. Az eltérés okául a kül- és belpolitika baloldali orientációját jelölte meg. Nem kívánom elemezni Sidor képviselő ur beszédének minden részletét, nem szállók vitába azzal, amit a huszitizmusról mondott, ámbár megállapítom, hogy mint történész is teljesen más nézetet vallók. A leghatározottabban vissza kell utasítanom a képviselő urnák azt a beállítását, mintha kommunistáink „felfor- gató“ munkáját azért tűrnénk meg, mert az Oroszországgal való barátságos viszonyunk kényszerít erre. Azt a véleményt is vissza kell utasítanom, hogy a külügyminisztérium védi a belföldi kommunistákat. Bár magam is mérföldekre állok világnézetileg a kommunizmustól, nem érthetek egyet Birke képviselő ur szavaival sem, aki azt hangoztatta, hogy a bolsevizmushoz való barátságos viszonyunk végromlást okoz. Szilárd a meggyőződéseim, hogy a mi politikai, szociális és gazdasági berendezkedésünk jobban megfelel a természetes követelményeknek mint a kommunista világrend, egészségesebb s okosabb is és ezért nem félek attól, hogy a Lecm Bilim nem esik azok hibájába, akik vakon nekimennék mindennek, ami német, mert nem feledkezik meg arról, hogy francia politikát csinál s hajlandó a harmadik birodalmat akár keblére ölelni, ha Franciaország érdekei igy kívánnák, függetlenül Hitler zsidó törvényeitől. Baldwin bejelentései után tényleg nem lehetetlen, hogy az angol-német-francia együttműködés valóra válik s kétségtelen, hogy Mussolini ebben az esetben értené a módját, bo£x hamarosan szintén az uj nyumi világnézetünket elnyelhetné a szovjet. Külpolitikánk soha nem félt a kommunizmustól. Mint történész, az a meggyőződésem, hogy a különböző szociális és gazdasági rendszerekben mindig az fog győzni, amely az emberiségnek nagyobb előnyt jelent s mivel biztos vagyok abban, hogy a mi demokratikus rendünk egészségesebb és okosabb mint az orosz, nem félek attól, hogy a szovjet- rendszer elsodorja. A lengyel-csehszlovák viszony A külügyminiszter a továbbiakban is a csehszlovák-lengyel viszonyt fejtegette, — Sidor képviselő ur megemlékezett azokról az ismert lengyel tervekről, amelyek köztársaságunk felosztását követelik, de megjegyezte, hogy egyetlen hivatalos lengyel tényező sem tett olyan nyilatkozatot, amely állást foglalt volna e felosztó tervek mellett. Ebben Sidor képviselő urnák igaza van, de felfogását gyengíti az a tény, hogy a lengyel külpolitika egyetlen felelős tényezője sem nyilatkozott világosan ezekkel a esztelenségekkel szemben, mint ahogy nálunk történne, ha bárkinek eszébe jutna Lengyelország felosztásáról beszélni. Krofta ezután a lengyel kisebbség problémájával foglalkozott és kijelentette, hogy Csehszlovákia mindig hajlandó a lengyel kisebbség ügyét a szerződések szerint is illetékes nemzetközi döntőbíróság elé terjeszteni. Továbbá po— Meg kell még emlékeznem Kánya Kálmán magyar külügyminiszter urnák a közelmúltban tett megnyilatkozásáról. Kánya miniszter ur attól tart, hogy a csehszlovákiai magyarokat veszélyeztetné az államvédelmi törvény végrehajtása és bejelenti, hogy a magyar kisebbség jogait, ha kell, a népszövetséghez beadandó petícióval is védeni fogják. Az ilyen akár jól, akár rosszul gondolt, külföldről jövő megnyilatkozások nem állíthatnak meg bennünket az államunk biztonságának kiépítéséhez vezető utón. Csehszlovákia összes polgára, nemzetiségre való tekintet nélkül, alá van és alá lesz vetve köztársaságunk törvényeinek, E polgároknak ugyangáti fronthoz csatlakozzék. A hangulat kedvező. Szebbnél-szebb beszédeket hallunk Londonban és Párisban a német sajtó pedig úgy ir Angliáról, mintha a barátság régen megszületett volna már, mig Franciaország uj miniszterelnökében ,,a német-francia együttműködés garanciáját'* látja. Aki tehát vakációzni indul, nyuíjodtabban teheti, mint tavaly tette, ámbár a meglepetések nincsenek kizárva. Tavaly az volt meglepetés, hegy a biztosra vett katasztrófa elmaradt s a bonyadalmak kibonyolódtak, az idén óz ellenkezője is megtörténhetik g a ikibonyolódott ügyek ismét összezavarodhatnak. De a papírforma a békét látja favoritnak s nyugalmi évet jósol, lábadozást, ki- fujási, mert az izgalom, ami eddig tartott, valóban kibírhatatlan már. Bízzunk a papírformában s reméljük, hogy a politikai megnyugvást gazdasági megnyugvás fogja kisérni, — hiszen ebben a tekintetben is kedvezőek az előjelek. Ősszel, ha ismét találkozunk, talán az eddigieknél pozitivabban beszélhetünk a nyugalomról s a nyugateurópai kiegyezés addigra talán elveti árnyélkát Középeurópáig is. nacionalista Poincaré és a zsidó Rathenau. Ma: Gyermekmelléklet & 12 oldal. Ara Ké 1.20 1 XV. évf. 145. (3994) szám • Péntek • 1936 junius 26 Krofta és Kánya
