Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-23 / 118. (3967.) szám

1936 május 23, szombat. T>RA<IAlA\\G^ARHlRtiAI| 5 A legfelső közigazgatási bírósághoz fordulnak panasszal pártjaink a kassai magyar nyelvhasználat megszüntetése ügyében Az országos hivatal két és fél év múltán elutasította a magyar városi képviselők fellebbezését Kassa, május 22. (Kassai szerkesztőségünk­től.) Kassa város képviselőtestülete 1933 októ­ber 16-án emlékezetes ülést tartott. Ezen az ülé­sen döntöttek a városiházi nyelvhasználat ügyé­ben és a képviselőtestület 30 szavazattal 19 ellenében jóváhagyta azo­kat az intézkedéseiket, amelyekkel az 1930. évi népszámlálás Kassára vonatkozó eredmé­nye alapján Maxon Milán polgármester meg­szüntette a városházán a kétnyelvű hivata­loskodást és eltörölte a magyar nyelv hasz­nálati jogát. Mint ismeretes ugyanis, az 1930. évi népszámlá­lás Kassán csak 18 százalékos magyar kisebb­séget mutatott ki, a nyelvtörvény alapján vi­szont legalább 20 százalékos kisebbség szüksé­ges ahhoz, hogy a kisebbségi nyelv ügyviteli nyelvként szerepelhessen. Amikor a prágai sta­tisztikai hivatal közzétette a népszámlálási ered­mények Kassára vonatkozó részét, Maxon pol­gármester körrendeletben tiltotta el a városházán a ma­gyar nyelv további használatát, egyedüli nyelvként a szlovákot tette meg s egyúttal el­rendelte a magyarnyelvű uccatáblák levéte­lét is. Ezeket az Intézkedéseket hagyta jóvá a városi képviselőtestület 1933 október 16-iki ülése a magyarság pártjainak Budhner Béla által be­nyújtott javaslatával szemben, amely a kettős nyelvhasználat további fenntartását indítvá­nyozta. Az emlékezetes képviselőtestületi ülés hatá­rozatát dr. Halmi Béla képviselőtestületi tag a ma­gyarság pártjai nevében megfellebbezte az or­szágos hivatalhoz, mivel Maxon polgármester Budhner Bélának a kettős nyelvhasználat további fenntartására vonatkozó javaslatát nem bocsátotta szavazás­ra. Dr. Halmi a városi szabályrendelet 19. sza­kaszának megsértését, hatásköri túllépést és a 122/1920. számú nyelvtörvény rendelkezéseinek be nem tartását látta a polgármester említett ténykedésében és ezzel indokolta fellebbezését is, melyet az 1886. évi XXII. t. c. 25. szakasza alapján nyújtott be. Az országos hivatal csak most, két és félesztendővel a fellebbezés benyúj­tása után foglalkozott az üggyel és dr. Halmi Béla és társainak fellebbezését el­utasította. Az 18.245/11-1934. számú és 1936 április 6-án kelt elutasító végzés hosszabb indokolást tartal­maz, amely többek között azt mondja, hogy az 1926. évi 17. számú kormányrendelet 70. sza­kasza szerint a községi képviselőtestület hatás­körébe tartozik a község tárgyalási nyelvének megállapítása e rendelet keretein belül. Ebből az következik, hogy a községeknek nincs joguk ex lege, saját aka­ratuk szerint és korlátlanul megállapítani a tárgyalási nyelvet, hanem kötelesek a törvé­nyes előírások megszorításait alkalmazni. Ilyen megszorítási intézkedés, melyet köteles szem előtt tartani, már az idézett 70. szakasz­ban is foglaltatik: „ama községekben, amelyeket a legutóbbi népszámlálás adatai szerint az ugyanazon, de nem csehszlovákul beszélő állam­polgárok még 20 százalékban sem laktak, a község ügykezelési nyelve az állam nyelve". •— Ennek következtében a város polgármes­tere a fellebbezők által megtámadott intézkedé­sével csupán a törvényes előírásokkal hozta összhangba az ügyvitelt, — folytatja tovább a terjedelmes indokolás. — Egyáltalán nem sér­tette ezáltal a formai Jogot, nem lépte át hatás­körét és nem sértette meg a nyelvtörvény elő­írásait anyagjogi értelemben. A községi képvise­lőtestület akkor, amikor a polgármester intéz­kedését formálisan helybenhagyta, a nyelvtörvény előírásai szerint, annak szelle­mében ténykedett. Az indokolás szerint Budhner Béla és társainak javaslata törvényellenes vök, mert olyan állapot meg­hagyását célozta, amelynek a törvényben nincsen alapja és amelyet éppen a világos törvényes előírások értelmében meg kellett szüntetni. A polgármester tehát ebben az értelemben sem lértette meg a formális előírásokat. Nagyon figyelemreméltó az indokolás kővet­kező szakasza, amely szerint a fellebbezésnek az alkotmánylevélre hivatkozó további indokai sem állanak meg, mivel az ügy megítélésére a konkrét esetben speciális törvényes előírások állanak rendelkezésre, még pedig az 1920. évi 122. számú nyelvtörvény és ennek 17/1926. sz. végrehajtási utasítása, melyek éppen az alkot­mánytörvény keretében adattak ki és ezért el­utasítandó az a kísérlet, amely Jeruzsálem, május 22. A palesztinai nyugta­lanságok kitörése óta tegnap történt először, hogy az angol csapatok akcióba léptek Jeruzsá­lem uccáin. Az egyik angol gépfegyverőrjáratot az arabok megtámadták és revolvereikkel gyilkos tüzet zúdítottak az angol katonákra, akik termé­szetesen válaszoltak a tüzelésre. Három angol ka­tona súlyosan megsebesült. Az arabok vesztesé­gei ismeretlenek. Később a jeruzsálemi óvárosban rálőttek egy másik katonai járőrre is, amikor az utóbbi fegyverek után kutatott. A golyóváltásban az egyik arab súlyosan megsebesült. Az arab tün­tetők figyelmeztetésére az angolok négy bomba­vető repülőgépet küldtek a városba s a gépek egy óra hosszat keringtek Jeruzsálem fölött. Beregszász, május 22. (Saját tudósítónktól.) A M-ajsarylk-térein lévő ugyne-vez-ebt „Bazárso­ron", mely a város tulajdonát képezi, tegnap deliben tizenkét órakor az egyik kereskedő üz- íletének padlásán eddig meig nem állapított okokból tűz keletkezett. A hirtelen támadt szél­ben a lángok gyorsan terjedtek s csakhamar mintegy nyolc üzlet fölött égett a tető. A tűzoltóság idejében a helyszínre érkezett, de kellő felszerelés hiányában a tűzoltók munkája meddőnek bizonyult s attól kellett tartani, hogy a tűz átcsap a „Bazársor" szomszédságában lévő épületekre. A járási főnök a katonaság segítségét kérte s telefonon hívta segítségül a munkácsi, a nagyszőlős! és a tiszaujlaiki tűz­oltóságot is. A pusztító elemmel szemben azon­ban a katonaság is tehetetlennek bizonyult s munkájukat nagyban megnehezítette az a kő­különbségeit kíván alkotni a nemzetiségi és nyelvi kisebbségek között, miután ez nincsen összhangban az 1926. évi 17. számú kormányrendelet 14. szakaszával. Értesülésünk szerint a magyarság kassai vá­rosházi pártjai nem nyugszanak bele a pozsonyi országos hivatal elutasító határozatába, hanem megfellebbezik azt a legfelsőbb közigazgatási bír rósághoz. Az arabok tegnap megtámadtak egy zsidók­kal telt autóbuszt Tiz lövést adtak le az autóra és két zsidót megsebesítettek. Palesztina lakossága ma másfél millió. Ebből körülbelül 1,100.000 az arab, míg a többi zsidó és egyéb bevándorlóit. A zsidók létszáma rohamo­san na Palesztinában. Míg ötven év előtt alig, 12.000 zsidó élt a mai Palesztinában, 1918-ban számuk már 70.000-re emelkedett. 1924-ben 120.000, 1930-ban 175.000, 1934-ben 283.000 és 1936 ele­jén 375.000 zsidó élt Palesztinában. Az utóbbi évek rohamos szaporodását főleg a német emi­gráció okozta. Hitler hatalomrakerülése óta 150.000 zsidó vándorolt a birodalomból Palesztinába. rülmény, hogy a Maearyk-teret sűrű, fojtó füst (töltötte ■ he. így, mire a környékbeli tűzoltóság megérkezett, hat üzlethelyiség már csaknem teljesen a tűz martalékává lett. A tűzoltók és a katonaság megfeszített mun­kájának köszönhető, hogy a tűz továbbterjedé­sét meggátolták s megakadályozták azt, hogy a lángok átcsapjanak Fudhs lőeaerkereskiedö üzletére is. Niéhányórás küzdelem után sikerült a tüizet eloltani. A hatóságok a tűzvész okai­nak földerítésére azonnal szigorú vizsgálatot in­dítottak. Az ügyben eddig két őlrizetbevétel történt. A kár hozzávetőleges becslés szerint meghalad­ja a 800 ezer koronát, melynek csak kis része térüli meg biztosítás né­vén, mert a legtöbb kereskedő üzlete igen kis összegre volt biztosítva s az utóbbi időben több Most valóban takarékoskodunk a tisztogatásnál 1 örvendetes hír ebben a nehéz »időben; a VIM sokkal olcsóbbá 1 “5lett! Minő könnyítés a házban mind a kiadásokat, mind a mun- SIS | kát illetőleg. Mert most valóban kivétel nélkül mindent alaposan rjWff és gyorsan megtisztíthatunk ezzel az alkalmas szerrel, amely a legmélyebb résekből is kiszedi H yjfijp IIJjllJI a piszkot, melyet azután már m ixl' csak egyszerűen le kell öblí­Ijpjjff B§ f W 9 teni. Ez a kitűnő szer yff lH S|| mindent ragyogóvá tesz. Angol katonák közelharca az arab tüntetőkkel Tovább tartanak a jeruzsálemi kilengések Mennyi arab és zsidó él Palesztinában t Óriási tűzvész Beregszászon — két letartóztatással 800 ezer korona kár ■ Gyújtogatás okozta a Bazársor pusztulását? ifeereefcedő a biztosítási dijat sem fizette be. Ér­tesülésünk szerint a legközelebbi képviselőtes­tületi ülésen a városatyák foglalkozol fognak a tűzesettel s a tűzoltóság hiányos fölszerelése miatt több interpelláció fog elhangzani, mert nyilvánvalóvá vált, hogy az eszközök hiá­nya nagyban hozzá.járult ahhoz, hogy a tűz ter­jedését neon sikerült idejében megakadályozni. Kinevezték Jászóvár uj prépostját Kassa, május 22. (Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Dr. Takács Meny­hértnek, a jászói premontrei kanonokrend prépost-prelátusániak halála óta a rend ve­zetését egy belga premontrei szerzetes látta el s ennek megbízottja volt Novotny Alfonz címzetes prelátus. A szentszék most ezt az évekig tartó ideiglenes állapotot megszün­tette és a rend fejévé Ebergényi Antal pre­montrei kanonokot nevezte ki. Az uj jászóvári prépost 1895-ben lglón született. A gimnáziumi tanulmányainak el­végzése után belépett a premontrei rendbe és a kassai premontrei gimnázium tanára lett. Az állámfordulat után Rudnok község plébánosa lett, ahol 1933-ig működött. Ak­kor a jászéi premontrei rend gazdasági igazgatójává nevezték ki és ezt a tisztet töl­tötte be Jászón mostanáig. lljabb egy évvel bősz- szabbitják meg a kormány gazdasági felhatalmazását? Prága, május 22. Ismeretes, hogy a kormány gazdasági fölhatalmazásáról szóló 1935. évi 131. számú törvény ez év junius 30-án hatályát vesz­ti. Értesüléseink szerint a kormány a nemzet­gyűléstől újabb egy évre szóló fölhatalmazást fog kérni. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kormány rövidesen a Ház elé terjeszti. Egyes lapok — igy a Národ — azt írják, hogy junius végéig elintézendő a gabonamono­póliumról szóló „törvény" hatályának meghosz- szabbitása is. Ez téves beállítás, amennyiben az 1934. évi 137. számú kormányrendelet alapján megszervezett Csehszlovák Gabonatársaságot három évre alapították, tehát 1937, vagyis jövő év junius 30-ig. A Gabonatársaság életét tehát nem törvénnyel, hanem újabb rendelettel hosz- szabbithatják meg. Hogy milyen hosszú időre, erről a koalíciós pártok még vitatkoznak Ugyancsak nagy nehézségeket okoz ezzel kap­csolatban az uj gabonaárak megállapítása is. Elfogták a váciuccai ékszer­rablás értelmi szerzőjét Budapest, május 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Emlékezetes, hogy mintegy egy hónappal ezelőtt fényes nappal vakmerő ékszer­rablás történt a budapesti Váci-ucca egyik legfé­nyesebb üzletében. A rendőrség rövid nyomozás után meg is állapította a tetteseket Weiser Sámuel és barátnője, Richter Hildegard személyében. Ezek azonban időközben külföldre menekültek s nem­régiben a budapesti rendőrség rádiós körözése alapján a párisi rendőrség fogta el őket. Kiderült azonban, hogy az ékszerrablás tervét nem a tettesek agyalták ki, hanem azt mástól kapták. Egyhavi nyomozás után most a budapesti rendőrségnek sikerült elfognia a Váci-ucoai emlékezetes ékszerrablás értelmi szerzőjét is. Már a nyomozás elején gyanúba került Szerencsi György volt magántisztviselő, aki azonban állhata­tosan tagadott. Szerencsit időközben más ügyből ki­folyólag egyhavi fogházbüntetésének kitöltésére a Markó-uccai ügyészségi fogházba szállították. 3fa szabadult ki a fogházból, de a detektívek is­mét előállították a főkapitányságra és faggatni kezdték az ékszerrablásra vonatkozólag. Szeren­csi kezdetben ma is tagadott, rövidese.: ? zonban elismerte, hogy ő tervelte ki az ékszerrablást. Eleinte sógornőjére gondolt, mondotta, hogy segít­ségére lehet a terv keresztülvitelénél, de nem tar­totta őt elég elegánsnak. Akkor fordult Weber Samuhoz, akinek elmondta a tervet s Weiser azt jónak is találta. E terv alapján azután Weiser ba­rátnőjével végrehajtotta a rablást. A rablás ideje alatt Szerencsi az ék>y.E/iizlet ki­rakata előtt állt lesben, nehogy valaki megza- varja a rablókat. Szerencsit vallomása után letartóztatták, egyben rádiógram utján közölték a letartóztatást a párisi rendőrséggel is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom