Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-13 / 134. (3983.) szám

1936 junius 13, szombat. avro i h ■ w^ov\yiYD:ra<i> 3 VlyuQiala*titó Ciano gróf felesége Hitlernél hagy minden napnak megvan újabban a maga katasztrófája, halá­los áldozatokkal, sebesültekkel, pánikkal, ré­mülettel. Nem kell hajlní a babonák felé, mé­gis hideg fut végig a hátán az embernek, ami­kor nap-nap mellett katasztrófákról olvas. Olyan kísérteties pontossággal igazolódik be minden esetben az úgynevezett szeriatör- vény, hogy lehetetlen kitérni tisztelete elöl. Alig van ember, aki saját kis életében ne is­merné fel ennek a titokzatos törvénynek ere­jét s ne tudna szomorú vagy derűs példákat• felhozni mellette. A nagyobb, hogy ne mond­juk: kozmikmabb összefüggések meg még inkább igazolják a széria-törvényt, amire a magyar egyszerűen azt mondja, hogy „csős­tül jön az áldás." Hát sajnos, bizony csőstül jön, mert nem mülik el nap szerencsétlenség nélkül. Tessék csak visszalapozni egy hét ese­ményei közé a napilapokban, megdenned az ember, , ha végigjáratja tekintetét a sokféle szerencsétlenségen, ami a világ különböző tá­jain ért bennünket, embereket. Baljós csillag­zat alatt haladunk ezekben a júniusi hetek­ben, az időjárás is olyan, ahogyan az álmos­könyvben elő van írva a szerencsétlenségek hónapja. Nem mondom, hogy az álmoskönyv az úgynevezett nagy titok birtokában van, de ugylátszik a népies elképzelés a balsors­ról valamit kifogott vak sejtelemmel ugyan, de tagadhatatlan hűséggel a természet mű­helytitkaiból. A szerencsétlenség-széria mel­lé már maga is külön szerencsétlenség s nemcsak hangsúly a törvény igazsága mellé, hogy ilyen konokul csapkodjon földet, házat, embert és állalot ez a júniusi eső, amiről — ha a naptár iránt nem éreznénk tiszteletet, — bizony Isten azt hinnénk, hogy eltévesztette a ház számot s azt hiszi, hogy október van. * S akárhogyan is tréfálkozik velünk az idő és cáfolja a naptárt, az egyetlent, amiben még hinni tud az ember. Egyszóval junius van és az összes lapok és érdekeltek buzdítására az idegencsalogató állami üzem is működésbe lépett és idegenforgalmi ötletekről olvasunk. Miután a kritizálok közé tartozunk, köteles­ségünknek tartjuk regisztrálni az eseménye­ket. Elismerjük, hogy mégis csak mozgásba jött az üzem és elismerjük, hogy akad né­hány jó ötlet is, mint például a külföldi kö­zönség koffereinek szánt vasúti bélyeg. Jó és ötletes reklámgondolat. Csak kevés. Töb­bet, átfogóbbat, hatásosabbat. Különösen Prá­ga nagyvárosi kamaszkorának néhány érde­kességét lenne jó lény esni. Még egyszer fi­gyelmébe ajánljuk az illetékeseknek a cseh­szlovák főváros előkelő és úgynevezett ide­genforgalmi szempontból fontos vendéglői­nek, kirándulóhelyeinek „megfrizirozását". Ez vonalkozik elsősorban a személyzetre. El­kelne néhány tanfolyam és jó lenne, ha eze­ken a tanfolyamokon a kevésbé előkelő és az idegenforgalom hatáskörén kivüleső kávé- házak és éttermek személyzete is résztvenne. S azután még valamit ajánlunk az illetékesek figyelmébe, amit legutóbb mondott a német közlekedésügyi miniszter az autótülkölésről. Igaza van; ahol tulhangosan és túlsókat tül­kölnek, ott a vezetők nem tudnak hajtani és a közönség nem tud járni. A közönséget már regulázzák a prágai uccákon, jó lenne tálán az autósokai is barátságosabb magalartdsra bírni a közönséggel szemben. Elvégre nem szabad megfeledkezni arról, hogy a járóke­lők nagyrésze önhibáján kívül jár gyalog. M uj olasz Külpolitika berendezkedik Badoglio Olaszországban marad ■ Aloísi helyett Ciar megy Genfbe ■ Az angol kormány legsúlyosabb tagjai a szankciós politika ellen ■ Róma, junius 12. Hivatalos jelentés szerint Grazianit nevezték ki abessziniai alkirállyá. Ba- doglio marsall, az eddigi al'király nem tér visz- sza többé Abesszíniába és újra átveszi az olasz vezérkar vezetését. Badoglio ezentúl az „Addis Abeba hercege" címet viseli. Badoglio egészsé­gi állapota nem engedi meg, hogy visszatérjen Afrikába és saját kérésére marad Olaszország­ban, ahol nagy feladatok várnak rá. Egész Olaszországban nagy érdeklődéssel fi­gyelik Ciano gróf, az uj külügyminiszter politi­kájának berendezkedését. Általános feltűnést keltett, hogy a külügyminiszter felesége, aki — mint ismeretes — Berlinben tartózkodik, nagy­arányú társadalmi tevékenységet fejt ki a német fővárosban. Edda Cianot, Mussolini leányát Hitler a közeli napokban szintén audiencián fo­gadja. Az olasz külügyminiszter felesége egyéb­ként egymásután találkozik az illetékes német politikai és párttényezőkkel, valamint a Wil- helmstrasse diplomatáival. Ciano gróf kabinetje főnökévé Oítavio de Peccot nevezte ki. Pecco ezzel Aloisi báró örö­kébe lép. Az általános vélemény szerint Ciano Aloisi lemondatásával azt akarta elérni, hogy személyesen utazhassék Genfbe a néhány nap múlva kezdődő rendkívüli közgyűlésre. Termé­szetesen az utazásra csak akkor kerül sor, ha Mussolini úgy dönt, hogy Olaszország képvisel­teti magát a népszövetségben. Pecco eddig a propagandaminisztérium vezérigazgatója volt. Newille Chamberlain a szankciók ellen London, junius 12. Newille Chamberlain pénzügyminiszter egy lakoma alkalmával hosz- szabb beszédet mondott és hevesen megtámadta Lord Cecilt, aki nyomást akar gyakorolni a parlamentre a szankciós politika folytatása ér­dekében. Cecil szankciós politikáját Chamber­lain az őrültség csúcspontjának nevezte. Itt az ideje, hogy a népszövetség hatalmai leszámolja­nak a való helyzettel és tudomásul vegyék, hogy a szankciós politika a háborút jelenti — mondotta Chamberlain. A pénzügyminiszter be­széde nagy feltűnést keltett annál inkább, mert Hoare, az uj tengerészetügyi miniszter néhány nappal ezelőtt ugyanilyen értelmű beszédet mondott egy választási gyűlésen. Az alsóházban Chamberlain bejelentése ter­mészetesen hatalmas vihart keltett. Attlee őr­nagy, a munkáspárt vezére kérdést intézett Bsldwinhoz, vájjon a kormány szakitott-e eddi­gi szankciós politikájával, Baldwin csak kellet­lenül felelt és megállapította, hogy a kormány még nem határozott ebben a kérdésben és igy Baldwinnak nem áll módjában pozitív választ adni. Grawdi «awa«la»a< London, junius 12. Grandi nagykövet újabb olasz javaslatokat terjesztett Vansittar Vinsit­tard elé az angol külügyi hivatalban. Azt java­solta, hogy a népszövetség junius végi ülésén küldjön ki bizottságot a szankciók megszünteté­sének előkészítésére. Ez a bizottság megtalálná a kellő formát a szankciók likvidálására. Ha a hatalmak azt kívánják, hogy Olaszország térjen vissza az európai koncertbe, akkor feltétlenül meg kell szüntetni a szankciókat, mert ellenke­ző esetben Olaszország kilép a népszövetség­ből. Izületi fájdalmak elrabolták álmát Hálaérzet az alábbi levél megírására késztette: „Térdemben, bokámban és vállamban ál­landóan fájdalmakat éreztem, nem is be­szélve hátfájásomról. Még éjszaka sem tud­tam pihenni. Néhány hete, amióta Kru- schen-sót szedek, jobban érzem magam, közérzetem lényegesen megjavult és ezért tovább fogom szedni a Kruschen-sót." M. H.-né. A Kruschen-só gyorsan enyhíti a szúró és vágó izületi fájdalmakat és a természetes csatornákon keresztül támogatja a szerve­zetet. Ilyképpen a fájdalmakat is megszün­teti. Nyilvánosságra hozták az aj orosz alkotmányt A szovjetunió útja a demokrácia felé A „magánvagyon" uirabevezetése ■ Francia és angol rendszerű alkotmány • Kétkamarás rendszer ■ Az elnók fölosziatási joga 300.000 szovjetpoígár választ egy képviselőt Moszkva, junius 12. A szovjetunió távirati irodája ma közli a szocialista szovjetköztársasá- gok uj alkotmányának tervezetét. Az első feje­zet az uj alkotmányban is hangsúlyozza a szov­jetunió eddigi gazdasági alapelveit, a termelési eszközök és a tervgazdaság közös voltát, ugyan­akkor azonban elismeri egyesek jogát a szemé­lyes vagyonra is, így a kollektív paraszt szemé­lyes vagyonát jelenti a ház, a kert, az udvar, a segédgazdaság, a háziállatok, a szárnyasok és a kisbirtok berendezése. A munkásoknál és a hi­vatalnokoknál a lakóház és a megtakarított pénz jelenti a magánvagyont. Az alkotmányter­vezet második fejezete az unió fölépítésének szövetségi alapjait fejtegeti, a harmadik fejezet a diktatúra fölváltását a parlamenti demokrácia bizonyos formájával. Az erre vonatkozó cikkelyek a tervezet leg­érdekesebb részei közé tartoznak. A fejezet har­madik cikkelye kimondja, hogy a szovjetunió államhatalmának legmagasabb szerve a legfelső tanács. A 31. cikkely szerint a legfelső tanács gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket az alkotmány 14. cikkelye meghatároz, amennyi­ben e jogok gyakorlása nem a szovjetunió más szerveinek illetékességébe tartozik. A 32. cik­kely szerint a szovjetunió törvényhozó hatalma is a legfelső tanács kezeiben lesz. A következő cikkelyek a legfelső tanács összetételével fog­lalkoznak. A szerv két kamarából áll: az egyik az unió tanácsa, a másik a nemzetiségek tanácsa lesz. Az unió tanácsát a szovjetpolgárok vá­lasztják azon az alapon, hogy minden 300.000 lakosra egy képviselő jut. A nemzetiségek taná­csát azok a képviselők alkotják, akiket az egyes szovjetköztársaságok tanácsai küldenek ki, to­vábbá a munkások és az autonóm testületek vá­lasztanak, Minden egyes szovjetköztársaság tiz képviselőt küld a központba, a kisebb autonóm köztársaságok öt képviselőt és az egészen kis autonóm területek két képviselőt. Az unió leg­felső tanácsát négy évre választják meg. A kamarák A 37—39. cikkelyek kimondják, hogy az unió legfelső tanácsának két kamarája egyenrangú. Mind a két tanács kezdeményező erővel léphet föl a törvények meghozatalának terén. Törvény­erőre az a javaslat emelkedett, amelyet a két kamara egyszerű többséggel megszavazott. A 40. cikkely szerint a megszavazott törvé­nyeket a legfelső tanács elnöke és titkára ellen­jegyző Az unió tanácsának és a nemzetiségek tanácsának ülései egyszerre kezdődnek és egy­szerre végződnek. Á tanácsok egy elnököt és két helyettes elnököt választanak. A legfelső ta­nácsot kétszer évente hívják össze, mig a rend­kívüli ülésszakok megtartásáról a legfelső tanács elnöksége dönt, de az összehívást az egyik szov­jetköztársaság is kívánhatja. Az unió tanácsa és a nemzetiségek tanácsa közt esetleg fölmerülő nézeteltéréseket a paritásos alapon kiküldött békéltető bizottság intézi el. Ha az egyik ka­mara nincs megelégedve a döntéssel, akkor az illető kérdést másodszor is letárgyalják a ka­marában. Ha a két kamara nem tud megegyez­A szovjetpolgár jo< Az orosz alkotmánytervezet 10. fejezete az állampolgárok jogairól és kötelességeiről szól. A 118. cikkely szerint az unió valamennyi állam­polgárának joga van munkára, a munka bizton­ságára és az üdülésre. A következő cikkelyek e jogok körülhatárolásával foglalkoznak. Min­den polgárnak fizetett szabadságra van joga és csak napi hét órát szabad dolgoznia. Az állam­polgárok joga továbá az is, hogy igényt tart­sanak az aggkorukban való ellátásra, amiről a szociális biztosítás széles szervezete gondosko­dik, Műveltségre is joguk van a polgároknak s ezért az alkotmány intézményesen garantálja a közoktatást. A 122. cikkely szerint a nőnek a szovjetunióban ugyanolyan jogai vannak, mint a férfinek. A 123, cikkely szerint a szovjetunió valamennyi állampolgára nemzetiségére és fa­jára való tekintet nélkül az állam egész terüle­tén egyforma gazdasági, állami, kulturális, tár­sadalmi és politikai jogokat élvez s ez a jog megváltozhatatlan alaptörvény. A választójog A 11. fejezet a választási rendszerről intézke­ni, a legfelső tanács elnöksége föloszlatja a leg­felső tanácsot és uj választásokat ir ki. A népbiztosok tanácsa A további cikkelyek az unió legfelső tanácsa elnökségének összetételével foglalkoznak. A legfelső tanács elnöksége az elnökből, négy he­lyetteséből, a titkárból és az elnökség 31 válasz­tott tagjából áll. A legfelső tanács különböző bizottságokat küldhet ki és a szovjet hivatalno­kai kötelesek eleget tenni e bizottságok kívánsá­gainak, amennyiben azok ellenőrzést gyakorol­nak tevékenységük fölött. A legfelső tanács két kamarája közös ülésen megalakítja a szovjet kormányát, azaz a népbiztosok tanácsát, A 64—• 78-ig terjedő cikkelyek a népbiztosok tanácsá­nak összeállításával foglalkoznak. A népbizto­sok tanácsa a legfelső tanácsnak felelős és be­számol tevékenységéről, ai is kötelességei dik. A szovjet valamennyi választása általános, titkos, közvetlen és egyforma. A 135. cikkely értelmében minden 18. életévét betöltött férfinak és nőnek választójoga van. A vörös hadsereg tag­jai is szavaznak. A 141. cikkely szerint a jelölteket választókeriiletenkint állítják föl. Joga van je­lölni a társadalmi szervezeteknek és egyesületek­nek, a kommunista pártszervezeteknek, a szak- szervezeteknek, a szövetkezeteknek, az ifjúsági szervezeteknek és a kulturális társaságoknak. Minden képviselő kötelessége, hogy választóinak beszámoljon tevékenységéről. A szovjetlobogó A 12. fejezet a szovjet címeréről, zászlajáról és fővárosáról intézkedik. A 144. cikkely ki­mondja, hogy a szovjetunió állami lobogója vö­rös és rajta aranysarló és -kalapács van. A hosszúság és a szélesség viszonya 1:2, A szov­jet fővárosa Moszkva. Az állam belső berendezései Az előző fejezetek a szovjet belső berendez­kedésével foglalkoznak. így a 7. fejezet az auto­nóm szovjetköztársaságok uj szervezetét elem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom