Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-13 / 110. (3959.) szám

1936 május 13, szerda. 'Prxgai/Aao^arhirlap I 1 fHifyeu idő vátímiá Csehországban esős és hűvös az idő, Szlovén- szkón meleg és száraz, — Időjóslat: Szlovén' szkón változatlan, nyugaton még mindig esőre hajló. — meghalt a molnosi autóbale­set ÁLDOZATA. Nyitrai [munkatársunk je- en ti: Március végién Molnos határában egy zemiélyautó, melyet Vrlba Mátyás sofőr ve- etett, elütötte Breziina Tamás környékbeli gazdát. A súlyosan sérült gazdát azóta a lyitrai kórházban ápolták, ahol állapota osszalbfora fordult 'és hétfőm belehalt • sérülé- eibe. Az ügyészség rendeletére a holttestet elboncolják. — FEGYHÁZBÜNTETÉST KAPTAK A GA- 1AMKISSALLÓI HALÁLOS VEREKEDÉS SZE- EEPLÖI. Komáromi tudósítónk jelenti: Az itteni sküdtbiróság tavaszi ciklusának első napján >ukó Lajos és Bogyó József garamkissallói le- ;ények gyilkoesági bűnügyét tárgyalta. A múlt v december 26-án, egy táncmulatságon, a két le­ány szóváltásba keveredett Szabó József gazda- egónnyel, az Ital hatása alatt hamarosan előke- ültek a kések és Bukó és Bogyó úgy öeezeszur- :á.lta a védtelen Szabó Józsefet, hogy az még a iclyszinen 'belehalt sérüléseibe. A tárgyaláson, ímelyet dr. Krig elnök vezetett, a vádlottak léha fölényesen, néha kétségbeesetten védekez­ek. Mindketten tagadták a szándékosságot é6 azt dlitották, hogy Szabó József kötött beléjük és ik önvédelemből rántották elő késeiket, összesen i'uszonhéfc tanút hallgattak ki, ami igénybe vette i tárgyalás egész napját. A vád- és védbeszéd negtartása után az esküdtek késő este hozták neg verdiktjüket és ennek alapján a bíróság lukó Lajost négyévi fegyházra, Bogyó Józsefet ledig kétévi fegyházra ítélte. — AUTÓSZERENCSÉTLENSÉG ÁLDO­ZATA LETT EGY SZLOVENSZKÓI MÉR­NÖK. Zsolnai tudósítónk jelenti: Schramek nérnök nagy személyautójával Körmöcbányáról Turócszentmérton felé haladt felesége és annak Darátnője társaságában. Rákópribóc mellett is- neretlen okból fölboxult a kocsi, az utasok kies-, ek és a kocsit vezető mérnök az árokba zuhant: \ szerencsétlen ember oly súlyos belső sérülé­seket szenvedett, hogy — még mielőtt kórházba szállíthatták volna — útközben kiszenvedett. A <ét női utas könnyebb sérülések árán úszta meg a katasztrófát. A csendőrség nyomozást indított a halálos szerencsétlenség ügyében. SZÍNHÁZ* FILM Budapesti színházak Csoda a hegyek közt Molnár Ferenc négyfelvonásos legendája a negyvenéves jubileumát ünneplő Vigszinházban Polio szappan minden mosáshoz ! — NEM AKART PÁSZTOR LENNI — SÓSA­VAT IVOTT. Komáromi tudósítónk jelenti: Si­mon József nagymegyeri napezámoslegény már hosszabb ideje munka nélkül volt. Mostohaapja, Lelkes István községi pásztor, szerette volna őt befogni az állatok őrzéséhez, a 19 éves legény azonban rangjának alulinak találta ezt a foglal­kozást s nem engedelmeskedett mostohaapjának, aki erre alaposan helyben hagyta a fiút, Az érzé­keny Simon ezt annyira a lelkére vette, hogy el­keseredésében és szégyenében meg akart válni az élettől és nagy adag sósavat ivott. Életve­szélyes állapotban szállították be a komáromi közkóiházba. — letartóztattak, mert részegen JELENT MEG A BÍRÓSÁG ELŐTT. Nyitrai munkatársunk jelien ti: A nyitrai kerületi bíró­ság büntetőtanácsa előtt hétfőre volt kitűzve Babnsik János elecskei legény csalási bün- perének tárgyalása. Babnsik János a tárgya­lás előtt nagymennyiségű „sizíverősitőt" ivott és annyira illuiminált állapotban jelent meg a bíró előtt, hogy a hozzá intézett kérdésekre nem tudott felelni. A bíróság a vádlott álla­pota miatt elnapolta a tárgyalást, egyben a bíróság megsértése címéin elrendelte a részeg legény letartóztatását. Budapest, május 12. A Vígszínház eiérkiezettt feininiáll'áeánialk negyvenéves fordulójához. Negy­ven esztendő egy színház éltetőben tatán nem nagy iidő, de a mai világban, amikor államok pusztulnak és ketetikezmelk, amikor uj és ujaibb áraimiliatoik ostromolják a fáradt emberiséget, amikor a mindennapi megélhetésért folytatott öldöklő harc elhamvasztja a művészet, és a kul­túra iránti érdeklliödésit, negyven esztendő nagy idő. És a Vígszínház esetében, amelyik az ezer­éves Magyairo.rszág ünnepéneik évében kelet ké­zéit, nagy imuilit is, aimiely kötelez. A színház mostani igazgatósága úgy gondolta, hogy ezt aiz évfordulót azzal teszi emlékezetessé, ha azt a szerzőjét szólaltatja meg, akinek sóik fényes sikerét köszönheti és aki a magyar sízimmüirás- miak villiáigriaszóló híressége: Molnár Ferencet. A® elgondolás nem tossz, de a kivitette nem mond­ható szerencsésnek. Molnár Ferencnek eiz a da­rabja, ez a' legendája, a „Csoda a hegyeik lközt“ nem való a színpadra. Ez a legenda már három évvel ezelőtt könyvalalkbain megjelent és melhe- izen képzelhető, hogy Ilyen hosszú időn át elő- ladaitiam maradit volna, ha akár a szerző, akár pedig valamelyik szemifüites seinházi ember fci- aknáizhaltó sikert látott volna benne. Miről szól. Molnár Ferencnek ez a tegandája? Egy megesett kis cseléd történetéről, akiit min- deinlki törvénytelen gyermeke gyilkosiának tart és akit a biztos halálos' ítéletitől csak egy „ide­gein ügyvéd11 ment meg, aki egy csodatétal ré­vén bizonyságot tesz a leány ártatlansága mel­lett. A „Csoda a hegyek közit11 arról szól, hogy adódnak *aiz ember életében- helyzeteik, amikor csődöt mond aiz emberi ész; tárnáidnak olyan látszatok, amelyek teljesein elhomályositják az igazságot kereső embereik tisztánlátását és ár­tatlan emberek olyan szituációiba sodródhatnak, hogy rajtuk már csak a eeoda segíthet. A kis Cilii osielédleány esete is ilyen, ötéves törvény­telen gyermekét meggyilkolják. Mindenki gyű­löli és gyilkosnak tartja őt abban a ikis bánya­városban, amelyben ez a történet lejátszódik. Mielőtt azonban még a kis cseilédleány elleni hajsza megindulna, megjelenik a városka kolos­torában az „Idegen ügyvéd14, akiről senki se tudja, bonniét jött és hogyan került a kolois tor­ba, ahol neki senkise nyitott ajtót.. Egyszerűen ott vian és amint mondja, azért jött, mert „itt ma egy kis cseléddeánynak szüksége lesz vé­dőre.11 Ez az „idegen ügyvéd11, akiben ’a szerző Szent Miklósnak, a gyermekeik védőjének és ba­rátjának az alakját viszi színpadra, már meg­jelenésével is azt a hitiét ébreszti, hogy nem kö­zönséges emberi lény, hanem az égből szállott alá, :ho"TT egy ártatlanul meghurcolt léteik mellé állljom. A legenda eizael a csodával indul és mi már tudjuk, hogy ujaibb csoda fog majd. történni a kis cseléd ártatlanságának bizony Misára. A kis leányt a városka poílgárimieisteeéoeik lakásán fogják el a csendőrök. .Kis gyermekének apja ugyanis a polgármester, akiihez Cili azért ímeme- ikült, hogy ártatlanságának tudatában védelmét kérje. A polgármester, aki csak az imént vallotta be feleségének, hogy a gyermeket, aki őt állan­dóan gúnyolta,, egy feléje dobolt kővel vélet­lenül megölte és elmondja azt is, hogy a kis holttestet a Hárshegyen lévő kilencedilk vad- rózsaibokor alá temette, elutasítja a szerencsét­lent. A kis Cili esiküdtbiróiság elé kerül. A meg­idézett tanuk mind ellene vallanak, súlyosbítja ,a helyzetét, hogy gyermekét állítólag egyszer már meg is akarnia mérgezni. Hiába igyekszik őit ez alól a vád állói a község emberségesen xx Székrekedésnél, gyomorrontás­nál, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, májduzzanatnál, vértolulásnál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosszul1! étnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár ter­mészetes „Ferenc József" keserüvizet. — FÉLHOLTRA SZURKALTÁK VE- TÉLYTÁRSUKAT. Eperjesi tudósítónk jelen­ti: Az Őrlő melletti Starina községben Szeman- csdk András fiatal legény Varga András módos gazda szép lányának udvarolt. Emiatt meghara­gudott rá a két Szorotnik-testvér, akik szintén a Varga-lánynak tették a szépet. Szorotnik Pé­ter és János tegnap éjjel meglesték wtélytársu- kat és késeikkel csaknem halálra szurkálták. Szemancsikot válságos állapotban szállították be az eperjesi kórházba, a két Szorotnik-fivért pedig letartóztatták. — KASSAI AUTÓ GÁZOLT EPERJESEN. Tudósítónk jelenti: Hétfőn délután Herskovics Aladár kassai nyomdatulajdonos autója az eperjesi postaépület előtt elütötte Krászka An­na hatvanéves asszonyt. Az öregasszony súlyos sérüléseket szenvedett. Herskovics ellen meg­indult az eljárás. érző orvosa menteni, somsa — úgy látszik — meg van pecsételve. Az utolsó tanú a polgár­mester. . Az „idegen ügyvéd11, aki tudja, hogy ő a gyilkos, olyan kérdésiek feltevésével igyek­szik a polgármesterit vallomásra bírni, amelyek­ből a tanúnak éreznie kell, hogy nem egy föl­dön járó emberrel van dolga, hanem valakivel, aki tiis zitán belelát aiz ő Ibüniös leikébe. A polgár­mester leizéknek a kérdéseknek a kereszttüzében sieun törik meg és a kis leány felett már kimond­ták a halálos itétetett, amikor az „idegen ügy­véd11 arra kéri a bíróságot, hogy vele a Hárs­hegyire, helyszíni szemlére szálljon ki. Itlt azután megtörténik a csoda. Az „idegen ügyvéd11 oda­vezeti a bíróság elnökét a kilencedik vad.rózsa- bokorihioz, ásóval feltúrja a földet éis — íme — megtörténik a csoda! A kis gyermeket élve eme­lik ki a sírból. A törvényszék elnöke e bizony­ság láttára térdre roskad és Ciili is megbüvölten nézi, amint a glória fényében tündöklő alak kézenfogva magával viszi a gyermeket a csilla­gos ég felié. A polgármester, amint hirüil hozzák, a tanúkihallgatás hatása alattit megtébolyodott, ezzel elvette bűnének méltó büntetését. Körülbelül ez történik Molnár Ferenc legen­dájában, amelynek — mint mondottuk — drá­mái magva az, hogy az élet néha olyan aka­dályok elé állítja a jószándéku és tisztességes embert, amelyeket csak az isteni hatalom se­gítségével tud legyőzni. Sző sincsen róla, Mol­nár Ferenc ebben a müvében is költő, hiszen a darab sok roko,nságot tart ia Liliommal és a Fe­hér felhő-vei. De talán az a legnagyobb baja, hogy még ezeknél is igazibb legenda és talán éppen ez az oka annak, hogy mint daralb nem eziinpadképeis. Minden esetre tiszteletreméltó vakmerőség volt a darab előadása. A szerző iránti hódolatból és tiszteletiből a rendezés mun­káját Jób Dániel, a színház művészi igazgatója vállalta. Nieim jól tette, mert a rendezésbe olyan hibák csúsztak bele, amelyek nem nagy dicső­ségére válnak. így például a történetet a bieder­meier-korban .játszatja, legalább ezt kell! gon­dolnunk abból, hogy minden szereplő bieder- meter-korbeli ruhában jár. A kis cseléd esküdt­szék élé kerül. Tudomásunk szerint a bieder- meiier-koTban az esküdtszék intézménye még ismeretlen vólt, kacsaik nem gondolunk arra, hogy abban a mesebeli országban, amelyben ez ia miráfculum lejátszódik, egy mesebeli esküdt­szék működött. Azután >a második felvonás két ellentétes hangulatát sem érzékeltette a rende­ző. Ez a felvonás a polgármester házában ját­szódik le, ahol vacsorázó társaság ül együtt. Az öregebbek folyvást az aznap történt gyilkos­ságról beszélnek, viszont a fiatalok ia másnapi vadászatnak örvendenek- Valahogy hljját éreztük a felvonáson végigvonuló kettős han­gulat kihangsulyoizásának, ami pedig igazán nem lett volna mellé z. Ami már most magát az előadást illeti,, eiz sem volt egészen egységes. A szereplők közül Toro­nyi L. Imre (Csodatevő szent Miklós), Ráday Imre (Simon ügyvéd), Köpeiczy Boóoz Lajos (községi orvos) és Bihari Jóizsef (csendőr) ala­kítása kifogástalanul jó volt. És drámai erejű volt Gótlh Sándor polgármestere is. A kis cseléd szerepét Muráti Lilinek osztották ki. Sajnos, ez az igen tehetséges fiatal művésznő — nem is az ő hibájából, hanem egyszerűen azért, mert a szerep nem fekszik az ö egyéniségének — nem tudta velünk ellbilhetpvó tenni Cili megrázó sötét tragikumált. Ez a szerep egyenesein Bulla Elírna után kiált és igy érthető, hogy a törékeny Mu­ráit! Lili mem tudott véle megbirkózni. De azért miniden tiszteletet és elismerést megérdemel, amiben különben aiz ünnepi premieren nem is volt hiány. Gyöngyössy Erzsi, Tolnay Klári, Németh Ramola, Vágómé Margit, Pártois Erzsi, Vértes Lajos, Ajta-y Andor, Sólthy György, Pie­(*) Iván Sándor színtársulata Rimaszom­batban. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Iván Sándor színtársulata — mint már je­lentettük — május 14-én 'kezdi meg 18 na­pos gömöri vendégszereplését Rimaszombat és Rozsnyó székhelyekkel. A 18 napos sze­zon akként lesz beosztva, hogy Rimaszom­batban a prózai, Rozsnyón pedig az ope­rett-együttes játszik az első kilenc napon, majd pedig a két együttes felcseréli állo­máshelyét. A rövid szezon dacára is az év legkiválóbb újdonságai mind bemutatásra kerülnek s a kiváló erőket reprezentáló prózai- és operett-együttes kassai sikereit Gömörben bizonyára újabb sikerszéria fog­ja megkoronázni. A hélyárak a tavalyihoz viszonyítva lényegesen le lettek szállítva s igy a szinielőadások látogatása a legsze­gényebb osztályok részére is lehetővé van téve. Iván Sándor művészei az „Ur kato­nái" című slágerrel mutatkoznak be a rima- szombati közönség előtt. (*) Létrejön a központi filmtőzsde. 1935-ben rendelet jelent meg, amely a csehszlovákiai film­szakmát reorganizálja. Eszerint minden filmim- portőrt a kereskedelemügyi minisztérium nyil­vántart. A regisztrálás egy évre előre történik és csak a nyilvántartott cégeknek van joguk fil­meket importálni. Az 1936—37-es idény számá­ra ötven cég jelentkezett a kereskedelemügyi minisztériumnál, de a nyilvántartást eddig még nem vitték keresztül. Ennek oka abban rejlik, hogy a nyilvántartási föltételek közé uj föltételt vettek föl, amely szerint minden cég kötelez­vényt ir alá és ebben arra kötelezi magát, hogy az importált filmet azonnal bemutatja a filmtőzs­dén, amelyet most alakítanak meg Prágában. A filmek előzetes bemutatása tehát kötelező. A kereskedelemügyi minisztérium filmosztálya ezt a föltételt már jóváhagyta. A filmtőzsde fölállí­tásával a kereskedelmi minisztérium filmosztá­lya jövő hétfői ülésén fog foglalkozni. 14 nap alatt a valódi C 0 B A L L CBÉMTŐL (száraz vagy zsíros). Már harmadik nap után javul az arcbőr észrevét­lenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ara Kg 11.— YÓGYSZERTÁR Mihály-ucca 20. rényi László, Bálint, Ödön. Leöwey Leó, Bemczy Géza, Gellert Endre és Zátony Kálmán a leg­nagyobb odaadással és legjobb tehetségük laitba- vetésévell szolgálták a sikert, amely — a (külső­ségeikből ibélve, — igen nagy volt. Molnár darabját megelőzően Hunyady Sán­dornak „Negyven év11 cimii Ikis alkalmi játékát odtálk ellő prológus helyett. A szín a Vígszínház társalgója,, ahol a. színház mostani tagjai a ke­gyelete® megeimllélkipizéis hangján beszélnék a színház eltávozott kitűnő művészetiről. Sajnosain inélküliöztülk ebiben a. fényes névsorban Nikó Lima, Hanmaith Hédi és Hunyady Margit nevét, akik a tova tűnt évek soirán szintén körülrajon­gott tagjai voltaik a színháznak. És ©ajnáílkioiz- va belli ímegállapitanunk azt, is, hogy azokról sem esett szó, akik még életben vannak és akik megérdemelték volna,, hogy amikor a színház negyven éves multiját elevenítették fel, róluk is szó essék. Nemi beszéltek Diitirói Mórról, a szín­ház első és eddig legkiválóbb művészi igazga­tójáról, színésznőimzediékeik nevelőjéről, aki az egyik páholyból hallgatta végig ezt a kis al­kalmi játékot és neim szólóik Faltudi Sándorról som, akinek az apja, Gábor, alapította a színhá­zat és aki Miklós bátyjával együtt egy másik páholyban elmélkedett a színház múltja felett, die úgy érzem, hogy szólni (kellett volna néhai Kegleivicih István grófról, erről a rajongó lelkű főúriról, aki a színház megalapításának kezde- 'méinyieizője volt, Szécsi Ferenciről, aki első dina- maturgja volt, Giaál Gyuláról, akinek sok felejt­hetetlen alakítását őrzik a színház évkönyvei és neim lett volna szabad kihagyni az őezbaju Vemdrey Ferencet, mindeneik „Vendre y tatá­ját11, aki oly sóik derűs órát szerzett a közönség­nek. Ezekért a mulasztásokért neim is annyira Hunyady Sándort terheli a felelősség, aki el­végre még elég fiatal ahhoz, hogy ne emlékez- izék egy negyven éves múlt minden szereplőjére. A színház Igazgatóitól és főként Góth Sándor­tól, aki a iszinházinak az első perctől kezdve tag­ja volt, elvárható lett volna annyi kegyelet, hogy meggyujtsák az emlékezés szent lángját azoknak az alakja körül is, akiknek szintén ré­sze volt a színház megépítésében!, sikereinek előkészítésiéiben és egy dicső múltnak a megte­remtésében. Aiz alkalmi játék után Makay Margit gyönyö­rűen momdoitta el Hairsányi Zsoltnak költői szép­ségekben gazdag emléke zését. ZÓLYOMI DEZSŐ. Tiszta arcbőr VÖRÖSBAK G Bratislava, \ (*) A Néma leventé-t megvette a Metró Gold- wyn filmgyár? Becsből Írják: A S tünde jelenti, hogy a Metró Goldwyn filmgyár megvásárolta Heltai Jenő a Néma levente cimii vígjátékénak megfilmesítési jogát.. Bajor Gizi szerepét a filmen Greta Garbó fogja játszani, akinek ez lesz a leg­közelebbi szerepe. A ftoasowfi utazik tttusaea: ÁTLÓN: Az elátkozottak vára, METROPOL: Charlie Chan Londonban. ALFA: Carioca, LUX: Harcra készen. URÁNIA Az egész város erről beszél- TÁTRA: Bengáli lovasok. ELEKTRO BIO: Császámő testőre. A KASSAI CAPITOL-MOZGÖ MŰSORA: Szabad préda. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Detektív a mellényzsebben. (Dolly Haoa.) VÁROSI MOZGÓ UNGVÁRON: Hétfő—Csütörtök: Jánosik A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Csütörtök: Az Ur katonái. Péntek: Nagy szerelem. Szombat és vasárnap este: Érettségi. Vasárnap délután: Az Ur katonái. Hétfő, kedd: Méltóságos asszony. (Vigjáték- ujdonság). ROZSNYÓN: Csütörtök: Csárdáskirálynő. Péntek: Az utolsó Verebély-lány, Szombat: Budapest—Wien. VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bol­gárt) igen t előfizetőinknek és olvasóink­nak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lő- rinckapu-ucca 17, II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vál­laljuk. A többi országba szóló vizumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha II, Panskü ul. 12, IIL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom