Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-13 / 110. (3959.) szám

1936 május 13, szerda* 'MWGAI-iVSAfifeAR.HIRLAP 9 CKOZGAIDASÁG il \ gabonaárak leszállítását és őrlési igazolványok bevezetését tervezi a Gabonatársaság és a koalíció Földműves-segélyalap nélkül a gazdakiegyezés hatástalan ■ Munkaközvetítés • 40 órás munkahét Prága, május 12. A miniszteri szakkollégiumok i a koalíciós választmányok és 'bizottságok ujab- )an ismét különösen gokat foglalkoznak a mező- gazdasági kérdésekkel. Ezek között első helyen 111 a gabonamonopólium sorsa. Eddig is híven eljegyeztük az erre vonatkozó, lapokban is szei- őztetett elgondolásokat, terveket, melyek már )ly nagy számban vannak, 'hogy munkát adnak, nig az ember eligazodik bennük. A cseh nemzeti szocialista Ceské Slovo mai száma azt a szenzá­ciós hint közli, 'hogy „illetékes körök a gabona árának radikális le­szállítását tervezik. A búza ára maximálisan 140—145 Ké körül mozogna4* a mai 180 korona helyett. Vagyis a búza árának leszállítása mintegy 22 százalékos volna. \ lap nem mondja meg, honnan veszi információ­it s más reggeli lapok csodálkozva kérdezik, rogy mi értelme van az ilyen jelentéseknek. Őrlési Igazolványok Ezzel kapcsolatban röviden meg kell emlite- lünk azt, a gabonamonpólium társasághoz közel- ílló körökből szerzett értesülésünket, hogy a ga- Donamonopólium pénzügyi önellátását másképpen ikarják biztositani. A gabonamonopólium vezető-0 >ége azon a nézeteD van. hogy a társaság gazdái-1 ^Oldásának hiá»ya\ jelentősen csökkenthetők, sőt ^ negszüntethetők volnának, ha a rendeletek és előírások ideális betartását sikerülne megvalósi- sani. így különösen nagy veszteségek érik a Gabonatár­saságot amiatt, hogy a gazdák ma többet eről­tetnek, mint amennyire szükségük van, és a lisztet a Gabonatársaság megkerülésével hoz­zák forgalomba. Ennek megakadályozására a Gabonatársaság be akarja vezetni a gazdák számára az őrlési igazolványokat, amelyekre az államfordulat első éveiből jól emlékszünk. \z őrlési igazolványokat a községi biró, Szlovenszkón és Ruszinszkóban a községi jegy­ző állitaná ki. Külön nőm is kell mondani, hogy ez az intézkedés nagy ellenszenvet kelt majd a gazdákban. — A ■Jabonatáreaság ezen kivül a malmok szigorúbb sllenőrzését is követeli s evégett tervbevette újabb ellenőrök alkalmazását. A cseh iparospárti Novy Vecernik már napok előtt kesergett afölött, hogy most már a molnár betevő falatjának ellenőrzé­sére is külön revizorokat alkalmaznak, összesen mintegy ezret. Ugylátszik, hogy a cseh iparos­párti panasz-6zó nem sokat segít s a gabonamono­pólium az őrlési igazolványokat bevezeti és az uj ezer ellenőrt felveszi. A betegbiztosító igazgatói és a búzaár A koalíciós tárgyalások huzavonáinak meg­értéséhez olvasóink .figyelmét fel kell hívnunk arra is, hogy érdekes összefüggés van a beteg­biztosító pénztárak igazgatói állásai és a gabona­árak között is. Amikor ugyanis az agrárpárt ama bejelentett kívánságára, hogy a gabonamono­pólium húsz évre hosszabbítandó meg. a szo­cialista sajtó, egyértelmű nem-mel válaszolt, az agrár lapok pergőtüzet zúdítottak — a be­tegbiztosító pénztárakra s a szociális biztositói választások kiírását követelték. Erre a szocialisták nyomban más hangon kezd­tek írni a gaJbonamonopóliumról. Húsz év talán sok volna, de tizről beszélhetünk. S ime, csodák csodája, a Venkov és a Veéer se követeli többé a szo­ciális biztosítási intézményekben választáso­kat, nem törődik már azzal, hogy „házmesteri elő­képzettségű emberek osztályfőnöki fizetéseket húznak." Ami a gabonamonopólium meghosszabbítását illeti, nem kétséges, hogy végül is megegyeznek a meghosszabbításban és hogy bevezetik az őr­lési igazolványokat és ujalbb revizórokat alkal­maznak. Az őrlési igazolvány ugyanis csak a gaz­dának fájdalmas, a szocialistáknak nem s a re- vizőrok a cseh iparospártnak fájnak, ami nem sokat számit. Földműves-segélyalap Ugyancsak vitás kérdés az állatmonopólium ügye is. E mögött csak az agrárpárt áll. Különösen égetővé kezd válni a mezőgazdasági segélyalap létesítése. Enélkül ugyanis a gazdakiegyezési rendelet nem sokat ér, sőt — mint a gyakorlat mutatja — semmit. Az elemi kárbiztositás államosítása, vagy — ha úgy tetszik, — kötelezővé tétele a következő agrárpárti követelés. A cseh ellenzéki lapok íb helyesen jegyzik meg e követeléshez, hogy szíve­sen hallanák, hogy ezt az uj intézményt az ál­lampénztár támogatása nélkül akarják életn- iiivöh A földművelésügyi miniszter igen nagy sulyti helyez az örökösödési illetékek leszállítására is. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a teljesen teher­mentes gazdaság átruházása esetén, örökösödésnél, oly hallatlanul magas illetéke­ket kell fizetni, amelyek csak kölcsönnel te­remthetők elő. llyképpen az uj, fiatal gazda sú­lyos tehertétellel kezdi az életet. E követelésről azonban még nem nyilatkozott a pénzügyminiszter. A mezőgazdasági kamarák megszervezését va- lamenyi koalíciós párt kívánja, csak abban van­nak még nézeteltérések, hogy miképpen szervez­zék meg azokat. Mindezek a kérdések már évek óta szerepelnek a koalíció munkaprogramján s (Hogyan oldható meg a szlovenszkói fa­válság?) A szlovenszkói országos hivatalihoz érdekes memorandum érkezett, amely a szlo­venszkói fav'álsáig megoldásával foglalkozik. A javaslat abból indul ki, hogy mindenek­előtt az elveszett külföldii piacok visszaszer­zését, vagy miás piacok megnyitását kell forszíroznia Szlovenszkónak. Az elvesztett piacokat tulajdonképpen csak a meginöv eke­det! belföldi fogyasztás pótolhatná. 1928-bán 95.000 vagont tett ki a szlovenszkói és kár­pátaljai faexport és ebből Magyarország 75.000 vagont vett át, azaz 84%-ot. 1985-ben a Magyarországba irányuló tiizif aki vitel 1569 vagont tett ki mindössze. Ebből az tűnik ki, hogy a magyar piacot nem lehet teljesen visszaszerezmi. Ezzel szemben Szlovenszkón és Kárpátalján a tüzifafogyasztást 100.000 vagonig lehetne kiépíteni. Fontos továbbá a vasúti talpfaszállitások végleges rendezése. Az államvasutaknak 3 millió talpfára van szükségük évente és ebből Szlovenszkó és Kárpátalja 2 millió talpfát szállíthatna. A memorandum végül azzal foglalkozik, hogy miképpen lehetne a fát az iparban jobban értékesíteni. (Kedvező Csehszlovákia vetésállománya.) Szakkörök véleménye szerint Csehszlovákia vetésállománya igen kedvező. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, akkor az idén igen jó aratásra lehet számítani. A gabona jól fejlődik, a rozs némileg szenvedett éjjeli fagyoktól, de a kár nem nagyobb, mint más években. A tavaszi vetést az idén korábban fejezteik be, úgyhogy az aratás hamarabb fog megtörténni. A Gabonatársaság legutóbbi ki­mutatása óta a búzakészletek tovább emel­kedtek. A legutóbbi három évre kiszámított őrlési kontingensi átlag alapján az első tiz hónapban 71%-os felszabadítás történt. Ha a felszabadítást 80%-ra emelik az uj aratásig, akkor már csak 20—25-000 vagon felesleg marad. Mivel ebben a kampányban búza-kivi­telre alig fog kerülni sor, a Gabonatársaság a belföldi fogyasztás emelésének problémájá­val foglalkozik, ez pedig szorosan összefügg az árszabályozás kérdésével. A gabonatör- vény novellálósát célzó tárgyalások alkalmá­val fog megmutatkozni, hogy az árak kérdé­sét miképpen szabályozhatják. (Huszonnyolc uj gabonaközraktárt építe­nek Szlovenszkón.) A pozsonyi országos hiva­tal 6 millió koronát szavazott meg gabona- közraktárak építésére. A 6 milliót kölcsön formájában nyújtják a mezőgazdasági hitel- intézetek. Az összeget a mezőgazdasági szö­vetkezeteknek nyújtják, éspedig öt évre ka­matmentesen. A mezőgazdasági szövetkeze­tek szövetsége arra kötelezte magát, hogy öt éven beliül a szlovenszkói gabona elraktáro­zása számára 28 uj gabonaraktárt épít. nem valószínű, hogy a ga>bonamonopólium és a földműves-segélyalapon kivül a többi még ebben az évben megvalósulna. Munkaközvetítők A szocialista követelések közül első helyen áll a munkaközvetítés megszervezése, második helyen, a negyvenórás munkahét. A munkaköz­vetítők kérdésében nincs egységes, kialakult vé­lemény. Egyesek a járási hivatalok mellett akarják megszervezni a közvetítőket tisztára bürokrati­kus alapon, mások viszont szociális biztosítás mintájára, vagyis megfelelő önkormányzattal. Ez az önkormányzat azonban csak papiron volna meg, akár csak a szociális biztosítási intézmé­nyeknél 6 arra volna jó, hogy a szocialista pár­tok ott elhelyezhessék kivénhedt agitátoraikat. E kérdésnél fontosabb a munkakényszer bevezetésének ter­ve, vagyis hogy a munkaadó nem válogathatna a munkára jelentkező alkalmazottak között, ha­nem a közvetítő által hozzá utalt munkást kö­teles volna alkalmazni. Ez az intézkedés nem vonatkoznék az ötnél keve­sebb. munkással dolgozó kisipari üzemekre. A cseh iparospárt ugyan erősen követeli, hogy a munkakényszer alól vegyék ki a tíz munkással dolgozó üzemeket is, de e kívánsága aligha tel­jesedik. A negyvenórás munkahét kérdése már nem­zetközi kérdés. A nemzetközi munkahivatal most tárgyal róla és nem valószínű, 'hogy a köztársa­ság rövidesen kezdeményező lépésre szánná el magát. (A márciusi kivitel és behozatal adatai a vasúti forgalom tükrében.) Március hónapban csehszlovák területre 29.745 vagon került. Eb­ből 1885 belföldi és 27.860 külföldi vagon. Ez­zel szemben Csehszlovákia területét 30.327 bel­földi és 10.935 külföldi vagon hagyta el. A tranzitó céljait szolgáló 10.155 vagon leszámítá­sa után megállapítható, hogy a behozatalt 19 ezer 590 vagonban bonyolították le, ami a múlt év azonos szakával szemben 116 vagon emelkedést jelent. A kivitelt 31.107 vagonnal bonyolították le, ez pedig 594 vagonnal több. (Az exporthitelek biztosítási alapjának köz­gyűlése.) Az exporthitelek biztositásd alapjának bizottsága hétfőn tartotta meg évi közgyűlését. A gyűlésen jelentést tettek az alap 1935. évi működéséről. Megállapították, hogy a kiviteli hitelek biztosítása iránt az érdekeltek körében egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. Fő­képpen nagy figyelmet szenteltek a biztosítási védelem kérdésének. Lényeges érdeklődés nyil­vánul meg az árfolyam-rizikó biztosítása iránt, amelyet a kiviteli hiteleik biztosításaként csak korlátolt mértékben engedélyeznek. A külföldi államokiban bevezetett hasonló biztosítási rend­szerekkel való összehasonlítás után megállapí­tották, hogy a csehszlovák módszer igazodik a kor követelményeihez és hogy teljesen meg­felel a csehszlovák kivitel követelményeinek és szükségleteinek. A résztvevők mégis a rendszer tökéletesítésének szükségessége mellett foglal­tak állást. Végül megállapították, hogy ami a biztosítások számát vezeti, az üvegipar vezet, a biztosítások értékét véve tekintetbe pedig az első helyen a textilipar, továbbá a kiviteli ke­reskedelem és a mezőgazdasági ipar áll. A tech­nikai eredmény tekintetében megállapították, hogy az elfogadott prémiák és a kifizetett ká­rok között a viszony továbbra is meglehetősen kielégítő. (A prágai devizapiacon.) Brüsszel és Varsó 0.25, Buenos Aires és Oslo 1, Zürich és Ko- penhága, valamint Stockholm 0.50, London 0.225, Montreal 0.05 és Newyork 0.04 koroná­val gyöngült. Amszterdam 0.50 koronával javult. (A pozsonyi kereskedők grémiumának közle­ményei.) A beérkezett kérdezősködésre közli a grémium, hogy az égeri kereskedelmi és iparka­mara nézete ezerint forró virsli eladásához ven­déglői koncesszió nem szükséges, miután a felme­legítés nem jelent ételkészítést. Ezzel szemben a füstölthus főzése, hogy ezt meleg állapotban ada­golva felszolgálhassák, koncesszió alá esik. A cukornak a kiskereskedők által való eladása azon az áron, amiért a natgykere6kedőktől vásárolják, tisztességtelen ve-reeny. — A forgalmi és fény- üzési adó 1936. első negyedévére legkésőbb má­jus 15-ig fizetendő. Háziasszonyok öröme a főzőrecept- gyűjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál (Tízszázalékos utólagos margarinfelszabadi- tás a második évnegyedre.) 1936 második ne­gyedére a kereskedelmi minisztérium az egész évi kontingensből további 20 százalékot tett szabaddá. Az egész évi.kontingens 6500 va­gont tesz ki. A népjóléti minisztérium támogat­ja a gyárak és a munkásság követeléseit az­iránt, hogy további 10 százalékot tegyenek sza­baddá, úgyhogy a második negyedben a teljes felszabadítás az első negyedhez hasonlóan 30 százalékot fog kitenni. Utalnak arra. hogy ép­pen a második évnegyedben több margarinra van szükség, mert az emberek több növényt fogyasztanak. (Schacht terve a világgazdaság Szabályozá­sára.) Berlinből jelentik: A német birodalmi kor­mány megbízta dr. Schachtot, a Birodalmi Bank elnökét, hogy egy uj gazdasági tervet dolgozzon ki. Ez a terv párhuzamosan halad Hitler kan­cellár politikai béke tervével ée arra hivatott, hogy gazdasági téren pontosan meghatározza azokat az elveket, amelyek német szempontból a világ külkereskedelmének, a nyersanyagok el­osztásának és a valutakérdésnek, valamint a gyarmati ügyeknek átcsoportosításához vezetné­nek. Ettől a tervtől reméli Németország a vi­lág gazdasági megújhodását, és politikai körök véleménye szerint Schacht gazdasági terve olyan természetű, hogy a politikai békét is garantálná. Schacht bejelentette, hogy munkáját 14 nap múlva befejezi. A tervet Hitler kancellár ellenjegyzé­sével csatolni fogják ahhoz a válaszhoz, amivel a birodalmi kormány az angol kérdőívre választ ad és egyszerre nyújtják át Londonban, Párisban és Rómában. (Hatvanhat államban a bérek felülmúlják az 1929-es béreket.) Genfből jelentik: A Nemzet­közi Munkahivatal statisztikai adatokat közöl a bérek alakulásáról hetven államiban és tekin­tettel van a valutaleértékelés által keletkezett viszonyokra is. A kimutatás szerint majdnem az összes államokban emelkedtek a bérek és hatvanhat államban felülmúlják az 1929-es bér- nivót. Észtországban 23 százalékkal,. Lettor­szágban és Magyarországon 25 százalékkal, Franciaországban és Bulgáriában 15 százalék­kal magasabb bért fizetnek, mint az utolsó prosperitási évben. A tengerentúli államokban szintén kedvezően alakulnak a bérek. Cseh* Szlovákiában 5, Olaszországban 6, Svédország­ban 8, Dániában 4 és Ausztriában 2 százalék­kal emelkedett a bérnivó. Németországban 3* Japánban 12, Romániában 5 és Belgiumban 1 százalékkal kevesebb bért fizetnek, mint 1929- ben. A legtöbb államiban az asszonyok maga­sabb bért kapnak, mint eddig és viszonylagosan jobban fizetik őket, mint a férfiakat (ami azon­ban nem jelenti azt, hogy magasabb bért kap­nak, mint a férfiak). (Németországban erősen csökkent a munka- nélküliek száma.) Berlinből jelentik: A munka- piac tavasszal erősen megélénkült, uogythogy áprilisban a munkanélküliek száma további 174 ezerrel csökkent. Április végén a számontartott munkanélküliek száma 1.76 millió volt. Ezzel kiegyenlítődött a téli munkanélküli gyarapodás és a helyzet elérte az 1935-ös kedvező nyári ní­vót. Az idén Németországban 500.000-rel keve­sebb a munkanélküliek száma, mint tavaly, de ennél tekintetbe kell venni azt a körülményt is, hogy sok embert soroztak be az uj hadseregbe s ez is hozzájárult a munkanélküliek számának csökkenéséhez. Mit kapunk a valutákért ? Prága, május 12. Kő 100 pengőért , B . , . a . 520.50 100 schillingért ...... 478.50 100 zlotyért ............... 445.50 10 0 lejért ..................... 15.86 10 0 márkáért........... 708.— 100 ezüstmárkáért ....... 795.— 10 0 dinárért ........................... 56.80 100 svájci frankért . . . , 789.50 100 francia frankért.................. 159.70 100 Belgáért ... . 411.— 100 lejért ............................... 16.25 100 holland forintért.. 1634.— 1 amerikai dollárért .... 24.15 1 angol fontért ...... 121.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 12. Kő 100 pengőért .......................... 523.50 100 schillingért ...................... 481.50 10 0 zlotyért ............................... 451.50 10 0 lejért ............................... 16.15 10 0 márkáért.......... 712.— 10 0 ezüstmárkáért ..... 805.— 100 dinárért ........................ 57.20 10 0 svájci frankért . ... 792.50 100 francia frankért ..... 160.30 100 Belgáért .......................... 413.— 10 0 lejért ............................... 16.55 10 0 holland forintért ..... 1640.— 1 amerikai dollárért .... 24.35 1 angol fontért •••••• 122,—

Next

/
Oldalképek
Tartalom