Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-18 / 138. (3987.) szám
1936 június 18, csütörtök. qiww-Maci^hiriisb 5 Felavatták Takács Menyhért gödöllői síremlékét Gödöllő, j-uniua 17. Árnyas fák dús sűrűjében, ahol állandóan csattog a tiszta madándal, fehér márványteereszten a tövlökoatonug Jézus, Fadrus* János világbirü ,yFelfeMitebt“-jének bronzba öntött, hű másolata: ez tdr. Takács Menyhért veit jászó-premontrei prépoet-prdátne, megyés apát csodálatosan szép síremléke, amelyet e napokban avattak föl Gödöllőn. A megboldogult utolsó nagy alkotásának, a gödöllői premontrei gimnáziumnak 'kisdiákjai, a rend régi tanítványai, barátai s a fehér re vérén- dáe premontreiek megihatott szívvel gyűltek ösz- eze a kegyeletei emlékünnepségTe. A hosszú eső is megszűnt és ragyogni kezdett az ég, amikor az erdő madaraival versenyre keivel, fellendült a premontrei diákok ajkán a gyász éneke és fényes papi asszisztencia mellett dr. Kovács Lajos apostoli kormányzói vikárius megáldotta dr. Takács Menyhért prépost-prelátus síremlékét, amelyet Vlgnali Rudolf szobrászművész öntött bronzba. Majd megáldotta a rend másik két nagy halottjának: Halmos Viktor rendi főezámvevő és dr. Lacsny Ince jószágkormányzó síremlékét is. Ezután dr. Sztrádáé Gusztáv budapesti főügyész mondott dr. Takács Menyhértről kegyeletei? megemlékezést. — Ö volt diákjai és rendtársainak eszményképe, — mondotta Sztrache Gusztáv többek között. — Kezdettől fogva kivételes, nagy jövő érzését keltette fel mindenkiben, aki megismerhette kiváló egyéniségét. Testileg is egy fejjel kimagaslott az emberek közül, lelke pedig ragyogó tulajdonságok bányája volt. Bölcsesség, tapintat, jóság, kedély és mély szociális érzés vezette egész életében és mint igazi alkotónak, mindig az volt a törekvése: mindent minél tökéletesebbé tenni! A kegyeletes ünnepélyt a diákok karéneke fejezte be. Saját elnökét zárta ki tagjai sorából a fiileki Olvasókör A maga nemében páratlan esemény játszódott le a közelmúlt napokban Füleken. A füieki Katolikus Olvasókör és Legény- egylet működése tudvalevőleg már harmadik éve fel van függesztve. Most a losonci járási hivatal rendeletére az Olvasókör hatósági kiküldött jelenlétében rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen megtárgyalták a kör működése újbóli engedélyezése érdekében teendő lépéseket. Az indítványok során a közgyűlés 48 szóval 25 ellenében kizárta az egyesület tagjai sorából az elnöklő P. Kosa Safvátor szent ferencrendi atyát az egyesület békés működését veszélyeztető s az egyesület szellemével össze nem egyeztethető magatartása miatt. 193ö-ban megnyílik a kassai műegyetem? Prága, juinkis 17. A szlovenszkói műegyetem felállításának elökészitésére Létesült bizottság tegnap felkereste Franké iskolaügyi minisztert és Hodza miniszterelnököt. Az előkészítő bizottság elnöke dr. Hronek György brünni műegyetemi tanár, tagjai a politikai pártok és kulturális szervezetek kiküldöttei. A szlovenszkói műegyetemnek négy fakultása lesz: ve- gyi-technoíogiai, erdészeti, építészeti és mezőgazdasági. A műegyetemet Kassa kapja meg. Az iskolaügyi miniszter megígérte, hogy a műegyetemet legkésőbb 1938-ban, a köztársaság húszéves fennállásának jubileumi évében nyitják meg. Három minisztériumban keresik igazukat a sztrájkoló nyitrai pékek Nyitra, június 17. (Saját munkatársunktól.) Közöltük, hogy a nyitrai pékmesterek hétfőn reggel sztrájkot kezdtek, ami abiban nyilvánul meg, hogy beszüntették a péksütemények 'gyártását. A sztrájkra az adott okot, hogy a járási hivatal szigorúan meg büntette azokat a pékeket, akik hajnali 4 óra előtt megkezdték a munkát. A kirótt pénzbüntetéseket a pékmesterek m-ost már nem tudják fizetni és így fogházbüntetés fenyegeti őket. A pékek ügyéiben közbenjárás történt a pozsonyi országos hivatalban és a járási hivatalban, ennek azonban még nincs eredménye. A sztrájkoló pékmesterek memorandumot intéztek a belügyminiszterhez, továbbá a népjóléti és kereskedelmi miniszterhez is, amelyben azt kérik, hogy az éjszakai .munkát két órával korábban kezdhessék meg a nyolc órai munkaidő betartásával és egyben azt kívánják, hogy az eddig kirótt bírságokat engedjék el nekik. Az elkeseredett mesterek el vannak szánva arra is, hogy elbocsátják alkalmazottaikat és teljesen beszüntetik az üzemet, mert a mai helyzet Örökös kárveszélyt jelent számukra. Egyéb városokban sokkal liiberálisabiban kezelik a törvény végrehajtását, amely akkor létesült, amikor péksüteményt egyáltalán nem készítettek. A város közönsége rokon- s^euwel figyeM a pékmesterek sztrájkját, Miami története Negyvenéves jubileumát üli a „világ második paradicsomkertje(< Amerika legcsodálatosabban fényűző fürdőhelye félévszázad előtt kietlen pusztaság volt ■■ Hogyan épített két kalandor márványpalotákat a mocsarak helyére? ■■■ Az 1926-os nagy pusztulás ■■■ „Karcsú szép leányok alapozták meg Miami ** Newyotfc Jtmius közepe. (MTP) Miami, a világ legcsodálatosabb fürdőhelye, ebben az évben ünnepli fönnállásának negyvenedik évfordulóját és a fürdőhely Igazgatósága, valamint Amerika közönsége ragyogó ünnepélyekkel készül megülni a jubileumot. Junius közepén megtetitetC terviről, hiwen Collins a világ letghosz- szíubh hódiját akarta fölléptem, mert Miaum Beaelh-ftt három kilométerei vizeév választja él a parttól. De Coll iné nemi nyiugodioitit. Töibib éves ftzvvós küzdieteimtmel megvalósította tervét. Földijeinek értiékteilein részét ediadogadta e Így téfeeödbb telkekéit természetesen most Is megtartotta magáinak. Valóra válik Miami meséje 1912-ben készen állt a nagy iráni. Cokim* feladta farmer-fogl'alkozását, mert óretzte, hogy Miamiban másként kell pénzt keresni. Ezrek tévedhetnek, milliók azonban nem! Ez a magyarázata annak, hogy ma milliók használnak naponta Chlorodont-fogpasztát és fogaik szép fehérek. A Chlorodont a minőség és jutányosság fogalma. kezdődnek az ünnepségek és Amerika minden részéről tízezrével özönlik a közönség Floridába, holott a vendégek a félszigetet ebben az időszakban máskor már régen elhagyták. Miami nem csak Amerika, hanem az egész világ legfényüzőbb fürdőhelye. 1896-ban még kietlen és vad pusztaság terült el a fürdőhely vidékén és senki nem gondolhatta volna az elhagyott sivár területek láttára, hogy itt fog fölépülni a világ második paradicsomkertje. Néhány kunyhó és farm feküdt elszórtan Florida félszigetének e részén, utak, vasutak termé- zetesen nem léteztek. Mérgespáráju mocsarak foglalták le a legnagyobb területeket és a bűzös víz következtében a moszkitók milliói támadtak meg minden idegent, aki véletlenül az egészségtelennek tartott vidékre vetődött. A négerek, akik itt valóban még rabszolgasorsban éltek a századfordulón is, csak sürü moszkitóhálókka! dolgozhattak a néhány elhagyott farm földjén és átkozták sorsukat, amely ide vetette őket ebbe a pokolba. Collins ötlete 70.000 dollárt boi»oitt össze, aimieillye.1 megkezdhette a fejlődésit jelentő hiid építését. A legiérA páratlan szépségű tropikus éghajlat, amely nem ismer tetet és nyarat, a gyönyörű kék tenger, a kitűnő homokos strand, az állandó időjárás, amelyről közben kitűnt, hogy nagyon te egészséges, ment a Goillf-áramilat egyforma, melege haltja át, iriemidikiviü'l alkalmas aiz idegenifor- galimi állomás miegteirtcmtésóm A környék mocsarait sorra lecsapolták, mert a terep lehetővé tette s a mocsarak eltűnésével megszűntek a gyilkos páráik és a moszkitók is. A szögletet hatalmas védőgátaikkal vette köinüil és csodálatos fái feltűnő gyorsasággal nőttek. Mesterséges korallzátonyokat helyeztetett el a part közelében, hogy megszépítse szigetét. 1916-iban, hús z évivel a terület felédé zése után Miami meséje kezdett valósággá válni. Egy his reklámügynök „bekapcsolódik* Cóllins természetesen egyedül nem birkózott volna meg a munkával, ha nem siet segítségére egy olyan ember, aki leleményességével és szívósságával legalább annyit ért, mint Miami felfedezője. Sfceve Hannagan, a losangelesi kis reklámügynök elvetődött Floridába és legnagyobb nyomorában véletlenül megismerkedett Col- lins-szel, aki azonnal látta, hogy tehetséges segítőtársat kap Hannaganban. A kaliforniai ember nyomban megállapította, hogy Florida partvidékein a viz januárban is melegebb, mint Los Angelesben a legforróbb augusztusi hetekben. Akkoriban Amerika legkeresettebb üdülőhelye Kalifornia volt és tett s gépein „eredeti Miami-lányok" szórakoztatták az utasokat. A városi tanács elkölcsőnzi a leányiskolák növendékeit A vendégtoborzás e raffinált módszere miatt Hannagannak sok ellensége támadt és Miami városi tanácsával is meggyűlt a baja. De agitáció- jával annyi pénzt hozott Floridába, hogy idővel mindent megbocsátottak neki, olyannyira, ha Hannagan nem rendelkezett elég girllel, a városi tanács a miamii leányiskolák növendékeit bocsátotta rendelkezésre reklám1896-ban Washingtonból egy kalandor tévedt a kietlen vidékre s valahogy észrevette, hogy Miami területe tulajdonképen nem is oly egészségtelen, mint a közvélemény gondolja. A férfit, aki lecsúszott ügyvéd volt, John S. Collinsnak hívták. Egyetlen garas nélkül lődörgött a partvidéken s amikor látta, hogy ez a nagy föld gazdátlan, egyszerűen kijelentette, hogy mától kezdve a messze vidék az ő birtoka. Akkoriban ilyesmi még lehetséges volt Amerikában. — Itt meg fogok gazdagodni — jelentette ki csodálkozó barátainak, akiket lerendelt Washingtonból —, mert ez a föld milliókat ér. Néhány fekete szolga segítségével megkezdte az ültetvényes ó1~tet és mindenféle növény meghonosításával próbálkozott. Ekkor kezdődött el Miami fantasztikus története. Egy fahíd milliárdokat jövedelmez A fürdőhely neim a kontinensen terül el. Egy aránylag sekély tengerszoros választja el Miami Beach-t Amerikától s ezt a szigetet egyáltalán senki nem ismerte. Collins csónakkirándulásai közben véletlenül megtalálta a lakatlan szigetet és megállapította, hogy ezen a földön még jobban nőnének a tropikus növények, mint a konHannagan, akit szükebb hazájából kiüldöztek, elhatározta, hogy lekonkurrálja Kaliforniát. Előbb a másik két vetélytársát is le kellett győzni: a francia és az olasz Riviérát, mert az amerikai milliomosok megszokták, hogy a telet a Földközi tenger partjain töltsék. „Ne utazzon Európába, Miami többet és szebbet ad!" — hangoztatta Hannagan reklámjaiban és megindult a hatalmas reklámhadjárat, mely tényleg párját ritkítja a reklámok történetében. „Miami-girls" az egész világon Hannagan három külön irodát alapított. Az egyiket Miami város számára, a másikat Miami Beach számára, a harmadikat Coral Cables részére. Ez az utóbbi Collins legfényüzőbb alkotása volt, amelyre a milliárdosok palotáit akarta építeni. 1923-ban Hannagan több mint 8 millió dollárt adott ki egyedül ujságreklámokra, hogy Miamit népszerűvé tegye. A zseniális ember legkülönlegesebb reklámtrükkje az úgynevezett élő reklámok alkalmazása volt. ö találta ki a „Miami-girls" reklámját, amely nem nevezhető éppen erkölcsösnek, de soha sem tévesztett hatást. hiszen idővel az amerikai nő sportnőiességének típusa 'lett az a karcsú, fiús leányalak, akit Hannagan mint „Miami-girlt" lanszirozott. A nagy megpróbáltatás ideje És ez a csodálatos sziget egyszer mégis majdnem megsemmisült. 1926-ban, a legnagyobb konjunktúra idején tornádó süvöltött végig Floridán, ezer és ezer embert ölt meg és tönkretette a miamii földi paradicsom palotáinak csaknem felét. Nyolc nagy szálloda omlott össze. A szállodákat már nem egészen tudták felépíteni, mert 1929-ben Miami is érezni kezdte a hatalmas amerikai gazdasági krízist. A helyzet ma némileg megjavult s a fürdő jellege nem változott meg. Coral Cables továbbra is a néhány megmaradt milliárdos „buen retiro‘‘-ja és a dúsgazdagok beteg fantáziája tovább játsza itt eszeveszett játékait. Coral Cables egyrészét Velencének nevezik és tényleg Collins ide varázsolta a Lidó városának csatornáit, a Rdalto hídja sem hiányzik és a velencei ősi paloták másodpéldányai Is ott állnak a partokon. Akinek kedve tartja, valódi velencei gondolában álmodozhat csodaszép tropikus alkonyatokon e csatornák tinensen. Néhány év alatt bebizonyosodott, hogy valamennyi beültetett fa és virág csodálatos bujasággal szaporodik azi addig nővényben szegény földön. Idővel rendkívül körülményessé vált, hogy a szigeten termett gyümölcsöt csónakokon áthozza a kontinensen épített Miami városkába. Collins előre látta a fejlődést, hiszen Miamii, időköziben mér ötezer lakosú várossá fejlődött és a telepesek Amerika minden részéről özönlöttek az uj EMórád ó felé. A föld legnagyobb része Collina birtokában volt és i<gy neki volt a legnagyobb tekintélye a vidéken. Elhatározta, hogy fahíd at épit a sziget és a szárazföld összeköttetésére. A némQm Mól Mami m a JefesGyönyörüazép, hosszúlábú, karcsú lányokat alkalmazott, fényképeiket szétküldte egész Amerikában és így vonzotta a gazdagokat Rondába. — Ezekkel a leányokkal megismerkedhet Miamiban — szólt a csábító ajánlat. A néhány száz szép leány trükkje bámulatosan bevált. A világon talán sehol sincsen ember, aki valahol ne látott volna már gyönyörű fényképeket Florida partvidékeiről s ezek a csillogó fényképek körülbelül mindig ugyanazt ábrázolták: trópikus tengert, virágzó pálmákat, fehér márványpalotákat és az előtérben néhány mosolygó szép leányt, többnyire fürdőruhában. A város legtöbb üzemében ezek a leányok szolgálok H Btmsm fe&k vizén. Miami Beach természetesen leszállította árait és ma már a középosztályok is felkereshetik. A város kétségtelenül a világ legérdekesebb idegenforgalmi helye: a lakosságnak kilenctizedé az idegenekből él, semmiféle más ipar, földművelés vagy kereskedelem nem létezik errefelé. Minden házra átlag két vendéglő, kávéház vagy emléklkereskedés jut. Minden házban van egy telek- és lakásspekuláns s az ügynökönéi minden kapható, a garantáltan valódi „primitív" korállkunyhótól az óriási márványvillákig „saját pálmaerdővel és saját úszómedencével". ifTm „i.i i
