Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-17 / 114. (3963.) szám

1936 május 17, vasárnap. T>RA:GAI-A\ACitARHl RLAP 19 ASSZONYOK LAPJA A nádasdi szőflesek Irta: Eder Elza Határmenti faluba rándultam ki egy társnőm­mel a múltkor kedves ösitnerőseim hívására. Csány vasúti állomástól mintegy félórai autóut Nádasd. — Amint egy dombon felkanyarodunk autónkkal, a tavaszi szinpompáíban zöldelő szántóföldek között már messziről elénk tűnik a láthatáron a két kilométer hosszú falu két templomtornyával. Nádasd nyelvhatár is: mintegy ezer lakosá­nak fele magyar, fele szlovák. A magyarok kálvinisták, istentiszteletük is magyarnyelvű, a szlovákok pedig katolikusok. Bár sok a ma­gyar nemzetiségű gyermek, a falunak csak szlovák iskolája van. Modern, nagy uj iskola- épület emelkedik az egyszerű falusi házak kö­zött. Nádasd néprajzi szempontból is érdekes. A legtöbb ház falán vakolatdiszitéseket vagy fes­tett nagy rózsákat láthatunk. Ezek a rózsafalu házak különösen eredetiek és mulatságos lát­ványt nyújtanak. Csák nagyon derűs lelkű embereknek lehet ilyen Ízlésük. — A katolikus lakosok házán mindenütt kereszt van, igy kü­lönböztetik meg magukat a kálvinistáktól. Ez a falu már régóta érdekelt, hírét hallot­tam, hogy itt szépen szőnek a leányok. Ezért legelőször a falu legügyesebb szövőnőjéhez, Csik Boriskához látogatunk el. Tudják, hogy jövünk. A nagy udvar olyan szépen van se­perve, oly nagy a rend mindenütt, mintha sáto­ros ünnep volna. Boriskát éppen a nagy szövőszékben ülve ta­láltuk. Ragyogó szemű barna leány, igazi szép ősmagyar típus, hogy örült a lelkem, ha rá­néztem. A szövőszéket népies nyelven szátfának ne­vezik. óriási, nagy alkotmány, mely a szobá­nak majdnem negyedrészét foglalja el s melyet csak egyszer-kétszer évente állítanak be a szo­bába. Ilyenkor aztán kora reggeltől estig folyik rajta a munka. Leültem Boriska mellé a kis padra s ő ma- gyarázgatta nekem azt az ördöngősnek látszó mesterséget. Dolgozott vagy tízféle színnel és én csak elbámultam, mily gyorsan ment neki a munka, mily ügyesen bánt a sok fonállal. Mellette volt a kockás papírra rajzolt minta, melyet valami régi divatlapból vett le s aztán saját ízlése szerint állított össze és színezett ki. Mig a szövés mesterségét nézegettem, ez­alatt Boriska édesanyja előhozta a kész szőtte­seket és kirakta az asztalra a sok tarkavirágos holmit, abroszokat, szalvétanagyságu kis térítő­két, keskeny törülközőket. Végtelenül kedves ez a sokszínű szövés, igazán gyönyörködtem a magyar népizlés és ügyesség e termékeiben. A nádasdi szőttesek hasonlóak a szalánciak- hoz. Fehér, vagy színes alapon gyöngypamut-, tál, vagy selyemmel átszőtt tarka virágmintás széles szegély. A színes középrész egyhangú­ságát is apró fehér beleszövött minta élénkíti. Különösen gyönyörködtem egy pezsgőszinü te­rítő finom színezésében. Mennyi szinérzék van ezekben a munkákban. Igazán bámulatos, mily művészi tehetség rejlik ebben az egyszerű fa­lusi népben Régebben csak egyszínű, közönséges piros pamuttal szőttek az asszonyok, sürü ornamen- tális mintákat használtak, melyek általánosan ösmertek a mi vidékünkön. Azonban a mai fa­lusi fiatalleányoknak ez a régi divat már nem tetszik, ők is reformot csinálnak és saját, új­szerű ízlésük szerint dolgoznak. Az édesanyjuk által készített szép piros szőttesek belekerülnek a nagy láda legaljára, ahová annyi régi nép­művészeti remekmű lett eltemetve. Ha nem tévedek, Szaláncon kezdték el leg­először ezt a tarkavirágos szövést, ott Hézsely Júlia volt e munkának mestere. Onnan terjedt el aztán a többi faluba, ahol próbálják utánoz­ni, de rendesen csak egyszerű, keskeny, tarka minta lesz belőle. Mert ez á komplikált szövés nagy kézügyességet kíván és Csik Boriskákat ritkán fedezhetünk fel. Meg is dicsérjük Boriskát szorgalmáért és kívánunk neki egy derék férjet. Mire ö nagy pironkodva mondja, hogy csinálja már a stafé- rungot; amit itt látunk, a sok törülköző és te­litő, mind a lakzira készül. Mert hát igy szo­kás az a nádasdi lakodalmakon, hogy a vőfé­lyek, nyoszolyóleányok szőttes törülközőt köt­nek vállon keresztül a derekukra, a nyoszolyó- asszonyok pedig egy-egy kis térítőt kapnak emlékül. Természetesen a nagytiszteletü urnák és a jegyző urnák is jut és már úgy illik, hogy az ő térítőjük a legszebb. Mikor a legidősebb Csik-leány ment férjhez, ötven darab törülkö­zőt osztottak széjjel. ' Szerettem volna megkérni Boriskát, hívjon engem is meg a lakodalmára, hadd kapjak én is ilyen szép szőttest. Mert, sajnos, pénzért nem adják, csak ajándékba, ha lagzi van a háznál. Csik Boriskáéktól búcsút véve megpihentünk a falu földbirtokosai, Kováts Gézáék kúriáján. Olyan jól esett városi szemünknek egy szép, régi, magyar falusi kastélyt látni, oszlopos frontjával, tágas, bolthajtásos szobáival. Csik Boriska szövésben elért eredményét sokban köszönheti Kováts Gézánénak, aki a régi magyar Nagyasszonyok példájára buzdító szeretettel foglalkozik a falubeli szövőlányok­kal. Bárcsak követnék példáját a falun élő ma­gyar uriasszonyok és törődnének népünkkel. Szebb és nemesebb feladatot ma nem is tudok elképzelni. 7m^dmékü-sodümúk — Vasárnapi divatlevél — A tavaszi divat újdonságai közé tartozik a „bolerós kosztüm" is. Spanyolos hangzású meg­jelölése alatt egyszerű, derékon fölülig érő, bő kabátkával kiegészített szoknya-bluz összeállítás értendő. Ez a fiatalos és praktikus divatötlet — a. legtöbb újdonsághoz hasonlóan — nem friss- keletü. A mai formájában tulajdonképen már a „másodvirágzását" éli. Valódi újdonság úgy huszonöt-harminc esztendővel ezelőtt volt. Anyáink viselték — dacolva az akkori konzer­vatívabb generáció rosszalásával, amely a test­hezálló szoknya és rövid boleró révén a formá­kat bőkezűen érvényesítő bolerós kosztümöket —* frivolnak nevezte! Ma azonban, a különböző divatkisérletek ha­tása alatt, már annyira megedződtek a kedé­lyek, hogy a bolerós kosztümökön — semmi ki­vetnivalót sem találnak! Sőt... egészen szolid, fiatalos hatású, praktikus viseletnek tartják. Az elismerő kritikánál nagy szerepet játszik az a tény, hogy a bolerós kosztüm előállításához ke­vés anyag szükséges, amellett sima szabása át­alakításokhoz is alkalmassá teszi. A bolerós kosztüm három részből áll. Magá­ból a boleróból — amelytől a hangzatos nevét is nyerte —, szoknyából és blúzból. A boleró szabása igen egyszerű. Tekintettel arra, hogy derékon fölülig ér, nem is marad hely a kompli­kált díszítésekre. Jellegzetes, hogy a bolerót nem testhezállónak, de bőnek készítik. Azzal a célzattal, hogy az elálló, rövid bolerók a dere­kat és a csipőrészt keskenyebbnek tüntessék föl. A divatos ujjváltozatok közül a bolerókhoz többnyire a simán bedolgozott kosztümujjakat alkalmazzák. A bolerókat csak a nyaknál zárják — többnyire a kihajtott gallér alatti pántátgom- bolással. Némely modellről még ez a pánt is’ hiányzik és elől szélesen nyitottan készül. Eze­ket a vállnál elhelyezett kapcsokkal erősitik az alatta viselt blúzhoz. A különböző formájú gallérokon kívül a bole­rókat imitált zsebekkel, keskeny hajtókákkal, vagy gombokkal ékesítik. A gombokat — az eredeti spanyol bolerók mintájára — két sorban a boleró elejére, vagy az ujjakra adják. A szoknyát — a bolerók szabásával ellentét­ben — testhezállóak es a mostani divatiránynak megfelelően, csak a térd felé bővülnek. Több­nyire berakással vagy plisszével. A simadereku, térd felé kibővülő szoknyák viselőik alakját kar­csúbbnak és elnyujtottnak tüntetik föl. A bólé­it és a szoknyát többnyire egyféle szövetből vagy selyemből készítik. Később a vászonból vagy pikkéből szabott bolerós kosztümök is di­vatosak lesznek. A bolerós kosztüm összeállítását a blúz élén­kíti. Ezért nagy súlyt helyeznek arra, hogy a blúz a kosztüm színétől és anyagától elüssön. A mintás — sötétalapu pepita, csíkos, skótkockás, elmosódott tweedmintás — kosztümökhöz egy­színű blúzokat készítenek. Egyszínű alatt ebben az esetben főleg a fehér, majd az egész halvány pasztellszinüek értendők. Az egyszínű, világos bolerós kosztümökhöz viszont él énkár nyalatu és mintás blúzokat adnak. Drapphoz dohánybarna, buzakék vagy zöld, barnához rezedazöld vagy narancssárga, világosszürkéhez sötétkék alapon mintás blúzokat készítenek. Mintákban vezet egészen aprótól kezdve tíz- filléres nagyságig a pettyes, majd a középnagy pepita, a szélescsikos és a sottis. Bluzanyagok- ban első helyen a taft, után a satin, a nehézesé- sü selymek, az áttört batiszt, az organdi és a — csipke következnek! A „mihez mi illik" kér­dés úgy módosul, hogy az egyszínű szövet­vagy selyembolerós kosztümhöz nagymintás taft, satin vagy pasztellszínű organdi blúzokat, — a *"'• ' ......... ' ........•••■—-----—■ -------------- --•.--— r f í H U D N U T ¥ 1 Sk TIIREE FLOIVERS j z é ps é g á pol á s | jjjj^ sorozati Skin mid Tissue Cream jF-í Sprcial CUmxsing Oream .xt-. ’ fi | Sitin Tonic and Freshener p • Thrce Flowers Face Powder , || már ^,Q'5o Kc-ért kapható f f 1 lob a izahiizUtbcn ■" ' ^ | kabátot dolgozzák a mintázásból. A szoknyát egyszínű sötét selyemből szabják. A szoknya sötét színével megegyező árnyalatú bársonnyal díszítik a kihajtó felső gallérját, a manzsetták tükörrészét és igen gyakori, hogy a gombokat is bársonnyal vonják be. Milyen az imprimékosztümök szabása? Azo­nos a tavaszi kosztümökével. A sima. szmoking- kihajtós angol fazonok mellett a kiszélesedő, majdnem térdig érő kabátvariációk a népsze­rűek. Imprimékosztümökhöz kivétel nélkül váll­bán puffos ujjakat szabnak! A divatos bluzanya- gok közül a fehér vagy világos pasztellszínű or- gandiból, pikkéből, hímzett batisztból vagy csip­kéből készítenek imprimékosztümökhöz illő blú­zokat. A mai divatképeink közül az elsőn két bolc- rós kosztümmodellt mutatunk be. A harmadik — balszélső — ábra rózsaszínű szövetből ké­szült angol kosztümöt visel, amelyet élénkszinii kékkel mintázott, hosszitott blúz egészíti ki. \ középső modell kék divatszövet anyagú. A bő bolerója raglánvállas és zsebimitációk diszitik. A blúzt sárga alapon piros- és kékpettyes taft anyagából készült sál zárja. A szoknya passzé- részes. A boleró háromnegyedes ujjai látni en­gedik a blúz puffos ujjait. A harmadik modell terakottaszinü boleróból, ugyanilyen szoknyá­ból és zöldkockás taft mellénybluzból áll. A bo­leró egyenes kihajtóját nagy zöld gombok fog­ják le. Ez a modell alakítások számára különö­sen előnyös. A második divatkép bal szélső ábráján vi­szont fehér alapon elszórt sötétkékvirágos pa­lettából és egyszínű sötétkék kreppmarokénból álló imprimékomplé látható. Jellegzetes a pa- lettó sűrűn beráncolt hátrésze, puffos ujjai és keskeny, álló gallérja. A második modellnek ekrószinü alapon elszórt branavirógos klokké az anyaga. A modell sima angolos szabású. Húzott ujjak, barna bársony felsőgallér és flamand- jellegü csipkebluz a díszei. A harmadik kosztüm fekete-fehér sottis taft kabátja divatos, három­negyedes hosszúságban princessz-szabással ké­szül. Az állógalléros blúza fehér organdiból mu­tatós. Fekete selyemszoknya egészíti ki. RADVÁNYI MAGDA, mintás kosztümökhöz pedig egyszínű selyem-, hímzett batiszt-, pikké- vagy organdibluzokat készítenek. A bolerós kosztümök mellett divatosak még az angol kosztümökhöz hasonlóan szabott, de élénk, nyári mintás selyemanyagu imprimé­kosztümök is. Ezek a tipikusan átmenetinek mondható öltözékek a tavaszi és a küszöbön­álló őszi idény sajátosságait egyesítik magukban. Szabásuk egészen olyan, mint a tavaszi kosztü­möké, azonban a nyár élénkmintás imprimé- anyagából készülnek. Természetesen nem minden minta előnyös és minden nyári anyag alkalmas az átmeneti, impri- mékosztümök előállításához. A nagyvirágos, vagy több színben tartott minták erősítenek. Ugyancsak a széles csikók és a nagy pettyezé- sek is. Imprimékosztümök céljaira a diszkrét- mintázatú anyagokat alkalmazzák. Olyan el­szórt, kisebbvirágos selymeket, amelyeknél a vi­rágok legföljebb két színben tartottak. A sokféle nyári anyagból a nehezebb esésű kelmék az alkalmasak. Elsősorban a kreppelt felületű klokkéselymek, aztán a vastagszálu marokén, a romén, a ripsz és végül a taft! Látni — különösen a párisi kollekciókban — még mintás satinból és nyakkendőselyemből készült kosztümöket is. De ezeknél többnyire csak a ABRAND Ha nekem párom lenne, ha az én párom lenne, ő lenne az este, én harangszó benne; szerelmünk: dús hangulat s gyermekünk, ha lenne, szent álmodás lenne, de ébrednénk benne... Ha nekem párom lenne, ha az én párom lenne, ő lenne a tavasz, én ibolya benne: szerelmünk: mese-kert s a gyermekünk benne, a meséje lenne. Én mint a költészet, párom mint a költő; szerelmünk: örök-vers, gyermekünk: angyal-dal, hallgatnánk ... égbe száll... és a lelkünk vele. Ha nekem párom lenne, ha az én párom lenne, ő a jóság bennem, én a hűség benne; szerelmünk: áhitat. ... Több gyermek ha lenne, nagy áldást keresne, Isten kegyét lesve, tűnődnénk felette... Én mint a folyó, ő mint a tenger lenne; szerelmünk: jó-törvény, gyermekeink benne — teljesülés lenne. Ö mint a mennybolt, én mint csillag rajta és a mi szerelmünk áldott, igaz fajta. Félek ... jaj, énnekem párom ... békét hozó lányom: hálára tanitó, üdvöt hozó fiam: imára buzdító — talán nem lesz soha. MIRIAM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom