Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-14 / 135. (3984.) szám

18 1936 jtmitts 14, vasárnap* A losangelesi halálhid Nem egészen két év alatt 78 ember vetette le magát a világ egyik legszebb hidjáról ■ ■ Az öngyilkosságok oka; titokzatos varázslat? .viszonyban van a Napelemmel, azaz magával ■ Nappal? — A legszorosabb viszonyban. Mint láttuk, a héliumnak az izzó Nap-atmoszférában óriási szerepe van, mig nálunk csak parányi a száza­lékaránya. Valószínű, hogy a napban óriási rádium­tömegek vannak* Ha a rádium hőtermelőképességét vesszük ala­pul és számítani kezdünk, azt az eredményt kap­juk, hogy egy gramm rádiumot számítva ezer kilogramnyi Nap-anyagra, ez a rádium-mennyi­ség elégséges az óriási Nap-test hősugárzásá­nak a létrehozására. A rádium hőtermelő és egyéb ereje minden laikus képzeletet felülmúl. Egy szemernyi rá­dium, amelyet egy ember ólomkazettában ma­gánál hord, elegendő ahhoz, hogy amikor ez az ember belép egy helyiségbe, ahol egy óriási elektromos gép süt ki hatalmas szikrá­kat azon nyomban úgy megbénítsa ezt a gé­pet, hogy többé ég és föld semmiféle hatalma egyetlen szikrát sem csalhat ki belőle. Ez a szemernyi rádium elgendő ahhoz, hogy a levegőt az elektromos gép körül elektromos ve­zetővé tegye, úgyhogy az elektromosság úgy elfolyik a gépből, mint a megnyitott érből a vér. — Hogyan befolyásolhatja az emberiség jövőjét a rádium? — Beláthatatlan módon. A földi rádium igazi hazája talán a földgömb ismeretlen belseje, ahonnan csak mint finom Aura gőzölgött föl, vagy néha a talaj egy-egy messzeszakadt ron­csában, mint például magában az uránszurok- ércben parányi töredékecskében került felszínre, ahol aztán átalakul héliummá. Hogy a rádium milyen szerepet vihet az emberiség sorsának alakulásában, arra elég néhány adat. Például, ha az emberi akarat csak annyi rádiumot hoz­na a föld felszínére, amennyi arany van most rajta, akkor teljességgel véget érne a földön minden viharképződés. Mint ahogy a mesebeli Fuatus doktor kabalista jelekkel bűvös kört vont maga körül, amelyről a golyók és kardok visszapattantak, úgy monda­nának a rádium hatására csődöt a légkör villá­mai, ártatlanul szétfoszladozva a ház fölött, mert az egész levegő békés vezetővé válnék. Az ember a rádiummal drót nélkül táviratozhat­na. Megállásra kényszerithetné a repülőgépeket. Ugyanekkor kiszárítaná a rádiumrészecskék láthatatlan finomságú jégesője minden erdőnket, mint ahogy a babpalánták növekedését megaka­dályozta a gyökérvégükhöz helyezett tiz mili- gram rádiumsó. Egy kilogram rádium, mint va­lami szörnyeteg, elkezdené maga körül meggyuj- tani az embereket, rádióaktivvá téve őket, mig saját világításuk mellett, mint a kémia uj Néro- fáklyái, borzalmas kínok között tönkre nem mennének. Los Angeles, junius 13. (MTP.) Szinte hihetet­len, de igy van s a losangelesi rendőrség aktái tanúskodnak róla, hogy a világ egyik legszebb és Legmodernebb városában olyan titokzatos ese­mények játszódnak le, amelyekhez hasonlóra csak a legmásztilkusabb régi krónikákban lehet buk­kanni. A titok a Colonado-hid titka. Ez a Md egyike a legszebb, legmonuimentálisabb hidaknak, Los Angelest kötii össze az Arroyo-Soco folyó fö­lött Pasadén a elővárossal, A hidat ezelőtt hat évvel építették, pompás márványoszlopokon emel­kedik ki a vízből, vakítóan fehér márványból ké­szültek az oldalkorlátok. A 'hid mindkét oldalán gyönyörű park terül el. Mindjárt a losangelesi hídfőnél fekszik a város egyik legelőkelőbb és legmondénebb szállodája, a Park-hotel, amelynek a folyóra nyíló terrasza éjszaka fényesen kii van világítva és a terrasz parkettjén már a kora dél­utáni óráktól kezdve egészen késő éjszakáig tán­coló párok keringenek. A hídról az egyik olda­lon a fényes szállóterraezra lehet látni, a másik oldalon pedig egy titokzatosan szép és sejtelmes KERESZTREJTVÉNY 23. szám. — Megfejtési határidő: junius 23. Megfejtésül a nyilas sorok küldendők be. — Ilyenformán a rádium az emberi élet tönkretéte­lét készítené elő? — Fordítsuk a képet a másik oldalára. Miért ne eshetnék meg helyes kezelés mellett éppen az előbb mondottak ellenkezője? Ezt a legrettenetesebb anyagot, ezt az igazi bölcsek kövét miért ne fordíthatnék az élet javára? Hiszen a mai csekély mennyiségű rádium kizá­rólag orvosi, gyógyító célokat szolgál! A riá- dium aurája, ez a csodás emanáció pusztító esz­köz helyett miért ne lehetne az emberek kezé­ben az élet és az élő növekedés szere?! A rá­diumot odaállitanók a gépek elé és az a szaka­datlan explozió által hajtaná ezeket a gépeket. Vagy valóra válna a mezőgazda régi álma, amely több, mint száz év óta kisért, hogy nagy elektromos gépekkel fokozni lehetne a növények növekedését: a rádium ügyesen értékesített emanádója által ezt gépek nélkül is elvégezné a teremtő erővé vált nagyszerű uj elem. Bacon, a merész szerzetes-anarchista azt mesélte kortár- sainak, hogy lesz majd egyszer valaki, aki ügye­sen elhelyezett üvegek segítségével a kicsit a maga számára megnagyitja és a távolit közel hozza. Vagy az öreg Seneca azt jósolta, hogy végül egyszer még földet fognak fölfedezni az óceánban Thule, tehát Island mögött. Hogy va­laki egy kazetta ólomfödelén keresztül egy érem képét megvilágíthatná és automatikusan lerajzolhatná, azt nemrégiben még a természet­búvár akkor sem merte volna elképzelni, ha mellesleg költő is volt, mint Seneca, vagy pedig történetesen kissé kapatosán fantáziáit volna er­ről a tárgyról. Most pedig itt van előttünk az „ügyesen elhelyezett üvegek segítségével meg- nagyitott kicsi*( és a „Thule mögött az óceán­ban fölfedezett föld", ezúttal a rádium és nap­elem, talán maga a melegítő, gyógyító, a földi ember életét megmentő Nap. Talán az emberiség jövője, ma még ólomka­zettába bűvösen elzárva! ó —n) »;J ’JJ - ■ . Vízszintes: 1. Rádiómárka, 4. Ibsen hites mon­dása, mely gondolat a nagy norvég egész életén át végigvonul. 5. Híres olasz zene­költő, az egyházi zene ujjáépitője, 14. A „Prágai magyar Hírlap44 is ez, 17. Ritka férfinév, 18. Gőg — más ezóval, 19. Pestkörnyéki község, 20. A német mythológia egyik nőalakja, 22. Táplálék, 24. Palládium vegyjele, 25. Jószívű ember igéje, 26. Főúri rang, 28. Időhatározó, 30. Kereskedelmi kifejezés, 31. Hangszer, 32. Fém, 34. A Kamara­színház volt igazgatója, 38. Ária — németül, 39. A legújabb kor egyik nagy találmánya, 40. — István, régi nagybányai történetiró; bires mun­kája: Erdély történelme, 42. Kar — németül, 44. Mindig ez van, 451 S. V., 47. Erdőgazdasági alkal­mazott, 48. Vissza: szomorúság, 49. Menyasszony, 51. Arab vezér, 53. Szín, 54. Sziget — franciául, 55. V. 0., 56. Mébcsemege, 58. Személyes névmás, 59. Vigyázás a dolga, 60. Helyhatározó, 62. A „Szentiván-éji álom” egyik alakja, 64. A függőle­ges metszőpontja az égbolttal, 67. Becézett női név, 70. Lélek — latinul, 72. .. .-.mars!, 73. Úgy le­gyen!, 74. Nagybecsű — rövidítve, 75. A csoma­golóanyag súlya, 77. A jó vágószerszám jelzője, 78. Igekötő, 79. Mindennek szülőanyja, 81. Adriai város, 83. Miskolc melletti hegy, 84. Színházi al­kalmazott, 86. Bibliai alak, 88. Afrikai angol gyar­mat, 90. Uralkodó, 92. Bibliai bálvány, ma is gyakran idézik, 93. Fémtisztitószer. Függőleges: 1. Exkirályné, 2. Kártyajáték, 3. Csökken víztartalma, 4. Rangjelző, 6. Római üd­vözlés, 7. Skálahang, 8. Holyhatározó, 9. Kényel­mes gyaloglás, 10. Félelem — idegen szóval, 11. * * * Rag, 12. Nagy égitest, 13. Jókai Mór egyik leg­híresebb regénye, 15, Ugyanaz, mint 11., 16. A szultáni udvar régi magyar neve, 21. Skálahang, 23. Szín, 26. Román váltópénz, 27. Érdeklődése egy irányban van lekötve, 29. Régi magyar főúri család neve, 30. Latin közmondás, 31. Ady híres asszonya, 32. Régi magyar szóval megvetett em­bert jelentett, 33. A ló igéje, 35. Arcába szökik a vér, 36. Képkeret. 37. Vissza: mutatószó, 41. Be­cézett női név, 43. Tanaiért kivégzett középkori szerzetes, 46. Veszedelmes kigyófajta, 50. Híres francia szobrászművész, 51. Dunántúli csatorna, 52. A virágállatok csoportjába tartozó tengeri állatfaj, 54. Liliomfélék családjába tartozó nö­vény, 57. Éedőny — más szóval, 59. Férfinév, 61. Egyiptomi istennő, Turn isten kísérője, 63. Tiltó szó, 65, Görög badisten, 66. Nemzetét megtagadott ember neve, 68. Mutatós zó, 69. Fekete-tengeri kikötőváros, 71. Nagy magyar epikus neve, 76. Keleti népfaj, 77. Időegység, 78. Gabonafajta, 80. ‘Betegség — más szóval, 82. Vissza: időhatározó; 83. Női ruhadarab, 84. Azonos mássalhangzók, 85. Időmérőeszköz, 87. Tantal vegyjele, 89. Arzén ele­je, 91. A fa része. 4* Május 31-1 számunkban közölt 21. számú ke­resztrejtvény helyes megfejtése: Heine idézet: „Az élet fehér márványlap, melyre a tapasztalat ir fekete betűket/4 21. számú keresztrejtvényünket 404-en fejtet­ték meg hibátlanul. A megejtett sorsolás alapján e heti könyvjutalmunkat, Komáromi János: „Ha­rangoz a múlt 44 c. müvét Hegedűs Ágoston, esperes-plébános (Szacsur) nyerte. n Magyar háziasszonyok lapja NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál drámaíró pálmaallé vonzza a nézőt, alant nyugodt méltó* Sággal hömpölyög a keskemymedrü folyó. Az utóbbi időben ijesztően sűrűn ismétlődött meg egy különös eset: a járókelő, aki átment a Iáidon s megállt egy pillanatra e különös látványnak a varázslata alatt, megnézte a pálmaligetet, a zajgó fényes hotelt, majd lepillantott az ezüstösen csil­logó vizáé, mintha valami igézetben cselekedne, átugrott a korláton és levetette magát a folyóba. A rendőrségi kimutatások szerint nem egészen két év alatt összesen hetvenkét ilyen eset tör­tént a Colorado-hidoru Férfiak és nők követtek el ilyen módon öngyil­kosé ágot, olyanok, akiknek — mint a nyomozás megállapította, — mielőtt a végzetes útra elin­dultak volna, valószínűleg sejtelmük se volt, hogy erről az útról többé nem térnek vissza, s akiknek semmi okuk nem volt az öngyilkosságra. Feltű­nően sok a fiatalember az öngyilkosok között. Plaháíharc az öngyilkos-mánia ellen Annak ellenére, hogy rendkívül éber mentő- őrséget szerveztek, egyetlenegy öngyilkost sem sikerült élve kimenteni a folyó hullámai közüL A legtöbbnek még hulláját sem találták meg. A folyó ezen a ponton rendkívül sebes sodru és na­gyon mély, néhány kilométerrel odébb pédig bele­torkollik az óceánba. A dologban az a különös, hogy ez a beállítás nem egészen igaz, mert egyetlenegy esetben si­került kimenteni egy öngyilkost. Egy japán mun­kás, akit elbocsátottak állásából, elkeseredésében felment a hidra és levetette magát. Közben az életösztön megszólalt benne, megkapaszkodott egy gerendába és addig függve maradt, mig kimen­tették. Ö volt a hetvenkettő között az egyetlen, aki­nek volt valami oka az öngyilkosságra. A többi esetekben csak hozzákombináltak mindig valamit, rendszerint reménytelen szerelmet. Het­venkét öngyilkos között huszonnégy nő volt. Két­szer fordult elő, hogy fiatal pár együtt ugrott le a hídról. A Legkülönösebb az, hogy az összes öngyilkosságok a hídnak egy bizo­nyos pontján történtek, két hatalmas márvány­oszlop között. Los Angeles város tanácsa ezen a helyen ékes­szóló piakátoit függesztett ki, hogy lebeszélje az ö ngy ilk oe jelölteket; — nem lehet tudni, hányat térített el szándékától, vagy hányat szabadított kii az ékesszóló piakát a különös varázslat kar­maiból. Annyi bizonyos, hogy mióta a plakát ott van, tizenkét öngyilkosság történt. A városi tanács gondjai A losangelesi városházán az urak fejüket csó­válják : — Nem értjük, hogy esen a szép hídon miért veszítik el az emberek idegeiket. Talán tul&zép a hid és túlságosan melankólikus a tájék? Az Isten tudja . . , Már berendeztünk egy mentőszolgála­tot is, amelyen éjjel-nappal bárom motorcsónak teljesít szolgálatot, de nem érünk el eredményt. A városban nagy a nyugtalanság az öngyilko­sok hídja miatt. A hatóságok már minden márványoszlophoz egy rendőrt állítottak, mégis előfordult ezelőtt két héttel, hogy egy banktisztviselő mosolyogva sé­tált át a hídon, még meg is szólította a kritikus helyen posztoló rendőrt és viccelt vele az „ön- gyilko6-szirt“-ről s mikor a rendőr elfordult, egy pillanat alatt át­vetette magát a korláton s már el is tűnt a ha­bok között. A lakosságot izgatják az ilyen dolgok, a ma­gisztrátus meg tehetetlen: — Csak nem bontatjuk le ezt a gyönyörű hidat, amely a két város között a főforgalmat bonyolítja le és naponként tizennyolcezer kocsi halad át rajta! Éjszaka se zárhatjuk le, annak ellenére, hogy statisztikailag kimutatható, hogy az öngyilkossá­gok kétharmada este tiz és tizenegy óra között történik. A legérdekesebb, de talán nem a legmegnyug­tatóbb, hogy a polgármester, akiit megkérdeztem a különös hid felől, a beszélgetés végén meg­súgta nekem, hogy nem a hídban van a hiba, hanem a víznek va­lami titka van, ami vonzza a betegielküeket s mig ennek a titoknak nem jönnek nyomára, úgyis hiábavaló minden óvintézkedés. Ki hinné el, hogy ez a nyilatkozat nem a XIV. századbeli francia vidéki város, hanem a huszadik század egyik legmodernebb amerikai nagyvárosának pol­gármesterétől származik ? í A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP keresztrejtvényszelvénye 4 2 V számú rejtvényt megfejtette: (név és pontos cim)t

Next

/
Oldalképek
Tartalom