Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-10 / 108. (3957.) szám
1936 május 10, vasárnap, ^RScgJV^Ao^^Hfgtiat 5 rr* ••< r »a 'ém 't /Ml /■ »/ v ltzenot evte ítélték Ülte Kunos Jenőt, a kémkedéssel vádolt magyar őrnagyot Pirchan Fridotin és Cseszkó Péter iejenkint űz évet, Varga István két évet, Csömör György félévet kapott - Az ügyész és valamennyi vádlott fellebbezett Anyák napi& van ina; Nem hivalkodó napi eseményt jelent •ez, nem szenzációt egy anya életéből, amiről a primadonnák és sztárok korában gyakran hallhattunk. Nem adnak színes beszámolót arról, hogy a tündöklő báli mamák milyen ruhákkal hódítottak, nem Írnak intim értesítést arról, hogy valamelyik szóiké vagy ba;ma színésznőnek kislánya született, hogy melyik híres-szép anya milyen ruhákat vásárolt a legelőkelőbb divatcégnél 'maga, vagy gyermeke számára ... Az anyák napja igen mesz- sze esik az „anyák“ hangos, vásári, ízléstelen ünneplésétől. Ez a nap az anya anyagi világon túl tündöklő eszményéről szól: nem egy ismerős híres anyáról, hanem minden anyáról, az ismeretlen Anyákról, akik annyira nagyon ismerősek mindannyiunk számára. Ez az ünnep a névtelenség szegénységével emlékezik meg az anyák örök életéről, mint ahogy az ismeretlen katona sir ja a világháborúban elesettek örök-szomorú halálát rajzolja föl szemünk előtt. Az édesanyák a béke és háború ismeretlen dicső katonái, akik kifogyhatatlan erővel ápolják a jóságot és szépséget. — Az emberi társadalom berendezése a férfiakon épül föl látszólag. A patriarchális rendszer érvényesült az emberi történelem folyamán. Mert a férfi a fizikai erőt képviseli, a külső világ képét. De a nő ereje olyan rejtett, titokzatos, mint az atomok irdatlan, fölséges energiája, amit nem tudunk ugyan felbontani, de létezésük benne van minden, egyes pillanatban és belső erejük nélkül széthullana az élet. — A férfiak látszólagos, testi uralma mögött az anya és nő örökérvényű tulajdonai belülről, a lélekből hatnak: építenek és mérsékelnek, enyhítik, óvják a külső erők végzetes mozgását és ingadozását. Az anya ereje nem szárnyalható túl s ha ideális érvényesülésre sokszor alul is marad a durva világ karcaiban, ez nem az erő kisebb mivoltát jelenti, hanem másságát. Az anya eleme a család, az otthon. A mai kor visszás helyzete — a kényszerű emancipáció — a kenyérkereset viszontagságos feladatai elé állítja a nőt is és ezzel azt a látszatot kelti, mintha a nőnek épp olyan természetű erőkre lenne szüksége, mint a férfinak, ha meg akarja állni helyét az életben. De ez a „férfiasodás“ a nő életében természetellenes. Mert az anya csodálatos ereje nem a kíméletlen, szabálytalan, egyenlőtlen, gyilkos-gyáva, élet-halálra menő irigy-kapzsi párviadalokban fitogtatja erejét. Az anya ereje: a szeretet, a jóság, amely csöndes, türelmes, tűrő és kitartó, — nem ég el harcias főUobbanásokban, nem a győzelem vad kikiáltására törekszik, az ellenség letiprására, nem az erők összemérésében leli örömét és kielégülését; az anyai szeretet nem az erő fölényes bizonyítására törekszik, hanem a segítésre, a közösségre, megértésre, a meleg közelségre és gyöngédségre, — ami nem gyön- geséget jelent, hanem legtöbbször mindent fölülmúló erőt! Az anya szeretete szerény és önfeláldozó, nem csap lármát, nem csinál ön magának reklámot. S ha mostanában kirakatokban, plakátokon, újságokban és mozikban az anya nevével annyiszor találkoztunk, ez vem azt jelenti, mintha az anyák kérkedve hívnák föl a világ figyelmét. A reklám jelen esetben valóban a legtisztességesebb versengés, mert az anyáknak szóló hála- és szeretet- ajándékok vásárlására hívja föl az embereket. De az édesanya semmitől se teszi függővé szeretőiét, nem tart igényt, ünneplésre — csak szeretettnek érvényét kívánja: azok boldogságát, akiket szeret. És a szeretet viszonzását várja titkon, szerényen, de forrón ... (b. i.) — KÉT EGYESÜLETET MEGSZÜNTETTEK KÁRPÁTALJÁN. Beregszászi tudósítónk jelenti: Az ungvári országos hivatal megszüntette a kőrösmezői Nagyija hadirokkant és á rahói Pravoszláv Testvériség egyesületek működését, miután a két egyesület nem fejtett ki semmiféle tevékenységet. Pozsony* május 9. (Pozsonyi szerkesztősegünk telefonjelentése.) Mía délelőtt 11 órakor hirdette ki a pozsonyi kerületi bíróság Salásek- tanácsa ítéletét a kémkedéssel vádolt vitéz Öllé Kunos Jenő magyar tüzérőmagy és nyolc társa bűnügyében. A tárgyalás április 22-én, tehát tizenhét nappal ezelőtt kezdődött meq a kerületi bíróságon s azóta a nyilvánosság kizárásával folyt. Az itéletkihirdetés nyilvános volt és azon az újságírókon kívül nagyszámú érdeklődő, főleg ügyvédek jelentek meg. Tizenegy óra előtt hozták autón az öt vádlottat a kecskeuccai fegyházból a bírósági palotába, amelynek esküdtbirósági termében folyt a tárgyalás. Négy vádlott szabadlábon van. A tárgyalás elnöke Salásek volt, szavazóbirák: dr. Necid és dr. Talcsik. Dr. Kmet és dr. Novák a vádhatóságot képviselték. Dr. Prónay Aladár és dr. Neumann Tibor a fővádlottat, Pirchan Fridolint és Gálffy Istvánt dr. Weichherz Zoltán Gyula, Cseszkó Pétert dr. Simkovics Sándor, Csömör Györgyöt, Valocsai Aladárt és Valocsai Józsefet dr. Szilárd Marcell, Varga Istvánt dr. Klenkó, Pálfi Alajost dr. Kerekes Miklós ügyvéd védte, Háber Eerdinánd és Slo- bodka pedig tolmácsokként szerepeltek. Jelen volt azonkívül két katonai szakértő is: egy alezredes és egy őrnagy. Tizenegy óra után öt perccel jelent meg a bíróság a teremben és a köztársaság nevében kezdetét vette az ítélet kihirdetése. Oilllié Kunos Jieinő 41 évies maigy’ainóiri&ziágfi tíiaéirönruagyot, Birohan Fridoliin pozsonyi szerelőt, Csesziko Péter vlléislházai gazdálkodót az át éleit szerint bűnösnek találtaik a kőzrtáneiaeiág védelmiéről szóló törvény 6. paragrafusa 'alapján történt katonai árulás bűntettében és ng-yianeizien törvény 2. paragrafusa alapján a köztársaság elleni üzelmek miatt és ezért Öllé Kunos Jenőt 15 évi fegyházbüntetésre Ítélték, Pirchan Fridolin és Cseszkó Péter pedig fejenként tízévi fegyházat kapott. Varga István pozsonyi cipészt és Csömör György magyboclaikii gazdáit köztársaság elleni íizéilmeík előkészítéséiben mondották ki bűnösnek és ezért Bukarest, május 9. Sztojadínovics jugoszláv miniszterelnök a bukaresti Universul belgrádi munkatársának interjút adott, amelyben iontos felvilágosítást nyújt a belgrádi kisantant-koníerencia egyes problémáival kapcsolatban. Mindenekelőtt megállapította, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia között nincs ellentét. A közép-és keleteurópai szövetséges hatalmak nemzetközi politikája állandóan hii volt a népszövetség alapelveihez és a jövőben is liü maradt. Elvitathatatlan azonban hogy a legújabb események bebizonyították, hogy a népszövetség egyedül nem elég erős. Ez a megállapítás arra kénvszeritette a kisantant és a balkán-antant öt államát, hogy még szorosabban szövetkezzék és a népszövetségbe vetett bizalom mellett másként is gondoskodjék biztonságáról. A balkánantant és a kisantant szorosan szövetkezve marad és érdekeit kellő eréllye! tudja védeni. Sztojadinovics ezután foglalkozott a jugoszláv külkereskedelem problémáival és az ezzel kapcsolatban elterjedt hírekkel. Jugoszlávia legjobb piaca Olaszország és Németország volt. A szankciók köBeregszász, május 9. (Saját tudósítónktól.) Kárpátalja idegenforgalmáról érdekes adatokat közöl a statisztikai hivatal legújabb jelentésében. Az elmúlt esztendőben 73.030 idegen ke- j reste föl Kárpátalját, köztük 8779 külföldi, akik {közül 4720 magyarországi, Varga Istvánt kétévi fegyházbüntetésre, Csömör Györgyöt pedig félévi börtönbüntetésre ítélték. Gáillfify István nywgiailimatZ'Oit/t pozsonyi vásár- mendiört. Pálfi Alajos pozsonyi magán tiiszü viselőt, VaJioctsai Aladárt és Valocsai Józsefet, akinek 'turiomúsia volt a kémkedésről, a kötelező föiljelemltés elmúlásztesáinak bűn cselekm ényében imioaiidotitia ki bűnösnek a bíróság és Gálfíyt kílenchónapi börtönre, Valocsai Aladárt és Valocsai Józsefet fejenként nyolc- hónapi börtönre, Pálfi Alajost pedig hathónapi börtönre ítélte. Ezzel szemben Csömör Györgyöt felmentették a katonai árulás vádja alól. Mindéin elítéltnek kimondották a (polgári jog öt évi elveszítéséit és a választójog fórom évűié valló felfüggesztését. Öllé Kunos Jenőit büntetése kitöltése utóin örökre kitltntitálk a köztársaság területéről. Valaimjeonyi vádlottat elmarasztalták a bűnügyi költségek viselésében, de Cseszkó Péteren káváit, aki vagyonos ember, megállapították a ‘behajthatatlanságot. A vizsgálati fogságot va’iaimeimiyiölenek beszámították. Öllé Kunos Jenő 1935 julius 26. óiba van vizsgálati fogságban és a többi vádlott is körű líbélöl ebiben az időben került vizsgálati fog- ságiba. Az indokolás szerint, amelyet Salásek tanácselnök olvasott fel, az első öt vádlottnál bebizonyitottnak vették, hogy az úgynevezett „felszabadító hadsereg” tagjai voltak, mely hadseregnek az lett volna a célja, lrogy Szlovenszkót elszakítsa a köztársaságtól. A többi vádlottnál önigazolást nyert, hogy tudtak erről és nem jelentették a hatóságoknak. Cseszkónak négy darab csehszlovák útlevele volt és gyakran utazott Bécsibe, jóllehet németül sem tudott. Megállapították, hogy 10.000 koronát kapott magyar katonatisztektől a „felszabadító hadsereg*' céljaira. Öllé Kunos Jenő, mint a győri hírszerző osztály tagja, 1928 óta folytatott Becsen keresztül agitációt, hogy Szlovenszkót elvetkeztében Jugoszlávia Olaszországba irányuló kivitel© tetemesen csökkent és a kárt senki sem pótolja. Érthető, hogy Jugoszlávia nem akarta elveszteni másik nagy piacát, Németországot. Bel- grádnak 450 millió dináros befagyott követelése van a birodalomban s Németország csak áruval fizetheti vissza ezt az összeget. Ezért került sor a német-jugoszláv kereskedelmi viszony aktiválására, ami azonban nem jelent politikai közeledést. A jugoszláv kormányt nem lehet azzal gyanúsítani, hogy németbarát politikát követ, ha meg akarja menteni pénzét. A jugoszláv kormány kötelességét teljesíti, ha a német márkát áruvá változtatja. Az erős Jugoszlávia megmaradása a szövetségesek érdeke is és ezért gazdaságilag sem szabad gyöngíteni az államot. A jugoszláv kormány a németországi követelések megmentésével Jugoszláviát meg akarta menteni a gazdasági leromlástól. A gazdasági viszonyt nem szabad összetéveszteni a politikai jóviszonnyal. Jugoszlávia és Franciaország között például alig van gazdasági kapcsolat és a politikai viszony mégis a lehető legszorosabb. 1117 németországi, 935 lengyelországi, 914 romániai. A legtöbb idegen a rahói járást kereste föl, számszerűit 18.728. Munkácsnak 12.429 idegen látogatója volt. mig Kárpátalja fővárosának csak 11.126. A külföldi látogatók száma szintén a lahói járásban volt a szakítsák Csehszlovákiától. 1935 márciusában Nemlaha Gézának, a vád koronatanújának ajánlatot tett, hogy lépjen be a „felszabadító hadseregbe" és kémkedést folytasson a köztársaságban, ezenkívül Bajusz Kálmánt is kémkedésre akarta rávenni, akit imár egyszer kiéimkedés miatt él is ítéltek. Pirchan Fridolin és Cseszkó Péter Kelecsényi győri őrnaggyal tartottak fenn érintkezést, úgyszintén Siklósi Lajos is, aki megszökött. A bíróság súlyosbító körülménynek vette, hogy a vádlottak rendkívül komoly külpolitikai helyzetben követték el a tettet. Novák államügyész a büntetések alacsony kiszabása és Csomornak a katonai árulás alól való felmentése miatt fellebbezést jelentett be. A védők is valamennyien fellebbeztek, úgy a bűnösség megállapítása, mint a büntetések magassága miatt. A vádlottak csatlakoztak a védők inditványához. Dr. Szilárd Marcell ügyvéd Csömör szabadlábrahelyezését kérte, mivel házát elárverezték és özvegyember létére kiskorú gyermekekről kell gondoskodnia. Klenkó ügyvéd Varga István szabadlábrahelyezését kérte, mivel ez öt gyermek atyja. Az államügyész tiltakozott a szabadi ábrahelyezés ellen azzal, hogy Varga büntetése magas és igy szökéstől lehet tartani, Csömör ügyében pedig fellebbezést adott be s várható, hogy a felsőbíróság büntetést fog kiróni. A bíróság végül rövid tanácskozás után elutasította a szabadlábrahelyezési kérelmet. Dr. Szilárd Marcell az elutasítás ellen felfolyamodással élt, Klenkó ügyvéd ellenben azt tudomásul vette. Az itéletkihirdetés, amelyet valamennyi vádlott nyugodtan hallgatott végig, 12 órakor ért véget s akkor a vádlottakat visszavezették a Kecske-uccai fogházba. Ez alkalommal letartóztatásba helyezték Pálfi Alajost is. A két Valocsai továbbra Is szabadlábon marad. legnagyobb, ezt követi Ungvár, azután Munkács. Az idegenek 311.162 éjszakát töltöttek Kárpátalján, amelyből 79.016 jut a rahói járásra, 62.952 Beregszászra, 39.549 Munkácsra. A szállodák és fürdőszállók száma Kárpátalján 153, amelyekben összesen 1417 ágy van, ebből Munkácsra jut 196, Rahóra 175. A sor lécsővel folytatódik és Ungvár csak Técső után következik. — Panzió és szanatórium 5 van Kárpátalján összesen 156 ággyal. A turista éjjeli szállók száma 42, amelyekben 998 ágy van. Fürdő- és üdülőhely 5 van s ezeknek az elmúlt évben 8721 látogatója -^ólt, köztük 1248 külföldi. — Kárpátaljára a csehszlovákiai idegenforgalomnak csupán 2.01 százaléka jut, a fürdővendégeknek pedig 1.4 százaléka. Influenza, spanyoljárvány, torok- gyulladás, az orr és garat elnyálká- sodása, a mandolák megbetegedése, valamint izületi bajok, vagy tüdő- csúcshurut esetén gondoskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József” keserüviz használata által gyakran és alaposan kitisztittas- sanak. Közkórházak főorvosai megállapították, hogy a Ferenc József viz lázzal járó fertőző betegségeknél is nagy szolgálatot tesz a szenvedő emberiségnek. Magyarok nyerték a római plakátverseny nagydiját R ó m a, május 9. A Rómában tartott nemzetközi idegenforgalmi kongresszussal kapcsolatban tartott nemzetközi plakátverseny első nagydiját, egy két és fél kilós művészi szinaranyscrlcgct, amelyet még Fuad király ajánlott fel, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal nyerte. A jugoszláv miniszterelnök Berlin és Belgrádi igazi viszonyáról ,.A gazdasági iá viszony még nem politikai közeledés" Teljes összhang a kisantantban Külföldiek közül magyarok látogatják legtöbben Kárpátalját A köztársaság idegenforgalmának két százaléka esik Kárpátaljára
