Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-19 / 115. (3964.) szám

936 május 19, kedd. 11 ^kOJGAIDASAO C > világválság következménye: Középeurópában csökkent a kivitel és a behozatal 'rága, május 18. A világ gaiz'da&áigi válsága i öeafcöiniözitie az egyes álilaimokait, hogy a (ké­sedelmi imérijegieit Ikiegyiemsuilyioizzálk. Ez pie- odarveizjetott, hogy uigy a kivitel, imiint a ibe- aitall jelentékenyen csökkent. A (kteépeiuTÓ- államolk küJlkeiresIkedelmiéfeetn Németoinszáig lett Cselhealoválkia jellemtös iheilyiein áll. A feg- blb sitaitieizitikaá adaitok a kivitel és a hehoza- alakailllásámak a következő képét imitaitijiálk: llas'zeneziág Ciselhszlaváikdiábó'] jelenieig szálik- lietémek 1.4 százalékát fedezi, ami megfelel ak a meirunyiséigmek, amelyet Olaszország az 9—34-iiig tartó dekonjunktúrában Csieh&zilo- ;iálbó'l importáilt. Németországból visizomit kségletéimeik 13.7 százalékát fedezi és ez a lozatal emelkedő teindenciiáju. Az GLaiszoir- gibóil Cs'éhisizliovákiáiba irányuló ikiiváltéi évi át- a emeilfcedő iteodencidt mutat. Izaz Olaszország többet exportál Csehszlo- ákiába, mint amennyit Csehszlovákiából im- lortál. gyamomziáig Csehszlovákiából az 1929—35. Iklben a teljes magyar behozatalnak 12.5 szá­lkát vette át. iz egész idő alatt ez a magyar behozatal sokk enő irányzatot mutatott és mig 1929- ►en még 21.5 százalék volt, addig 1935-ben lagyarország a teljes behozatali szükséglet- iőíI Csehszlovákiában már csak 4.8 százalékot edezett. Magyarország Németországból 20.9 zázalókos behozatalt eszközölt ugyanebben íz időben és az emelkedő irányzatot mutatott. 935-ben Magyarország többet importált Né- netországból, mint az előző években. Magyar- országnak Csehszlovákiába való kivitele eb­ien a periódusban a magyar összkivitelnek 1.7 százalékát tette ki évente és ez a kereske- lelmi kapcsolat erősen csökkenő tendenciájú mit. Mig 1929-ben Magyarország Csehszlová­kiába 16.4 százalékot exportált, addig 1935- ►en a Csehszlovákiába irányuló magyar ex- >ort a teljes magyar kivitelnek már csak 4.5 százalékát tette ki. ikal jobb a Németországgal való íkeiiieslkedell- kaipc&olat, mert Magyarország Németoirezág- aiz utóibbi két évben az előző periódussal ösz- vetive 100 százalékkal exipoirtáilt többet. Auszitiria Csehszlioválkiiáiból 1929—35-ág az osztrák ösiszbebozaitáln'ak 15.5 százalékát fedez­te csökkenő irányizalt mellett. Ugyanez áll Ausztriának Csehszlovákiába irányuló kivitieilé- tnö'l, amely ezekben az években fokozatosan csökkent. Az osztrák-német viszonylatban 1935 óta a két állam kereskedelme megélénkült. Igen érdekes képet nyújt a csehszlovák-jugo- szláv, illetőleg a csehszlovák-román kereske­delem. Jugoszlávia Csehszlovákiából teljes behozatali szükségletének 15.2 százalékát fe­dezte. 1932-ben erős visszaesés történt, amely 1934 és 1935-ben folytatódott. 1935 végén azonban Jugoszláviának Csehszlovákiából való behozatala egy keveset emelkedni kez­dett. Ezzel szemben Jugoszlávia Németország­ból összes behozatali szükségletének 16.2 szá­zalékát fedezte. 1935-ben emelkedni kezdett Jugoszláviában a német behozatal és azóta erősen fejlődik. Jugoszlávia Csehszlovákiába teljes exportjának 11.1 százalékát irányította. Hosszas ingadozás után ezen a téren is javult a helyzet. , Románia 12.1 százalékot importált Csehszlo­vákiából. Az irányzat kimondottan csökkenő volt. Ugyanekkor Németországból 22.6 száza­lékot importált Románia. Romániának Cseh­szlovákiába irányuló kivitele 6.2 százalékot tett ki átlag. 1934 óta a kivitel csökkenő ten­denciájú. Ugyanez áll a romám-német árucserére. Gö rög - ■ország ifeljee behozatali saíükságHiefémelk 3.8 szá­zalékát fedezte Csehszlovákiáiban. A Német­országból behozott áruk 12.2 százalékot tetteik ki. Az irányzat emelkedő. Görögország Cseh­szlovákiában teljes kiviteiliómeík 2.1 százalékát helyezte el. 1935 óíta eraeUfcedőben van a görög kivitelnek Németországba irányuló része. Lengyelország teljes behozatali szükségleté­nek 5.6 százalékát fedezte Csehszlovákiáiban. Bz a részesedés 1929-töl 1935-iig állandó csökke­nést mutat. Lengyelországnak Németországból való behozatala 20.6 százalékát teszi ki a teljes lengyel 'behozatalnak. Viszont a lengyel kivitel­ből 7.3 százalék esett Csehszlovákiára, emelke­dő irányzat meíllieitt. Ugyanebben az időben a Németországba irányuló lengyel kivitel 19.8 százalékot tett ki és ez az' irányzat csökkenő­ben van. (A Gabonatársaság megállapította a gabona- ételi árakat.) Egyes lapjelentések szerint a bonatársaság már megállapította a gabona uj '■ételi árait. A 20 métermázsánál nagyobb szál­asoknál a búzánál métermázsánként 15, a rozs- . 12, a zab- és árpánál 8 korona lesz levonásba sva. Ez az árkülönbözet azonban sem a keres­letemben, sem a kiskereskedelemben nem fog ejezésre jutni, úgyhogy a liszt és a kenyér i nem lesz drágább az eddiginél. (Najman miniszter a szövetkezetek ellen.) A shszlovákiai kereskedelmi grémiumok szövet­je negyvenéves fennállásának jubileumát >st ünnepelte meg. A Prágában tartott ünnepi lsen Najman kereskedelemügyi miniszter is szólalt és többek között a következőket mon- tta: A kereskedők ma nemcsak a fogyasztási j ^vetkezetek mint olyanok ellen küzdenek, ha- m azt követelik, hogy a fogyasztási szövet- zetekre az adóelőirá/sokat éipugy terjesszék ki, nit a magánkereskedőkre. A miniszter méltat- a szövetség nagy .teljesítményeit. Hangoztat- , hogy az önkéntes szövetségnek kötefező ervezetté való átalakítása simán fog menni és jelentette azt a törvényjavaslatot, amely en- ;k a szervezetnek létesítésével foglalkozni fog. (A prágai devizapiacon) Amszterdam 0.50, íenos Aires 1, Zürich 0 50, Lisszabon és íris 0.125, London 0.20, Montreal 0.025, ewyork 0.035 koronával javult. Rio de Ja- riro 1 koronával gyöngült. (Szeptember végéig meghosszahhitják az ál- i t8zindikátusi szerződést.) Az állatszindikátus í :erdán tart plenáris ülést. A tárgyalások fő­műjét a behozatali kontingensek kérdése ké- ezi. Mint ismeretes, a szindikátusi szerződés mius végén lejár s ezért valószínű, hogy ezt a lostani formájában szeptember végéig meghosz- jabbitják. Ugyanis ekkorára várható az uj szin- ikátusi szerződés egyes pontjainak részletes le- irgyalása. (A beregszászkörnyéki szöllőtermő vidék kiter- idése.) Beregszászi tudósítónk jelenti: A bereg- :ászi járásban 3280 hold a szöllőtermő vidék, eregszász határában 1336, Nagymuzsalyban 617, énében 290 Kovásten 32. Borzsován 59, Nagy- eregen 72, Beregulfalun 33. Beregsomban 118, fezőkaszonyban 333. Beregdódán 43, Nagvbégány- an Hl, Beregardón 144, Kígyóson 34 és Zápszony- an 67 hold van szöllővel betelepítve. (Jelentések az európai gazdasági javulásról.) A Daily Telegraph ismerteti az angol ipari konjunktúra kedvező tüneteit. A szankciók ál­tal sújtott szénbányászat 'kivételével minden termelési ágban erős javulás észlelhető. A vas­utak forgalma gyors ütemben emelkedik, a ne­hézipari termelés pedig hónapról-hónapra újabb rekordot ér el. — Egy másik jelentés szerint Lengyelországban is megkezdődött az általános gazdasági megerősödés. A nehézipar mellett hosszú évek óta most mutatkozik ismét fellen­dülés a fatermelés és az építőipar terén. A kül­kereskedelem aktivitása növekedőben van és a mezőgazdasági termékek árszintje emelkedik. (Emelkedik az amerikai részvenyjövede­lj lem.) Newyorkiból jelentik: Az amerikai részvénytársaságok által osztalék cimen ki­fizetett összegek a március havi 225.5 millió dollárról idényszerü okokból áprilisban 172.6 millióra estek vissza, de a múlt év április havával szemben még igy is 33.2 millió emel­kedés mutatkozik. A folyó év első négy hónap­jában az amerikai részvénytársaságok össze­sen 953.5 millió dollár osztalékot fizettek ki. A:z 1985 év hasonló időszakában 798 millió dollár volt a kifizetett osztalékok összege. (Az egész világon emekednek az államadóssá­gok,) Londonból jelentik: Világszerte erősen nö­vekednek az államadósságok. Franciaország adósságát a múlt év végén 360 milliárd frankra becsülték és évről-évre átlag 19 milliárddal nőtt. | Északamerika adóssága a múlt év végén 30.6 mil- | liárd dollár volt, mig ez az adósság 1920-ban I csak 16 milliárd dollár volt. A további emelkedés feltartóztathatatlannak látszik, mert évek óta az a helyzet, hogy az állami bevételek a kiadásoknak a felét sem érik el. Angliában a világháború előtti 657 millió fonttal ma 7.8 milliárd font köz­adósság áll szemben. Hollandia államadóssága 3.4 milliárd forint, Svájc meghaladja a 2 milliárd svájci frankot. Japáné 10 milliárd yen, Magyar- ország államadóssága 1.90 milliárd pengő, ebből 1.03 milliárd pengő hosszúlejáratú kötvényadós­ság. (Az államközi kliringek állása május 15-én.) , Az államközi kliringben május 15-én a csehszlo- ■ vák aktív szaldó a következő volt: Bulgária 5.2, j Jugoszlávia 133.8, Románia 100.9, Görögország • A számla 46.4, Törökország 76.9 millió cseh­• szlovák korona, Németország 27.8 millió máika és Olaszország 28.5 millió líra. „ (Kárpátalján legmagasabbak a pótadók.) Bereg­szászi tudósítónk írja: Érdekes adatokat tartal­maz a csehszlovákiai adóztatásról a pénzügymi­nisztérium most megjelent statisztikai kimutatása. 1033-ban a kivetett adó összege 362,993216 ko­rona volt. Ebből az összegből 228,661.390 korona, vagyis 63 százalék Csehországra esett, 78,133.251 korona (21 százalék) Morvaországra, 51,514.187 korona Szlovenszkóra és 4,684.295 korona (1.3 százalék) Kárpátaljára. Az országos, járási és községi pótadók átlaga 898 százalék, de Kárpát­alján 441 százalék. Pótadókban a köztársaság egész területén 1.444,651.231 koronát vetettek ki, Kárpátaljára ebből 20,653.2121 korona jut. Kárpát­alján a legtöbb pótadót a házbéradó után fizetik, 1,818.561 koronát, 'a házosztályadó után 731.430, az általános kereseti adó után 632.602, a földadó után 202.501, a különös keresti adó után pedig 273.709 koronát. (Csökkent a magyar—román árucserelor- galom.) Bukarestből jelentik: A magyar- román árucseroforgalom szabályozása óta a két ország között feltűnően hanyatlik a for­galom. Vonatkozik ez olyan cikkeikre, ame­lyeknél az uj egyezmény nemes valutát álla­pított meg. Feltűnően kevesebb ff>etróleuimot importál Magyarország, aminek az a magya­rázata, hogy a megállapodásból teljesen ki­küszöbölték a lejt, amely régebben a fizeté­sek túlnyomó résziét alkotta. (Miniszteri rendelet a kábitószerkereskedelem ellen.) A belügyminisztérium a napokban az alárendelt hivatalokhoz körlevelet bocsátott ki a kábitóméregkereskedelem üldözésére vonatkozó­lag. A minisztérium elrendelte, hogy a hatósá­gok minden egyes esetet kötelesek jelenteni a kábitómérgekkel való kereskedelem üldözésére a rendőrigazgatóságok mellett fölállított köz­pontnak és az egészségügyi minisztériumnak. A büntető följelentésekben pontosan le kell írni a kábítószer külső csomagolását, hogy a hatósá­gok annál könnyebben kinyomozhassák a kábí­tószer eredetét. (Konjunktúra az angol acéliparban.) London­ból jelentik: Az angol acélgyártás 901.500 tonná­val áprilisban újabb rekordmagasságot ért el. Ez a mennyiség 11.400 tonnával meghaladja a márciusi rekorderedményt. A múlt év áprilisá­val összehasonlítva a termelés 182.800 tonnával, vagyis több mint 22.5 százalékkal emelkedett. A folyó;-év elő hónapjában a termelt acél mennyi­sége 3,821.800 tonna volt, ami a múlt év hasonló időszakához viszonyítva több mint 20 százalékos emelkedésnek felel meg. A nyersvastermelés a március havi rekordmennyiségről áprilisban visz- szaesett. A folyó év első négy hónapjában An­glia összesen 2 443.600 tonna nyersvasat termelt, ami 103.500 tonnával több a múlt év hasonló idő­szakában termelt mennyiségnél. ÉRTÉKTŐZSDE Prága gyönge Prága, május 18. (Pragoradio.) A hét ele­jei nyitás a gyengülés jegyében folyt le. Vásárlási kedv ailig mutatkozott és ami áru a piacra került, résziben a spekulációtól eredt. Alpine 12, Berg és Hűtlen és Brosche 50, Cseh Uereskedetmi 55^ Cseh-Morva 40, Kar- borundum 9, Kolini Szesz 100, Kosmonos 5, Köinigshofi Cement 25, Schönpriesener 6, Kfizík 5, Malmok 5, Brüxi Szén 14, OUeschaui 12, Podoli Cement és Poldi 10, Prágai Vas 30, Rakó 15, Ringhoiffer 20, Selllier 25, Nord- bahn 200, régi Nordbahn bonok 60, uj bonok 70, Északoséit Szén 20, Schoeller 50, Cseh­szlovák Solo 20, Aussigi Vegyi 15, Aussdgi Finomító 10, Walter 27, Nyugatcseih Kaolin 25, Skoda 12 koronával gyengült. A beruhá­zási piacon üzlet'telenség mellett nem volt változás. Az exotakuliszban Magnezit 17.50, Cseh Fegyver 10 koronával gyöngült. Az osztrák C. C. járadék 5 fillérrel javult. A bankpiacon gyengülő volt az irányzat. A ima- gánlambardtételek változatlanok. BUDAPEST BARÁTSÁGOS. Budapest, május 18. Kedvező külföldi tőzsde- jelentésekre barátságos volt az alapirányzat. A belföldi gazdasági hírek is kedvezően hatottak és a piac legtöbb kategóriája élénk forgalom mellett javulást mutatott. Az érdeklődés elő­terében szénértékek, Salgó és Bauxit állottak. A vasipar részvényeit ma nem vették figyelem­be. A vásárlási érdeklődés zárlatig tartott és a zárlat a szilárd irányzat jegyében folyt le. A be­ruházási piac szintén barátságos volt. BÉCS NEM EGYSÉGES. Becs, május 18. A kuliszban kis üzlet mellett az irányzat nem volt egységes. Néhány érték­papír javult, úgyhogy zárlat előtt az előnyben részesített papírok jegyzése magasabb volt a multhetinél. A korlátban csehszlovák érték­papírok gyengültek. Osztrák és magyar rész­vények alig változtak. A beruházási piac irány­zata nyugodt volt és inkább barátságos. BÉRŰN TARTOTT. •Berlin, május 18. A mai üzlet a tartózkodás jegyében folyt le, de az irányzat inkább szi­lárd volt. Nagyobb érdeklődés mutatkozott ipa­ri kötvények iránt. A 'külföldi járadékok piaca szilárd volt. A pénzpiac változatlan. Javulások helyenként 1 százalékot tettek ki. Árutőzsde Csöndes a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, május 18. A mai terménytőzsdén nytt-< godt irányzat mellett a következő árakat je­gyezték: 79 kg-os kemény búza 169—178, 70 kg-os félke­mény búza 167—176, 79 kg-os lágy búza 164—173, 70 kg-os rozs 130—138, 60 kg-os árpa 114.50— 122.50, 68 kg-os malátaáxpa 180.50—139.50, 50 kg- os zab 123.50—131.50, szlovenszkói morzsolt tenge­ri érseku j vári paritásban: sárga nagy szemű göm­bölyű 122—130, kisszemü florentin 124—132, cin- quantino és pignoletto 137—145, sárga és fehér ló- fogu, valamint fehér gömbölyű 117—125, kül­földi tengeri franko vagon Pozsony—Komárom: ó és szárított nagyszemü 129, besszarábiai kis­szemü 131, cinquantino 144, szabadkeresk. árak: ab uszály Pozsony—Komárom: jugoszláv ó és szárított 59—60, román: ó és szárított 50—51, besszarábiai ó: 53—54, cinquantino: jugoszláv ó 74—75, román ó 60—66, kukorica elvámolva és megadóztatva ab Pozsony—Komárom: dunai ó és szárított 123—124, román köles ab uszály Pozsony—Ko­márom 76—78, Viktorla-borsó 130—135, román takarmányborsó elvámolva 103—104, zöldborsó 115—120, kék mák 560—580, biborheremag 200— 250, eckendorfi takarmányrépa 600—700, mammut takarmányrépa 500—600, vörös lóhere plomb. 850— 950, vörös lóhere natúr 500—600, lucerna natúr 500 600, lucerna plomb. 850—900, ispargéta 150—170, buza-sütőliszt 280—320, búzadara 260—270, búza­liszt 0HH és OH 250—260, búzaliszt 0. 245—255, bú­zaliszt 1. 230—240, búzaliszt 2. 220—230, búzaliszt 4. 215—225, búzaliszt 4Yt 200—210, búzaliszt 5. 185—195, búzaliszt TYt 130—135, 65%-os rozsliszt 195—205, 70%-os 195—200, árpadara 170—250, buzakorpa 77—79, rozskorpa 77—79, buzatakar- mányliszt 93—95, rozstakarmányliszt 92—94, szárított répaszelet 84, délszláv sertészsír 1045— 1065, magyar 1045—1065, amerikai 1030—1060, holland 1010—1050, dán 1010—1050, magyar sza­lonna 940—1030 korona.-f Gyenge a prágai cukorpiac. A miai prá­gai cukorpiacon gyenge irányzat mellett a kö­vetkező árakat jegyezték: ( Nyerscukor októ­beri szállításra ab Aussig loko 50.75—51 korona. + Sertésvásár. A mai prágai sertéavásárra 798 cseh-morva hússertést, 1052 szlovenszkói hússer­tést, 1086 román nehézsertést, 1093 délszláv, 275 ro­mán és 80 magyar bakonysertést hajtottak föl. Élénk forgalom mellett a következő árakat jegyez­ték: cseh-morva hússertés 6.80—7.60, szlovenszkói hússertés 6.60—7.35, román nehéz sertés 5.05—6.50, délszláv bakonysertés 5.80—7, román bakonysertés 5.70—6.50, magyar bakonysertés 6.70—7 korona. Visszamaradt: 219 nehéz sertés s 296 bakonysertés. + Húspiac. A mai prágai húspiacon közepes for­galom mellett a következő árakat érték el: birka 8—11, vidéken vágott, belföldi borjiu 8.50—10, Prá­gáiban vágott belföldi borjú 8.50—14, vidéken vá­gott belföldi sertés 9—40-25, bakonyestrés 8.20— 8.60, szalonna 8.80—9.30 korona. + Marhahusárak Prágában. A mai húspiacon a következő marhahusárakat fizették: ökör eleje 8— 14, hátulja 9—42, bika 8.50—9, tehén eleje 7.50—9, hátulja 8.50—40, növendékmarha 8—8.75 korona. + Állatvásár. A mai prágai állatvásárra 624 cseh- morva és 334 szlovenszkói eredetű szarvasmarhát hajtottak föl. Élénk forgalom mellett a következő árakat érték el: cseh-morva áru; ökör 3—5.60, bi­ka 4.70—6, tehén 3^-5.30, üsző 4.25—6, szlovenszkói áru: ökör 5—6.90, bika 4.50—5.50, tehégi 3.40—5, üsző 4.34—6 korona. Visszamaradt: 6 £seh-morva és 7 szlovenszkói szarvasmarha. Mit kapunk a valutákért ? Prága, május 18. Ké 100 pengőért .................................. 522.50 10 0 schillingért ............................. 478.50 100 zlotyért........................................ 448.50 100 lejért ........................................ 16.225 HM) márkáért.................................. 708.— 10 0 ezüstmárkáért ....................... 795.— 10 0 dinárért .................................. 58.80 100 svájci frankért....................... 789.50 100 f rancia frankért....................... 159.70 100 Belgáért ..... 411.— 100 holland forintért. «... 1632.— 1 amerikai dollárért .... 24.25 1 angol fontért............................ 121.— Mit fizetünk a va?ti!áStért? Prága, május 18. Ke 100 pengőért ....... 525.50 100 schillingért ............................ 481.50 100 zlotyért........................................ 451.50 100 lejért ....................................... 16.525 10 0 márkáért.................................. 712.— 100 ézüstmárkáért ....................... 805.— 100 dinárért .................................. 58.20 10 0 svájci frankért....................... 792.50 100 francia frankért....................... 160.30 10 0 Belgáért 413.­100 holland forintért. .... 1638.— 1 angol fontért............................ 122.— 1 amerikai dollárérj; . . , , 24.45

Next

/
Oldalképek
Tartalom