Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-16 / 113. (3962.) szám

1936 május 16, szombat* t>ra:gaiA\mAar- hírlap ó Hírek Csehszlovákia tzlovák iskolákat épittet Erdélyben Kolozsvár, mAjus 15. Lap jelentések szerint I csehszlovák kormány kétmillió lej költséggel Jihar- és Szilágymegye több községében szlovák annyelvü iskolák fölállítását kezdte meg. Az skálák építkezési költségeit a kolozsvári cseh­szlovák konzulátus folyósítja. Bihar- és Szilágy- negyében ugyanis vannak elszigetelten kisebb izlovák települések és ezeknek iskoláztatásáról ikar gondoskodni üymódon a csehszlovák kor- nány. — BENES KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK pén- :eken délelőtt kihallgatáson fogadta Briinn vá­ros háromtagú küldöttségét, melynek vezetője, Spazier főpolgármester a város nevében meg- íivta az államfőt Brünn meglátogatására. Az ilnök a meghívást elfogadta s látogatásának dőpontját junius 11-ében állapította meg. — GEDULY HENRIK ÜNNEPLESE. Nyíregyházáról jelentik: Megírta a Prágai Magyar Hirlaip, hogy dr. Geduly Henrik Mszakerül'eti evangélikus püspök, felsőházi tag május 15-én ünnepli születésének het­venedik, főpásztori működésének huszon­ötödik és Nyíregyházán vaió lekészkedé- sének negyvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az egyházkerület kétnapos ju­biláns ünnepséget rendez, amely pénteken kezdődött meg. Pénteken este a nyíregy­házi városi színházban a püspök tisztele­tére ünnepi előadás volt, utána pedig fák­lyás fölvonulás. Szombaton egyházkerületi díszközgyűlés, amelyen Dómján Elek főesperes, a püspök helyettese és Lichten- Stein László egyházkerületi felügyelő elnö­köl. Előzőleg ünnepi istentiszteletet tarta­nak Dómján Elek főesperes és Duszik La­jos egyházkerületi főjegyző igeszolgálatá- iVaí. — TANITÓGYULÉS SOMORJÁN. Tudósí­tónk jelemtá: A pozsonyi III. szánra tanfelügyelö- eég IkörZeitéihez tartozó sonrorjai és dunaszieirdia- hteilyi jánáelbeili tanítóik csütörtökön Soiinoirján gyűlést itanítottak Hfübalilk Kánoiy iegyihá.zikaircsai tanító ehnjöíkiheité>v-e.l. A titkári teendőket Regéczy Aladár látta el. A gyűlésein Gaspanik Ignác tan- flelüigyelő keigyetetes szavakkail eimilékeiz'eitt meg az elhunyt Farkas Gyula polgári iskolai tanár­itól, továbbá ismertette a körzeti polgári ielko- 'lálkról szóló törvényt és annak végreihaijtási utasítás-tervezetét. Majd Laimpert Miklós so- moirjaii .tanító vezetésével az iskolai növendékek szavaló-kórusa szerepelt. Ox Tamás szemeti ta­nító a somoirjiai járási közművelődési eigyesüilet nrankálkodását ismertette, Hortoványi Jolán lalsójányoki tanitónö pedig előadást tartott a E nmekpsziidhológia köréiből. A gyűlés után a tóik a Somorja anellletiti Pomilé erdőiben tár­sas ebédem gyűltek össze, ahol tölbb pohárkö- eziöotó is elhangzott. — HALÁLOZÁSOK. Búd ap estről je­lentik: Benedek Sándor, a magyar közigaz­gatási bíróság nyugalmazott másodelnöke 82 éves karában Balatonfüreden meghalt. Az elhunytban dr. Benedek Szabolcs, Bu­dapest székesfőváros főjegyzője édesapját gyászolja. — Dr. Soós Sándorné, született Jglói Szontagh Éva Budapesten 42 éves .korában elhunyt. Férjén és kisleányán kí­vül édesapja, dr. Iglói-Szontagh Antal ny. miniszteri tanácsos gyászolja. — HALÁLOZÁS. Szűcs István tiezasalamoni református esperes hitvese, született Böszörmé­nyi Mária, Ungváro*. hosszabb betegség után el­hunyt. A megboldogult mintaképe volt az igazi magyar nagyasszonynak, akit jóságáért mindenki szeretett és tisztelt. Temetése Ungvárott ment végbe igen nagy részvét mellett. A templomi gyászbeszédet Ujlaky Sándor bajániházai lelkész tartotta, majd az egyházi énekkar adott elő gyász­énekeket. A sírnál Erdélyi János nyarádi lelkész mondott megható búcsúbeszédet. A magyar pártok részvétét Köszörű Károly kárpátaljai pártszö­vetségi főtitkár és Haraszthy György, a magyar nemzeti párt kára, tolmácsolta. Az elhunytat fér­jén és gyermekein kívül vejei dr. Magda Sándor református püspök és Minay Lajos iskola-igaz­gató gyászolják. — ÉRSEKÚJVÁR VAGYONI HELYZETE. Tu­dósítónk jelenti: Most készült el Érsekújvár vá­ros számvevősége az 1935-ös év zárszámadásai­val. Feltűnőek a város vagyoni viszonyairól be­számoló számadatok. A város összvagyona a ki­mutatás szerint 28,661.409 korona, mig a teher j4,374.606 koronát tesz ki. A tiszta vagyon ilyen­formán még 10 millióra sem rúg, holott a tavalyi zárszámadás szerint még több, mint 17 milliós va­gyont mutattak ki. Az elmúlt évben ugyanis még az aktívák között nyilvántartották Blumenstein Józsefnek, az ismert bankárnak csaknem 8 mil­liós adótartozását, amely behajthatatlan volt s ebben az évben 100.000 koronában kiegyezett vele 6 kincstár ée Érsekújvár városa is. így Érsekúj­vár váróé „vagyona* csaknem 8 millióval csök­kent. Jéghegyek csatája A világ egyetlen nemzetközi hadserege, amelyet tizenhat átíam tart el — a Sermészetellen harcol A jégőrség az Atlanti óceánon ■ ■ A Titanic emléke ■ ■ Beszélgetés a „Queen Mary“ amerikai útja alkalmából a jégőrség parancsnokával Boston, május 15. (MTP) Kevesen ismerik a világtörténelem egyik legelszántabb és soha nem lankadó küzdelmének vezérkarát. A küzdelmet: a jéghegyek elleni harcnak lehetne nevezni s a vezérkar ott székel a bostoni nemzetközi jégőr­ség irodájában, a vezérkari főnököt Davis Nor­tonnak hívják, — abban különbözik minden más vezérkari főnöktől, hogy eddig csak men­tett életeket. Sok százra, sőt ezerre tehető azok­nak az embereknek száma, akik Davis Norton­nak köszönhetik életüket. S akiknek legnagyobb része természetesen nem is tud erről. Davis Norton irodájában most lázas munka folyik, úgynevezett főszezon van: itt a tavasz, megkezdődött a jéghegyek of- fenzivája az egyik legfontosabb tengeri útvo­nal ellen, amely összeköti Európát Észak- amerikával. Most indul el útjára a „Queen Mary“ s kevesen tudják, hogy ez az ut a jégőrség munkája nélkül nem lenne egészen veszélytelen, sőt mint számos példa mutatja, nagyon is veszélyes lenne. A jégőrség főhadiszállása Norton térképei és grafikonjai fölé hajolva dolgozik irodájában, amikor munkatársunk be­lép és a hangos köszönésre föl se pillant. Nem könnyű megszólaltatni ezt a mogorva tengeri mackót, aki konokul szorongatja fogai között a pipát és csak nem akar megszólalni. Mindössze annyit ad értésünkre, hogy most van a fősze­zon, reggeltől esti el van foglalva, jó lesz, ha mielőbb hordjuk az irhánkat. — Hogyan lehet most a főszezon, micsoda jégveszedelem fenyeget, hiszen a tengerben már fürödni is lehet? Erre a naiv kérdésre aztán elmosolyodik és atyai hangon megszólal: — Éppen most tavasszal a legveszélyesebb a helyzet. a jégveszély március végétől junius közepéig a legnagyobb, erre az időre esik a világ vala­mennyi nagy hajókatasztrófája. A jégőrség ebben az időben éjjel-nappal állandó szolgálatot tart. Valóban: 1912 április 14-éről 15-ére virradó éjszaka az akkori világ legnagyobb óceánjáró hajója, a „Titanic" összeütközött egy jégheggyel és úgyszólván percek alatt elsüllyedt. Ezerötszáz emben pusztult el a hullámok kö­zött. Ez volt a modern idők legnagyobb hajó- katasztrófája. „Titanic" katasztrófája után szervezték meg a nemzetközi jégőrséget az Atlanti-óceánon. Azóta minden évben április 14-én éjfél után ki­úszik egy hajó arra a helyre, ahol a „Titanic" elsüllyedt és a szerencsétlenség emlékére gyász­VIM csupán 2 Kc-ba kerül egy nagy, 300 grammos, takarékos dobozzal! Ez­zel a VIM általános tisztí­tószerré lett! VIM sohase karcol, de mégis alaposan megtisztít mindent. VIM a legeldugottabb sarkokból és legmélyebb résekből is kíméletesen és gyorsan eltávolítja a piszkot. VIM mindent tisztít — MEGROVÁSBAN RÉSZESÍTIK VALLÓI KOMMUNISTA KÉPVISELŐT. A mentelmi bizottság ma délelőtt tartott ülésén Kút kép­viselő (cseh nemzeti egyesülés) ama kérel­mével foglalkozott, hogy a plénuma részesítse megrovásban Valló kommunistát egy, Kút képviselőt becsületében súlyosan sértő köz­beszólása miatt. A bizottság a megrovás mel­lett foglalt állást. A mentelmi bizottság ezen kívül Knorre, Öurík és Frank képviselők ki­adatását javasolta. — A VÉRES SÁROSI LAKODALOM A BÍRÓSÁG ELŐTT. Eperjesi tudósítóink jeleníti: 1935 őszén Jurkanin Péter hankovcei legény lakodalmán Uhrin János szomszédközségbeili le­gény, minden eshetőségre készen, egy hatalmas konyhakéssel jelent meg. Este tánc közben Pod- lesny András falubeli legény összeszólalkozott Llhrin Jánossal s hamarosan összeverekedtek. A vőlegény öccse szét akarta választani a vere­kedőket, de öhrin előrántotta konyhakését és azzal felmetszette a közbelépő legény hasát. A sebesült legényt súlyos állapotban szállították be a kórházba. Az eperjesi kerületi bíróság ma foglakozott az üggyel és Llhrin Jánost egyévi, Podlesny Andrást pedig háromhavi fogházra Ítélte. — KUTYA- ÉS MACSKAZÁRLAT A GALGÓCI JÁRÁSBAN. Tudósítónk jelenti: Az utóbbi időben a galgóci járásban nagyon sok veszettségi eset fordult elő, ezért a galgóci kerületi főnökség szigorú eb- és macskazárlatot rendelt el a járás területién. A lakosságot fal­ragaszokkal és dobrzóval figyelmeztették az utasítás betartására. — VÁROSI KÖZGYŰLÉS POZSONYBAN. Pozsonyi ezieirkiaszitőségünik jeleníti: Hétfőn dél­után három óraikor Pozsony város képviselö- testüleibe mendas ülést tart. Ezen a közgyűlésen döntenielk többek között az újságárus itó helyek régóta húzódó ügyében. — KÉT CSALÁSÉRT HÉT HÓNAP. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai .kerületi bíróság ma tárgyalta- Pfeifer József 57 éves csehországi születésű, többszörösen bün­tetett munkanélküli két csalási ügyét. Pfeifeir, aiki eddig már húsz esetben volt különféle csa­lások miatt elítélve, most azért állott a biró'ság előtt., mert tavaly októberben beállított Műszák Gyula kaissad lakoshoz s tőle egy albérleti szo­bát. vett k,i azzal, hogy • az állami kórházban kapott állást. Egy hónap uralva ruhaneműt csalt ki lakásadójától és kisebb mennyiségű pénzösszeget, majd nyomtalanul eltűnt. Ekkor Besztercebányára ment, ahol egy ottani .asszony­nál sízimtén szobát bérelt, pénzt és ruhanemüeket csaJlt ki és ormain ás megszökött. A mai tárgya­láson Pifeifeir József beismerte tettét és nagy nyomorával védekezett. A bíróság hétbónapii börtönbüntetésre Ítélte Pfelfer Józsefet. — AGYAGBA FULLADT EGY SOMORJAI MUNKÁS. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Tragikus muniásszerencsétlenséget okozott a napokban a Somorja határában elvonult vihar. Hegyi Ferenc 34 esztendős munkás Jankó Béla bir­tokán a Somorja melletti trnavkai agyagbiányában dolgozott, amikor a vihar teljes erővel kitört. A munkás a nagy eső elől az agyabányába húzódott. Az eső annyira föláztatta az agyagot, hogy a szerencsétlen ember belefulladt. Amikor es­te nem tért. haza, anyósa keresésére indult s ott ta­lálta az agyagban veje holttestét. Hegyi két gyer­mek apja volt, felesége súlyos betegen fekszik oda­haza. A tragédia nagy részvétet keltett a környé­ken. szalvét ad le. Az óceán fölött minden évben végigmorajlik ennek a katasztrófának emléke ... Jéghegyek oifenzivá\a A „Titanic" elsüllyedése után azonnal tár­gyalások indultak meg az Egyesült Államok és Anglia között a nemzetközi jégőrség megszer­vezésére vonatkozóan. De az Egyesült Államok már 1912 őszén és 1913 tavaszán hajórajt kül­dött ki, amely a nagy óceánjárók útját kisérte a jégzónán keresztül. A jégveszedelem ugyanis az óceánnak nem európai, hanem amerikai felére esik, itt a hi­degáramlás sokkal erősebb és a jéghegyek fé­lelmes offenzivája néha rendkívül erős. A jéghegyóriások főhadiszállása a Baffin-öböl- ben van, innen indul el az offenziva tavasszal. A Baffin-öböl Északkanada és Grönland között fekszik és rendkívül heves északi szél hajtja a jéghegyeket a Davis-uton keresztül lefelé egé­szen a negyvenedik szélességi fokig, tehát New- yorkig. Az igazság az, hogy valamennyi óceánjáró hajó, amely Európából Amerikába tart s valamelyik kanadai kikötő­ben, vagy Newyorkban akar horgonyt vetni, ki van téve a veszélynek, hogy összeütközik a lefelé sodródó jéghegyekkel. 1913-ban azután megszervezték az Egye­sült Államok és Anglia költségén azt a nemzet­közi flottát, amely ebben a pillanatban a világ egyetlen nemzetközi hadserege s amely minden tavasszal ott cirkál a jégzónán és vigyáz az óceánjárók biztonságára. Ezenkívül időfigyelő állomásokat is állítottak föl s ma már kitűnő műszerekkel pontosan meg lehet állapítani a jéghegyek offenzivájának megindulását. A jég­őrség egyik legfontosabb állomáshelye Ujskócia szigetén van, a legfontosabb időfigyelő állomás pedig Ujfundlandban. A londoni nemzetközi tengerészetügyi konferencia elhatározta, hogy e két állomáshelyen egész éven tartanak szolgá­latot. Ez meg is történt, kivéve az 1917. és 1918. éveket, amikor a jéghegyek offenziváját háttérbe szorította a világháború s amikor az emberek nem értek rá harcolni a Természet ellen, mert egymás ellen verekedtek. Ezer jegortas ostromra indul A világháború után azonban uj alapokon megszervezték a jégőrséget és lényegesen kifej­lesztették. Számos uj megfigyelőállomást állítot­tak föl, amelyek rádió segítségével állandó ösz- szeköttetésben vannak az óceánon járó hajókkal és jelzik a jéghegyek mozgásának irányát. 1929 óta összesen tizennégy állam csatlako­zott a nemzetközi jégőrséghez, amely a közös veszedelem elleni védekezésben sokkal hatha­tósabb eredményeket tud kimutatni, mint a népszövetség. A jégőrség flottája tiz hajóból áll és a tagálla­mok hajóforgalmuk arányában viselik az eltar­tás költségeit. Anglia negyven, Amerika tizen­nyolc, Németország tiz százalékot vállalt az el­tartás költségeiből. Ez a nemzetközi védőrség, amely állandóan munkában van, a Természet számos gigantikus fegyverei közül az egyik legveszedelmesebbel folytat harcot. Norton előadása szerint a tavasz! jégzajlás idején az óceán kritikus pontján néha százával vonulnak föl sürü rajokban a félelmes fehér óriások. Vannak évek, amikor március végétől junius közepéig több, mint ezer jéghegy úszik az óceánon. 1929 tavaszán érték el a rekordszámot, összesen 1351 jéghegyet számláltak meg. A múlt évben valamivel enyhült a támadás ereje, összesen 900 jéghegy vonult föl a csatában. Ugyanabból az irányból jön valamennyi, de óriási területen mo­zognak előre, a jéghegyek frontja néha ezer tengeri mérföld szélességű. A legfélelmesebb a jéghegyeknél az, hogy alig lehet megállapítani tényleges nagyságukat, mert körülbelül' csak egy tizedrészük látszik ki a víz­ből. A közeledő jéghegy egészen kicsinek lát­szik, például 80—100 méteres lehet, a tenger felszíne alatt azonban majdnem egy kilométeres iromba tömb úszik. Gyakran előfordul, hogy á hajó még nem is tudja, hogy a jéghegy veszély­zónájába került s máris megtörténik az összeüt­közés. A különösen kritikus időszakban a hajók álta­lában délibb útvonalon haladnak, ez valamivel meghosszabbítja az utat, de a veszély lényege­sen kisebb. A „Queen Mary" is délibb irány­ban fog elindulni, tekintettel arra, hogy ezidén Is rendkívül sürü tömegben vonulnak föl a jéghe­gyek a veszélyzónán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom