Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-15 / 112. (3961.) szám

4 ^ragai-7\\mAarhirlap 1936 május 15, péntek* Tizennyolc ével kapott a felbujtó asszony és szeretője a Hászt-környéki férjgyilkosságért Gömbös Gyula titkos tanácsos lesz Budapest, május 14. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Lapjelenté' sek szerint a képviselőház folyosóján olyan hírek terjedtek el, hogy Gömbös Gyula miniszterelnököt a közeljövőben titkos ta' nácsossá nevezi ki a kormányzó. Ez a lég' nagyobb kitüntetés a régi valóságos belső titkos tanácsosi címnek felel meg. Niért zárták be az ipolykéri magyar iskolát? Prága, május 14. Dr. Holota János nemzetgyűlé­si képviselő kérdésére dr. Franké iekolaügyi mi­niszter a következő választ adta: „A kiarovi állami népiskola azért szüntettetett be, minthogy a község, amidőn a tatarozásra már alkalmatlan iskolaépületet rendőrbiztonsági okok­ból be kellett zárni, a tanítás céljára szolgáló he­lyiség beszerzésétől elállott. Ezzel a községre az 1868.-i XXXVIII. t.-c. 23. §-a értelmében községi népiskola felállításának kötelezettsége (háramlóit. E kötelezettség tejesítése a községnél sürgettetik. Az iskola- és népmüvelésügyi minisztérium a községet továbbra is hajlandó támogatni, hogy a kiarovi gyermekek a legrövidebb időn belül ismét tanítás­ban részesittessenek. Megjegyeztetik, hogy a kia­rovi gyermekek a vrbovkai római katolikus népis­kolát nem látogathatják, mert ez az iskola 4 km.-t meghaladó távolságban fekszik s ezenkívül ezáltal az iskola túl volna zsúfolva.“ A nyolcadik tátrai orvosi továbbképző tanfolyam Tátraszéplak, május 14. (.Saját hudésdjtónktól.) A szepesi orvosiéigjneisiileit myotíoadiiik nemzetközi orvosi továbbképző tanfolyamát rendkívül nagy érdeklődés előzd meg. A tanfolyamira,, aimiöly május 31-tőfl, junliius 5-ig főig tartaná, máiris több mint 150 oirvos jdierattoeizieltit Ausatirááiból, Ma- gyaroirszágról. Romáidéiból, Jugoszláviáiból. Né­m.etiorsaágbóiI, Lengyelországiból és a belföldiről. A tanfolyam előkészítő munkálatait, amelyek nagy (kiöritUtekiinitést és gondosságot igényelnek, dr. Szontágih Miklós főorvosnak, a szepesi or- voisegyeisület, a Kánpáibegyiesiület és a Tátra- szöveltsiég érdemes elnökének vezetés© alatt dir. Szász Emil ótátrafiiineidli főorvos és dr. Teicb- ner Emő késmárki orvos végzi. A tanfolyam irodája (lameily most Óitá.trafüjrediem vain, de a tanfolyam alatt azzal együtt fog vándoirolná az előadások helyeiine: Loiminiicira, Ujfünedre, Ölüned- íre, Miatlliárlházáira és Sz/éipllalkina), százával fellel az érdelklődésekine, amelyek mind nagyobb számban érkeznek és airma mutatnak, hogy a tátrai oirvoskélpző ikuirzius egész Középeiuirópáiban mind nagyobb népszertiségine tesiz szert. Az eizidei tanfolyamon, amely nivó szempont­jából ugyanolyan magas lieisz, mint az eddigiek, Sambonger, Gamper, 'Riieil és Stairkieinstiein prá­gai, Vienetoély és Szabó budapesti, Bókay deb­receni, Rusznyák ezegeidá, Sdhönbauer bécsi, Weiizsacflcier hieiddbeirigi, Assmann königsbergi, Straiub miiinöbeni. Gröeír és Doibrzalisky lemJber- gi., Szymanowioz knafkói egyetemi tanárok tar­tanaik előadásokat. A tamfoilyamot öfinapois kirándulási program követi, eiaeiket a (kirándulásokat a tanfolyam vezetőségével együtt a Káirpáitegyesiület ren­dezi. Kassa, május 14. (Kassai szerkesztőségünk teliefonjieilentése.) A buszti eisikiidtbiiróság teg­nap tárgyalta Se.lembra Vaiszilné Huezt-környé­ki gazdállkodó feleségének ügyiét, aki férjéit a szeretőjével megölette. A fiatal mieeye'cske né­hány évi házasság után megunta a férjét és vi­szonyt kezdett Mdihaldk VasziliM. A dolog kitu­dódott a faluban és cikkor aiz assizony ed'akarta tenni férjét láb iáiból. Egy reggel a isizéinapadlá- son átlőtt halántékkal, halva találták Selemiba Vasalt. A gyanú aiz asszony szeretőjére Mika- lik Yasizilra teneJiŐidŐtt, aiki azonban csak arny- nyit isimért be, hogy tudott arról, hogy az aez­Komárom, május 14. (Saját tudósítónktól.) A délszlovenszkói mezőgazdasági munkások sztrájkja a komáromi járás néhány községére is átterjedt: elsősorban a nagybirtokok munká­sai állottak meg a munkában —■ kommunista agitátorok biztatására. Mindenütt béremelést kémek, noha az országos hivatal által is elfoga­dott s jóváhagyott béreket kapták. Guta köz­ségben, ahol pedig többszáz munkanélküli van: szintén számosán hagyták abba a munkát és sem a munkanélküliek, sem azok, akiknek mun­kájuk van, nem dolgoznak. Sok községben , szimpátia-tüntetés" formájában nem dolgoz­nak a mezőgazdasági munkások. A nyiirai sztrájkolok követelései Nyitra, május 14, (Nyitrai munkatársunktól.) Tegnapi számunkban röviden közöltük, hogy a Krámer A. és Fiai „Ferrenit" aszbeszitpalagyár 240 munkása kedden délután sztrájkba lépett. A munkások, akik hármas csoportban dolgoz­tak, több mint 100 százalékos béremelést köve­telnek, még pedig az eddigi 1.50 koronás órabér helyett 3.50 korona órabért. A cég hajlandó lett volna 55 filléres, vagyis 30 százalékos béremelést adni, de a munkások kitartanak eredeti követelésük mellett. A gyár ugyanis nagy megrendeléseket kapott az utóbbi időben, amelyeket határidőre kell végrehajtani és igy kényszerhelyzetbe került a munkásokkal szemben. A pala ára valóban emelkedett 201 fillérrel, de a régi kötéseket a gyárnak a régeb-1 szörny, meg alkairja Ölni férjét. Az asszony kérte Is ölt és egy Kuoseiravy Iván nevű barátját, (hogy öljék mieg a fér jét, ők akkor (revolvert vá­sároltak, die rneim voltak hajlandók a gyilkossá­got elkövetni. A tárgyaláson a vádlottak egy­más ©illem vallottak. A itaniukihaillgaibások után az eslküditezék gyilkosság 'büintehtéibiein bűnösnek találta Sieliemba Vaszifcuét é;s szeretőjét, ualre a bíróság fejedként 18 évi fegyházra ítélt© őket. Kocseiravy Ivánt felmentették a vád alól. I ben megállapított áron kell leszállítani. A főleg szociáldemokrata munkások a sztrájkalapból megkapják a bér 50 százalékát és így nyilván hosszú ideig bírják a sztrájkot. A tárgyalások > tovább folynak a munkaadók és a sztrájkoló t munkások között. Ez utóbbiak teljesen fegyel- - mezetten viselkednek. Bodrogközben sztrájkba léptek a dohánytermelő i munkások Királyhelmec, május 14. (Bodrogközi tudósí­tónk jelentése.) A mezőgazdasági munkások sztrájkja, amely Nyugatszlovenszkón kezdődött, a Bodrogköz vidékére is átharapózott, ami arra mutat, hogy országos mozgalomról van szó, amelyet bizonyára egyöntetűen igyekeznek meg­szervezni bizonyos politikai elemek. A bodrog­közi járásban Boly, Zétény, Rád és Véde köz­ségekben léptek sztrájkba a dohánytermelő- munkások. A sztrájkmozgalom, amire még nem volt példa ezen a vidéken, rendkívül veszedelmes, mert a dohánypalánták elültetése és az ehhez tartozó munkálatok elmulasztása az egész dohányter­més elvesztését jelentheti. A birtokosok álalndóan tárgyalnak a sztrájko­tokkal, de megegyezést eddig nem sikerült létre­hozni. Az a veszély fenyeget, hogy a dohány- munkások sztrájkjához csatlakoznak az egyéb mezőgazdasági munkások is, ami miatt az egyébként jónak Ígérkező termést nagy vesze­delem fenyegeti. Királyhelmecen Leskó építész munkásai lép­I tek sztrájkba, mert a munkaadó állítólag le akar­ta szállítani a kialkudott bért. Hasonló sztrájkra nem volt még példa a Bodrogközben. Hitt Unok a lapok? A „Veőerni Qeské Slovo" írja: Nyolcvan já­rásban folyik a különféle inségsegélyek revízió­ja. Ezekhez a segélyekhez igen sok személy jo­gosulatlanul jutott hozzá. Több olyan eset for­dult elő, hogy olyan földbirtokos „munkanél­küli" felesége kapott segélyt, akinek a bankbati nagyobb betétje van. A belügyminiszter az ag­rárpárt tagja és jól tudja, hogy nemcsak a mun­kanélkülieknek, de a földműveseknek nyújtott segély is az államtól származik. Ezekkel a segé­lyekkel való visszaéléseknek már nincs határuk. Szigorúan ellenőrizni kell és meg kell akadá­lyozni, hogy elemi csapások esetén kiknek ad­nak segélyt. A „Slovák" írja: Mig az agrárok örvendez­nek, hogy a vasárnap Csehországban megtartott néhány községi választáson megerősödtek, ad­dig a szociáldemokraták táborában nagy az el­keseredés. A szociáldemokrata „Právo Lidu" fölhánytorgatja, hogy amióta Berán Rudolf lett az agrárpárt elnöke, a párt egyedül a szociálde­mokrácia ellen fordult. Beismeri, hogy a válasz­tásoknál sikerült az agrároknak néhány szocia­lista szavazatot megszerezni, de az agrárpárt súlyos támadásai a szociáldemokraták körében megrendítette a koalíció közös munkalehetősé­gébe vetett hitet és ez a körülmény a szavazó­kat a kommunisták táborába hajszolta. Mi ezt a terrort nem fogjuk tűrni — írja a „Právo Lidu" —, ezt a választási kampány küszöbén mondjuk. Nem hagyjuk szétveretni gyűléseinket az agrárpárt rohamcsapataival. Ha Berán elnök ur ellenünk a fönti módon akar föllépni, nem marad más hátra, mint minden eszközzel véde­kezni. Sajnáljuk, hogy a belpolitikai viszonyok fölforgatásában a miniszterelnök pártja áll az élen. A „Slovák" a „Právo Lidu" cikkéhez azt a megjegyzést fűzi, hogy a koalíció fölött a megnemértés sötét fellegei tornyosulnak és a szociáldemokraták nem sokat fognak gondol­kozni azon, hogy a kommunistákkal együtt meg­alkossák a népfrontot. Temesvárra érkezett Diliinger „Deliláu-ja Budapest, május 14. Sage Anna, Diliinger volt barátnője, aiki, mint ismeretes, az Egye­sült Államok elsőszámú közellenségét rend­őrkézre juttatta, szerdán Temesvárra érke­zett. Az újságírók természetesen megrohan­ták Sage Annát, aki elmondotta, hogy csupán azért jelentette fiöl Diliingert, mert meg akarta kapni a fejére kitűzött tízezer dolláros vérdijat. Elmondotta azután, hogy egy Karán- selbes melletti kis községiben született, leány­kori neve Campanasl Anna és Amerikáiba! ment férjhez. Kijelentette, hogy rövidesen visszatér Amerikáiba. Az újságírók megállít- pitották, hogy Diliinger volt szeretője fel­tűnően szép. Arviz pusztít Lengyelországban Varsó, május 14. Lengyelország egyes vi­dékem már napok óta katasztrofális árvíz pusztít. A sieradzi kerületiben az ár több hi­dat magával sodort s a házak százait öntötte el. Az anyagi kár óriási. A megáradt folyók más vidékeken is kiléptek medrükből. Az ár Cempisz községet teljesen elöntötte. A komáromi járásra is átterjedt a mezőgazdasági munkások sztrájkja ............................................mi iihhii—Ti'inwTiiraiim Mx alvilág Itta: HARRY LESLIE (36) Védencem azt sem sejthette, hogy Mr. Dá­vid Graham anyagi viszonyai megváltoztak Lady Campbell halálával, tehát azt sem lehet ráfogni, hogy emiatt lépett volna vissza a parti­tól, ami számára már nem volt parti. A jegyes­ség fölbontása egyáltalán nem bizonyíték arra, hogy a vádlott megkaparintotta az ékszereket s ezért nem akart feleségül menni vőlegényéhez. Ennek a kérdésnek a firtatása különben is kívül esik a bünügy keretein. A szegény Turnert és segédjét is gyorsan el­intézte Fenwick. Mesteri gondolatmenete és ékesszólása meggyőzött ott mindenkit, hogy az ügyvéd nem is annyira ártatlanságomat akarta bebizonyítani, mint inkább azért vetette be a latba ragyogó szellemességét, hogy kimutassa, mennyire nincs tárgyi bizonyíték a vádlott bü* nösségére... És hogyan volt zárva, majd ho­gyan nyitott meg a meggyilkolt asszony ajtaja, amikor a vádlott már vonaton ült? Erre a kér­désre sem a rendőrség, sem a vádhatóság nem felelt meg. Pedig ez a döntő. És a védőbeszéd után szavazásra került a sor. Negyven percig tárgyaltak az esküdtek, ez a negyven perc óráknak tűnt föl akkor. Végre felolvasták a verdiktet. Nem vagyok bűnös. El­hagyhattam a fogház, épületét. De úgy éreztem, hogy az a sok ember, aki a tárgyalás végén elé­gedetlenül távozik a törvényszék palotájából, mind meg volt győződve arról, hogy én gyilkol­tam meg Lady Campbellt, én raboltam el az ék­szereket és én akartam Turner boltjában egy pár fülbevalót értékesíteni. Valaki azt mondotta mögöttem olyan hango­pan, hogy meg kellett hallanom: l királynője REGÉNY — Angliában föltétlenül halálra ítélték vol­na .. . Tel-' volt. VIII. FEJEZET Ki volt a gyilkos? A Caledonian-expressz röpített újból London felé. Crawforddal ültem az egyik elsőosztályu fülkében és élveztem a kényelmet és a nyugal­mat. Magányosan voltunk és igy nyugodtan be­szélgethettünk. — Az ékszerek már biztonságban vannak, — mondotta. — Karvaly átvitte őket Belgiumba, kiszedte a köveket és értékesítette azokat. Negy­vennégyezer font. Négyezer font a maga része a kikötött hatezer helyett, amit Karvaly a fülbe­valóért vont le. Lássa, a mi szakmánkban nem szabad extraturokat csinálni. Ha Fenwick nem lett volna olyan ragyogó, nem tudom, hogyan végződött volna ez a Hugh-streeti kirándulás. — Angliában halálra ítéltek volna, — mor­mogtam magam elé az ismeretlen sziszegő, «gyÜ- lölködő szavait. — Mit gondol, Joe, igaz ez? — Talán. — Mert ott talán arra is gondolhattak volna, hogy a Charlotte-téri palotában cinkostársam lehetett, lehetséges, hogy ez a cinkos gyilkolta meg és fosztotta ki Lady Campbellt és aztán ki­hozta nekem az ékszereket. Ha igaz az, hogy Dávid 8 óra 30 perckor távozott nagynénje szo­bájából, akkor a palota személyzetéből kikerülő cinkosnak még bőségesen volt ideje arra, hogy végezzen áldozatával, sőt aljas cselekménye után még elég ideje Edith Crawfordnak is arra* hogy I elérje a 9.10-es Caledonian-expresszt. Nem gon- | dolja, Joe? — így is gondolkodhattak volna. De ez sem felel meg az igazságnak! — Az igazságnak, Joe? Úgy látom, a bűn­ügyi munka nagyszerű logikai építmények kon­strukciójából áll. Vád és védelem épületet csinál, amik külsőre tetszetősek, igazak is lehetnek, de gyakran annyira távol állanak az igazságtól, hogy inkább mesebeli fantáziakastélyok számába mehetnének. Már a második esetből látom ezt. Két bűnügyben kerültem vonatkozásba egy éven belül az igazságszolgáltatással. És most megta­nultam, hogy Justiciát is orránál fogva lehet ve­zetni. Csak vakmerőség kell hozzá és olyan fi- fika, mint aminő Fenwickben van. — De az már engem is érdekelne, hogy ki volt a gyilkos és mi célja volt a szegény öreg­asszony meggyilkolásával? —- Én tudom, Joe, — mondottam csöndesen. — Tudtam már akkor, amikor egy vallomás na­gyon különösen hangzott. Egy pillanat alatt föl­ismertem az igazi tettest és azt is tudtam, hogy miért kellett Lady Campbellnek meghalnia. — Igen? Maga tudja? Égek a kíváncsiságtól! — Nos, Joe, csak gondolkozzon logikusan. Miért jutott a rendőrség és a bíróság tévútra? Mert szentül hitték, hogy a rablást és a gyilkos­ságot ugyanaz a személy követte el. Ha ettől a fixa ideától megszabadulnak, nem tudom, ho­gyan úszom meg a dolgot. Mert tudja-e, hogy mennyi sebezhető pont bukkant föl a tárgyalá­son, amiket a vád kiaknázatlanul hagyott. A -komorna vallomása nagyon megijesztett. Emlé­kezzék csak vissza, mit mondott a szobaleány? „Úrnőm azt kérdezte tőle: Helyre tette-e, drá­gám?" Hát ezt az egyszerű kis mondatot nem méltatta a vád kellő figyelemre. Figyeljen csak ide, mit is jelent ez a mondat tufajdonképeri? Azt, hogy Lady Campbell, aki ékkor már ágy­ban volt, azért tette föl a kérdést, mert nem lát­hatta, hogy valóban beraktam helyükre az ék­szereket. Itt rájöhettek volna arra, hogy miért hazudott Dávid, amikor azt mondta, nogy ő még látta az ékszereket. Miért hebegett* miéit keveredett ellentmondásba? Mert Dávid tudta, boy az ékszerek ekkor már nem voltak a he­lyükön, hogy ellopta őket valaki és ez a valaki -csak én lehettem ... — Tehát... — Tehát ki és miért ölte meg Lady Camp- -belLt? Még most sem sejti? Emlékezzék csak vissza az előzményekre. A tettes merész és ke­gyetlen ember. Gondoljon valakire, aki önmaga nem topta meg ugyan Cecil nénit, aki nem lehe­tett a tolvaj, de fontos érdekei azt parancsol­ták, hogy az igazi tolvajt megoltalmazza a sú­lyos következmények elől... — Értem ... — Egy különös teremtésre gondoljon, aki testileg és szellemileg is elfajzott. Van róla fo­galma, hogy mikép gondolkodnak ezek a terem­tések? Nem, Dávid nem előre megfontolt szán­dékkal gyilkolt, csak akkor, amidőn a nagynénje kifejezte a gyanúját, hogy én toptam el az ék­szereket. Nem hittem el, hogy olyan hamar föl­fedezi a rablást, mert hiszen elég ritkán nyúlt a kincséhez. Úgy gondoltam, hogy már árkon- bokron túl,, leszünk akkor. De most nem maga zárta el a kazettát és valahogy gyanút fogha­tott. Éreztem már akkor a különös hangsúlyozá­son: Elrakta-e, drágám, az ékszereket? Talán föltűnt neki, hogy nagyon sokat motoszkálok a doboz körül. Annyi bizonyos, hogy másnap dél­után rájött a lopásra és sejtette azt is, hogy csak én lehetek a tettes. De egyelőre nem akart sem­mit sem tenni, először Dáviddal akarta megbe­szélni a dolgot. És Dávid szeretett és most is szeret engem végtelenül. Amikor a nénje azzal fenyegetőzött, hogy rablás miatt a törvény ke­zére juttat, a kezei összefonódtak az öregasz- szony nyakán. Talán az üres ék&zerszekrény tá­masztotta benne a gondolatot, hogy rablögyil- kosság látszatát keltse ... — Az emberi lélek mélységei kiszámíthatat­lanok, — mormolta maga elé Joe, miközben na­gyokat pöfékelt illatos szivarjából. (Regényünk harmadik, önálló részének közlését néhány hét múlva kezdjük

Next

/
Oldalképek
Tartalom