Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-13 / 134. (3983.) szám
ANDRASSY (*) Valahogy úgy vagyunk, hogy ma gyorsabban alakul át a politika történelemmé, mint nyugalmasabb, szélcsendesebb időkben, amikor nemzedékeknek kellett elvonulni, mig történelmi távlatot kapott egyik-másik nagy név vagy nevezetes személyiség. Ma gyorsan megkapja a tegnapi politikai inagyság a történelmi kvalifikációt, alig robogott túl rajta az idő s máris emlékké tisztul körülötte a harc és sorssá a balszerencse. Vagy talán csak azért van ez igy, mert élesen megvont, mélyárku korhatárok közé kerültünk s minden, ami túlesik a jelen határvonalán s már csak az emlékezés hidjain lehet hozzáférni, történelem lett számunkra? Ilyen történelembe távozott alakja a magyarságnak Andrássy Gyula, akinek sírját most barátok és ellenfelek gyűrűje állja körül s olyan gondolatok hangzanak el vele kapcsolatban, amelyeknek a halála óta elmúlt hét esztendő alig adja magyarázatát. Nem távolodtunk olyan messze ettől a hét év előtti világtól, hogy most valamikor kimondhatatlan igazságok szárnyrakelhessenek a történelmi tárgyilagosság jogán. Vagy talán mégis? Ma már hét év is elég, hogy valakinek az alakja körül megkezdődjön a félreértések és meg nem értések hálójának szétfejtése? Andrássy Gyula halálának évfordulója, amelyről bizony sokan megfeledkeztek volna, ha egyszerre mintegy vezényszóra több oldalról is meg nem szólalnak kortársai és tanúvallomást tesznek nem annyira az ő ügyében, mint inkább egy elmúlt kor perében, amely még csak ezután fog megindulni a történelem itélőszéke előtt. Érdekesek ezek az előzetes tanúvallomások, mert körülbelül látni lehet belőlük, mi az, amitől fél ez a nemzedék, melyek azok a vádak, amikkel szemben védekezni akar s melyek azok az eszmények, amikre még ma is csalódottan bár és nagyon halkan, de azért rendületlenül esküszik. Annak a bizonyos, újabban sokat emlegetett liberális kornak a peréről van szó, amelyről még csak sejteni lehet, hogy egyszer napirendre tűzi egy türelmetlenebb nemzedék és számon- kéri majd a számonkérni valókat, Andrássy halála fordulójának alkalmából több ilyen, ha csak félhangra fogott, de mégis jelentős tanúvallomás hangzott el s érdemes feljegyezni az alkalmat és a dátumot azért is, mert hiszen Andrássy valószínűleg, ha hozzá is tartozott e korhoz, semmiképpen nem számítható központi alaknak. Nem belőle, nem tőle indultak ki sem a tendenciák, sem a mozgalmak, amelyek majd egyszer a per aktáiban szerepelni fognak. Sőt azok között, akik ebben a korszakban szerepet játszottak, leginkább ő volt az. aki oldalt állt, mindig félrevonultam Külön utakon szeretett járni és különvéleményei voltak uralkodó eszmeáramlatokkal és politikai divatokkal szemben. S ha most mégis belekerült egy olyan, nem is vitának, hanem tudatosan célbairányitott emlékidézésnek középpontjába, amely a liberális korszakra akar barátságos vagy barátságtalan fényt vetni, ez csakis azzal magyarázható, hogy maga a kérdés vált aktuálissá s mindegy, hogy kihez köti magát, mikor minduntalan a porondra lép és belekezd védőbeszédébe. Andrássy személye szerint nem tartozott azok közé, akikre a liberálizmus hőskorában lelkesedéssel tekintettek fel, zárkózott, hangsúlyozottan arisztokratikus lénye nem yolt alkalmas arra, hogy rajongást ébreszA német Birodalmi Bank elnökének balkáni utazása Schacht gazdasási és politikai tárgyalásokat folytat Belgrádiban Német bank és német autógyár létesül iugoszláviában > A Krupp-müvek üzletkötései ■ „Általános együttműködés'1 Schacht és Sztojadinovícs találkozója Ünnepi lakoma Pál régenshercegnél Belgrád, junius 12. Schacht, a Német Birodalmi Bank elnöke a jugoszláv fővárosba érkezett. Kíséretében utazott Jóst, a Birodalmi Bank igazgatója és Reinhardt, a birodalmi gazdaságügyi miniszter osztályfőnöke. Német részről azt hangoztatják, hogy Schacht visszaadja RadosavlievicSnak, a Jugoszláv Nemzeti Bank igazgatójának berlini látogatását. Mielőtt Schacht Belgrádba érkezett volna, a jugoszláv fővárost fölkereste a német nagyiparosok bizottsága, amely állítólag bizonyos fegyverkezési szállításokról1 tárgyalt a Balkán-államokban. A kirándulók többnyire a német nehézipar, főleg a Krupp-müvek előkelő képviselői voltak. Schacht célja állítólag az, hogy revízió alá vegye Németország kliringszerződését Jugoszláviával, Magyarországgal, Bulgáriával és Görögországgal és rábírja ezeket az országokat, hogy több német árut vásároljanak. Schacht délkeleteurópai gazdasági blokkot akar teremteni, hogy e blokk agrártermékeit szabályos módon ipari cikkekre cserélhesse ki Németországban. Mint ismeretes, Jugoszláviának 400 millió dináros befagyott követelése van Németországban s hogy ez a pénz mobillá válhasson, Németország egyenesen kényszeríti Jugoszláviát a birodalomban) való vásárlásra. A birodalom állítólag nagyarányú német bankot akar alapítani Jugoszláviában s ezenkívül egy autógyárat építeni Belgrád közelében. A Pravda már foglalkozik a német hátterű Balkán-bank szén, viszont nagy európai műveltsége, a művészetek, irodalom s általában a szellem csodáinak tisztelete az ő zárkózott alakja iránt is kivívta a kor feltörekvő polgárának tiszteletét. Andrássy nevezetes, de magányos alakja volt korának, előkelő szellem, előkelő jelenség, de igazán nem tartozott azok közé, akikre a kortárs szó ráillik. Nem volt kortárs. Nem volt kortársa a nagy liberális éra szereplőinek s nem volt kortárs abban sem, ami utána következett. Az egész európai katasztrófában, ha akadt is számára egy kivételesen nehéz és kivételesen tragikus szerep, nem volt kortárs, megmaradt mindvégig kívül a koron, a kulisszák mögött, tartózkodó lenézéssel az események és a résztvevők iránt. Az, amit magáról a korról, hibáiról és alapításának körülményeivel és megállapítja, hogy az a német gazdasági expanzió sikerét jelentené. Közgazdaság és politika A Német Birodalmi bank elnöke a német követségen rendezett fogadtatáson előadást tartott, amelyben utalt arra, hogy „két hatalom gazdasági és reális érdekeinek közössége egyúttal az általános együttműködés egészséges alapját jelenti/* Ezzel a kijelentésével Schacht átkalandozott a politikai kérdésekbe. A fogadtatáson jelen volt Szto- jadl ^vics miniszterelnök és külügyminiszter is. A jugoszláv-német viszonyról beszélve Schacht megállapította, hogy a két állam gazdasági érdekei szerencsésen kiegészítik egymást és semmiféle válaszfal nincs közöttük, úgy hogy az egészséges fejlődés és az együttműködés útjában nincs akadály. Schacht a régenshercegnél Belgrád, junius 12. Dr. Schacht, a Birodalmi Bank elnöke pénteken délelőtt több óra hosszat tárgyalt Radoszadljeviccsel, a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzójával. Délben Pál régens- herceg fogadta a Birodalmi Bank elnökét, majd az audiencia után a herceg dezsönét adott a német vendég tiszteletére. Schacht és Radoszadljevics megbeszélései után Radoszadljevics kormányzó az újságíróknak rövid nyilatkozatot adott, mely szerint a megbeszéléseken a jugoszláv-német kölcsönös tartozások és követelések kiegyenlítésének módjáról tárgyaltak. Emellett főtörekvésük az volt. erényeiről elmondtak, valójában csak nagyon távolról érinti alakját és ha valamivel igazán jellemezni lehetne, csak az, hogy mennyire nem volt azonos mindazzal, ami körülötte történt. Pedig az sem egészen igaz, hogy nem volt más, mint apja fia. Szó sincs róla. Nem tartozott a közönséges Herbertek sorába, csak talán volt egy végzetes tévedése s ez az, amit származása oktrojált rá. Talán végzetes tévedése volt a politika. Annak ellenére, hogy nagyon bonyolult kérdésekben néha rendkívül élesen látott, nem tartozott a szerencséskezü politikusok közé. Úgy voltak ideáljai s úgy cipelte magával ideáljait, ahogyan politikus soha nem élhet ideálokkal. Ki akart tartani egy vonal mellett, amiről sokszor maga is úgy érezte, hogy szakadékba vezet, de amihogy a jugoszláv-német kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok Ígéretes fejlődését a két állam között meglevő árucsere növelésével előmozdítsák. A balkáni államok sajtókonferenciája Bukarest, junius 12. A Balkán-paktum államainak sajtókonferenciáját csütörtök délután nyitotta meg Titulescu külügyminiszter. Nagy feltűnést keltett, hogy a megnyitáson résztvevő Vukovics Kosta jugoszláv miniszterelnökségi sajtófőnök résztvett ugyan az üdvözlésekben, felszólalása azonban nagyon hűvös volt. Titulescu külügyminiszter megnyitó beszédében egyebek között ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Balkánon a mai viszonyok között háború nem üthet ki, mert a balkáni népeket semmiféle ellentétek nem választják el egymástól. Barátságban akarunk élni — mondotta — valamennyi nagyhatalommal is. Kézzelfogható bizonyítékot vagyunk hajlandók szolgáltatni, hogy mindenkivel békében és jóbarátságban kívánunk élni. De nem vagyunk hajlandók egyenjogúságunkról lemondani és nem fogadhatunk el a határozatokat senki részéről, ha azokat velünk előzetesen nem beszélték meg. A Prágától Ankaráig elterülő földön élő nemzetek szoros szövetségének hetvenmilliós lakossága oly hadsereget állíthat a béke védelmére, amely bármely nagyhatalommal felveheti a versenyt. Nem akarunk háborút, de nem vagyunk elfogult pacifisták sem. A kisantant vezérkarainak konferenciája Bukarest, jumdus 12. A kisantaut-óllamok vezérkari főnökeinek legközelebbi találkozóját Bukarestben tartják meg. tői eltérni az ő szemében ikegyeletsértésnek számított. Nagyon későn vette észre, hogy miben és miért jelent mást II. Vilmos Németországa, mint amit I. Vilmos Németországa jelentett — a magyarok számára és személy szerint az Andrássyak számára. Politikai örökség nélkül alakja és emléke is tisztább, töretlenebb lett volna s valószínűleg nem jutott volna számára ilyen nehéz és hálátlan szerep egy történelmi perben, amelyhez lelki formáit, hajlandóságait, érzéseit tekintve valójában semmi köze nem volt. Talán csak egyik érdekes magánembere lett volna korának, de kevesebb tragikus színnel és több és élesebb kapcsolattal mindahhoz, ami ebben a korban valóban nagy volt és valóban szép volt. </> Ma: Nagy rádió melléklet zBe1 XV. évf. 134. (3983) szám * SlORlbclt • 1936 junius 13 VSflk K M H I ^ j Jf/r S 'jEBjp Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II, Panská évre 76. havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkoi és TUSzinSzkÓi maVUCirsáv ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatni: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • ^ ^LUUCrii>ZKOl SS rUSZUlSZKUl UlU^yUTbUg Prága n Panská uMce 12 emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kó-val több. nnllfikfli ncmiinnia • • TELEFON: 303-11. « • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. ^ ^ ^ SŰRGÖNYCIM: HIRLHP, PP.flHfl.
