Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-19 / 115. (3964.) szám

towghMmímr-hi] 4 1936 május 19» kedd* „A gazdasági helyzet némileg javult, de abszolút javulásrél még nem lehet beszélni" — mondotta Stodola a pozsonyi kereskedelmi ét iparkamara ülésén A „guruló rubelek“ Spanyolországban Madrid, május közepe. A spanyolországi forra­dalmi kilengésekből, amelyek a baloldali választá­si győzelem nyomán életre keltek s amelyeknek útját ismét templomok, kolostorok és katolikus in­tézmények kifosztása és felgyujtá6a kisérte, a kommunista internacionálé munkája ismerhető fel. A kommunistáknak az utolsó kominterkon- gresszuson a ,,forradalmi egységfrontról11 szóló rendelkezése Spanyolországban az összes balolda­li pártokat már rég egyesitette, a kommunistáknak sikerült munkásszövetségeket alapitaniok s a köz- társasági balpárttal, valamint a szocialistákkal és egyéb proletár szervezetekkel összeköttetésbe lép- niök, a forradalmi szocialistákkal egységfrontba tömörültek. Az 1934. évi októberi lázadás után a kommunisták titkos tömegszervezeteket létesítet­tek, amelyeknél a demokratikus polgárság és intel­ligencia támogatására számíthattak. A kommunis­ta sajtót kitünően megszervezték. Enrique Mator- ras, a spanyol kommunista ifjúsági szervezetek titkárának „A kommunizmus Spanyolországban1' c. könyvéből megállapítható, hogy a spanyol kommu­nizmus nagykiterjedésü szervezkedését és tevé­kenységét a komintern erősen pénzeli. Matorras irja, hogy az 1935 augusztus 20-án Moszkvában megtartott kominternkongresszus a francia- és spa­nyolországi választások költségeinek fedezését ha­tározta el akkép, hogy Franciaország részére 5 millió frankot, Spanyolország részére pedig 2 millió pesetát folyósított. A Spanyolországba ha- vonkint irányított pénzküldemények 45.000 peseta összege következőleg oszlik meg: a komintemtől a párt részére 12 ezer peseta, a vörös iparinternacío- nálétól a kommunista ipari mozgalom részére 10 ezer peseta, az ifjúsági komintemtől a kommunista ifjúsági csoport részére 5 ezer, a „nemzetközi vö­rös segitség“-től a spanyolországi osztály részére 5 ezer, a nemzetközi munkássegitségtől a spanyol- országi osztály részére 3 ezer, a vörös sportko- mintertől a munkások kultur és sportszövetsége részére 1090 és a komintern sajtóosztályától a pártlap részére 10 ezer peseta. E rendes pénzszál­lítmányokon kívül nagy össí | 'két utalnak át Moszkvából külön akciókra, mint például a „Mun­kásvilág" c. hetilapnak napilappá való fejlesztésé­re 10 ezer dollár, az „Európa-Amerika" c. lap ki­bővítésére 200 ezer peseta, a „Nemzetközi Leve­lező" spanyol kiadására 50 ezer peseta, a „forra- dalm a beisták ligája" részére 25 ezer peseta. A MOSZKVAI UTASÍTÁSOK A spanyokxnszági események előzményeire érd-elkiesiein világit trá. a párisi „Miatin" néhány hét előtti tudós iitása. A tekintélyes lap felhozza, hoigy ,a Tlroczíky vezetése alatt levő negyedik Initermaiciomálénalk, mely a moszkvai szovjeit- íkormánnyal szemben annak áilitólagos lanyha magatartása miatt ellenzéket alkot, Spanyol­országban külön osztállyá van. Ez osztály igen tevékeny propagandát fejt ki. Hogy -befolyását csökkentse, a hivatalos komintern nagyszabású akció -szervezését határozta e-1. A február 27-:ilki rendkívüli gyűlésen két megbizottat küldtek ki e célból Cadixba- ezrek egyike a magyarországi tanácsk-öztáirsaiság volt elnöke, a hiiriheidit Kun Béla. A költségekre Moszkva 1 millió pesetát adott rendelkezésükre. A spanyol kommunistáik a következő utasit-ásoíkat kapták: 1. Azana kor­mányának megdöntése -és Zam-ora elnökinek erő­szakos eltávolítása; 2. munkás- és parasztkor­mányzat létesítése; 3. a magybi-rtukok azonnal való elkobzása, a bankok, bányáik, gyárak és vasutak államosítása; 4. a spanyol Marokkóról valló lemondás és forradalmi bennszülött fco-r- mánv alakítása, melynek feladata tenne, hogy e amozgalmat Franciaország északaifr'lkai birto­kaira is lldterjessze; 5; minden polgári párt fel­oszlatásai, a terror megszervezése s a vör-ös gár­da megteremtése; 6. Spanyol-ország összes templomainak és kolostorainak teljes lerombo­lása és -eilhamvasztása; 7. az összes -polgári la­pok beszüntetése és minden polgári hirlapdró be­börtönzése; 8. a vör-ös hadsereg megalakítása é-s hadüzenet a fasiszta Portugál-iának. A moszkvai utasítások jórészét már végre­hajtotta a spanyol baloldal! V-ajj-on a még hátra­levő pontok végrehajtására is sor kerül-e? ... Mely felségek választanak junius 7-én? Pozsony, máj-us 18. Az országos keresztényszocia­lista párt központja közli: A „Krajinsky Vestnik" legújabb száma közli a községi választások kiírá­sáról szóló hirdetményt, amely szerint junius 7-én a következő szlovenszkói községek választják meg képviselőtestületüket: Komáromi járás: Bogya, Csallóközarcnyos, Hodzavfalva, Tany; galántai já­rás: Alsósze:dahe!y; kassai járás: Magyarból; besz­tercebányai ,,á Ás: Olmányfalva; illavai járás: Ka­sza; ters - n • i járás: Szu'ha; nagyszombati járás: Alsórados• !-" * járás: Lőcse; vágbesztercei járás: Jesenica: z nlmártoni járás: Ruttka; púból járás: M ; nagymihályi járás: Nagymihály; ér­sekujvárj !■«: Romját, Deges; zselizi járás: Hontgyarma'. Oroszi; nyitrai járás: Alsócsitár, Ca- Ibaj-Csápor; br /.nóbányai járás: Garamszécs, Ki­rályhegy alja: ))■ prádi járás: Hernádfő; mijavai já­rás: Berezo: vere-bélyi járás: Mellek, Zsitvagyar- mat; rózsahegyi járás: Ivachnová; tornaijai járás: Lebenye, Felsővalóc; ógyallai járás: Für, üzeme re; párkányi járás: Helemba, Szegyén. Pozsony, május 18. (Pozsonyi szerkesz­tőségiünk ítélefonjelentése.) A pozsonyi ke­reskedelmi és iparkamara héíifőn délelőtt 10 órakor tartotta teljes ülését. Az ülésen Stodola Komiéi szenátor elnökölt és hosz- sza-bb beszédben számolt be az általános gazdasági helyzetiről. Jelentése bizonyos optimizmust árult el. Kicseng belőle az a meggyőződés, hogy -a válság mélypontján már túljutott gazdasági életünk, bár a ja­vulás jelei még nem nagyon érezhetők. A nemzetközi gazdasági helyzetre az .olasz-abegszin konfliktus, valamint a né­metországi események zavarólag hatottak ugyan — mondotta egyebek között Stodola jelentéséiben —', Csehszlovákiában aránylag nyugodtan alakult a helyzet, ami kifejezés­re jutott abban is, hogy a köztársaság külkereskedelmi forgalma ez év első hónapjaiban közel 20 száza­lékkal nagyobb a tavalyinál. A Csehszlo­vák Nemzeti Bank ugyancsak nyugodt helyzet alakulásáról tesz jelentést s ugyanakkor a kamatláb leszállítása és az idényszerii feltételek a hitelszükséglet mérsékelt emelkedését vonták maguk után. A csődök és kényszeregyezségek száma a múlt év megfelelő idejével szemben csökkenést mutattak. A vasulti forgalom ez év első két hónapjá­ban 13, illetve 19 százalékkal nagyobb., mint a múlt év hasonló időszakában volt. A pozsonyi dunakikötő forgalma olyan magas nívóra emelkedett, amire 1933 óta eddig még netm volt példa. Januárban 33.000, februárban pedig 19.000 koroná­ra rúgott a pozsonyi Duna-kikötő forgal­ma. A múlt év első két hónapjához vi­szonyítva 17 százalékos emelkedést mu­tat ez. A komáromi kikötőben szintén emelkedett közel 19 százalékkal a forga­lom. A szlovenszkói értékpapirosok indexe a múlt év utolsó hónapjaiban és 1936 első két hónapjában megléhetősen ingadozó volt és némi csökkenést muta.t. A szlovenszkói munkapiac helyzetéről szóló ötéves sz Hangulatkép írta: Rudnóy Teri A szobában olyan egyszerű mindig minden. Nap­pal világos, mert az ablakon jön be a fény, este­felé, még mielőtt sötétednék, felgyújtja anya a vil­lanyokat, világos a lakás minden sarka; nyáron, h-üvös, télen meleg. De a konyha az más. vacsora után lecsavarják ott a nagy villanyt, kár égetni, vi­lágit a tűzhely parazsa a tollfosztáshoz eleget. Ha te-heti, vacsora után kiszökik oda az ötéves Zsuzsó, Mari néni mell-é, a Tercsihez, aki ilyenkor kicseréli a fehér kötényt kék kartonnal, meg a házinénihez. Meleg a konyha és sötétes, lobbanva világit- a vö­rösen beizzott parázsról libbenő, lilaszinüt lélekző láng. Ha leégett, tuskót vetnek rá. Akkor nyaldosva ölelik a fát erőre kapott sárga lángok, piros lángok, ■az asztalra frissen fakadt világosság esik, a toll a kosár-bán megbúvó szürkéről dagadozó fehérre szí­nesedik, Mari néni szava hangosabb, szól a mese javában, mindenki figyel, a ci-ca is a vjzespadon, fényesre glanoolt acélzöld csillogás a szeme. Me­sél a Mari néni, hogy esett a dalos Rózi harmad­éve a cséplőgépibe, mert megátkozta öt annak a le­génynek az anyja, akit a Rózd megrontott. Nincs idő kérdezni, hogy milyen is az a megrontott legény, mert szalad a mese tovább, kihúzzák a Ró-zit a gép­ből, nincs már annak se szeme, se orra, kettőt for­gott vele a gép, hát olyan lett, mint a fasirozón át­eresztett hús. Néni mert ahhoz senki nyúlni, kiven­ni a forgó gépből, csak a megrontott legény ugrott neki a gépnek, rugdosta, öklével ütötte- és orditott, hogy: „Elvitted, elvitted, adld visBza, add vissza!" Azóta ott mindért éjj-el pontban éjfélkor kisértetjá- rás van, a boszorkányok eeprönyélen lovagolnak. De aki halálos beteg és meg akar gyógyulni; az, ha lemond a lelki üdvösségéről, túlvilág! békességé­ről az anyaszülte meztelenre vetlkőző-dik ott éjfél­kor, kört csinál maga körül és behunyt szemmel áll félóráig, hát meggyógyul az, még a. nyavalyatörés­ből is. Meg a cigányasszony, aki szőke-fehér u-rigye- rekeket lopdosott, megnyomorította őket, kiszúrta a szemüket, hogy soha haza ne találjanak és eladta őket cirkuszoknak jelentésében ikiemelte, hogy az elmúlt évben Szlovenszkón a túlórák száma 38 százalékkal csökkent az 1934. évhez viszonyítva, ez a csök­kenés pedig ez év első két hónapjában 61 szá­zalékra emelkedett. Ebből arra következtet, hogy a szlovenszkói vállalatok nem dolgoznak tel­jes kapacitással. Az alapítási tevékenység Szlovenszkón ez év első két hónapjában 19 millió korona aktívum­mal zárult, bár több vállalat likvidálni volt kénytelen. Az újonnan alakított vállalatok legnagyobbrészt a fa-, textil- és papirszakmából kerültek ki. Az uj vállalatok részvénytőkéje 23 millió korona. Mindezekből Stodola arra következtet, hogy a helyzet némÜeg javult ugyan, de abszolút értelemben vett javulásról még nem igen lehet beszélni. A helyzet javulása ugyanis sokkal szükebb ala­pokon történik, mint amelyeken a vállalatok a gazdasági válság előtt fölépültek. Jelentése további során az egyes iparágak helyzetének ismertetésére tért át. A szénbányák foglalkoztatása valamivel javult. A szlovenszkói vasáruk fogyasztását — úgymond — Magyaror­szágon fokozni lehetne, de megfelelő kompenzá­ciós lehetőségek hiányában ezt nem lehet széle­sebb alapokon biztosítani. A belföldi fémipar­ban a német és japán áruk versenye érezhető. A textiliparban az elhelyezési lehetőségek sem a belföldön, sem a külföldön nem javultak meg. A külföldi piacok a valuta- és devizanehézsé­gek miatt fokozatosan elpártolnak a csehszlo­vákiai textilipartól. A szlovenszkói faipar rendkívül kedvezőtlen föltételek mellett dol­gozott, a vállalkozók kénytelenek voltak a munkabére­ket emelni, a tarifa viszony ok viszont lehetetlen­né tették, hogy például Németországba és egy­általán külföldre nagyobbmennyiségü fát lehes­sen szállítani. A kereskedők helyzetéről rendkívül sötét képet festett Stodola jelentése. A fogyasztási szövetkezetek rend-kivül sokat ártanak a ke­reskedelemnek. A kereskedők viszont csak a hónap első tiz napjában mutatnak föl némi forgalmat, a hónap többi napjaiban a keres­kedések úgyszólván üresen panganak, csak a legszükségesebb életszükségleti cikkeket: lisztet, cukrot, rizst, sót, szappant, kávét vásá­rolják az emberek. A kereskedők nem hitelez­nek, mert rossz tapasztalataik vannak régi kihi­telezéseik révén. Zsuzsára. Mindenki hirtelen Zsuzsára néz, kutatva, furcsán, mintha most látnák őt először, Zsuzsában meg hi­deg lesz a forró kis piros vér, fél, először életé­ben, mert, hogy ő is olyan kislány, akit elvisznek, olyan szőke-fehér. Borzongva emeli a félelem a pi­hés szőke haját, zsibongva szalad a fehér bőrén, nem védi őt most neki, azok tovább beszélnek, kört vontak a szemükkel köréje, ezen belül egyedül van. S-ötétes a konyha távoli sarka, árnyak bújnak leskelődve a kredenc mellett, belesnek az ablakon, Mari néni is olyan távoli, a többiek is. Ők azokból a falvakból jöttek, ahol az a sok félelmes törté­nik. Ők mások mint Anya, Anya olyan jószagu, világos, olyan mint Zsuzsó. — Anya, Anya, lefeküdni szeretnék! Fekszik a rácsos ágyban, biztos, csöndes kis szi­geten, a Fraulein motoz a szobában, az ajtó te­nyérnyit nyitva a háló felé, ott is világosság. Anya öltözik, moziba mennek Apával. Most már jó, cséplőgép, boszorkány, rontott legény messze, a szoba hullámzó mozdulással, ringó pihegéssel szusvogás lesz Zsuzsó csücsörített száján. De a Fraulein nyitva felejtette a külső ablakot, éjszaka szél lett és becsapta azt erősen. Erre Zsu­zsó felébredt. A roletta nincs lehúzva, leng az iv- liáimpa kinn a szél-ben, fényeik árnyakba kapaszkod­va táncolnak a falon, szekrényen, asztalon, szőnye­gen, mindenütt, vadul táncolnak, nem tehet hirte­len tudni, merre a dívány, a Fraulein díványa, nagy lett a szoba, ugrál a fény árnyba kapaszkodva, jaj, cséplőgép, boszorkány, rontott legény . . . — Fraulein, jöjjön Zsuzeóthoz! Csönd ... Jaj csönd, hol a Fráulein? Sírva, rémülve, nehéz nyelvvel nyögve kiált: — Fraulein, jöjjön, jöjjön!! —Mint hideg lepedő, zuhan rá a csönd, száz to­rokból zürnögő, roppanó csönd. A fény árnyba ka­paszkodva táncol a Fráulei-n paplanán, üres az ágya, nincs itt a Fraulein, Anyuihoz, igen, Anyu­hoz, te a ráccsal, hideg k-ézzel feszíti, leszakad a rács, nyitva az ágy, kiugrik a Zsuzsó a táncoló fénybe, nyitja a hálóajtót, felszabadultan sikolt oda be a sötétbe: — Anyu, Anyukám! — Sötét ellenség ott benn a csönd, jaj Anya -moziba ment Apával. — Fraulein, Fraulein! 1! — szalad az ebédlőajtóihoz, nyitva, az ebédlőben is láncol fény és árny, nyitva az erkélyajtó, huzat szalad mellette hidegen, csattanva csapódik az ajtó A lesülyedit életnívót megérzik a szlovén* szkéi fürdők és gy-ágyüdüilődelepek Is. Báf itt is némileg éMnlkiült az elmúlt éveikhez viszonyítva a helyzet, a javulás aaonlban jóval alul maradt a normális évek forgalmához képest. Végül néhány szóiban fölvázolta még a kor* imány -politikáljáin-ak feladatait, ha a gazdasági életet isimét talpraállítani és továbbfejleszteni kívánja. A legfontosabb volna, hogy a kormány azi adókat tovább ne emelje, sőt azokat az adó­terheket, amelyek a termelést kétségtelenül akadályozzák, lecsökkentse. Rendkívül fontos az építkezési tevékenység fokozása, az idegenforgalom minél nagyobb kiépítése, valamint az automobilizmus hat­hatós támogatása. Az elnöki jelentés után az egyes szakosztá­lyok tették meg jelentéseiket. A jelentéseket vita követte, majd déli 12 óraikor az ülés végétért. Hamis az 1. számú Györki-levél is? Budapest, május 18. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A Rajniss- Györki affér még mindig élénken foglal­koztatja a magyar politikai köröket. Ugy- látszik, hogy most már világosság derül az egész komplikált és rendkívül ködös ügyre. Bajcsí-Zsilin-Szky Endre lapjában, a Sza­badságban azt irja, hogy azt a levélfotokó- piát, amelyet Györki a képviselőházban benyújtott, ő kapta egy Nagy István nevű ügynöktől. Ez a Nagy István jelenleg be­törés miatt a fogházban ül. Nagy Istvánt elő is vezették a főkapitány ságira, ahol el­mondotta, hogy az úgynevezett 1. számú Györki-féle levelet hogyan szerezte. Nagy István állítólag a rendőrségen azt vallotta, hogy a levelet ő maga fogalmazta és irta alá s a két nevet is sajátkezűiig hamisí­totta rá. A levélről fotókópiát készített és azf elvitte Zsilinszkyhez, akitől húsz pen­gőt kért. Ha ez a hír igaz, úgy az ü'g-y italám végleg lekerül a magyar politika! élet pro­gramjáról, mert hiszen a Györki-féle 2. számú Rajniss-levélről ugyancsak kiderült, hogy az is hamisítvány s maga a hamisító, Schmidt László, állástalan magántisztvise­lő vallotta ezt be a főkapitányságon. mögötte a zárba, lebeg a függöny az erkélyajtón, a fele félrehúzva, sötét van ott künn, vigyorgó fe­hér sanditás a fehér, hókeret az erkély korlátján. Ki innen! — Fráulein, Anyui! — Jaj, ott a füg­göny mögött a boszorkány, olyan kell neki, mint Zsuzsó, régen vár rá, most elviszi, segít neki a me gr ontott legény. Jaj, ki innét és ott az ebédlő- kredencen villog valami, a macska lesz, nagy lett a kis fekete cicaj annak a szeme villan, ráugrik a puha nagy kand-ur, ezen lovagol a boszorkány. Ki a konyhába, zárva az ajtó, táncol rajta árny a fénybe kapaszkodva, az előszoba-ajtó nyitva, hideg a kö­ve a meztelen lábának, senki, lógnak a fekete ka­bátok, szélben mozduló rémes fekete kabátok. — Frauilein, Anya, Apu, Mari néni, Tercsi, Házinéni!! Senki, senki, jaj, jaj. Fekete kabátok, ki a lépcsőre, nyílik az ajtó, már kinn is van, mö­götte dörögve esik az ajtó a zárba, sötét a l-épcső, táncol raj-ta fény az árnyba kapaszkodva, sö­tétbe szalad te a lépcső, messzire, onnét jön föl a megrontott legény, aki megrugdalta a cséplő­gépet. Jön, jön, fekete a karja, és mozog, mint a szélben megmozdult rémes fekete kabátok ott benn. Vissza, vissza!! Ne-m lehet, i-tt nin-cs ki­lincs, itt csak gömbölyű rézgomib van, fölnyulik az üvegajtó, messze a magasba, tán az égbe, a tetején ül a fekete nagy macska, „Anya, Anya, gyere!" Jaj, el inn-ót, le a lépcsőn. Nem test a teste, jéggé fagyott rémület. Nem szem a szeme, szörnyűségbe zuhant vízió. Nem lép a lába, ólomnehéz, magátóljött lendülés. Sza­lad a lépc-sőn, merül a sötétbe, mélyen előtte, mellette, mögötte ellenség, hidegkezü, fojtogató rémület. Le-n-n fekete börtönből mered elő a lift s a lépcső legalján fekete csomó, mozgó és életes, szu­szogó, sóhajtó. Jaj, szétválik ketté, sikit az egyik szétvált része, Zsuzsó fölé hajlik. Eltakar táncoló fényt, leselkedő liftet, boszorkányt, ron­tott legényt, fekete macskát, mert két meleg karja van és mert a Fraulein az. öleli Zsuzsát, ijedten- sikoltva, szalad föl vele a lépcsőn. Igen, ez a Fráulein, a haja szaga, a bőre szaga, de jó most így, ő a biztonság, a minden felett uralkodó nagy ember, viszi őt a lakásba. Világos lesz ott minden, beteszi majd a -puha ágyba és a becsu­kott ajtó mögött nincs hatalma sem a boszor­kánynak, sem a zöldszemü kandúrnak, de még a ronto-tt legénynek sem. — i-'i i nTT” -t iTTlíiMWiimMMIlWlllilMIIH MII ■111——MMTWMT—*Mű—BT— fTll——i — Olyanok mint ez ni! — mutat Mari néni a %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom