Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-25 / 144. (3993.) szám

1936 Június 25, csütörtök. 'PRA:GAlA\\G^ARHT’RLAg a 3 Az alsóházi vita eredménye Baldwin hajlandó Középeurópa biztonságát garantálni Uj tárgyalások a kollektív biztonság megszervezésére ■■■ Az alsóház megpecsételte a szankciók sorsát ! Kj ondom, Junlus 24. Az angol alsóháziban tegnap folytatódott és befejeződött a szank­ciós kérdés vitája. Az ellenzék támadásai után Sir John Simon emelkedett szólásra, aki higgadt hangon rámutatott a szankciós módszer tarthatatlanságára. A megtorlás! in­tézkedések eddig hétmillió font kárt okoztak Angliának. Simon után Emrys-Ewans kon­zervatív képviselő hevesen megtámadta a szankció-pártiakat és rámutatott álláspontjuk lehetetlenségére. A munkáspárt bizalmatlan- sági indítványát az alsóház végül is B48 sza­vazattal 170 ellenében elvetette. Ezzel a szankciók sorsa megpecsételődött. A szavazás előtt Baldwin miniszterelnök válaszolt a szónokok beszédeire. — A jelenlegi francia kormány ugyanazt Prága, junlus 24. A képviselőhöz villany­csengői una délelőtt tikkasztó hőségben csak nehezen tudták összeharangozná a tárgyalási képességhez szükséges harminc képviselőt, noha a szónokok jegyzékén már a reggeli órákban tizenöt szónok szerepelt az adó- javaslatok vitájában. Brdlík tanár, bizottsági előadó a husadó (disznőtoradó) törvény módosításáról szóló javaslatot ismertette, amely szerint az átalány forgalmi adóra kötelezett kisgazdák saját használatra szánt állatok vágásánál nem fi­zetnek busádét, hanem hektáronkint 1.50 ko­rona husadó-á talányt. A javaslat vitáját összekapcsolták az egyenesadó-novella vitá­jával. • % Pruzinsky szlovák néppárti szerint itt az ideje annak, hogy az állami költségvetés és különösen a zárszámadás is ne csak papíron, hanem a valóságban is egyensúlyiba jusson. A most tárgyalt egyenesadó-novella nem adó- refom, hanem fedezeti törvény, melynek feladata, hogy mintegy 50 millió korona évi többletet hozzon be. Újsághírek szerint a Phönix biztositó szanálására az állam 40 milliót szándékszik évente fordítani, vagyis az adónovella eredménye körülbelül elég lesz a Phönix szanálására. Ha a pénzügyek terén igazán rendet akarunk, úgy erre a mai novella nem elégséges. Brdlík agrár statisztikai számokkal telitett fölszólalásában megállapítja, hogy a válság előtt a 70 málliárdra becsült nemzeti jövedel­met 20 ezrelék adóteher sújtotta, ma az 50 milliárdnyi nemzeti jövedelem adóterhe 26 ezrelék. Tizenöt kulturállam adóterheinek figyelembevételével megállapítható, hogy Csehszlovákia a tizenegyedik helyen áll. Magasabb adóteher egy állampolgárra már csak a gazdag Hollandiában, Francia-, Angolországban és Belgiumiban esik. A pénzügyi kormány a most tárgyalt javas­latnál nem tudott választ adni arra a kérdés­re, hogy ennek, vagy annak a tervezett in­tézkedésnek mi volna a pénzügyi hatása, mi volna a fogyasztóra, termelőre gyakorlandó hatása. E hiány következtében az adókérdések nálunk tulajdonképpen a törvényelőkészités kizárólagos uralma alá jutottak, amelyekben a jogászi fogalma­zások fineszei dominálnak, de emellett nem tudjuk még csak megközelítően sem, hogy a való életre milyen hatást gyakorolnak ezek az adók. E statisztikai adatok beszerzésén való taka­az álláspontot követi, ami a brit kormány — mondotta. — Véleményen szerint a franciák és mi Géniben szorosan együttműködhetünk. Ez Franciaország kívánsága és a mienk is. A munkáspárti ellenzék hevesen támadta Franciaországot magatartása miatt, holott Franciaországban az angol ellenzékhez közel­álló kormány uralkodik. Az angol és a fran­cia helyzet közötti különbséget soha nem szabad elfelejteni abban az esetben, ha Olasz­ország megtámadná a nyugati hatalmakat. Franciaország álláspontját mindig megértet­tem és kívántam az együttműködést. Akik ismerik a helyzetet, nem csodálkoznak azon, hogy a francia kormány a szankciók ellen nyilatkozott. Sohasem voltam azon a vélemé­nyen, hogy a kollektív biztonság megszerve­Majd dr. Meissner szociáldemokrata kép­viselő, volt miniszter, az adóügyi hetes­tanács tagja mondott olyan kritikát a pénz­ügyi kormányzat hibáiról, hogy a folyosó­kon kormánypárti és ellenzéki képviselők ugyanazon nézetüket hangoztatták, hogy a kormányfelelősség komoly értelmézése ese­tén a pénzügyminiszternek vissza kellene lépnie a második legnagyobb kormánypárt ilyen nagyfokú bizalmatlanságának láttán. Meissner a pénzügyi kormányzatnak az adó­novella bizottsági tárgyalása során kifejtett álláspontjáról szólt. Adósikkasztók A pénzügyi igazgatás — mondotta Meissner — maga is megengedi, hogy az adóerkölcs nagyon hanyatlott és abból a föltételből in­dul ki, hogy jó adóbevalló egyáltalán nincs. Nem hisznek a legjobb adóalanynak, a leg­rendesebb adófizetőnek. Ezzel a pénzügyi kormányzat bevallja, hogy nem volt képes csökkenteni az adósikkasztók számát s azokkal szemben tanácstalan. És ha az adóigazgatás ezt beismerni, úgy a másik oldalon hangsúlyoznunk kell, hogy az adóigazgatás egész gyakorlata káros volt azért, mert az adósikkasztókra szabott tör­vényes intézkedéseket gyakran használta s vette igénybe a jó adófizetővel szemben is és ezzel sokszor csinált pánikot. A pénzügyi minisztériumot nem tudom men­tesíteni ama szemrehányás alól, hogy ezt a problémát egyoldalúan ítéli meg, hogy tudo­másul vette a tényt, hogy adósikkasztás van és nem kereste ennek mélyebb okait. Az adófizetőben meg kell érlelni azt a tudatot, hogy pénzét, nehezen megdolgozott pénzét az állam csakis nélkülözhetetlen feladatokra költi a legnagyobb takarékosság elvének figyelembevételével. Az érem két oldala A pénzügyi kormányzatnak tudatára kell ébrednie annak, hogy, ha az adóerkölcsöt javítani akarja, hogy nem szabad megengedni még annak gyanú­nak árnyékát sem, hogy ő maga megsérti a törvényt. A pénzügyi kormányzattal szemben felime­halálát jelenti. A tapasztalatok után annál nagyobb szakértelemmel láthatunk hozzá a valódi kollektív biztonság okos megszerve­zéséhez. Politikánk a népszövetségen alap­szik és a szeptemberi közgyűlésen föltétlenül foglalkozni kell a kollektív biztonság kérdé­sével. Politikánk célja az európai helyzet megnyugtatása. Teljesen alaptalanok azok a hírek, hogy csak nyugaton akarunk védekez­ni és az európai összességet sorsára hagyni. Ilyesmire csak akkor kerülhet sor, ha a nép- szövetség tényleg végérvényesen csődöt mond. Véleményen szerint azonban a három nyugati nagy hatalom közötti eszmecsere a közép- európai államok biztonsága szempontjából ugyan-olyan megállapodásokat eredményez­het, mint amilyeneket mi saját határaink vé­delmére foganatosítani kívánunk. rült in dobolt szemrehányások e ponton úgy fejezhetők ki, hogy a pénzügyi kormányzat maga nemcsak, hogy nem törődik egyes törvényes intézkedé­sekkel, hanem azokat ő maga megsérti, mint az a büntető és adókivetö eljárásban van meg. Ez kifejezésre jut a pénzügyi kormányzatnak a legfelső köziigazgatási bírósághoz való vi­szonyában is. A pénzügyi kormányzat abból a téves fel­tevésből indul ki, hogy rendes, becsületes adófizető egyáltalán nincs. Pedig van, ha a pénzügyi kormányzat ezt nem is hiszi. A túladóztatás nemcsak gazda­sági és pénzügyi kérdés, hanem nehéz lélek­tani kérdés is. Az igazságtalan túladóztatás megrendíti a jogrendbe vetett hitet és bizalmat. Az adófizetőknek a pénzügyi hivataloktól való rettegése már ott tart, hogy az adófizető egyszerűen nem meri rendesen fizetni az adóját, mert attól tart, hogy felelősségre vonják, honnan szerezte a pénzt. Sz ígéret, amit be kell tartani A pénzügyi igazgatás további hibája, hogy az adósikkasztókkal szemben elfoglalt álláspont­ja egyik szélsőségből a másikba leng. A pénz­ügyminisztérium megfigyelhette volna, hogy né­mi komoly kedvezmény nyújtásával, mint az ez- idén történt az idejében fizetett adók jóváírá­sánál nagyobb eredményt ér el, mint a végre­hajtók századai. Ám teljes mértékben áll az a szemrehányás is, hogy a pénzügyi kormányzat az adófizetőnek adott ígéreteit nem tartotta be s ezzel a bizalmat­lanság nyomasztó légkörét teremtette meg. A törvénnyel, vagy rendelettel egyszer megadott kedvezményt nem szabad soha többé visszavon­ni, azt büntető eljárás alapjául fölhasználni. Nem. szabad olyat ígérnie, amit rövid idő múlva visszavon, A parlament és a pénzügyi kormányzat Ha a törvényhozás kezdeményez valamit, eb­ből nem szabad harcnak lennie a törvényhozás é.~ a pénzügyi kormány között. Kívánatos volna, hogy a 4 hónapos tárgyalás alatt tapasztaltak soha többé meg ne ismét­lődjenek­Borozás vagy sörözés után igyon I luhaeovíci Vinee-forrásvizet Cf) £ I WWiMB—BHBWBBHMII111WVIIIIIMIIWI III"! H Hogy az adófizetőnek javulást hoz-e a novella, ez elsősorban attól függ, hogy a pénzügyi kor­mányzat gyakorlata, szellemi fölfogása gyöke­réig megváltozik-e vagy sem. Ha nem változik meg, úgy félmunkát végeztünk. Attól tartok, hogy a pénzügyi kormányzatot nem sikerült meggyőznünk hibáiról. A pénzügyi kormányzat nagy hibája, hogy nem tudja megtalálni a kive­zető utat az útvesztőből, nem tud tájékozódni. A másik alapvető tévedés, hogy a pénzügyi igazgatás és a pénzügyminisztérium át van hatva attól a tudattól, hogy eljárása az állam javát szol­gálja, hogy csak ő jár helyes utón, mindenki más, törvényhozó és adófizető sötétségben tévelyeg. Ha valóban itt tartanánk, úgy ez nagy gyönge- ség volna, mert azt érezném, hogy itt állam van az államban, oly intézmény, mely legtöbbször egy politikai felelősség nélküli kis pénzügyi cso­port befolyása alatt áll, vagyis, hogy a felelős kormányon kivül van még egy felelőtlen, anti­demokratikus kormányunk és igy nincs meg a biztos tudatunk, hogy amit pénzügyminisztériu­munk az állam érdekében valónak tart, hogy az valóban azonos-e az állam s a köz érdekével is. Köztudomású a történelemből, hogy az adók tekintetnélküli behajtása nemcsak elé­gedetlenséget, hanem a kormányrendszerrel szemben való ellenállást is kiváltott. Az adófizető nép a kormányt és az államot is a pénzügyi hivatalok viselkedése szerint ítéli meg. És ha a parlament már megkezdte a nagy kez­deményező munkát a törvényalkotás terén, úgy ezt követnie kell a parlamenti ellenőrzésnek is. A törvénynek nem szabad csak papíron marad­nia. A pénzügyi kormányzat a törvényt legyen szives tudomásul venni és ne tekintse azt „csakazártis“-intézkedésnek, hanem vegye tu­domásul, hogy bennünket magasabb állami ér­dekek vezettek, amikor igazságosabb törvény­re törekedtünk. A szónokot a kormánytöbbség, sőt az el­lenzék is viharosan megtapsolta. Utána Kopriva kommunista és Ostry cseh iparos beszélt. A képi viselőház holnap, csütörtökön dél­előtt fél tizenegykor folytatja az adónovella tárgyalását. A kitüntetések és rendek kérdése a véderőbizottságban Prága, jminkus 24. A képviselőházi véderő bi­zottság legutóbb tartott ülésén a kitüntetések és (rendek újabb bevezetéséről szóló petíciót tárgyalta s azt pártolóam tette át a kormány­hoz. — A vasúti törvény vitáját későbbi ülésre halasztották. Végül a bizottság elismerését fe­jezte fci nyilatkozatában a prágai repülőnap tel­jesítményei fölött. La Rocque ezredes „francia szocialista pártot** alapit Páris, június 24. A köztársasági elnök teg­nap aláírta azokat a rendeleteket, amelyek a tüzkeresztesek szerevezeteit és két más jobb­oldali szervezetet föloszlatnak. De la Rocque ezredes közölte a sajtó kiküldötteivel, hogy há­rom napon belül uj pártot alapit, amelynek neve „francia szocialista párt“ lesz. Román diákok támadása egy bukaresti munkásotthon ellen Bukarest, június 24. Ma éjszaka mintegy háromszáz jobboldali diák behatolt az Izvor-uccai szociáldemokrata ott­honba és ott rátámadtak a munkásokra. A munkások szembeszálltalk a diáíktömeggel s íhamairosan véres verekedés kezdődött közöt- 'tük, amely az uccára is átterjedt. A mentők több sebesültet szállítottak be a kórházba. A rendőrség elkésve avatkozott bele a verekedés­be, amikor már a diákok önszántukból elhagy­ták az épületet. Megreii G. I. tábornok levelet intézett a ,JDdimineata“ szerkesztőségéihez, amelyben azt Írja, hogy a kormány nem akar véget vetni a zavargá­soknak, mert ezeknek elfajulásával akarja a statárium bevezetésének létjogosultságát iga­zolni. Lapjelentések szerint a letartóztatott diákokat három kivételével szabadon engedték. Fürdői jobboldali diákvezér felszántotta a diákcukat, hogy a demokrata lapok terjesztését gátolják meg és a kezükbe került példányokat éges­sék ok zése első kísérletének csődje a népszövetség Az adónovella vitája a képviselőházban Meissner volt miniszter éleshangy beszédben ostorozza a pénzügyigazgatást Az ellenzék is megtapsolta Meissner filippikáját - „A pénzügyi kormány abból a téves föltevésből indul ki, hogy becsületes adófizető egyáltalában nincsen" rékosság ugyanannyit jelent, mint hogyha I ságiból, hogy üzlete állásáról soha ne is le- az üzletember nem tart könyvelőt takarékos-1 gyen képe. Meissner felszólalása megbuktatja a pénzügyminisztert?

Next

/
Oldalképek
Tartalom