Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-19 / 139. (3988.) szám

1936 junius 19> péntek. t>rxcaiMao^arhtrlai> 11 Iroda lom* Művészet O Esterházy Pál herceg képzőművészeti ala­pítványa. Budapestről jelenítik: Esterházy Páll. henceg levelet imtézebt dir. Glatttfdidién Gyula Csanádi püspökhöz, a,z Országos Magyar Kép­zőművészeti Társulat elnökéhez, amelyben közli, hogy a társulat 75 éves fermáilllásia és a főpáisztor jubileumi éve alikatmiálbÖl öt éven ike- mesztül éivi háromezer pengős diij (kifizetésé-- vei alapítványt te&z, amelynek részletes felté­teleit a püspökikéi egyetértésben később szán­dékozik megállapitami. A nagy összegű alapít­vány kire, melyből öt. éven keresztüli évente 3000 pengő fog arra érdemes művészek kezed­hez jutni, a magyar képzőművészek köréiben nagy önömet keltett. O Roda Roda nagysikerű pőetyéni előadása* Tudósitónk jelenti: A pőstyéni nemzetközi szin- házkiállitás rendezésében Roda Roda, a kiváló iró, kedden este tartott előadóestet a Royal- nagyszálló termében. A válogatott közönség a nagytermet zsúfolásig megtöltötte és élvezte a népszerű iró szellemes történeteit. A hallgató­ság az írót meleg ünneplésben részesítette. 0 Dr. Atlasz Miklós: Bártfa-fürdő. Dr. Atlasz Miklós fürdőigazgató-főorvos már 1932-ben je­lentetett meg egy ismertető munkát Bántfa-für- dőről, amely erős visszhangra talált. Most újabb 30 oldalas füzetet adott ki, amely a ve­zető szerepét van hivatva betölteni. A beveze­tésben elmondja, hogy a fürdő növekvő forgal­ma tette szükségessé ezt az uj ismertetést, amelyben megírja a fürdő történetét, a bártfai múzeum gyűjteményeiről számol be és egyben bemutatja a bártfai templom műkincseit is, hogy bebizonyítsa, milyen kiváló szerep jut Bártfának a középkori városok és a középkori művészet történetében. A füzet tömör, a leírá­sok rövidek, minden túlzástól tartózkodik és csak azokat az értékeket emeli ki, amelyeket a művészettörténet értékesnek elfogadott. A vá­ros történetét igen áttekinthetően foglalja ösz- sze, majd rövid sétát teszünk vele Bártfa váro­sában, csodálattal adózunk a sok építészeti re­meknek, amelyekről csak kevés embernek van tudomása, igy például a muzeum egy ajtaja előtt felfedezzük, hogy milyen műkincseket rejteget Szlovenszkó. A bártfai Szent Egyed-teínplom, amelyet a XVI. században építettek és később restauráltak, külön látványosság. A világ leg­előkelőbb múzeumában foglalhatna helyet az „Atyaisten és Krisztus" ci-mii fafaragvány. Utá­na Zboró kastélyába visz el a szerző, amelynek regényes történetét röviden összefoglalja. Mel­lékletül közli Edvy-Illés Aladár festményét, amely a zborói Rákóczi-kastélyt ábrázolja a XVII. században. Ezután Bártfa-fürdő története következik sok adattal, ismeretlen okmánnyal és képekkel. A kis füzet pompás felkészültség­gel van -megírva. Dr. Atlasz Miklós olyan mű­történész, aki biztos szemmel látja meg a rejtett műremekeket, hovátartozóságukat és értéküket a .veleszületett ösztönnel határozza meg. A kis füzet valóban hézagpótló Szlovenszkó városai­nak történetében. O A Szülőföldünk 4. száma a következő tar­talommal jelent meg: Dr. Jankovics Marcell: Szülőföld. A SzMKE-ről. Fája Tibörné: Bod­rogközi szőttesek. A pozsonyi színházépület 50 esztendős. Egy a 3479 közül. Féja Tibomé: Huszt. Szepessy Sándor: Jobb ma egy veréb, mint hölnap egy túzok. A legnagyobb magyar hordó. Miért dly szépek a kaliforniai almák? Féja Tibor: Berencs műkincse. Tudod-e, Hal­lottad-e rovatok, rejtvények, tréfák, képek és kézimunkák teszik színessé a honismereti füze­tet. A lap megrendelhető a kiadóhivatalban (Pozsony, Stefánik-ut 14). Ára 70 fillér. O Népviseleti ünnepségek Pőstyénben. Pős­tyéni tudósítónk jelenti: A tradicionális pőstyé- ni népviseleti ünnepségeket ez évben a szokott­nál nagyobb méretekben tartják meg. A nyu­gat- és keletszlovenszkói népviseletek bemuta­tásán kívül ez évben nép- és képzőművészeti ki­állítást is rendeznek junius 28-án az állami pol­gári iskolában. Az ünnepségek július 5-én kez­dődnek s Szlovenszkó minden részéből 15 cso­portban fognak felvonulni a különböző nép­viseletek 'képviselői az ,,Éva“ melletti lóverseny­térre. Este a Grand Hotel Royal termeiben bált rendeznek. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Minden asszonyt szeretek (Kiepura). A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Bagdadi árulók AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: VI. 19—20—21: Én és a kölyök. BIO RÁDIÓ: yi. 19—20—21: A mofcskvmi hölgy* /'KÖZGAZDASÁG £ Ének a búzamezőkről... (—sl—) Szlovenszkó, junius 18. A meleg nyári napsütésben már sárgul, érik a buzakalász. Egy-két hét múlva kasza alá ke­rül a szlovenszkói föld kincse, aranya és a leg­teljesebb bizonytalanságban várja, hogy tényleg arannyá, kinccsé változik-e. Az idei gabonater­més mintha mindenütt pótolná az elmúlt évek mostohaságát, mintha a természet vissza szeret­né fizetni mindazt, amit a mostoha időjárás a múltban elvett a szlovenszkói magyar gazdától, jtt-ott óriási károkat okozott ugyan az árvíz, megdöbbenéssel figyeltük a robogó autó abla­kaiból a kiáradó folyók hihetetlen pusztításait, fájt a szivünk, hogy a rakoncátlan folyók árja sokhelyütt kivette a gazda szájából a remélt és igazán megérdemelt kenyeret. Igazán megható volt az, hogy egyesült pártjaink képviselői siet­tek elsőnek segíteni, segítséget kérni ezeknek a nyomorult gazdáknak illetékes helyeken. Remél­jük, hogy a segítség nem marad el. Általában azonban mindenütt meg lehetünk elégedve a termés állásával. Most tapossuk az irányított gazdálkodásnak immár harmadik esz­tendejét. Várva-várjuk már az uj gabona árait, amelyek a múlt Ígéretek ellenére az idén is már elkéstek. A gazda, a termelő sóvárogva várja az árakat, hogy számíthasson, hogy kötelezettségei­nek eleget tehessen. A magyar gazda, amint csak bírja, pontos fizető. Szinte idegenkedik attól a gondolattól, hogy valakit is megkárosítson. Ezért találunk Szlovenszkón oly kevés gazda- kényszeregyezségi eljárást. A magyar gazda őszintesége és becsületessége a termésben látja jövőjét és boldogulását, nem pedig a bírósági .tárgyalóteremben. Ezért várja sóvárogva a hirt, hogy mit is kap majd gabonájáért, amely már rövidesen csürjébe, ■'■‘magtárába kerül. A gabonamonopólium ügyében - most folynak a nagy tárgyalások. A szlovenszkói termelő cso­dálkozik azon, hogy a tárgyalások még mindig nem vezettek eredményre, sőt a kormánypártok közt" is' súlyos nézeteltéréseket kell még a közel jövőnek tisztáznia. A legfontosabb kérdés ter­mészetesen a gabonaárak megállapítása, melyet politikai kompromisszummal kell megoldani. Az agrárpárt oldalán megvan a készség, hogy na­gyobb levonásokat kell az idén eszközölni a be­vásárlási árakból, a szocialista pártok ezzel szemben nemcsak a gabona-, hanem a liszt- és kenyérárak nagyobb csökkentését is kívánják. Az agrárpárt állásfoglalása szerint ugyanis az eladási árak, tehát a malmok részére történő gabonaeladások maradnának a régiek, hogy ez­zel is pótolják azt a hatalmas veszteséget, ame­lyet az előre várható 80.000 vagon régi gabona- készlet okoz a Gabonatársaságnak. Csak búzá­ból 40—50 ezer vagont kell átvinnünk az uj gazdasági esztendőbe. Jugoszláv gazdasági kö­rökben, sőt a jugoszláv sajtóban is olvassuk a hirt,' hogy Csehszlovákia 10.000 vagon búzát vesz át még akkor is, ha elég sajáttermésü bú­zája van. így csak búzából 50—60.000 vagont kell valahogy elhelyeznie a Gabonatársaságnak. Hihetetlenül nehéz helyzet, mert az idei termés, különösen a búzatermés sokkal jobbnak látszik, mint a tavalyi, sőt a búza vetésterületének csök­kentésére vonatkozó rendelet is — a hiányos rendelkezések miatt — csődöt mondott. Ha már árcsökkentésről van szó, akkor gaz­dasági szempontból az államnak is fontos érdeke az, hogy ne csak a bevásárlási árakat szorítsa le a monopólium, hanem ezzel egyidejűén a fo­gyasztói árakat is. Itt nem a liszt- és kenyérfo­gyasztókra gondolunk elsősorban, hanem mező- gazdasági érdekeket veszünk figyelembe. A szlo­venszkói állattenyésztés a gabonamonopólium bevezetése óta óriási károkat szenvedett. A ta­karmányok magas ára miatt életképtelen lett a szlovenszkói állattenyésztés, a történelmi orszá­gok állatpiacain nem bírja fölvenni a versenyt a Jugoszláviából és Romániából importált álla­tokkal szemben. A szlovenszkói állattenyésztő csak veszteségek árán tud túladni a nehéz ver­seny miatt vágóállatain. A fogyasztói árak leszorítása, ha már a be­vásárlási árak csökkentéséről van szó, fontos mezőgazdasági érdek. Ne kelljen a termelőnek, mint fogyasztónak 15—20 koronával többet fi­zetnie gabonájáért akkor, amikor azt visszavá­sárolja a monopóliumtól. Ez hihetetlenül meg­drágítja az állattenyésztést és lehetetlenné te­szi a versenyt az importtal szemben. Reméljük, hogy az árcsökkentésnél ez az elv érvényesül a még erjedő nézeteltérések között. Nem szocialista, hanem mezőgazdasági érde­keink követelik ezt. A szlovenszkói termelő ugyan nehezen viseli el az árcsökkentést, azon­ban ha már erről van szó, akkor az illetékesek­nek a többi mezőgazdasági szempontokat is figyelembe kell venniök. Igaz viszont, hogy a bevásárlási és a fogyasztói árak közötti kü­lönbséget a monopólium pénzügyi helyzetének stabilitása miatt tervezik olyan magasra, azon­ban meg kell kezdődnie egy egészségesebb gazdálkodásnak, ha a monopólium intézményét hosszabb időre kívánják biztos alapokra he­lyezni. Tavaly ígéretet kaptak a termelők arra vonatkozólag, hogy az idén már júniusban ké­szen várja a betakarítást a monopólium. Ebben az ígéretben bizony csalatkoztunk. A be­vásárlási árakat valószínűleg megint csak jú­lius közepetáján fogjuk megtudni, ami már Dél- szlovenszkón elég késő időpont. A gabonaára­kat junius közepén már bátran meg lehet álla­pítani, hiszen ékkor már pontos helyzetképet lehet alkotni a várható termés mennyiségéről. Ezt csak súlyos elemi csapás változtathatja meg, az elemi csapás azonban nem szokott or­szágos lenni és országos viszonylatban már nem is igen befolyásolja a termés mennyiségét. A termelő türelmetlenségén tehát ne csodál­kozzunk. Végtelen sok szempontot kell figyelembe vennie a gabonamonopóliumnak az árak meg­állapításánál. Ezt jól tudjuk. Amit mi felsorol­tunk, azok speciálisan szlovenszkói igények, szlovenszkói szemszögből kívántunk birálni és irányelveket nyújtani az elkövetkező ren­delkezésekhez és árakhoz. A szlovenszkói ga­bona már érik, sárgul és sürgősen várja az ár­probléma elmondottak szerinti megoldását. Száz’lzttti! M Icsüiberáísökfeeüést aurát ki a Nemzei Bank Prága, jumiíús 18. ■ A Csehszlovátk Nemzeti Bűink jiumiiiuis lóÁlt-i' lámáit aláírat a nagyközön­ség meglehetős éndekil<któ?«H várta, mert fel­tétele zih-eitő volt.- .hogy a kimutatásiban jelent- •kérni fog -a-z^államvédelmi kölcsön jegyzésié­nek hatása áriökeipiacön. Ebbein a. tekintetben a kimutatás bizonyos meglepetéseket hozott. M-egáillapttlható. hogy a hitelüzilet keretei nem­hogy kiszélesedhettek volna, hanem sokkal, erő­sebben szűkülitek, mint a minit év azonos sza­káiban. Vonatlkoffiilk ez elsősorban a lomibard számlára, amelyre ez év junius második heté­ben 110 millió koronát fizettek be, miig a minit évibein csak egymillió koronát.. A lomiband- s zárnia állapota tehát a tavalyi színvonal fölött marad., s a múlt évben kimutatott 341 millió koronával szemben 705 millió koronát mutat ki. Az egyéb hitelt ételek bizonyos fe­szültségről tanúskodnak, amely azonban nem rendkívüli. A válitódfezkont 43 millió koroná­val, 774 iiniilil'.ó koronára emelkedett, miig a múlt év azonos szakában 26 millió koronává] 754 millió koronára emelkedett. Bammiocötmillró korona értékű áillamipénztáiri bont eszkoutál­tak. miig a múlt évben ilyen eszlkontálás egy­általán nem volt. A hitelűzlet őse®kerete a tavalyi évben kimutatott 1095 millió, koroná­vá] szemben 1514 millió koronát tesz ki. A zsúrósizáimIákról eszközölt- 105 millió korona fel­vétel bizonyos' -üzleti • pénizszükségletrőil tanús­kodik. inig tavaly a"'zkiirószárnia 326 millió ko­ronával szaporodott A számla állása a múlt év­ben ik'mutatott 855 millió koronával tizeimben 615 millió koronát tesz ki. A bankjegyforga­lom 45 millió koronával 5551 millió koronára növekedett, mg' a múlt év azonos szakáiban 301 millió koródával 5616 millió koronára csök­kent. tehát a''hiúit évi színvonal alatt marad. A Nemzeti Banknál forgalomban és a gazda­sági célokra szánt' zsiró formájában levő ösz- szés fizetési eszközök 6166 millió koronát tesz­nek ki a múlt év azonos szakában kimutatott 6471 millió koronával szemben, tehát több mint 300 millió' koronával kevesebb. Bár a de­vizakészlet állása nem mondható nagyon ked­vezőnek, az aranyfedezet mégis magasabb a urnát évinél, azaz 43.7 százalék, mig a múlt éviben 41.5 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az államvédelmi kölcsön még nem érezteti ha­tását a tőkepiacon,, s .hogy a hitellehetőségek még mindég ;megfeíélő mértékben nyitottak, (Átcsoportosítják a szlovenszkói nemzetgaz­dasági megyéket.) A szlovenszkói és kárpátal­jai nemzetgazdasági, tanács átszervezésékor elhatározták, hogy a szlovenszkói és a kárpát­aljai neímzetga.zdaeági miegyék részére közös központot állitanak fel. A regionális választ­mányt már meg is alakították s ammnak el­nöke dr. Treya.. lett. A választmány 16-án tar­tott ülésén oly értelmű indítványok hangzót tak el, hogy Szloveoezikót négy nemzetgazda­sági megyére osszák föl. Az elsőnek a székhe­lye Pozsony vagy Nagyszombat lenne, a töb­bieknek pediig Zólyom,- lg ló és Kassa vagy Eperjes. Szó van -arról, hogy a nyitra-i kerüle­tet Nagyszombathoz csatolnák. A regionális választmány ezenkívül a beruházási szükség­letekről tárgyalt, különösen tekintettel a-z uta­zási forgalomra. : (Növekszik a világ cukortermelése.) New yorkból jelentik: A világ cukortermelése az 1934/35. évi 26,044.000 tonnával szemben az 1935/36. évben 27,844.000 tonnára tehető, ami 1,800.000 (az- 1933/34. évvel szemben 330.000) tonna emelkedésnek felett meg. (A londoni City nagy valutáris eseményeket^ vár.) Londoni jelentés szerint a francia töke kő áramlása- még mindig nagyon erős. A Bandi of Emglamd hétfőn 1.2 millió font értékű aranyat vásárolt s ezzel az év eleje óta esziközölt arany-; vásárlásai elérték a 16 millió font sterlinget* A franciák frank bank jegyeket hoznak Anginá­ba és ott fontbank jegyeket vásárolnak. Ez idő- szerint mintegy 10—15 millió fontra becsülik már azt az összeget, amit a francia tőkésük, fontbankjegyiekben elrejtettek. A baimkólhuimo- zás következtében az angol jegybank növelni, kénytelen bankjegyforgalmát és aranykészle­tét. Egyébként a lapok megerősítik az angol j amerikai valutáris együttműködésről szóló hí­reszteléseket és nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak is, hogy aiz amerikai törvényhozás- elé javaslatot nyújtottak be a dolláfkiegyen­lítő alap fennállásának meghosszabbításáról. (Zátonyra jutott a csehszlovák-német fürdő- egyezmény.) A múlt év március 17-től kezdve, amikor aláírták a csehszlovák -német fürdő- egyezményt, illetve a fürdőforgalom finanszí­rozására vonatkozó megállapodást, Németor­szág 92.000 -márkát szabadított fel és a cseh­szlovák koronáiban előleget nyújtó csehszlovák bankok a pénzügyminisztérium által garantált összegből 3 millió koronát meritetteik ki. Né­metország a csehszlovák fürdőkben tartózkodó állampolgárai részére nem szabadit fel további márka-összegeket. Ennek következtében az észafcceéihorSizágti fürdők nehéz -helyzetibe ju­tottak, amely csak abban az cseriben volna né­mileg enyhíthető, iha a pénzügyminisztérium további összegeik erejéig jótállást vállalna. Be­avatott körök arra számítanak, hogy a berlini olimpiáin legalább 200 ezer csehszlovák állam­polgár fog réisztvemni e m általuk miá.rlkavásár- lásira fordítandó csehszlovák korona összege elegendő -lenne a- németországi fürdő-vendégeik szükségleteinek fedezésére. Az érdekeltek ilyen irányban szándékoznak a közeljövőben lépé­seikéit tenni. (A prágai devizapiacon) Zürich és Stockholm 0.50 koronával javult, Berlin 1, Brüsszel és Milánó 0.25 koronával gyen­gült. (Nehézségek az angol-jugoszláv áruforga­lomban.) Londonból jelentik: Az angol kor­mányhoz közelálló Morning Post- vezércikke figyelmezteti Jugoszláviát, hogy az angol árubevitelt korlátozó jugoszláv kormányreudie- let a- legnagyobb mértékben sérelmes Angliá­ra, amely decemberben évi 400.000 font értékű vámkedvezménnyel kárpótolta a jugoszlávokat a megtorlások folytán szenvedett veszteségei­kért. A lap arra figyelmeztet, hogy az 1987. évi angol-jugoszláv kereskedelmi szerződés tiltja Angliának kedvezőtlenebb elbánásban részesítését, (A menekülő francia tőke rendkívül erősen emelte az angol betétállományt.) A londoni kli- ringbankok legutóbbi egyesitett mérlege híven tükrözi a jelenlegi frankválság hatásait. A tizen­egy kliringbank május havi betétállománya 31.6 millió font emelkedést mutat és a hóvégi 2185.2 millió fontos összeg újabb magas szintet jelent, -amennyiben 20 millió fonttal haladja meg a ja­nuárban elért megelőző legmagasabb értéket. Mit kapunk a valutákért ? Prága, junius 18. 100 pengőért . . , • • • • Kí 518.50 100 schillingért , , • • • • 478.50 100 zlotyért . . , e « » • 453.50 100 lejért .... • « « • 16.975 100 márkáért ... • • • « 708.— 100 ezüstmárkáért • e • • 795.-^ 100 dinárért . . . • 58.80 100 líráért .... • • » 181.90 100 svájei frankért . « • • • 790.— 100 francia frankért . • • « * 160.45 100 Belgáért . . . • 6 • 411.— 100 holland forintért , • • • 1640.— 1 angol fontért . . • • • 122.— 1 amerikai dollárért • • » • 24.10 Mit fizetünk a valutákért? Prága, junius 18. 100 pengőért . , 4 Ké 521.50 100 schillingért * t • , , 481.50 100 zlótyért . . . « • 456.50 100 lejért . . . a * 17.275 100 márkáért . . • , # 712.— 100 ezüstmárkáért • • • 805.— 100 dinárért . . • • • • 59.20 100 líráért . . . 4 • 183.10 100 svájci frankért • • 1 793.­100 francia frankért • 4 « • 161.05 100 Belgáért . . • é • « 413.­100 holland forintért • « • 1646.— 1 angol fontért . • 4 • • 123.— 1 amerikai dollárért • • 4 * 24.30

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom