Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-23 / 142. (3991.) szám

2 __________ 1936 junius 23, kedd. A nemzeti eszme nevében védjünk, de bizzunk, mert a fajták fenn­maradása nem a véletlennek a müve, de az isteni bölcsességnek az eredmé­nye. Ne felejtsük el, hogy akármilyen uj tudományokat állítottak is fel, még sohasem sikerült a fecskéből verebet, vagy az eperfából1 szőlőt csinálni. Mi menjünk a magunk utján s maradjunk hívek az alkotmány törvényeihez. Az kotmányban adott garanciák tejesí­téséhez ragaszkodjunk, jogainkból ne engedjünk sémit. Ha mi a jogainkhoz ragaszkodunk, akor nem állambontók vagyunk, hanem államfenntartók va­gyunk. Aki pedig ennek ellentmond, ar­ra áll1 a másik büszke angol jelmondat*, hogy hony souit quai mai y pense —- gyalázat arra, aki félreért! — „Őszinte sajnálattal kell szives tu­domására hoznom, hogy az egyesült párt alkotmányozó gyűlésén való részvétele­met egészségi állapotom meg nem en­gedi. Ez utón köszöntőm a kongresszust az­zal az óhajtással, hogy a nemzeti eszme szolgálatában egyesülő magyarság so­rainkban oly egyetértést hozzon létre, mel'y minden ellentétet kiküszöböl magyar és magyar között s megnyitja a magyar kollektivum kapuit, hogy igy az egysé­ges és közös erő-felhasználás a csehszlo­vákiai magyarság és a vele sorsközös­ségben élő, egyesült pártunkban he- Fyetfoglaló — egyéb nemzetek javára ér­vényesülhessen. — Magyar és keresztény Testvérek! — Bizonyítani és ünnepelni jöttünk ma itt össze Érsekújvárba, ebbe a történelmi múlttal terhes, de a jövő felé törő városba. — Bizonyítani és tanúságot tenni, hogy párt­jaink évek óta végzett szervező és jogvédő mun­kája céltudatosan vezetett a teljes egység felé, amelynek lobogóját ma kiterjesztjük s alatta ott látják Csehszlovákia minden, nemzetéhez hü ma­radt magyarját a máramarosi havasoktól a dé­vényi sziklaoromig, de ott látjuk mindazokat a másnemzetiségü testvéreinket is, akik az ezeréves történelmi együttélés élményéből nem gyűlöletet és ellenszenvet, hanem igazi testvéri szeretetet és sorsközösségi tudatot merítettek. — Ünnepelni pedig azért jöttünk, mert valóra váltottuk a sokunkban évek óta élő vágyat, me­lyet közben szükségszerűvé érleltek események és lelkek egyaránt, hogy a magyar kisebbségi po­litika két folyómederben haladó két hajóját egy vihartállóbb, modernebb és gyorsabb járatú nagy hajóra cseréljük át, amelyet az egy mederbe te­relt két folyó árja fog emelni s vinni a maga tör­ténelmi utján. — Két pártunk: a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt éveken át lé­nyeges fejlődési folyamaton ment át s mint kü- lön-külön párt hivatását betöltötte. A magyar kisebbség jövő történetírója fogja majd följe­gyezni, hogy ezt a hivatást miként töltötték be, de egyet mi, kortársak is megállapíthatunk büsz­kén és fölemelt fővel: a köztársaság keretében — ha nem is kielégítően és csonkitatlanul — biztosítottuk a magyar élet jogát s tovább tud­tuk ápolni azt a testvéri viszonyt, amelyet a ma­gyarság a Kárpátok medencéjében a vele sors­közösségben lakó többi nemzettel tartott fönn. — Megnyitom a gyűlést s átadom a szót a fiatalságnak. A fiatalságnak, amelyben erő, hit, remény és szeretet kell, hogy legyen. A fiatalságnak, amelynek kívánom, hogy a mai kor­ban legyen meg az az ereje, amely szükséges és legyen igazzá az a mon­dás, hogy helyet az ifjúságnak, de legyen az is, hogy fejet az ifjúságnak. — A kongresszust megnyitódnak nyilvánítom. Zugó éljenzés és szűnni nem akaró taps fo­gadta Szüllő Géza szavait. Az óriási tömeg a parlamenti klubelnököt lelkes szeretettel ünne­pelte. Szüllő Géza az ováció lecsillapul tavai szlo­vák és német nyelven is megnyitotta a kongresz- szust. — Kedves Barátaim! — mondotta többek kö­zött. önöket is üdvözölni akarom anyanyelvü­kön és biztosítani arról, hogy pártjaink fúziója után az itt lakó német, magyar és szlovák test­vérek együttműködése érdekében ugyanúgy fá­radozni fogunk, mint eddig. Ebben az értelemben kérem Isten segítségét. Amig ezen a helyen ál­lok, igy lesz, mert sohasem felejtjük el, hogy Isten egyenrangú gyermekei vagyunk és hü szol­gái nemzetünknek. Isten áldása kisérje munkán­kat! Szüllő lelkes visszhangu szlovák és német sza­vai után dr. Holota János képviselő Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselőnek a kongresszus egyik elnökéhez, dr. Szilassy Bélához intézett következő levelét olvasta föl: Isten segítségét és áldását kérem erre a munkára. Midőn előre is hálás köszönetemet fe­jezem ki levelemnek a kongresszus tagjai­val való közléséért, vagyok magyaros köszöntéssel Elnök urnák készéges hive: Szent-Ivány József." A levél fölolvasása után a kongresszus közön­sége percekig lelkesen éltette Szent-Ivány Jó­zsefet. A forró ünnepi zaj elükével Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő lépett a szónoki asztalhoz, őt is lelkes ünneplés fogadta. Az egye­sült párt programját a következő nagyszabású beszédbe njellemezte: — Ma itt, Érsekújvárod, ezen kongresszus ke­retében egyesül a két párt s uj programot ád, „Nyíltan, ötiinién egyesí­teni..." — Mi lehet ez a program? Ez a program nem uj mégsem, uj csak annyiban lehet, amennyiben a két párt programjából a legértékesebb, az em­beri és nemzeti életet alapjában meghatározó eszméket ragadtuk ki s állítottuk az uj program tengelyébe. Éz a program evolúciós, haladó program: modern, ahol az uj élet irama ezt kí­vánja, de konzervatív ott, ahol az ősi jog, a tör­ténelmi tradíció kutjából kell merítenünk, mert nemcsak uj értékeket akarunk adni, hanem érté­keket akarunk megmenteni a múltból a jelennek s igy közvetve a jövőnek. — Az Egyesült Párt nyíltan, őszintén, minden kétséget kizáróan egyesíteni kíván minden ma­gyar embert, aki a köztársaság keretében ma­gyar és magyar is kíván maradni. De egyesíteni kívánja ebbe a nagy, hatalmas pártba mindazon szlovák, német, ruszin és román egyéneket, akik eddig az országos keresztényszocialista párt ke­retében ápolták a keresztény erkölcs síkján az évezredes sorsközösség ki nem irtható érzelmeit s vállalták azt a politikai programot, amely min­den nemzetnek egyforma mértékkel egyforma életjogokat kíván biztosítani. — Ez a hatalmas tábor harcolni akar Szloven- szkó és Kárpátalja önkormányzatáért úgy, hogy biztosítani kívánja a területi önkormányzaton belül minden nemzet külön nemzeti önkormány­zatát. — Tiszteljük a nemzethez való tartozás érzé­sét és éppen ezért harcolunk minden elnemzetle- nitési törekvés ellen, ennek értelmében főfelada­tunk a magyarság és a vele sorsközösségben élő nemzetek népi, szellemi, gazdásági erőállomá- nyának megtartása és fejlesztése. — A nemzeti eszme értelmében követeljük a területi önkormányzaton belül a nemzeti önkor­mányzatot, hogy biztosíthassuk azt az elvet, amelynek alapján minden nemzet a köztársaság keretében egyenrangú úgy összességében, mint egyedeiben is. — A nemzeti eszme alapján követeljük, hogy a nemzeti önkormányzaton belül kiépülhessen a nemzetek érdekvédelmi szervezete. Ez az érdek- védelem biztosítsa a magyar és a vele sorskö­zösségben lévő nemzetek szellemi kultúráját. Ez az érdekvédelem biztosítsa, hogy minden egyén, legyen az földműves, gazda, munkás, iparos, ke­reskedő, vagy más szabadfoglalkozású, avagy tisztviselő, a maga rendi és kari érdekeinek ki­elégítését a többi nemzetek hasonló foglalkozású egyéneivel egyenlő mértékben érhesse cl. — A nemzeti eszme alapján követeljük, hogy a magyarság és a vele sorsközösségben élő nem­zetek tagjai anyanyelvűket úgy az állami, mint a magánélet minden vonatkozásában, az összes intézményekben, tehát a kivatalokkal és bírósá­gokkal való érintkezésben szabadon és minden korlátozástól mentesen használhassák. — Végül a nemzeti eszme alapján követeljük, hogy a magyar nemzeti kisebbség anyanemzeté­vel és más államokban élő kisebbségi testvéreivel kulturális téren akadálytalanul érintkezhessek. A keresmény vaHáserkölcsi felfogás — A modern állam és társadalom a keresz­tény erkölcsi elvekre van fölépítve. A véges em­beri lény alkotás és építés közben keresi kapcso­latát a végtelennel, a maradandóval. A véges és végtelen, az emberi és isteni egyensúlyát jelenti a keresztény vallás erkölcstana. Az a magas, emelkedett fölfogás, amely a nemzetet, mint a családot, isteni intézménynek tekinti, a keresz­tény erkölcstanon keresztül tud igazán kikris­tályosodni. — Keresztény valláserkölcsi fölfogásunk kö­veteli ezen elvek maradéktalan érvényesülését az állami, társadalmi és gazdasági élet minden vo­natkozásában. — Követeli hangsúlyozottan a valláserkölcsös nevelést úgy a családokon belül, mint az iskolák minden fokozatában. A szociális igazság — Az emberi élet formája évezredeken keresz­tül a tökéletesedés felé kell, hogy fejlődjön. Ez a fejlődés szorosan összefügg azzal a felelősséggel, amelyet az egyik ember tanúsít a másik ember sorsával szemben, A szociális forradalmakat csak a felelősség hiánya váltotta ki. Szociális fe­lelősségre nevel a keresztény erkölcs és a nem­zeti szolidaritás. — A szociális igazság nevében követelnünk kell az állam, egyéb közületek jogalkotásában és kormányzásában ezen elvek maradéktalan megvalósítását. — Követelnünk kell a szociális gondoskodás mindenkire kiterjedő megszervezését a nemzeti érdekvédelmi szervek keretében. A demokrácia — Negyedik alappillérünk a demokrácia. Ki­sebbség vagyunk, életeiemünk a demokrácia. Egy diktatúra fojtó légkörében nem tudnánk élni. Ha valaki ebben az államban őszinte demokrata, úgy azok mi vagyunk. Összefogásunk, egységünk nem diktatúrára törő totalitás, de reánkkénysze- ritett önvédelmi forma, — Demokráciáról vallott fölfogásunk követe­li: a teljes egyéni szabadságot, a teljes jogi és tényleges egyenlőséget, azt, hogy az állam és egyéb közületek szervei minden viszonylatban demokratikus elvek szerint építtessenek ki és hogy a jogalkotásban, valamint kormányzásban maradéktalanul érvényesülhessen a demokratikus elv. — A demokrácia követeli a köztársaság nem­zeteinek teljes és tényleges egyenlőségét, hogy a nemzeti önkormányzat szervei, kulturális, szo­ciális, egyházi és mindennemű gazdasági intéz­ményeik számára megfelelő részesedés biztosit" tassék a közjövedelmekből. — Végül a demokrácia követeli meg Cseh­szlovákia olyan vezetését, amely az emberiség békéjének biztosítása érdekében a nemzetek tel­jes egyenjogúságának elvi alapján áll és mind a távoli, mind a közeli szomszédokkal ilyen elvi alapon keresi a jó szomszédi viszony kiépítését, „A közös, ui zászlót magasba emeljük" *— Rövid mondatokba foglaltan e négy alapelv az alapprogramunk. Nincs bennük semmi kizáró, csak összefoglaló. Ez a program helyet ad min­den csehszlovákiai magyarnak s mindazon test­véreinknek, akik velünk azonos politikai és élet­ideálokért harcoltak és fognak harcolni. De nem lehet kizáró vallásfelekezeti szempontból sem. Tiszteljük mindenki vallásom meggyőződését és hitét s amikor a keresztény erkölcsöt írjuk zász­lónkra a nemzeti gondolat mellé, nem akarjuk kizárni azon magyarokat táborunkból, akik zsidó vallásuak s eddig törhetetlen energiával harcoltak velünk együtt nemzeti céljainkért. Becsüljük azt a munkát, amelyet eddig végeztek s számítunk rájuk a jövőben is. — Magyarokat és Testvéreket akarunk látni mindenkiben, akiknek értékét nem az fogja meg­adni, hogy „mi vagy", hanem, hogy „mit teszel" közös céljaink, közös programunk és nemzetünk érdekében. — Itt állunk a júniusi napsütésben őszintén, becsületesen és nyitott szívvel. A zászlót, a kö­zös, uj zászlót magasba emeljük. Híveinken, test­véreinken fog múlni, hogy az a zászló olyan ma­gasan lobogjon, hogy ne érhessen hozzá ellen­feleink ütszéli, földobott sara. Az Úristen, a ke­gyelmes, a magasságom Úristen áldó keze árassza reánk kegyelmét! Jaross Andor beszédét ismételten megszakítot­ta a hallgatóság viharos helyeslése és tapsa. Be­széde végén a szónokot melegen ünnepelték. A oártgrogram ismertetése Ezután az egyesült párt programjának egyes kiemelkedő pontjait külön beszédekben ismertet­ték és méltatták dr. Turchányi Imre szenátor, dr. Törköly József szenátor, dr. Korláth Endre képviselő, Hokky Károly szenátor, dr. Pajor Miklós szenátor, dr. Salkovszky Jenő tartomány- gyűlési képviselő, dr. Porubszky Géza nemzet­gyűlési képviselő, dr, Giller János tartomány- gyűlési képv., Füssy Kálmán szenátor, Kontsek György tart. gyűl. képv., R, Vozáry Aladár tart. gyűlési képviselő, R, Vozáry Aladár tartomány- gyűlési képviselő, a beteg Petrásek Ágoston képviselő helyett Mihalik János főtitkár, dr. Ho­lota János nemzetgyűlési képviselő, Virágh Béla tartománygyülési képviselő és dr. Gürtlcr Dénes tártománygyülési képviselő. A közérdekű és ha­tásosnál hatásosabb beszédek ismertetésére hely­hiány miatt holnapi számunkban térünk át. H kárpátaljai magyarság csatlakozása Már most számolunk be azonban arról, Ipgy Hokky Károly szenátor beszéde végén a követ­kező fontos bejelentést tette: „A kárpátaljai országos magyar pártszövetség részéről ünnepélyesen csatlakozásunkat jelentem be az egység politikai kimondásához és elfoga­dásához annak biztosítottsága mellett, hogy Kár­pátalja eddig elismert és gyakorolt belső admi­nisztratív és szervezeti autonóm önállóságát to­vábbra is az egységes keretben minden vonatko­zásban fönntartja," Elfogadják a programot E beszédek után dr. Szüllő Géza föltette a kérdést, hogy a kongresszus az ismertetett prog­ramot elfogadja-e. A tízezres tömeg egy ember­ként lelkes igennel válaszolt és Szüllő Géza ki­mondotta a pártprogram egyhangú elfogadását. Esterházy János beszéde A következő szónok Esterházy János nemzet­gyűlési képviselő volt, akit a kongresszus közön­sége kitörő, lelkes ünnepléssel üdvözölt. Az ün­neplő zaj elükével Esterházy János nemcslendü- letü beszédében többek között a következőket mondotta: — Szivem örül azért, mert úgy látóim, hogy ha a ima gyár bajiban van, az Úristen mégis kegyelemmel látott el bennünket és meg­találtuk igaz magyar sziveinket akkor, ami­kor a 17 év óta jól bevált két pártot egy kö­zös frontiba, egy alapra helyezzük azért, hogy a magyarok munkája, még sokkalta nagyobb és eredményesebb legyen, mint volt eddig. Amikor ezt itt ima a pártkongresszus kimond­ja és egyesül a két párt, nekem elsősorban az a kötelességeim, hogy lemondjak arról a tisztségről, á melyre engem három és Pél év­vel ezelőtt az országos keresztényszoicialista párt álitötti, amikor elnökévé megválasztott, Büszke örömmel mondok le erről az elnök­ségről, mert tudom azt, hogy azt a fehér zászlót, amelyet negyedfél évvel ezelőtt a kezeimbe adtak, jól vittem s összehoztam a másik párt zöld zászlajával. — Tudataiban vagyok annak, hogy amikor mi most egyesülünk, súlyos és nehéz feladatok várinak ránk, törvényhozókra, mert tisztában vágynunk azzal., hogy igen nehéz sóira van a ma­gyarnak. Én hízóim azonban a .jövőben, bizoun a magyarok, a szlovákok, az őslakosok jövőjé­ben. — A szervezeti szabáilyokat kellene is­mertetnem, die kértem, engedjék meg), hogy ezt. átengedjem a két országos ipártiga.zgatónak, Koczor Gyulának és dr. Aiximgeir Lászlónak, Kímélnem kell magamat, mert csak most gyó­gyultam fel betegségeimből. Csak egyet akarok még röviden megemlíteni. Az előkészítő bízott-- ság hosszú heteiken át való tárgyalásai ailaitt mindem lehető körülményt tekintetbe vett és igyekezett ránk nézve a. lehető legtökéletesebb szabályokat összeállítani. Meg vagyok győződ* ve arról, hogy mindnyájunk szivét s lelkét a tfő« akarat hatja, át, mert nem annyira fontos, hogy milyen a szervezeti szabályzat, hanem inkább az, hogy mindén magyar és velünk érző Őslakos komolyan .akarjon dolgozni azért, hogy ifjueá- gion’')’ ■ megmentsük azokat az értékeket, amiket, apáink ráuklhagytak. Mi nehéz sorsban élők érezzük magunkat egy családnak, airne^* Szent-Ivány iázse? levele Jaross: Programunk négy alapelve Programunkat mm hatalmas eszmei pillérre építjük: 1. A nemzeti eszme. 2. A keresztény valláserkölcsi felfogás. 3. A szociális igazság. 4. A demokrácia. i ) Csíz Jód Bróm fürdő Ajánlva: > relmeszesedés, ideg, mirigy, csont, börbajoknál, golyva, hüdések és az anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó pausál iuirák: 21 napra az összköltségekkel Ke I.200-—— 28 napra az összköltségekkel Kő 1.550-— Gyermekszanatórium. - Ismertetőt külo a Fürdöigazgatósóg, Ciz 1 úpele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom