Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-17 / 114. (3963.) szám

18 ^racq-AV\o£AR-Hn«i3B 1936 május 17, vasárnap* Portengerben úsznak Kassa uccái, mert a város csak május végén kapja meg a megrendelt öntöző autókat Tost h. polgármester javaslatára kát­ránnyal fogják portalanifani az uccákat Kassa, május 16. (Kassai szerkesztőségünktől.) Az utóbbi időben egyre erősbödik a panasz, hogy a kassai uccák még egyetlen évben sem voltak annyira porosak és piszkosak, mint ezidén. Május második hetében hirtelen beköszöntött a nyár, néhány nap óta valóságos kánikulára for­dult az idő s ez a hirtelen meleg teljesen váratla­nul érte a város vezetőségét. Az uccalocs olás sál kapcsolatosam már tavaly is nehézségek mutatkoz­tak s hogy ezidén kiküszöböljék a nehézségeket, a város a meglévők mellé még két nj locsoló autót rendelt, s ezeket a Tatra- müvek május végére szállítják le az uj szemét­fuvarozó autókkal együtt. Május végéig tehát a meglévő öntöző-autókkal és kocsikkal kell ellátni valahogyan az uccák locso­lását, ami természetesen zavarokkal jár. A város­nak azonban ebben az előre nem látott helyzetben ie módot kell találni az uccák nagyobbmérvü ön­tözésére és tisztántartására, mert a mai állapotok már közegészségügyi szempon­tokból is tarthatatlanok. Vonatkozik ez különö­sen az újabban épült külső városrészekre, ahol hova-tovább lehetetlen lesz a helyzet. Ezekben az uj városrészekben egész nap valóságos por- fellegek úsznak s csak egy-egy kiadósabb eső után juthatnak az ottlakó emberek tisztább le­vegőhöz. A tüdővésznek és egyéb betegségeknek valóságos melegágya ez a vidék és a város vezetőségének sürgős kötelessége, hogy ezekben az uj városré­szekben is radikális orvoslással vigye keresztül mielőbb az uccák teljes portalanítását. A kassai porellenes küzdelemnek egyébként a közeljövőben valósziniileg uj fázisa kezdődik. A városi tanács Tost helyettes-polgármester javasla­tára elhatározta, hogy a városi gázgyár mellett kátrányfinomitó üze­met létesít és a jövőben kátrányoztatni fogja az uccákat, elsősorban azokat, amelyek makadámmal vannak borítva, A kátrányozás ugyanis a nagyobb váró sokban kitünően bevált az uccák portalanítására s ezt a bevált módszert fogják most alkalmazni Kassán is. A városi gázgyár nyers kátrányát ed­dig a pozsonyi kát.rányfinomitónak adták el s az újonnan létesítendő finomító, amellett, hogy újabb munkásoknak ad majd kenyeret, a gázgyári kát­rány sokkal gazdaságosabb felhasználását, fogja lehetővé tenni. A városi technikai ügyosztály má.r elkészítette a terveket a kátrányfinomitó létesíté­sére s amint a finomító megkezdi működését, elő­ször a bankói utat és próbaképpen a József-uccát fogják kikátrányozni. Ha ezek a próbakátrányozások kielégítő ered­ménnyel járnak, akkor sor kerül a többi ucca kát­rányozására is, ami végre-valahára eltünteti majd a kassai uccákról az egészségtelen, piszkos por- fellegeket. A francia kispolgár frankjai előtt leomlanak az egykori arisztokrata világ „bevehetetlen fellegvárai*' A magyar „Űzető vendégu intézménye francia vátozatban Páris, május 16. (A PMH párisi munka­társától.) — Jön ma este Rothschildékhoz? Ne fe­ledje el akkor a hideg borjusültet magával hozni, mert a szupé nincs 'benne a belépti- dijban ... — Én, kedvesem, inkább a Clermont- Tonnere grófnéhoz megyek; ott fehérbort is adnak áremelés nélkül... Az idei szezonban gyakorta hallhatunk ilyen és hasonló beszélgetéseket. Ezek azt jelentik, hogy a francia születési- és pénz- arisztolcrácia zárt világa, a „mondé fenné", mint itt mondani szokás, nyílt világgá válik mindenkinek, aki az árát megadja. A hal­latlanul exkluzív francia haute-volée iga­zán nagyot kellett hogy lépjen, hogy erre a kétes módszerre .fanyalodott, hogy da­cára a dacárandóknak fenntarthassa fé­nyes estélyeit. Estélyek parvenük részére A legnagyobb nevű társaságbeli hölgyek összeálltak mintegy közkereseti társaság­ban a „beléptidijas estélyek" megszervezé­sére; a zártkapuju paloták ódon vaskopog­tatója alatt pénztári ablakocska nyílik: né­hány bankjegy, „tiz vagy tizenöt Lajos" (ahogy szenvelegve nevezik a 2—300 pa- pirfrankot úrhatnám párisiak ma is még) és a meggazdagodott zöldségesasszony, az úr­rá lett dögbőrkereskedő gyakorlati leckét vehet az úri berendezésből és vendéglátás­ból bármely markiz vagy vicomtesse aszta­lánál. Az első ily estélyeknek szezon kez­detén elég nagy sikerük volt, nemcsak er­kölcsi, hanem anyagi értelemben is. Volterra, a párisiak legnagyöbb amüzőr- je irigyen nézi a Champs-Elysées-i ,,Lido" nevű mulatójából ezt a dolgot. —* Aljas konkurrencia —' mondotta ne­kem felháborodva. — Ezek az alakok nem fizetnek sem ,,droit de pauvre“-t, sem vi­galmi adót és még hozzá ingyen kapták a családból a hercegeket... pedig, ha tudná, hogy egy hercegi „stamm" a mai világban % mennyibe kerül... Na, ebben az egyben talán nincs Volterrának egészen igaza: a mai világban a titulusok többnyire arra szolgálnak, hogy v i t u 1 u s legyen belő­lük és nagyon csalódnék, ha a törzsven­dég-hercegek nem kérnének jutalékot a kedves sógornéjuktól, amiért a „récéption payante"-ját jelenlétükkel bearanyozzák . .. Boni de Castellane, ki feleségének, a Gouid-lánynak dollármilliárdjait verte el esztelenül fényűző párisi fogadóestélyein, nem fordul-e meg sírjában, ha tudomásul veszi, hogy méltatlan utódok vajaskenyeret szereznek maguknak abból a kaviárból, me­lyet polgári vendégeik fogyasztanak fényes recepciókon? A marquise ipart pártol... — Pedig — magyarázza nekem az első ,,récéption payante" rendezője, a bájos márkinő, ki azonban arra kér, hogy egyelő­re hallgassam el inkább a nevét — pedig, amit mi teszünk, az mindenekfölött haza­fias áldozat... Vagy azt hiszi talán, hogy élvezetből ad az ember estélyeket? Nagyon téved, ha azt hiszi! Nincs fárasztóbb, meg- erőltetőbb, unalmasabb és költségesebb munka, mint az estélyadás és vendégek mulattatása. Tesszük, nem mondom, társa­dalmi tekinteltből, de meg azonkívül a honi ipar éltetése céljából is. Mert mivé lenné­nek estélyek nélkül a pezsgő- és kaviár­árusok? Mivé lenne az egész századoshirü párisi haute-oouture. meg a luxuscipő, fod­rász, és nőikalap-ipar? És ha egyes megcsontosodott volt főne­mesek, kik más promiszkuitást el nem tűr­nek kastélyaikban, mint lakájaikat, el is szörnyednek ez uj divaton, meggondolhat­nák, hogy éppen ez a praktikus újítás mu­tatja legjobban, hogy mennyire megőrizte az egykori francia főnemesség a harmadik köztársaságban is társadalmi privilégiu­mait. Mert miért fizetne a ,,thiers étaft" ma­gas beléptidijat az ily estélyeken, ha nem azért, mert magánál többre tartja a grófot és a márkinőt és szívesen ad pénzt, sok ni, hogy minden borhoz ugyanaz a kiséret való. A francia pezsgő rheimsi száraz pis­kótát vagy égetett mandolát kíván, a „sec" borokhoz sonkás vagy lazacos szendvics kell, de már a délfrancia borhoz például gyümölcstortácska és édes tészta való. Mióta a külföld prOhibitiv vámokkal zár­kózik el a francia borkivitdl elől, az egész francia társadalom hazafias kötelességének érzi a borivás propagandáját, ami propa­gandának egyáltalán nem terhes és nem is izetlen. Eleintén csak az „idegen" és „bar­bár" cocktail ellen indítottak kereszteshá- borut, aztán tudományosan derítették ki a tejivás hátrányait a borivással szemben és most legutóbb megalakították a „Nemzet Borászati Hölgybizottságát", melynek min­den tagja becsületszóval kötelezte magát ezentúl kizárólag „ötórai bor"-t adni az ed­digi „ötórai tea" helyett... A francia úri társaság legjobbjai lelkesen csatlakoztak a mozgalomhoz és a teakereskedők már őszinte undorral kisérik a legújabb bizott­ságok tevékenykedéseit. .. BENEDEK KAROLY. KERESZTREJTVÉNY 19, szám, — Megfejtési határidő: május 26. Beküldendő a 2., 14., 15. és 74. hosszú sor megfejtése * Vízszintes: 1. Párol. 5. Fundamentum. 9. Mene­dék, menihely — közkeletű idegen szóval. 15. Fox- trott (Eisemann—Szilágyi). 19. Rangjelző. 20. A Duna mellékfolyója. 21. A ludovikások sportalaku­lata. 22. Omladék. 24. . . . bella signorina. 25. A magyarságba beolvadt nép. 27. Kutat. 28. Zenit ellentéte. 29. Csillagászati pont. 80. Kihajtogat. 32. Angol elöljáró. 38. Berlini nagyszálloda. 34. Kere­set, bér. 35. Nurmi szülővárosa. 36. A Balaton jege, ha megreped. 37. Pedagógus. 38. Német személyes névmás. 41. Etb. 42. Bírói köpeny. 43. Kábítószer. 44. Ásvány. 45. Súrol. 46. Magyarul: atya. 47. A cirkónium vegyjele. 49. Majomkenyérfa. 50. Behint maggal. 51. Dunántúli folyó. 52. Engem — latinul. 53. A bátor igéje. 54. Ács is teszi. 55. Pénzintézet. 56. Erdélyi folyó. 57. A verssorok végeinek össze- csengéso. 59. Hentesáru. 60. Betű fon. 61. Egy bi­zonyos hangszeren játszó. 62. Madár. 63. Rokon 65. Angol tánc (dzsig). 66. Kecsesség, csinosság. 67. Ut- ravaló. 69. Bálvány. 71 .püjöld — franciául. 73. R. N. 74. Válóok. 79. Bőségé!*, szapora. 80. ... roi^= megszól. 81. Lipiuskaja keresztneve. Függőleges; 1. ókori nép. 2. Mérges növény. 3. Hamis. 4. Limited röv. 5. Kézjegyével lát el 6. Külföldi péazegysóg. 7. Mutatőszó. 8. Köszöntés. 9. Római pénz. 10. A nap igéje. 11. Mutatőszó. 12. Orvosi megállapítás. 13. Parlagon hagyott föld. 14. Nagyhírű UFA-film volt Lilian Harvey és Willy Fritschsel a főszerepben. 16. Férfinév. 17. Angol távirati iroda. 18. Az Ilias egyik föalakja. 28. Fia­tal háziállat 25. Kirekeszt. 26. A tiszta súly rövidí­tése. 27. Valakit követő egy vagy több személy. 29. Orosz folyó. 30. Megvételre, elfogadásra ajánl. 81. Elmélázó (tekintet). 84. Művégtag. 37. Tisztogat. 39. Lakoma. 42. Olasz folyó. 43. Hóval takart. 45. Erdei gyümölcs. 46. Bántalmazás. 48. Erdei állat. 50. Suta. 51. Másodkaszáláeu fii. 52. Kövecskékböl készült művészi alkotás. 54. Népszerű kábarétnü- véeznö keresztneve ^Hor .1.4. 55. Délafrikai * 34c I holland benszülött. 58. Belsőrész. 59. Katajev re­génye. 61. Hosszúlábú madár. 62. A magyar törté­nelemből ismert balkáni csatahely. 64. Hindu ve­zeklő. 66. Földbe ás. 68. Kúszónövény része. 70. Elő ellentéte. 71. A tuberkulózis orvosi rövidítése. 72.. Könyörög. 75. Edömér partnere. 76. Lengyel Sándor. 77. Biztatósző. 78. Lásd 52. vízszintest. Május 3-án közölt 17. szánni keresztrejtvényünk helyes megfejtése: 4. Krisztus liét szava a kereszt* fán. — 21. Majd megsiratja ezt az éjszakát. 17. számú keresztrejtvényünk 521 megfejtője kö­zül a megejtett sorsolás alapján e heti könyvjutal­munkat, Komáromi János: „Harangoz a mult“ c. regényét, Bállá Margit tanítónő (Perbenyik) nyerte. A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP keresztrejtvényszelvénye A19 száma rejtvényt megfejtette: (név és pontos cim)t r pénzt, hogy legalább egy estén át egyenlő- rangúnak érezhesse magát vele ... A Yacht-Clubban, ötórai bornál Az idény másik gazdasági hátterű divat- újdonságát, a „five-o-clock-bor"-t egyene­sen a nagyon előkelő „Motor Yacht-Club de Francé" vezette be legutóbbi sportünne­pén, mikor a Herblay-i pazar klub házban nem teát szolgáltak fel tószttal a „polo mo- tonautique" után, hanem borlapot adtak a vendégeik kezébe, melyen a legkitűnőbb francia borok, a nehéz bordeauxik és bur­gundiak, a könnyed pezsgők, a szolid jurái és élzászi termések sorakoztak fel a közép­tenger édes muskotályaival vegyest. De nemcsak a borlap volt itt újdonság: a büffé is élesen elütött a teadélutánok megszokott száraz és krémes kissüiteményei, a sonkás és sajtpépes fánkocskák, cukrozott gyümöl­csök, sós, ánisos, csokoládés szeletkék és tósztok együtteseitől Itt a büfféállványo- kon karcsú borosüvegek nyújtották égnek nyakukat és minden bor előtt kis tálcán an­nak az egy italnak a kisérőfalatjai voltak kitéve. Mert paraszti tévedés volna azt hin­■awa—h

Next

/
Oldalképek
Tartalom