Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-03 / 126. (3975.) szám

W V "IHBr B I w^BrKi * I Jj&Sf HB Ja g Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, J[ SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍTlSzkÓi maQUCirság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, P R A H A. KÉT HAJÓ (SP) Prága, junius 2. Millió és millió angol, millió és millió francia az újságok lepedőoldalaiba meritke- zik, olvas, figyelmesen, mint a középeuró­pai, talán figyelmesebben és többet s ha egy--egy nyugati város kávéházaiban látjuk az élénk tömeget, amint reggel, délben, este falja az óriásujságokat és megvitatja a hí­reket, szeretnék tudni, mi érdekli e nagy­hatalmi népeket, akikről a mai körülmények között valóban elmondhatjuk a költővel: szemöldökük ronthat és teremthet száz vi­lágot, —' mi érdekli a glóbusz arbitereit, ha reggeli teájuk mellett kezükbe veszik ked­venc lapjukat? — Napok óta bosszankodva nézzük át a párisi és a londoni újságokat, amelyekhez ez egyszer az amerikai és a francia lapok is csatlakoztak. Az érdeklő­dés középpontjában olyasmi áll, amit mi szárazföldi patkányok alig értünk meg: két hajó, a Queen Mary és a Normandie ver­senye az Óceán kék szalagjáért. — Ó, vizi dolgok bennünket is lekötnek, Budapest pél­dául lázban volt, amikor a kéktaxi a Duná­ba esett és búvárok keresték a viz fene­kén. „Búvár", riadt fel az újságolvasó s ér­deklődni kezdett, mert e szónak idegen és egzotikus varázsa van előtte, Verne Gyula Némó kapitánya jut eszébe, sok ifjúsági olvasmány és az akvárium. Tengeri népek nagyobb stílusban érdek­lődnék a vizi dolgok iránt és ez magyaráz­za a két tengerjáró körül keletkezett érdek- -lődéshullámzást is. Megilletődéssel gondo­lunk a nemes angol lordra, aki hat évvel ezelőtt megvette jegyét a Queen Mary első útjára, tisztelettel nézzük az amerikai mil­liomost, aki húszszoros pénzt kínált egy luxusjegyért, akkora összeget, amiből egy jó polgári család élete végéig megélhet ná­lunk s közben Amerikába is kirándulhat. Túlzás, gondoljuk, de megbékülünk a gon­dolattal s a végén még helyesnek is talál­juk a nyugati lapok módszerét. Nálunk a lapok első oldala fenn van tartva a hábo­rús híreknek. Nyugaton hajókról, vonatok­ról, kerékpárokról írnak rajta. A gyerme­kek nálunk háborúsdit, náluk vonatosdit játszanak. Mi jobb? Egyszer megírta Márai Sándor, hogy a háború olyasvalami, amiről nem szabad beszélni, mert ha beszélnek róla, vitatkoznak, mérgeskednek, túl sokat Idézgetik, — akkor már itt is van. A köz­mondás mondja, nem jó az ördögöt a falra festeni, — nálunk a lapok állandóan ezt te­szik. Lélektani tény, hogy ha valamiről va­laki túlsókat beszél, kényszerképzetévé, rögeszméjévé válik és többé nem szabadul tőle. A ml lapjainkban nagyobb helyet foglal­nak el a „komoly események", mint a nyu­gati lapokban, komoly események komoly­talanul feltálalva, mig Nyugaton inkább komolytalan eseményeket szoktak komo­lyan feltálalni. Ha ilyen meggondolás alap­ján nézünk a franciák és az angolok tenger- hajózási érdéklődésére, még felsőbbrendű­séget is láthatunk benne, felszabadultságot, igazi békés hangulatot, nem a mi nehéz, örök aggodalmunkat — s igy van rendjén, mert ha Nyugaton nem aggódnak és fü­tyülnek a háborúra, akkor talán mi is meg­szabadulunk tőle. ♦ A tárgyra térve leszögezhetjük, hogy a vadonatúj Queen Mary nem győzte le francia vetélytársát, a Normandiet. A fran­cia hajó nagyöbb ezer tonnával és gyox­Olasz-osztrák tárgyalások Schuschnigg váratlanul Mussollnlhes utazott A Keimwehr lefegyverzése? — Tisztázódik a német­osztrák viszony? - Német delegátus érkezett Rómába Becs, junius 2. Schuschnigg kancellár hét­főn este meglepetésszerűen Északolaszország- ba utazott. Utazása állítólag magánjellegű és a kancellár üdülni megy. Ennek ellenére Schuschnigg Velencében vagy Riminlben valószínűleg találkozni fog Mussolini minisz­terelnökkel és a két államférfin megbeszélé­sének tárgyát nemcsak a belső osztrák ügyek, mindenekelőtt Schuschnigg kormányának átalakítása fogja alkotni, hanem külpolitikai kérdések is, igy elsősorban a szankciók ügye. Állítólag szobákéról továbbá a Heimwehrek lefegyverzése is és Schuschnigg esetleg köz­vetíteni fog Olaszország és a kisantant-állar mok között a szankciók ügyében. Schuschniggal egyidejűleg német delegáció érkezett Olaszországba s ezzel kapcsolatban egy angol lap úgy véli, hogy Hitler Mussolini­nak uj javaslatot tett a német—osztrák vi­szony megjavítására. Az uj javaslat Ausztriai teljes függetlenségének és integritásának I alapján áll. Ha a hir igaz, akkor Schuschnigg! és Mussolini bizonyára a német—osztrák vi­szony tisztázásáról is tanácskozna. Titokzatos megérkezés Velencébe London, junius 2. A Reuter-iroda római je­lentése szerint Schuschnigg osztrák kancellár velencei megérkezését annyira titokban tartot­ták, hogy a repülőtér parancsnoka sem tudott róla. A repülőtéren váratlanul egy katonai re­pülőgép szállt le és a pilóta kijelentette, hegy egy előkelő személyiségért jött. Amikor Schuschnigg megérkezett az osztrák géppel, azonnal átszállt a katonai gépre és tovább re­pült, anélkül, hogy bárki tudta volna, ki érke­zett Velencébe. Egyéves katona, szolgálat Ausztriában Becs, junius 2. A kancellár ma rendeletéi adott ki az általános munkaszolgálatról. A rendelet értelmében az újoncokat abban a naptári évben sorozzák, amelyben elérik 21. életévüket. A sorozébizottság a következő határozatokat hozhatja; „Alkalmas a fegyver­szolgálatra", ,,alkalmas a fegyvertelen szolgá­latra" és „alkalmatlan". A fegyveres vagy a fegyvertelen szolgálati idő egy év lesz, RinteSen beteg Becs, junius 2. Rintelen, aki a bécsi nem­zeti szocialista puccs óta börtönben van, súlyosan megbetegedett, úgyhogy a rabkór­házba szállították. Abesszinia alkotmányt kapott Uj olasz törvény Abesszínia megszervezéséről • Bevezették az olasz bíráskodást Biroli tábornok Eszaknyugatabesszinia kormányzója Róma, junius 2. Hivatalos jelentés szerint a kormány elfogadta az Abesszinia közigazgatá­sáról és megszervezéséről szóló törvényt. A törvény mintegy az az uj alkotmány, amelyet Olaszország a meghódított császárságnak ad. Abesszinia kormányzását két szerv végzi: a kormányzótanács és az általános tanács. A vég­rehajtó hatalmat a kormányzótanács gyakorolja, azaz ez a tanács a rendes kormánynak felel meg. Elnöke az alkirály, aki az abesszin csá­sa'bb fél csomóval. Idők folyamán az erő­sebb gépü angol hajó talán mégis a francia elé kerül, csak némi tréning kell hozzá, a hajó fiatalabb, tehát nagyobb reményekre jogosít s most a pálya sem volt megfelelő, a Queen Mary nem küzdhetett fit kondíció­ban. S ahogy a lepedőoldalakat olvassuk a hajók ügyéről, nézzük a képek százait, aka­ratlanul megismerjük a két óriást, jól és alaposan, sajnos, csak a papírforma szerint. Vizi népeknél ősi szokás, hogy jellemüket, ízlésüket és szellemi magatartásukat bele­építik hajóikba, a kort is, amiben élnek s hajóik szinte szimbólumai nemzetüknek. A Bremen a weimari Németország „Neue Sachliöhkeit"-jének vonalait hozta, a Rex a duce gigantizmusával vegyitett „déli köny- nyedség"-et, a Queen Mary és a Norman­die á két legnagyobb nép temperamentumá­nak és világnézetének kifejezése. Mindkét nép a legtöbbet „adta be", amit teremteni tudott, nem csoda, ha most édes gyermeke­ként szereti és babusgatja szülöttét. Kecses gondolái, hogy a Norjnandiet szárság legmagasabb hivatalnoka. Az általános tanácsnak csak tanácsadói jellege van és hat Abesszíniában élő olasz földbirtokosból, keres­kedőből vagy iparosból és hat abesszin törzs­főnökből áll. Időközben Abesszíniában bevezették az olasz jogot is. A polgári pőrékben az olaszok és a külföldiek fölött rendes olasz bíróságok ítélkez­nek, mig a fehérek és a bennszülöttek közötti vitás esetekben az addisabebai kormányzó dönt egy francia iró igy jellemezte: „formáinak összhangja emlékeztet a Racine-versekre, örömet okoz a tisztaságuk, hiába, a francia ízlés klasszicizmusa a hajó építésénél is megnyilvánult s a Normandie lényét ugyanaz a merészség jellemzi, amit a ma­tematikusok extrapolációnak neveznek." A Queen Maryról viszont az angol iró igy nyilatkozik: „Az angol mindenütt otthon kí­ván lenni, az uj hajón is. Tiszteli a tradíciót s a mérnökök vigyáztak arra, hogy a Queen Mary ne sértse meg a hagyományo­kat, minden úgy legyen és ott legyen rajta, ahogy a régi hajóikon volt s az utasnak az legyen az érzése, hogy húsz év óta semmi nem változott. Egyetlen nagy karosszék ez a hajó, kényelmes, meghitt, otthoni, bátor, a hatalom és ősi jólét szimbóluma." így verseng a dicsőségért az úszó Racine- vers és az úszó karosszék. A franciánál az Utazás egzótikum, mert célja az, hogy el­szabaduljon otthoni környezetéből, amely­nek szűkösségével állandóan hadilábon áll, mint Pagnol Máriusza, minden franciában egy kis és egy nagy lélek lakozik A ha A büntetőjogot is az olasz joghoz illesztik. A külföldiek között természetesen szintén olasz bíróságok Ítélkeznek. Közigazgatási szempontból az elmúlt napok­ban megteremtették az északnyugati kormány­zóságot, mely Gondar, Godzsam és Gemeder vi­dékét foglalja magában, azaz ennek a kormány­zóságnak területén fekszik a Tana-tó is. Észak- nyugatabesszinia kormányzójává Biroli táborno­kot, az aszkari hadtest parancsnokát nevezték ki. utazik, a nagy lelket kívánja táplálni. Él­ményt, változást, emelkedést jelent számára az ut, pátoszt kíván tőle, emelkedett élet­formát. Hajója, a Normandie, álomhajó, utazó muzeum, „feérie", csupa disz, kép, ónix, pátosz, nemes, karcsú, merész vonal és újszerűség. A hajó belseje tele van ha­talmas nyílt perspektívákkal, minden a nagy életre van szabva benne. Az angol, ha utazik, magával óhajtja vinni Old Eng- land egy darabját s megköveteli, hogy min­denütt ugyanúgy legyen, mint otthon. Nem követel más formákat, a vágya, hogy mint angol, a világ ura, nézhesse a glóbusz táj­képeit, A Queen Maryból is úszó kanapét épített. Itt nincsenek termek, távlatok, vo­nalak tobzódásai, itt csupa meghitt sarok van a kandalló mellett két-három karos- székkel, szobák faburkolattal és az ősök képeivel. A lelket nem emelik e vonalak, hanem megnyugtatják s pátosz helyett az idill uralkodik. A két nemzet beleépítette jellemét az óriásokba, értsük meg, ha mindennél fon­tosabbnak .tartja sorsukat és sikerüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom