Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-19 / 115. (3964.) szám

Anyósa, haláláért ’ két és télévi tegyházra Ítélték a marcellházaiÉdes Jánosáét Komárom, május 18. (Saját tudósítónktól.) Az esküdthiróság szombaton olyan ügyben ítél­kezett, amely már egyszer megjárta az esküdt­széket, de amelyben uj tárgyalást rendelt el a legfelső bitóság. Édes jáiiösné márCellháZaí asz- sZony ült a vádlottak padján, meft a vád szerint segédkezett férjének abbán, hogy a férfi édes­anyját megöljék és fölakasszák. Édes Jánost Ősszel az esküdtbiróság elitélte, a legfelső biró- ság a kiszabott büntetést fölemelte 15 évi fegy- házra, Édes Jánosné elitéltetését azonban meg­semmisítette és ügyét elkülönítve újból az es­küdtbiróság elé utalta. A tárgyaláson Édes Jánosné tagadta bűnössé­gét és azt állította, hogy csupán férje parancsá­ra hozott elő kötelet, hogy anyósát, aki ekkor már halott volt, fölakasz- szák egy szögre. Ebben a munkában ő is segédkezett. Az uj és- küdfcszéki tárgyalásnak azt kellett eldöntenie te­hát, hogy halott völt-é már aZ anyós, amikor Édesné férje segitséaére érkezett. A vádlott azt is elmondta, hogy állandó civódésbátt élt anyó­sával és legutóbb négy hold föld miatt tört ki közöttük a Végső vita. A tragikus reggelen any- rtyiía fajult a veszekedés, hogy féíjét elfogta az indulat és dühében megfojtotta édesanyját. A Zajra előkerült az asszony is és csupán a holt­test fölakasztásában segédkezett, hogy igy ön- gyilkosság látszatát keltsék. Az elitéit férjet mint tanút hallgatták ki és ő mindenben megerősítette áz asszony Vallomását. Egésznapi tárgyalás után az esküdtek a késői órákban hozták meg verdiktjüket és annak alap­ján a bíróság bűnsegéd! minőségben mondta ki bűnösnek Édes Jánosnét és büntetését két és félévi fegy- házban szabta meg. lrodqiom*Muvésiet 8 Társadalmi Élet # A dunaszerdahelyi Katoilkiis Legényegylet május 21-én ottbonfelavató ünnepélyt rendez, mely alkalomból az egylet alapítójának, Szeiíf Kálmán­nak arcképét is leleplezik. Az ünnepség műsorai Délelőtt 10 órakor háíaádó teíentilztelet, 11 órakór az egyesület otthonának felavatása ünnepi matiné keretében és Szeiff Kálmán arcképének leleplezé­se. Este 8 órakör a Kázmér-vendéglő nagytermé­ben színre keiül „A gyÓnási titok áldozata” cimü vallásos ezinmü. Beléptijegyek az esti előadásra 3—8 koronás árban kaphatók a Csallóközi Köny­vesboltban. # A somőrjai közművelődési testület május 23-án a Katolikus Legényegylet nagytermében műsoros eetet rendez. A műsorán magyar dal­egyveleg, elnöki beköszöntő, egyfelvonásos és „Az anyák, tisztelete a Öl agyár irodalomban” cím­mel összefoglalt szavalatok vártnak. Az est kez­dete félnyoíö óra. Helyárak 2—7 korona. # Az ipolvnyitrai SzMKE műkedvelői Telek Pál ügyes rendezésében nagy sikertel adták elő Csite K. „Legényfurfang‘‘ cimü egyfelvonáeos színmü­vét. A szereplők közül különösen jók voltak ■Barta S, Kálmán, Barta M. Kálmán* Éliás József, Telek Margitka, Petik József, Barta Etus és Ser- fŐző Ilonka, Nagy tetszést keltett Rakotyai Géza és Csonka József tánC6záma. Az előadás előtt Meggyesi Sándor, a SzKIE országos titkára mon­dott hatásos beszédet, A pérényi katolikus Ifjúság leányosztálya jólsikerült műkedvelői előadást rendezett. Elő­adásra került a „Lobrdéei csoda” cilnü, erkölcs- nevelő hatása darab. A szereplők kifogástalan játékot produkáltak. Á kitűnő rendezés Molnár Zoltánná érdeme. Közkívánatra az előadást meg­ismételték. # A Selmecbányái önkéntes mentőegyesület a közelmúltban tartotta rendes közgyűlését. A mentőegyesület az elmúlt évbeli 32 súlyos és 131 könnyebb esetben nyújtott első segélyt. Az el­múlt év mentőtanfolyamán 75 egyén vett részt. A szamaritánusi szolgálatot 65 férfi és 6 nő látta eb Az egyesület dr, Webvard Rezső tűzoltó- főorvos elnöksége, továbbá Poráda János, Marék Gyula és Svec József vezetése alatt fejti ki áldá- [ SOS működését, — A RÉGI HONVÉDKASZÁRNYÁBA HELYE­ZIK ÁT A KASSAI KÖZKÖNYVTÁRT, Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassal, főuccai tégi városházái ahol eddig a váróéi könyvtár volt. él­űi elvéz Vé, Iiéhány hét ótá renoválják e a munká­latok miatt, a könyvtárat is bezárták. A renová­lási munkálatok májusban befejezést nyernek, azonban értesülésünk szerint a könyvtárnak áz eddigi helyiségekben való megnyitására már csak részben kerül sor. A régi városháza köz­gyűlési termét és kis tanácstermét ugyanis, melyek eddig olvasó-, illetőleg tanulmányi szo­bául szolgáltak, már nem nyitják meg a közön­ség előtt, mivel azokat a renovásás után a vá­ros ünnepélyes alkalmakra fentartott díszterem­nek fogja használni. A könyvtárat pedig áthelye­zik a Fő-ucca 94. szám alatt lévő régi honvéd- kaszárnyába s az áthelyezésre ősszel kerül sor, amikor a könyvtár részére szánt helyiségekből a jövedéki hivatal átköltözik az uj pénzügyi pa­lotába. A könyvtár uj otthonául szánt helyisé­geket, melyek a régi honvédkaszárnya egész első é* második emeletét fogják elfoglalni, megfelelően átalakítják.- AMIBEN A NÉGUS SORSA KÖZÖS NA­PÓLEONÉVAL. Londonból jelentik: Egyes angol lapok nem túlságosan tapintatosan felsorolják azokat az uralkodókat, akik hajón indultak szám­űzetésbe. Ezt természetesen abból az alkalomból mondják el, hegy a négus az „Enterprise” nevű angol hajón hagyta el hazáját. Emlékeztetnek ar­ra, hogy Napóleont is angol hajó ezállitotta Szent Ilona szigetére s hogy az utolsó Habsburg-uralko- dó is angol hajón tette meg az utat Madeirára. Mlndaketten száműzetésben haltak meg, — jegy­zik meg az angol lapok. (MTP) — PAUSÁL KUPAK SZLIACS-GY6GY- FÜRDŐN. A jól berendezett BRISTOL- TATRA-AMÁLIA szállók üzemében, szép, újonnan bútorozott szoba, la., étlapból válasz­tott élelmezéssel (komplett reggeli, komplett ebéd, komplett vacsora, egyszerű reggeli eseté­ben uzsonna is) kurtaxávail, bazénfürdőkkel és az összeB kiszolgálással egyetemben 21 napra összesen Ke 1.100.— (hideg é* meleg folyóvíz­zel ellátott szobával 21 napra Összesen Ke 1.180.—) mindazon vendégeknek, akik má­jus 31-ig érkeznek. — Pünkösdi ünnepekre —- weekend-pausál nagyon jutányos árban. —■ Kellemes szórakozások, koncert és jazz-zene, — Szabadban parkett. — Feltétlen megelégedés garantálva. — Ügyeljünk a pontos címre: BRISTOL-TATRA-AMALIA üzemvezetősége, Strauss Gyula vendéglős, Sliac-fürdő, % JUHÁSZ GYULA Debrecenből érkezett a hir, hogy Juhász Gyula, a nagy magyar költő, öngyilkossági kísérletet kö­vetett el. Nem az első eset, Juhász Gyuláról már vagy tizenöt év előtt is hoztak hasonló hirt az újságok, mégis egy pillanatra meghökkenti az em­bert. Juhász Gyula lírája az elhagyatottság és a magány leghlvatottnbb tolmácsolója, ahol a le­mondás és az élettől való elhúzódás szolgáltatja az alapmotívumot s mintha ez az aszkézis, a földi tájaktól való eltávolodás nem csupán a Ura desztillált levegőjében kérne helyet, hanem a költő egyéni végzetéül szegődne. Mintha a byroni romantika, vagy a fifl de siécle divatos , átkozott költőjé“*nek póza éledne fél a szemünk előtt, hogy egy fáradt lobogásokban és színekben oly gazdag élet energiavesztése Után a költő élete a nagy tragédiák mérgezett levegőjében hunyjon ki. A költő talán szükségesnek érzi ezt az elcsukló záróakkordot, az élet megvetésének, a számkive- tettségnek ezt a majdnem logikus konzekvenciá­ját? A fiatal Juhász, a levegőtlen és sivár vidéki városok számkivetettje, Szívesén élte bele magát a szerzetes szerepébe, aki a kolostor félhomályá­ban az örök dolgok képeivel társalog s ahof a színes üvegablakokon Murano üvegcsodáinak em­léke lobog, mint 'kísérteties távoli fény. Máskor Ovidius volt, ak! Tomi barbár magányából az el­szállt napok, Róma gyönyörű napjai és a dicső múlt kifogyhatatlan emlékei közt Számlálta, szen­vedte és sirta a gétai táj közönyét. Kétségtelen, hogy a magány, az emberi élet tehetetlensége Vajda János óta benne, Juhász Gyulában kapott legnagyszerűbb s egyben legtragikusabb megszó­laltatok Ebben a magányban nincsen tettetés, nincsen divat, ez a magány nem hangulat, mély elszáll a pillanattal. Világnézetnél is több; a költő éleiének egyetlen lehetséges álláspontja az ide­gen, ellenséges világ leheletével szemben. Juhász Gyulánál mindig Is érezhető volt ez a csendes küzdelem a mindent számbavevő és az élet apró, mulókony dolgain hindu bölcsességgel eltekintő fölény és az önmagát megtagadni nem tudó, vérző emberi szív között. A költő szive, melyről annyi Irónikus Írás emlékezett meg az elmúlt századok alatt, itt csakugyan vérző valóság. Olyan valóság, mely a legszebb költészetet műveli. Juhász Gyula öngyilkossági kísérletei előtt meg­lehetősen értelmetlenül áll a magyar világ. Mond­ják, a költőt súlyos Idegbaj gyötrl, ami évek óta akadályozza a munkában. Igen, de az idegbaj is csak következménye valaminek • az ember pszi­chikai alkatától el nem választható. Juhász Gyula már a század elején, szakolcai, makói, szegedi magányában is némiképp idegbeteg volt s a büszke Berlin zuhatagéletében kereste a magához méltó zenekiséretet. A tömeggel el nem vegyül­hető zseni társtalanságának tudata tette kese­rűvé az óráit s a földi határokon túli abszolutum, az örök dolgok tisztelete és hite valami halvány, bU6 mosolyt C9alt az arcára, mely mosolyogni kényízeritette. Az uj magyar líra sokféle hangja közt Juhász Gyula lírája reveláija a legtisztábban azt a fájdalmat, melyet az élet komikus esetlen­sége éa tökéletlensége az olyan érzékeny telkek­ből, mint Juhász is, feltétlenül kivált. Ha nem hangzana kissé furcsának, azt mondhatnók, hogy ez a költő készült a magányra, élete, vágyai, fő­ként el nem ért vágyai ezen a magányon keresz­tül Jutottak legszebben kifejezésre. A fiatal Ju­hász, a szerzetes hóráiba temetkező vándora az életnek, a halottakkal társalog és a halottak ta­nítják türelemre. Ez a líra már akkor állandó, 8ziinetnélküli érintkezésben áll a halállal, mely Juhász számára nem szörny, hanem maga a be­teljesülés, az örök élet. Juhász mélyen katolikus gyökereire már rámutattak és csakugyan ez az állandó tulteklntés a dolgokon, ez a folytonos barátkozás a halál gondolatával, az elmúlás gon­dolatának örökös idézése a középkori szerzete­sekhez teszi hasonlóvá azt, aki olyan szívesen élte bele magát a kolostor félhomályos életébe. A fiatal Babits könyvtárak rabja, aki él nem köve­tett bűnök felett kesereg; a fiatal Juhász a ma­gánya falára középkori szerzetesi élet öntudatos éleímegvetését festi. Babits azonban élete ké­sőbbi szakán eljut a valósághoz és megtalálja az utat az emberiség vergődéséhez; Juhász számára csak egy ut ismeretes, az is Tomiba, a számkive­tésbe visz. Csodálatos a magány hatalma, és cso­dálatosak a képek, amelyek itt az emlékezés fa­lára vetítődnek. Odisszeuszt látja, aki visszatérve a hosszú útról Ithakába, a nyáj kolompolása és a békés táj idillje közt Is az édes izgalom szív­dobogásával gondol vissza Circének édes emlé­kére és az aranyhaju szirének énekére. Az öreg Goethében is az első, elveszett szerelem emléke Idézi Friderika képét. így a magány mellett az emlékezés az, amely a Juhász-költemények alap­tónusát adja. Az emlék bánatos és Juhász Gyula verseinek a hangja a legbánatosabb, amelyet csak valaha Írtak a magyar lírában. A magány és a bánat hivatott költője időnkint hallat magáról. Nemrégiben az egyik lap hozta lelkendezoen a hirt, hogy Juhász Gyula szanató­rium! magányában újra verseket ir. Most újabb Öngyilkosságáról kapjuk a hirt. Mintha az a lira, mely annyi magánynak volt tömlője, nem bírna tartalmával és ki akarna törni, hogy magával rántsa az* árva költő életét a pusztulásba. KOVÁCS ENDRE. 0 A Magyar Tanító május 15-i száma 36 ol­dalon, gazdag tartalommal jelent meg. A vezér­cikk a Szlovenszkói Magyar Tanítóik Országos Énekkara hivatását méltatja a csehszlovákiai magyar dalkultüra szempontjából azon alka­lomból, hogy az énekkar alapszabályait most hagyta jóvá az orsz. hivatal. A pedagógiai rovat­ban Győry Kálmán cikke olvasható, melyben a normáikéit irkákat kritizálja anyagi tekintetben. Ugyancsak ebben a rovatban találjuk Fdzély Imrének, a Szülői Társulatok Szövetsége elnö­kének cikkét az iskolák mellett működő szülői társulatok céljáról és feladatiról. A Fórum-ro­vatba Virslik Imre irt cikket „A tanító nem le­het hivatalnok" címmel. Az „Egyesületi Élet" rovata teljes terjedelmében közli a SzMTOÉ alapszabályait, közli a pozsonyi Magyar Taní­tók Háza felhívását az internátusba való felvé­telhez. A továbképző tanfolyamok rovata be­számol azokról az előkészületekről, amelyeket az Általános Tanítóegyesület több Országos jel­legű testülettel karöltve tett a polgári iskolai tanítói, a karnagyképző és a testnevelési tan­folyam megrendezése érdekében. Több egyesü­leti közlemény után következik Szepesi Gyula krónikája, melyet a kulturális erőszerzésünk iránt mutatkozó általános érdeklődésről irt. A Szemle tájékoztatást ad bel- és külföldi pe­dagógiai lapokról, a Hitek rovata a komáromi Jókai-sZotoor ügyét propagálja, beszámolót kö­zöl & szernyei gyöngykaláris sorozatos sikerei­ről és közli a tanügy és a pedagógiai élet Idő­szerű hireit. — A Magyar Tanító a szloven­szkói és kárpátaljai általános magyar tanító­egyesületek hivatalos lapja. Kiadóhivatal: Ko­márom, községi elemi iskola. Q Képkiállitás Galgócon. Tudósítónk jelenti: 'Szabó Imre galgóci festő május 17-től 21-ig az ipartársulat házában kiállítást rendez. A tehetsé­gei fiatal festő kiáll itáfla iránt, a városban és a környéken nagy érdeklődés mutatkozik. A KASSAI CAPITOL MOZGÖ MŰSORA: Ez történt egy éjszaka. (ClaiKlette Colbort Clark Gabié.) A KASSAI TIVOLl-MOZGö MŰSORA: A titokzatos vendég. (Conrad Veidt.) SZÍNHÁZ-FILM (*) A bécsi sajtó Herczeg Ferenc sike­réről. Becsből1 jelentik: A Szendrey Júlia burgszinházi bemutatójának sikere a lapok beszámdloibaii is kifejezésre jut. A lapol behatóan foglalkoznak Herczeg darabjává és egyöntetű dicsérettel emlékeznek meg s nagy magyar iró művészetéről és kifejező nyelvéről. Különösen azt emelik ki, hogy mennyi finom kultúrával rajzolta meg Szendrey Júlia problematikus alakját. A ■környezetrajz jellemzése is meleg elismerő szavakra talál a bírálatokban. Herczeg Ferenc ért hozzá — irja a Neue Freie Presse ■—■, hogy valósággal ünnepi hangu­latot teremtsen a színpadon. (*) Érdekes filmper. Budapestről jelen­tik: Nem mindennapi per indult meg egy filmvál'lalat ellen. Gyöngy Pál 6500 pengő megítélését kérte, mert szerinte a vállalat nem készítette el a filmet, amelynek zené­jét a szerződés szerint ő szállította. A vál­lalat azzal védekezett, hogy két szerző nem irta meg a forgatókönyvét, Svéd Sándor pedig, akit szerződtettek, nem Vállalta el a főszerepet. A bíróság elfogadta ezt a vé­dekezést. Amennyiben a perbéhivották á ííímvállalat védelmét Vállalják, az esetleges marasztalási összeget nekik kell megfizetni majd a cég helyett. (*) Liszt-táncjátékot mutatnak be Buda. pesten. Budapestről jelentik: Most kezdőd­tek meg a próbák a „Mefisztó-keringő" cimü Liszt-táncjátékból, amely a „Júniusi Hetek" keretében kerül bemutatásra. A táncjáték koreográfiáját NiZsinszky Kyra készítette, ő rendezi az előadást és ő maga táncolja a főszerepét. (*) Engedélyezték az uj Chaplin-filmet Budapesten. Budapestről jelentik: Szomba­ton este megtörtént a várva-várt döntés és az uj Chaplin-ifilmet engedélyezték Ma­gyarország számára. A filmet Budapesten olyan hirek előzték meg, hogy politikai tendencia érezhető ki belőle és Ausztriá­ban különböző részleteket kivágtak belőle. A magyar cenzúrabizottságnak levetítették a filmet és a bizottság huszonnyolc méter kivételével előadhatónak találta. Rövid időn belül bemutatásra kerül. (*) A budapesti színházak e heti műsora: Ope­raház: Szerda: Faust. Csütörtök: Don Juan. Pén­tek: Bohémélet. Szombat: Lohengrin. — Nemzeti Szinház: Kedd: Áprilie. Szerda: ÁpTÜis. Csütör­tök; A roninok kincse. Péntek: Harangvirág. Szombat: Harangvirág. Vasárnap: A roninok kincse. — Vigszinház: Kedd: Az első ‘tavaszi nap. Szerda: Cooda- a hegyek között. Csütörtök: Az első tavaszi nap. Péntek: Csoda a hegyek között. Vasárnap délután: Az első tavaszi nap; ■este: Az én leányom nem olyan. — Magyar Szinház: Kedd, szerda: A néma levente. Csütörtök délután: A néma levente; este: A néma levente. Vasárnap délután: Házasság. — Belvárosi Szin­ház: Kedd: Urilánv. Szerda: Mindennek ára van. Csütörtök d. u.: Mindennek ára van; este: Szent Johanna. Péntek: A vallomás, Szombat: Minden­nek ára van. — Fővárosi Operettszinház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Meseáru­ház. — Pesti Szinház: Csütörtökig minden este és vasárnap délután: Szívdobogás. — Városi 9zinház: Kedd és Szerda délután: János vité* Szerda este: Tosca, Péntek délután: János vitéz Péntek este: Parasztbecsület, Bajazzók. Szombai este és vasárnap délután: Pármai ibolya. Vasár­nap este: Aida. — Kamaraszínház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Zöld béka. — Andrássy-uti Színház: Kedd, Szerda: Könnyű a férfiaknak. Csütörtök délután és eete. péntek; szómban délután és este, vasárnap délután: Mél- tóságös asszony. Vasárnap este; Könnyű a fér­fiaknak, •— Terézkofuti Szinpad: Egész héten minden este és vasárnap délután: Nevető tavasz. — Budai Színkör: Vasárnap délután és este: Marka grófnő. — Komédia. Egész héten minden este ée vasárnap délután: Bika-panzió. A fumamimőscíIí VIGADÓ: Episode. ÁTLÓN: Az elátkozottak vára. METRÓRÓL: Keresztes lovagok. ALFA: Ha egy millióm volna. LUX: King Kong Ha. URÁNIA: A szerelem királynője. TÁTRA: Keresztes lovagok. ELEKTRO BIO: Szerdán a cári udvarban, A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Kedd: Házasság, vígjáték. Szerda: Házasság. Csütörtök: Méltóségos asszony, vígjáték Péntek: MéKóságos asszony. Szombat: Budapest-Wien, operett. Vasárnap este: Budapest-Wien. _________ * _1 93^máju^l9^Kedd*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom