Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-14 / 135. (3984.) szám
12 1936 jtrahis 14, vasárnap* Kassa város elvi megállapodást kötött a villamosvasút átvételére Kassa, junius 13. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A PMH többször beszámolt azokról a tárgyalásokról, amelyek Kassa város és a bécsi Industrie-Kreditbank között folytak a kassai villamosvasút átvétele, illetve eladása tárgyában. Ismeretes ugyanis, hogy a kassai villamosvasút a bécsi bank tulajdona. A város részéről kiküldött bizottság többször tanácskozott a bank képviselőivel, de a tárgyalások nem jártak eredménnyel. A város kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy nem hajlandó 800.000 koronánál többet fizetni a villamosvasutért és garanciát kért arra, hogy ezen összegen kívül más követelés nem támasztható a várossal szemben. Ezt a bécsi társaság nem fogadhatta el tárgyalási alapul Később azonban a bank hajlandó volt mégis felvenni a tárgyalásokat és a mai tanácskozáson végre elvi megállapodás jött létre a város és a villamosvasút tulajdonosa között. Eszerint a város 1,150.000 koronáért megvásárolja a villamosvasutat, ebből az összegből a város javára írják azt a 400.000 korona összeget, amellyel a társaság villanyáramért tartozik. A részlet- kérdések kidolgozása még hátra van. Mindenekelőtt a bécsi Industrie Kredit-Banknak kell jóváhagynia a megállapodást. Értesülésünk szerint ez rövidesen meg is fog történni. Ha a város ímegivásárollja a villamosvasutat, akkor először tárgyalást kezd a vasút alkalmazottaival az irányban, hogy lemondanak-e a villamosvasút tál szemben fennálló régi követeléseikről, mert a város a vételáron kívül semmi más kötelez éhséget nem vett át. Ha a bécsi társaság nem hagyja jóvá a városnak a társaság képviselőjével való elvi megállapodását, akkor a város megteszi a szükséges lépéseket a 400.000 koronás követelésének behajtására. Irodalom^Művészet Sáfáe HcdcdÍH: MÉGSEM TÖRTÉNT SEMMI (Regény, Franklin-kiadás, Budapest) ÁsguthyErzsébet szerzői bemutatkozásának sikere a budapesti sálié tükrében Prága, junius 13. Érdemlegesen beszámoltunk egy héttel ez élőt a szlovenszkói Ásguthy Erzsébet és a magyarországi Simor Miklós „Talán...“ c. szinjátékának győri ősbemutatójáról. Az értékes darabnak elhatározó, nagy sikere volt, amiről a budapesti sajtó elismerő kritikái tanúskodnak. Mutatóba alább idézünk néhány budapesti nagy napilapból, amelyek eljutottak a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségi asztalára. Nemzeti Újság: Az ifjú szerzők játéka valóban játék, szinliáz a színházzal .igazi commedia deltí arte, amelynek pi- randellószerü elindítása merészen újszerű és érdekesen líétsiku színpadra dobja a történetet. Az alapmese drámai, tele izgalmas fordulatokkal, néhol igazán frappáns helyzetekkel. Három ember harcol a boldogságért, egy asszony és két férfi, az amugy- is izzó levegőt még feszültebbé, még fojtottabbá teszi, hogy ezt a küzdelmet, ennek a hevességét felfokozza az a harc, amelyet a szerző folytat saját szereplőivel. Ásguthy Erzsébet és Simor Miklós, akik ezt az utakat kereső játékot írták, a szerző különös arcában bizonyára saját portréjukat látták. Amit végeztek, az derék munka, érdekes, talán még itt-ott nyers és minthogy uj mesgyéken halad, határozatlan is. Tehetségük azonban szilárdan tudja tartani a játékot, mert ahol adósok maradnak a magyarázattal, ott bőven kárpótolnak elképzelésük fantá- ziadus erejével és színpadi képeiknek eredeti beállításával. A győri publikum melegen fogadta Ásguthy Erzsébetet és Simor Miklóst, sokat tapsolt a két tehetséges szerzőnek és a színészeknek. Érdekes színházi est volt, sok friss élménnyel és egy szinte követelődző kérdéssel: talán Budapesten is színre keriilehetett volna ez a commedia dell‘ aríe? (Kolba Gyula.) Újság: Ásguthy Erzsébet, a kitűnő költőnő Szlovenszkó magyar irodalmának és művészetének vezető egyénisége, Simor Miklós a fiatal magyar ujságirótár- sadalom sokra hivatott tagja. Drámájuk, commedia dell‘ arte formában izén hadat minden dramaturgiai megkötöttségnek. Maga a cselekmény két síkon mozog. A darab szereplői fellázadnak az ellen a szerep ellen, amelyet a szerző nekik szánt. Ki erősebb: az alkotó szellem, vagy halott anyag. Ez a dráma egyik küzdelme. A másik: a tulajdonképpeni mese, amelyben egy szerelmi háromszög s egy bonyolult ékszerlopás keretében emberi lelkek tárulnak fel s problémák állanak elő, amelyeket megoldani, csak a nő tud, de ő is csak: talán . . . Ásguthy Erzsébetnek és Simor Miklósnak van mondanivalója s ezt a mondanivalót érdekes darabbá építi. Dialógusaik jól peregnek s a cselekmény minden naivsága mellett is erősen feszül. Egészen bizonyos, hogy két értékes drámairó indulásának első lépése volt ez a győri előadás. Szik- lay Jenő jó szolgálatot tett önmagának és a magyar színjátszásnak ezzel a különös és értékes da-Jt készíti el. rab bemutatásával, amelyet a nagyközönség meleg elismeréssel fogadott. (P.) Függetlenség: Szerdán este egész sereg budapesti rendszámú autó és autóbusz futott be a győri Kulturház elé. Ez a rendkívüli érdeklődés Ásguthy Erzsébet, a kiváló szlovenszkói Írónő és Simor Miklós, a budapesti jeles hirlapiró Talán ... cimíi első darabja bemutatójának szólt. A lenyűgözően érdekes és mindvégig izgalmas játék, amely fölényes irói tollai persziflálja a gondolat és az anyag harcát, már az első percben megfogta a bemutató közönségét, amely többizuen nyiltszini tapsokkal fejezte ki tetszését és felvo á- sok végén sokszor hívta ki a két szerzőt és a kifogástalan együttest. A budapesti vendégek azzal a kellemes érzéssel hagyták el Győrt, hogy tanui lehettek két tehetséges magyar színpadi szerző biz tatóan induló karrierjének, (h. k. dr.) (*) A pozsonyi „Műkedvelő Színpad" junius 10-én tartotta évi rendes közgyűlését. A beterjesztett jelentések szerint az elmúlt évben két nagysikerű előadást rendezett az egyesület. Alapitótagul lépett be a magyar reálgimnázium segitőegyes’ületébe, a mostani közgyűlésen pedig elhatározták, hogy ugyancsak alapitótagul lép be az egyesület a Bartók Béla Dalegyesületbe. Az utolsó előadás jövedelméből 200 koronát az építendő magyar kulturház céljára fordítanak. Az egyesület karácsonykor 1400 korona segélyt osztott szét az iskolák szegény magyar tanulói között. A magyar reálgimnázium felső két osztálya részére négy, a magyar tanítóképző intézet részére két 100—100 korona ösz- szegü ösztöndíjat adományozott. A közgyűlés elhatározta, hogy a pozsonyi színház ötvenéves jubileumát szeptember 20-án ünnepli meg s ez alkalommal Csiky Gergely azon darabját hozzák színre, amellyel 1886-ban a színházat megnyitották. Az egyesület reméli, hogy a közönség a jövőben fokozottabb mértékben fogja nemes kulturmunkáját támogatni. A közgyűlés végül a következő uj vezetőséget választotta meg: elnök dr. ZatkalSk Lajos, alelnökök Ar- kauer István és dr. Szemző Pál, ügyvezető dr. Dutsch Ottó, pénztáros László Zsigmond, jegyző Oseszla László, ellenőrök Öllé Lajos és Licskó Miklós, rendezők dr. Bukway Erikné, Késik Herold és Tóth Jenő, táncrendező Kende Pál. (*) „A néma levente" a Burgtheaterbcn. Bécsből jelentik: Röbbeling Herrmann, a Burg- szinház igazgatója ma értesítette He'ltai Jenő színpadi kiadóját, hogy elfogadta előadásra ,,A néma levente'-t. Heltai Jenő remekműve a jövő szezon első felében kerül színre a Burgszinház- ban. Bajor Gizi szerepét Nóra Gregor alakítja. A nyers fordítás alapján a végleges német fordítást Auernheimer Raoul, a kiváló bécsi iró késziti eh Mégsem történt semmi, — olyan ez a cim, mint egy vezérszólam és valóban az. Sáfár Katalin regénye, amellyel ez ' az ismeretlen szlovenszkói magyar írónő először kér helyet a magyar irodalomban, úgy indul, hogy egy kiváló szellemi képességekkel felruházott vidéki lány, aki sokat vár az élettől, azzal utazik Berlinbe, a sodró forgatagba, hogy ott valami igen nagy dolog fog vele ■történni: lehet, hogy mint életélmémy, lehet, hogy mint szellemi reveláoió. Mégsem történik semmi és a hősnő visszatér a magyar vidéki városba. Nem csalódottan. Sáfár Katalin — és ez az ő fő- erőssége és ezzel tesz tanúságot írói képességei mellett — nem szentimentális és nem írónő, hanem író. Kemény a tolla, mint ahogyan kemény és mindennel szembenéző a világszemlélete. Még arról is lemond, hogy holmi jól kiagyalt szerelmi történettel főzze meg az olvasót. Nem került szembe a szerelemmel, Berlin nem adott nagy élményt, tehát bátran 'bevallja, hogy nem volt szerelmes és ő beléje sem szerettek bele úgy, hogy ismert bonyodalmak keletkeztek volna belőle, — az ügyes és rutimirozott iró nagyobb dicsőségére, no, meg a közönségsiker biztosítására. A regény szépsége, poétikos igazmondása abban rejlik, hogy nem történt semmi és Sáfár Katalin ezt háromszáz oldalon meg meri és meg tudja irni. Nagy vállalkozás a mai irodalmi berkekben és mégis siketül neki. Halk szavú, belső írás ez és ezért van az, hogy rengeteg sok történik benne azok számára, akik befelé élnek. Nem a nagy- közönség számára Íródott, a szenzációnak egyetlen oldalon nyoma sincs, ellenben minden sorában ott lüktet a belső életet intenziven élő ember ereje. Ezenfelül pedig az alkotási erő, amely abból, ami nem történt, életet varázsol elő. Egyszóval az író. Berlinben elvezet a magyar körbe, ahol ugyan egyéni, de tompítottan egyszerű intellektuelek rajzát adja. A viták központjában hol Ady Endre, hol aktuális kérdések állanak. Sáfár Katalin úgy a magyar, mint a berlini típusokat biztos kézzel rajzolja meg, érzi és tudja, hogy egyszerű embereket rajzol és mert tisztában van művészeti szándékával, meghagyja őket egyszerű embereknek és nem túloz el egyetlen ponton sem semmit. Még ott is ahol egy magyar fiú beleszeret és elvenné feleségül, a szerelmet csendesen írja meg, pasztellszíneket rajzol, mert hiszen — mégsem történt semmi. Valami egészen előkelő és ezáltal rendkívül megkapó írás-modor ez, az aitisztikumnak pontosan az ellentéte: realizmus, a realitások brutalitása nélkül. Jólnevelt lány a hősnő, finom uráház- ból való és a tiszta .gyermekszoba nézőszögéből figyeli a világot, az eseményeket és az embereket- az életnek* azokon a pontjain is, ahol a legtöbb emberről lemálik a konvenció és a nevelés és valami önös érdek következtében igazi arcukat megmutatják. A hősnő igazi arca: finomság, védettség és megtév-eszthetetlen tisztaság. Halk (*) Történelmű nevezetességű filmek égtek el Budapesten. Budapesti szerkesztőségiünk jeleníti telefonom: László Sándor zenes zier-ző sze- oiélyaiutójiájn több filtonteikjercset szállított. A Tisza Káilmjám-hérein az autó világítási szóinke- zietóbem hiba állott be, amely rövidzár latot okozott s a kipattant szikira következtében a filmtekercsek láinigralobbanitak és elégtek. Tizenkét rendkívül értékes film pusztult el. Va.lamiepy- nyá szinte pótoillhaitatlnai muzeális értékkel bár. Köztük volt Vilmos néniéit császár és V. György angol király londoni katonai szemléjéről készült felvétel, továbbá IV. Károly király koronázásáról és Ferenc József temetéséiről készült felvételiek. (*) Toscanini Salzburgba hívja Pataky Kálmánt. Bécsből Írják: A Toscanini vezényletével tervbe vett salzburgi ünnepi játékok szereposztása mindig nagy probléma, mert Toscanini csak a legkiválóbb énekesekkel hajlandó együttműködni. A Fidelio előadásán Florestan szerepét Tosoanini kívánságára Pataky Kálmán, a kiváló magyar tenorista fogja énekelni. Partnere Leonóra szerepében Lehmann Lőtte lesz. 4 pmsmífé mozik tmscta: ÁTLÓN: A három piros rózsa. ALFA; Csókolj meg, édes. VIGADÓ; A fekete angyal. TÁTRA; Holnap kezdődik az élet* URÁNIA (KERTI): Mindennap nincs vasárnap. LUX: A szent és a bolondja, ELEKTRO BIO: A csibész, METRQPOL; Congorilla* andantéban folyik a regény menete az elsőtől az -utolsó sorig. Mégis aktuális, izgató ée lelki kérdőjelekkel telitett. Az írónő számára a várakozás jelenti az igazi.élményt: élmény az, ami még nem lett azzá és történés az, ami még nem történt meg. Nagyon örül neki, ha az egyetemen megdicsérik és ha valamivel többet tud társainál, büszke a megszerzett tudásra, és valamint kislány korában nagyon boldog volt, hogy az iskolában ő tud egyedül csak egy bö betűt rajzolni, úgy Berlinben arra büszke, hogy neki sikerült legjobban a középfelniémet nyelvjárás sajátos szólamait eltulajdonítani. A regény keretét a hősnőnek apjához való részben megható, részben valóban újszerű viszonya adja. A leány rajongásig szereti az apját és mégis minden túlzás nélkül vetíti elénk. Ennek ellenére egy talpig férfi és kitűnő ember rajzát tudja adni, akiről az -olvasó a könyv befejezése után még sokat szeretne hallani és szinte azt kívánja, hogy Sáfár Katalin if ja meg ennek az apának a történetét. Ez az az apa, aki mindenütt jelen van, ha szükség van rá, — nem személyesen), de lelkileg és szellemi energiájával. Ez a regény alaphangja és ez a hang uralja a regényt. Sáfár Katalinnak ez az első könyve és ez az indulás nem Ígéret, hanem a-z ígéret betartása. A szlovenszkói magyar elbeszélő irodalom értékes gazdagodását jelenti ez a könyv. NEUBAUER PÁL. O Karinthy Londonba utazott Kordához. Budapestről írják: Karinthy Frigyes, aki Stockholmban szerencsésen felépült, Stockholmból Londoniba utazott Korda Sándor meghívására. A világhírű magyar filmrendező már Karinthy betegsége előtt tárgyalt az íróval egy filmről, de a betegség és a műtét megakadályozta a további tárgyalásokat. Korda Londonból több- izben érdeklődött Karinthy állapota felől és megnyugodva vette tudomásul, hogy az operáció kitünően sikerült. Ekkor hosszabb levelet irt az íróhoz és arra kérte, hogy amint meggyógyul, keresse fel őt az angol fővárosban, ■hogy a megkezdett tárgyalásokat folytassák és a megállapodást perfektuálják. A hét elején Karinthy telefonbeszélgetést folytatott Kordával és ennek alapján az iró előbb Londonba ment és onnan jön vissza Budapestre. Megérkezett már első sürgönye is az útról. A többi közt ezt táviratozta: „Nagyszerűen éreztem magam a hajón, Korda rendkívüli szeretettel fogadott." Úgy értesülünk, hogy a megállapodás a London Film és Karinthy között már meg is történt: az iró megbizást kapott egy filmre. Ezt a munkát Budapesten fogja elvégezni. Karinthy holnap indul vissza Budapestre. A KASSAI TIVOLI MOZGÓ MŰSORA: A fehér asszony. (Charles Laughton.) A KASSAI CAPIT0L-M0ZGÓ MŰSORA: Varieté. (Annabella.) AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁ R O SI: VI. 13—14: Őfensége inkognitóban. VI. 13—14: népelőadásban: Maskerade, VI. 15—16: Magas iskola. VI. 17 —18: A vörös Pimpernel. VI. 19—20—21: Én és a kölyök. BIO RÁDIÓ: VI. 13—14: Páris borzalmai, VI. 13—14: mépelőadásban: Jack Holt a Zöld pokol. VI. 15—16: Zoro és Huru a kaszárnyában. VI. 17—18: A halál szabadságon. VI. 19—20—21: A moszkvai hölgy. A NYUG ATSZLOVENSZKŐI 3IAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA POZSONYBAN: ■zombaton délután: AZ ABBÉ. (Filléres előadás.) zonnbat, vasárnap, hétfőn este: ÉN ÉS A KIS- ÖCSÉM. Latabár Kálmán és Jackó Cia ve dégfelléptével. rasárnap délután: EGY GÖRBE ÉJSZAKA, fedd: 3 EMBER A HÓBAN. 'zetrda: AZ ÉRETTSÉGI. Vaszary Piri felléptével, 'sütöntök; ÉN ÉS A KISÜCSÉM, • % SZÍNHÁZ41 FILM
