Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-11 / 133. (3982.) szám

13 ^KÖZGAZDASÁG £ Zadina: Gazdasági, tzotiálít ét állampoütíkai okok szólnak az „uj földreform" mellett 1936 jixnlua 11, csütörtök. ______________ _____ Pr ága, junius 10. Dir. Zadima foldmivelésügyi mmisztar a toépváiseliőlhiáz f. öldm ive lésügyi ibá- zolteágáinak tegnapi ülésén növöd beszédben " v,álaméit. az expozéja megvitatása során felhő- zotfcaikira. Beszédét a padiaimeniti levelező csak ma adta ki. Zadiina miniiszteir szerint aiz elemi csapás ok - kai sújtott földművesek segélyezéséire 20 maiiké állít reinideüliefflésre, ebből 17 milliót fordiitotitak az olcsó korpa- és takanmányllisztoaltooiióra,, 3 milliót a Pirága-környéiki teijaikciőra. A mmfez- teír viesaa/uitaisitija aizt a vádat, mint (ha egy év óta semmi se történt volna a gazdiák érdeké- bein. A gazdáik telhermemtesitése kérdéséhez a mi- nszter azt jegyezte meg, hogy hivatalos becs­lések szerint körülbelül a gazdáik 15-20 száza­lékának vám szüksége különleges segítségre. Egyes államokban a kötelező kiegyezést ve­zették be. Nálunk ez nem volt lehetséges. A hitelezők szavalással döntik el, hogy a kiegye­zést megengedik-e. Az akció nélkülözhetetlen kiegészítése a Gazdák Különleges Alapja. Az emrőil szóló javaslat a kormány előtt van. Az elemi kárnbiztositás kérdésében hétéves kor­mányjavaslat va.n. A miniszter is helyesli, hogy a bizottság vitassa meg és döntse el, hogy e javaslat egyszerre intézendő-e el a mezőgazda­sági kamaráikról szélé javaslattal. A mezőgaz­dasági kamarákról szóló javaslatot a minisizter a legsürgősebben beterjeszti. Fi u'abb földreform kérdésében a miniszter a következőket mon- dotta: (Törvényjavaslat a kereskedelmi utazókról.) Klein szociáldemokrata képviselő törvényjavasla­tot nyújtott be a kereskedelmi utazók szolgálati és jogviszonyainak rendezéséről. A javaslat is­mertetésére — amennyiben azzal a szakbizottsá­gok érdemben foglalkoznak — még visszatérünk. (47 millió korona uj hitelt engedélyezett a Visszleszámitoló Intézet) A Vieszleszámitoló- és Lombard Intézet tegnap tartott igazgatótanácsi ülésén 47.2 millió korona uj hitelt engedélyeztek s 10 millió korona régi hitelt hosszabbítottak meg. (6929 vagonnal növekedett a gabonakészlet.) A Metropress jelenti: Április 30-tól május 15-ig a Gabonatársaság 8887 vagon gabonát vett át és az első átvevőknek 1804 vagont szállított le. A kész­let 6929 vagonnal növekedett. (A prágai devizapiacon) Kopenhága, Oslo, Tallinn és Stockholm 2, Amsterdam 1, Ale­xandria 0.50, Lisszabon és London 0.375, Hel- singfors 0.25, Montreal és Newyork 0.02 koro­nával javult. A valutaforgalomban zloty bank­jegyek 20 koronás veszteséget szenvedtek. (Változatlan búzaárak a világpiacon.) Az elmúlt héten a külföldi buzatőzsdáken az árak alig változtak. Csikágóban a most közzétett hivatalos termésbecslés, amely a magánbecslésekben sze­replő mennyiségeknél lényegesen gyengébb ered­ményekről számol be, nem okozott semmiféle ár­mozgalmat, mert közben az időjárás kedvező ha­tással volt a vetésekre. Kanadában tartott volt az irányzat. A nemzetközi vetéshelyzet, amely ta­vasszal nagy hatással van az árakra, ellentétes következtetésekre ad alkalmat. Argentínában a bevetett terület növekedésével, Franciaországban annak csökkenésével kell számolni, Oroszország­ban a vetési munkálatok visszamaradtak. Az eu­rópai piacokon a tengerentúli áralakuláshoz ha­sonlóan nem volt lényeges változás. A rossz idő­járás a magyarországi mezőgazda-köröket élén­ken foglalkoztatja. Általában azt hiszik, hogy az aratás tiz nappal ki fog tolódni. A szüreti ki­látások sem elsőranguak. — A nemzetközi buza- konferenCla ebben az évben előreláthatóan már nem fog összeülni és valószínűleg csak 1937- ben kerül sor újabb tárgyalásokra. (Hat év alatt megháromszorozódott a világ aranytermelése.) Amerikai jelentés szerint a vi­lág arániytermelése 1922-ben 317 millió dollár, 1929-ben 405 millió dollár volt és 1985-ben 1067 millió dollárra emelkedett, míg az idén el fogja érni az 1200 millió dollárt. A gazdasági válság előtt India, Kína és a többi távol keleti, nagy or­szág az évi aranytermelés két harmadát nyelte el. Ez a folyamat 1931 óta megfordult: az elmúlt négy évben a távol keleti kincstárakból több mint ezer millió dollár értékű arany vándorolt nyugatra és most már a nyugati országok hal­mozzák az aranyat. — E kérdésben pontos megkülönböztetése­ket kell tenni. A földreform tárgyában hatá­lyos törvények vannak. Ezek ismeretesek. Ez a földreform befejezéséhez közeledik. Még mintegy 20 ezer hektár mezőgazdasági terü­let s mintegy 200 ezer hektár erdő áll rendel­kezésre. Az uj }yfőIdireform“ pontatlan értel­mezése annak, ami a Gazda Segélyalappal és különösen a Telepítési Alappal függ ösz- sze. A miniszter meg van győződi ve arról, hogy ná­lunk különféle okokból általánossá vált az a kívánisiág, hogy a földszerzésre további ingeran- cia gyakoroltassák. így egyies hangok azt kí­vánják, hogy a nagy városok körül szociális okokból gondoskodás történjem fűidről. Ezen kí­vüli kívánják, hogy a itőirpegazdáikoak közgaz­dasági okokból szerezzünk földet. Ezenkívül állampolitikai okok is emellett szólnak. 4 A miniszter 'mindezeket a gondolatokat a Gazda Segélyalapról szóló törvónyjavaslaitibam testeeiifetitie meg, amelybe felvette a Telepítési Alapról szóló fejezetet. A Telepítési Alapnak eddig nincs meg a jogi személy jellege. Ezért önállóisitami kell 6 annak széles hatáskört kell adni a földszerzés és földjüttaitiás terén. E kérdés nagyon fontos gazdasági, szociális és állampolitikai szempontból. A miniszter a továbbiakban az olajmagvak termesztéséről beszélt s a,zt állapította meg, hogy az olajmagvalk értékesítését a szindiká­tus teljes mértékben biztosította. (A búzaárak leszállítását célozza a monopó- Humnovella.) A minisztertanács gazdasági vá­lasztmánya tegnap újólag a gabonamoinopólium- tnal foglalkozott. A Gabomatársaság alapszabá­lyai nagyjából változatlanok maradnak. A fo­gyasztó számára nem fognak változni az árak és a mezőgazda a rozsért, árpáért és zabért az ed­digi árakat fogja kapni. Kivételt csak a búza képez, mert a búzaárból az eddigi 8 koronás levo­nás helyett 15 koronás levonás van tervbe véve. Ettől a szabályozástól két előnyt remélnek. A Gabonatársaság vagyonát jelentékenyen emeli ez az intézkedés, ami viszont azt jelenti, hogy az állam rizikója csökken. Ezenkívül az alacsonyabb búzaár arra fogja ösztönözni a gazdát, hogy más gabonafajtákat termeljen. (Gabonakárok Mátyusíöldön.) Tudósitónk je­lenti: Az utóbbi időben beállott esőzések nagy ká­rokat okoztak a gabonafajtákban. A gabona leg­nagyobb része üdült s igy csak másodosztályú termésre lehet számítani. Egyes helyeken a jég­eső okozott károkat, ami által a gabonatermés 30—45 százalékkal kevesebbnek ígérkezik Má- tyusföldön. (Megromlottak a terméskilátások Délszlo- venszkón.) Komáromi tudósítónk jelenti: A hu­zamos ideig tartott esőzés és az állandó hideg szél, borult éghajlat következtében a Kisalföl­dön s különösen a Csallóközben a termési kilá­tások nagyon megromlottak. Néhány héttel ^ez­előtt még rekordtermésre volt kilátás, ennek a reménynek vége van: sem a kerti növények, sem a kapásnövények, sem pedig a gabonafaj­ták nem fejlődhettek a sok esőzés és a naphiány miatt. Gyümölcstermésre különösen káros volt az időjárás: sokhelyütt a gyümölcs négyötöd­része elveszett. Ahol a Jégeső le nem tarolta, ott az eső tette tönkre a gyümölcsöst. A Csalló­közben a Duna magas vízállása miatt (a Duna ausztriai mellékfolyói igen megduzzadtak), a ta­lajvíz sokhelyütt a gabonatáblákon áll s a vizet átszivattyuzni, vagy lecsapolni nagyon nehéz. Komáromban, a köztársaságnak „hivatalosan" legmelegebb helyén sok lakásban ma is fütenek még. (A júniusi cukorfelszabaditás.) A nyerscukor­gyárak és finomítók közös választmánya leg­utóbbi ülésén a Júniusi belföldi fogyasztás szá­mára a kontingens öt százalékát tette szabaddá és ezáltal az október óta felszabadított mennyi­ség a teljes kontingens 48 százalékát érte el. Ta­valy ebben az időben a felszabadított mennyi­ség 51 százalék volt. A központi elszámolási hi­vatal a cseh és morva finomítóknak a délcseh körletben szállításokat biztosított és jóváhagyta a pilzeni, valamint az északi és északnyugati csehországi, körletben , történt elosztási módoza­tokat. Miniszterelnöki válasz a Schönborn-uradalom volt erdé­szeinek nyugdíjügyében Prága, juniue 10. Hokky Károly interpelláció­jára dr. Hodza Milán miniszterelnök a közelmúlt napokban a következő választ adta: — A Miukaőevo-uxadalom (tulajdonos: Schön- bo-rn. Budhiheim) földreformjának részleges végre­hajtása után az egész vagyonösszességet a tu­lajdonodtól a Latorica-társaság vette meg. A tel­jes vagyonösszességek eladásánál, amelyeknél a vagyon lefoglalt állagán misem változik, földmű­velésügyi minisztériuminak (előbb az állami föld­hivatalnak) a kárpótlási törvény 75. §-nak rendel­kezése értelmében nincs és a jelen esetben sem volt se joga, se kötelessége e földbirtokon foglal­koztatott alkalmazottak biztosításáról gondos­kodni. Hasonlólag nincs jogcím arra sem, hogy ezen alkalmazottaknak a nagybirtokok alkalma­zottainak ellátási alapjából a kárpótlási törvény 73. §-a értelmében nyugdíj fizettessék s ezen al­kalmazottaknak e nevezett alappal szemben még kárpótlásra sincs igényük, amint erről a kárpót­lási törvény 75. §-a alapján szervezett döntő bizottság is a fennálló jogszabályokkal egybe­hangzóan határozott. — A Latouica-cég által az elbocsátott alkal­mazottaknak — egyes esetekben az általános nyugdíjintézet által nyújtott nyugdíjpótléka gya­nánt fizetett nyugdij rendezése tehát sem a földművelésügyi, sem más minisztérium hatáskö­rébe nem esik. — Mindazonáltal a cég egyes különösen sür­gős esetekben az alkalmazottak nyugdijait saját jószántából felemelte, illetőleg nekik különféle vagyoni előnyöket (olcsó földeladás stb.) nyúj­tott. Az elbocsátott alkalmazottak közül némelyek a földművelésügyi minisztérium kezelésében levő állami telepítési alapból a jubileumi akció során segélyeket kaptak. — Amennyiben egyes alkalmazottak a válla­lat célszerűbb szervezése okából vagy pedig meg­bízhatatlanság, hanyagság és súlyos vétségek miatt bocsáttattak el, a munkaadó ilyenféle ren­delkezési jogába való beavatkozásra a törvény nem nyújt alapot. — A kormánynak tehát valamiféle intézkedés megtételére nincsen oka. (A bécsi legfelső bíróság elismeri az arany­záradékot.) Becsből jelentik: A berlini Viktória biztosító társaság aranydollárra szóló jelzálog­kölcsönt engedélyezett és a fizetések arany­dollárban történtek. Ez azt jelentette, hogy a dollárt napi árfolyamától függetlenül arany- standardja szerint számítják. A Viktóriánál be­biztosított bécsi vállalat a jelzálogkölcsön ka­matait sálingekben fizette és a dollárt 7.10-zeL számította át, de a biztositó társaság a dollár árfolyamát 9.10-ben határozta meg. A bécsi leg­felső bíróság foglalkozott az esettel és elvileg eldöntötte a jegyzésküiönbség kérdését. A dön­tés úgy hangzott, hogy arra való tekintettel, hogy a fizetések a belföldön történnek, a bíró­ság nem ismerheti el az amerikai valutatörvény érvényét és arra kötelezte a társaságot, hogy az eredeti szerződésben megállapított arany­záradék alapján tegyen eleget kötelezettségei­nek. (Fi'a>-'’!fiország kétnspi arany vesztesége: egy milliárd frank.) Parisból jelentik: Pénteken a Deutscbland óceánjárón 303 millió frank értékű aranyat szállítottak el newyorki bankok elmére. A Manhattan gőzösön 315 millió frank értékű aranyrüd indult szombaton útnak Amerikába és vasárnap az A qu italba fedélzetére 203 millió frank értékű aranyrudat hajóztak be. Tekintettel arra, hocy Angliába és Hollandiába is történtek aranv- szállitások, úgy számítják, hogy a hét végén kö­zel egymilliárd frank értékű aranyat vittek ki Franciaországból. A legközelebbi napokban újabb nagyobbarányu aranyszállitásoikat várnak. Értéktőzsde Prága szilárd Prága, junius 10. (Pnagonadio). Vezető érté­kek kedvező mérlegeiredmónyei kiöv-etkie'zt-éíbeii a tőzsde ma igein barátságos 'hangulatú volt és az irányzat kezdeti tol fogva, zárlatig szilárd. A kontenmin (kénytelen volt fedezeti vásárlásokait eezközölmi. Zárlat előtt a spekuláció eladásaira az irányzat kissé gyengült, de ez nemi volt na­gyobb hatással a tőzsdéire. Cseh-morva 35, Berg és H(itten 30, Auesigi vegyi 23, Nordbahn 20. Uj és régi Nordbahn bonnolk valamint Alis­éig! finom 'tó 15, Malmok 10, Erőmüvek 8, Apolló 7, Cseh cinkor 6, Nemzeti bank, Krizsdk és Orion 5 koronával javultak. Budweisi sor 80, Selí.'er 10, Walteir és Nyugatcseh kaolin 5 koronával gyengülitek. A beruházási piac vál­tozatlan. Az egzóta küilfesz barátságos volt. El­ső prágai sör 40. Első pileani sőt 80, Bécsi szó­ló 25. Sikodakötvények 5 koronával javultak. A -bankpiacon Zivn.oba.nik 2.50 koronával gyen­gülj Uinioíbank 1 koronával javult. agg JL a vese-Uólyaq­gyógyvize BUDAPEST INGADOZÓ Budapest, jóniu§ 10. Kezdetben javulás mu­tatkozott az, egész vonalon és kedvezőbb kül­földi jelentésekre egyes értékek megszilár­dultak. Később azonban a spekuláció nyere- ségrealizéciói következtében letőredezés állt be. A zárlat ennek ellenére barátságos volt. BECS ÜZLETTELEN Bécs, június 10. Nyitáskor nagyfokú üzlet- telenség uralkodott a tőzsdén. A kuliszban az árfolyaimszint valamivel magasabb volt a teg­napinál, de az üizlettelenség következtében zárlatkor ezek a javulások veszendőibe men­tek. A korlátban is gyengébb volt az irányzat. A beruházási piac tevékenysége valamivel élénkebb volt. BERLIN SZILÁRD Berlin, junius 10. A nyitás' szilárd volt és az árfolyamszint 1—2 százalékkal emelkedett. Nehézipari értékek 2—4 százalékos javulásra tettek szert. A imagánközünség részéről jelen­tős volt az üzlet, azonban a kulissziban történt eladások következtében a szilárd irányzat nem tartotta magát végig. A pénzpiacon egy kis feszültség nyilvánult meg. ÁRUTŐZSDE-f- Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersáru- iesyzés Aussig loko és kikötő, októberi szállí­tás 49.25—49.50. —M—gilPUH WWIIIMlfgJMUMniWBBMB—M Mit kapunk a valutákért ? Prága, junius 10. 100 pengőért . . . Kg 518.50 100 schlllingért . . 478.50 100 zlotyért . . . • 423.50 100 lejért .... • 16.85 100 márkáért . . . * 673.— 100 ezüstmárkáért • 795.— 100 dinárért . . . 58.80 100 líráért . . . . • . 180.40 100 svájci frankért . 790.— 100 francia frankért . • 160.45 109 Belgáért . . . « 411.— 100 holland forintért . k 1640.— 1 angol fontért . . • 122.—­1 amerikai dollárért • 24.10 Mit fizetünk a valutákért? Prága, junius 10. 100 pengőért .... Ké 521.50 100 schillingért . . . 481.50 100 zlotyért .... 426.— 100 lejért .................. 17.15 100 márkáért .... 677 — 100 ezüstmárkáért . . 805.— 100 dinárért .... 59.20 100 líráért .................. 181.60 100 svájci frankért . . 793.­100 francia frankért . . 161.05 100 Belgáért . . • • 413.— 100 holland forintért .. . 1646.— 1 angol fontért . . . 123.— 1 amerikai dollárért • i 0 24.30

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom