Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-12 / 109. (3958.) szám
4 ^^<M-MaG^AR-HTRIíAI> 1936 május 12, kedd. Egyhangú közfelkiáltással Sziklay Ferencet választották meg a Kazinczy Társaság elnökévé Gönczy Gábor örökös tiszteletbeli elnök A forgalmi adó fizetésének uj módja. Prága, május 11. A pénzügyminisztérium most adott ki terjedelmes végrehajtási utasítást a forgalmi adó fizetésének módjáról, továbbá arról, hogy az adóigazgatások miként kötelesek a forgalmi adó befizetéseket elszámolni. E rendelet szerint 1936 január 1-től az általányositott forgalmi adót szabályként havi részletekben kell fizetni. A teljes összegben fizetett forgalmi idő fizetési határnapjai tovább is negyedévenként állapíttatnak meg, de a részletek esedékességét újból szabályozták oly értelemben, hogy a fizetési kötelezettség az illetékes évnegyed után következő hónap tizenötödik napján áll be. Ezzel a forgalmi adó fizetésének határidejét az eddigi hat hétről teljes másfélhónapra hasszabitották meg a naptári évnegyed végétől számítva. A forgalmi adó esedékessége most már nem függ attól, hogy a forgalmi adót mikor vetették ki és hogy mikor kézbesítették ki a fizetési meghagyást. A forgalmi adó túlnyomó részben a kivetése előtt esedékes, éspedig azon a napon, amikor az illető részletidőszakra eső adó esedékessé vált. Az 5%-kal emelt forgalmi adó a bevallás be nem nyújtása esetén a fizetési meghagyás kézbesítése napjától számított harmincadik naptól fizetendő. Az átalány-forgalmi adót — mint már irtuk — havonként kell fizetni, a földművesek kivételével, akik számára külön hirdetmény állapítja meg a fizetési határidőket. Ezek az uj intézkedések különösen a belföldi vállalatok esetében ismét bonyolultabbá teszik az adófizetést, különösen azoknál, amelyek átalányadót és teljes forgalmi adót is fizetnek. Ezek ugyanis január 1-től kétfajta részletekben kötelesek fizetni a forgalmi adót, az átalány-adót havonként, a szabályszerű forgalmi adót negyedévenként. Az adóigazgatások az ily adóalanyoknak a figyelmét erre fölbvini kötelesek azzal, hogy a kétfajta forgalmi adót — esedékessége napjának egyezése esetén — külön befizetőlapon fizessék. A beérkezett adófizetéseket tovább is a régi elv szerint könyvelik, nevezetesen, hogy mindenekelőtt a fo'yó adótartozást fedezik, másodsorban pedig a régebb: adótartozásokat. Az uj rendelet részletes intézkedéseket tarta'- maz az adórészletek befizetésének ellenőrzéséről. A rendeletben a pénzügyminisztérium az érdekeltek figyelmét fölhívja a következőkre is: Egyes, 1936 január 1. előtt kiadott, a forgalmi adó átalányositásáról szóló hirdetmények az adóalanyoknak megengedik, hogy belföldi áruvásárlás esetén a szállítónak, vagy pedig külföldi áru behozatala esetén a vámhivatalnak fizetett forgalmi adót leszámíthassák, ha azt az eladó ne,m fizette meg az illető évnegyedben. Mivel ezek az adóalanyok az átalány forgalmi adót január 1-től hayi részletekben kötelesek fizetni, a pénzügyminisztérium hozzájárul ahhoz, hogy az oly adóalanyok, akik a belföldi vásárlásoknál szállítóiknak, beboKassá, május 11. (Kassai szerkeszitőségűnk tele fon jelentése.) A kassai Kazinczy Társasáig tegnap délelőtt 11 órakor tartotta elnök- választó közgyűlését a Polgári Társaskör nagy termiéiben. Mint ismeretes, Blanár Béla halála óta nem volt betöltve az elnöki szék, amelyet most — a hatóságok kívánságára is — betöltötték. A közgyűlést Gönczy Gábor ügyvezető alelnök hatásos beszéde nyitotta Prága, május 11. Jaross Andor magyar képviselő az alábbi interpellációt nyújtotta be az iskolaügyi miniszterhez : Ény községben (Ina), mely a verebélyi (Vráble) járásban fekszik, egy tanerős állami jellegű elemi | népiskola van, melynek tannyelvét a tanügyi hatóság az ál'amfordulat után szlovákra változtatta át. A községben lakó magyar szülők az iskolaügyi miniszterhez fordultak annak idején, mely 35.121/I-A/1924. számú határozatával olymódon intézkedett, hogy visszavonta előbbi határozatának érvényét és elrendelte, hogy az 1924/25. tanévtől kezdve a tanítási nyelv újból módosittatik a beiratkozás eredményéhez képest és pedig az érvényben levő törvények értelmében úgy, hogy a magyar származású gyermekeket magyarul, a szlovákokat pedig szlovákul oktassa a tanító. E miniszteri határozatról az aranyosmaróti tanzatal esetén a vámhivatalnak az átalányt bizonyos hónapban már megfizették, ezt a már befizetett összeget levonhassák abból az átalányadóból, amelyet ebben a hónapban fizetni kötelesek. és részletes jelentésiben. Ezután sor került az uj tisztikar megválasztására. Elnökké egyhangú közfelkiáltással dr. Sziklay Ferencet választották meg. örökös tiszteletbeli elnökké Gönczy Gábort, al- elnöknek Gömöry Jánost, főtitkárnak Hal- tenberger Incét, pénztárosnak Levente Zsigmondot választották meg. Ezután dr. Sziklay Ferenc foglalta el az elnöki széket és elmondotta székfoglaló beszéíelügyelőség 1924 julius 9-én értesítette az ényi állami népiskola gondnok ágát. Ez értesítés után néhány napra kiszállt az akkori aranyosmaróti tanfelügyelő az alsógyőrődi körjegyzővel Ény községbe s igyekezett bebizonyítani a magukat magyaroknak valló szülőknek, hogy ők tulajdonképpen nem magyar származásúak. Terrorisztikus fellépésével elérte azt, hogy mindössze 7 olyan magyar gyermek Íratott be, akiknek magyar származását kénytelen volt elfogadni. Ilyen körülmények között a tanitó kijelentette, hogy 7 magyar gyermek miatt nem fog magyarul is tanítani s hiába volt a miniszter méltányos és korrekt döntése, a magyar tannyelvű oktatás azóta is szünetel Ény községben. A tanfelügyelő azonban jónak látta egyidejűleg az Iskolai gondnokságot feloszlatni. Ez azóta sem alakulhatott meg s igy az iskola ügyeinek ellenőrzés nélküli intézője az állami tanitó. A tényálláshoz tartozik, hogy az 1924. évben 24 magyar szülő 33 gyermekét magyarul kivánta taníttatni, ezt a tényt akkor felvett és tanuk által aláirt nyilatkozatok tanúsítják, melyek jelenleg is kezeim között vannak. Azóta hiába törekszenek az ényi magyarok érvényt szerezni az akkori miniszteri döntésnek, 14 nap alatt a valódi CORALL CRÉMTŐL (szárai vagy zsíros). Már harmadik nap után javul ai arcbőr észrevétlenül és az összes hiba, n. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszűnik. Biztos eredmény. Ara Kő 11.— YÓGYSZERTAR üihály-ucca 20. a tanitás kizárólag szlovákul folyik. Jelenleg az iskolába 61 gyermek jár, akik között 35 magyar anyanyelvű. Ne tévesszen meg senkit sem az, hogy a magyarság létszáma az 1930. évben lefolyt népszámláláskor 231-ről 115-re csökkent, ez a csökkenés nincs meg a valóságban, hanem onnan magyarázható, hogy Ény is beleesik a Sloven&ká Liga érdekkörébe, mely szerint vissza kell szlovákositani. Folyó év március 16-án néhány magyar szülő, hivatkozással az 1924. évben kiadott miniszteri határozatra, újból kérvényt nyújtott be az állami tanfelügyelőséghez Aranyosmarótra, melyben kérik a miniszteri döntés gyakorlati végrehajtását, azaz a magyar tannyelvű gyermekek magyar oktatását. Erre a kérvényre még nem kaptak választ. Tekintettel arra, hogy sem törvényeink értelmében, sem a meg nem Írott erkölcsi törvények értelmében, nem lehet egy modern államban cél az elnemzetlenités, de az úgynevezett visszanemze- tesités sem, mert ez annyira viszonylagos értelmezésű fogalom, hogy csak felesleges nemzeti ellenségeskedésekre adhat okot s akadályozója békés emberek béké| együttélésének, kérdem az Iskolaügyi Miniszter urat : 1. Vájjon van-e tudomása arról, hogy Ény községben az iskolaügyi minisztérium 35.121/1.- A/1924. sz. rendelkezése nem lett végrehajtva ? 2. Hajlandó-e tárgyilagos közegek bevonásával megvizsgáltatni, hogy Ényben vannak-e tényleg magyar anyanyelvű szülők és gyermekek olyan számban, akik az előbbi számú miniszteri döntés értelmében igényelhetik a magyar tannyelvű oktatást ? 3. Hajlandó-e gondoskodni arról, hogy az alárendelt tanügyi hatóságok minden községben minden nemzeti elfogultságtól mentesen szolgálják a művelődés ügyét s igy Ény községben Is lehetővé váljon a magyar gyermekek magyar tannyelvű oktatása? meg, majd a társaság multévi működéséről jdét. Az uj elnök beszédét, helyszűke miatt számolt be Gömöry János főtitkár tartalmas| legközelebbi száimunkfbain ismertetjük. Miért nem tanulhat magyar nyelven Ény község 35 magyar iskolásgyermeke? Jaross képviselő interpellációja az iskolaügyi miniszterhez (33) — Úgy veszem észre, hogy úrnője ma különösen ideges, ingerlékeny és nyugtalan. Ha az Ön helyében lennék, egy óra múlva visszajönnék az ajtajához és ha azt látnám, hogy még mindig nem alszik, bemennék hozzá és megvárnám, amig elalszik . .. — A kapott utasításhoz híven tiz óra tájban odamentem Lady Campbell ajtajához, hallgatóztam pár percig, de mivel teljes csend volt, nem akartam úrnőmet megzavarni. Azt hittem, hogy már régóta alszik, visszatértem tehát a szobámba, magam is lefeküdtem és elaludtam ... Sir James Fenwick szakította meg a tanúvallomást: — Mikor hagyta el úrnőjét Mr. Dávid Gra- ham? — Este félkilenc órakor, miután mintegy egyórányi időt töltött mellette. — Félkilenc órakor pontosan — ismételte meg a tanú vallomását Sir James, mintha különös jelentőséget tulajdonitana ennek az időpontnak. — És ha szabad kérdeznem, honnan tudja ezt olyan pontosan? — Mert ütőórám van, amely a westminsteri harangjátékra van hangolva. Amikor a félkilen- cet eljátszotta az óra, néhány pillanat múlva kopogott Dr. Dávid Graham az ajtómon ... — És az órája pontosan jár-e? — kérdezte tovább az ügyvéd. — Mi szerint van beállítva? — Nagyon pontos, kitűnő óra. Szegény úrnőm ajándéka. A Westminster Abbey ideje szerint van beálitva ... — Ami megegyezik az állomások óraidejével, — állapította meg az ügyvéd. Köszönöm, ezt akartam kérdezni. — Folytassa a vallomását, — szólította föl az elnök. — Mi történt másnap, április 27-én? — Úrnőm nagyon korán kelő asszony volt és minden reggel hat órakor ágyához kellett vinnem első reggelijét, a teát, némi szendviccsel. Most is igy történt. Beléptem a szobába. Elképesztő látvány tárult elém. Úrnőm ott feküdt a padlón, arca egészen biborszinü és rettenetesen eltorzult volt. Sikoltozásomra pillanatok alatt összeszaladt a cselédség. Hamarosan előkerült Mr. Dávid is, aki lezárta az ajtót, elhivatta az orvost és értesítette a rendőrséget. Szegény leány annyira beleélte magát újból az átélt izgalmakba, az akkori helyzetbe s any- nyira kimerült kihallgatása alatt, hogy alig tudott erőt venni magán. Közel volt hozzá, hogy összeessék az izgalmaktól. Sir James Fenwick azonban nem hagyta nyugton ... — Mikor látta tehát utoljára életben az úrnőjét? —• Este félnyolc órakor, amikor nyugovóra küldött. És akkor szólottám Mr. Dávid Gra- ham-nek. — És amikor tiz óra tájban úrnője ajtaja előtt állott, nem nyitott be? — Megpróbáltam a kilincset, de az ajtó be volt zárva, — felelte Tremlett. Sir James ennél a pontnál megállóit, mintha sarkaiból akarná kiforgatni az ügyet. — Magára szokta-e zárni Lady Campbell az ajtaját éjszakánként? — Igen, majdnem mindig magára zárta. Csak néha feledkezett meg róla. De a legtöbbször igen . .. —• És másnap reggel ki nyitott ajtót, amikor bevitte neki a reggelit? — Rendesen kopogni szoktam ...• Az úrnőm egész éberen szokott aludni és már a gyöngébb kopogtatás is fölriasztotta... Ilyenkor ő maga nyitott ajtót... — De április huszonhetedikének reggelén úrnője nem nyithatott ajtót, hiszen ott feküdt ha- lottan a padlón. Még az éjjel meggyilkolták. Talán már akkor sem volt életben, amikor este tiz óra tájban maga az ajtajánál hallgatózott.. . — Nem tudom, kérem... — hebegte egészen összezavarodottan a kimerült leány. — Tehát azt akarom tudni — ismételte meg a kérdést az ügyvéd —, hogyan jutott be április huszonhetedikén reggel úrnője szobájába, ha a kopogásra úrnője nem felelt és nem nyitott ajtót? ... — Amikor a kopogásomra nem felelt és ismételt kopogásomra sem nyitott ajtót, ösztönszeriien lenyomtam a kilincset és az engedett. Az ajtó már nyitva állott. — Köszönöm, — hajolt meg a tanú felé Sir James. — Ezt akartam tudni... VI. FEJEZET Szemben Dáviddal Nagyon rokonszenvesen viselkedett Elphins- tone, akit a vád jelentett be tanúnak. Először is barátságosan bólintott felém és a figyelemnek ez a jele rendkívül jól esett. Aztán vallomásában nem volt egyetlen olyan részlet sem, ami súlyosbíthatta volna amugyis nehéz helyzetemet. Részletesen elmondta, hogy ismerkedett meg velem Lady Campbell révén, aki Miss Edith Crawfordot bevezette a családba. — Nagynéném nagyrabecsülte Miss Lilliant és őszintén óhajtotta, hogy a családunkba kerüljön, feleségül menjen Dávidhoz és boldoggá tegye az öcsémet. — Ön milyen viszonyban volt leendő sógornőjével szemben? — kérdezte az ügyész. —• A lehető legkellemesebb viszonyban, Miss Lillian Crawford kifogástalan urileány, nem volt semmi okom arra, hogy ne a legszívesebben fogadjuk családi körünkben, főleg aztán, hogy nyilvánosságra került öcsémmel való eljegyzésének hire. Elphinstone vallomásának a lényege április huszonhatodikára, a bál utáni napra vonatkozott. Ebből a vallomásból megtudta a bíróság azt, hogy a bál utáni nap délutánján ötórai teára voltam meghiva vőlegényem házába. Itt aztán bejelentettem, hogy este Londonba utazom, mert ott halaszthatatlan dolgom van. Néhány fontos bevásárlást kell eszközölnöm. Elphinstone igy folytatta: — Marasztaltam a leendő sógornőmet, mondottam neki, hogy ebédeljen velünk és utazzon a kilenc óra tiz perces vonattal, amelyik a Ca- lcdonian-állomásról indul. Miss Crawford azonban elutasította az ebédre szóló meghívást és kijelentette, hogy mindig a Wawerley-állomásról szokott indulni, mert az egyrészt közelebb van a lakásához, másrészt pedig még vonatindulásig néhány sürgős levelet akar megírni... — Mikor találkozott Miss Lillian Crawford utoljára Lady Campbellel? — kérdezte az ügyész. — Ott a családi összejövetelen ... Nagynéném azonban gyöngélkedett és hamarosan visz-’ szsvonult, még Lillian eltávozása előtt. Lillian mintegy negyedóra múlva hagyott el minket... — És hogyan viselkedett Miss Crawford Lady Campbellel szemben ezen az utolsó találkozásukon? — Nem volt semmi különös, semmi föltűnő az egyiittlétükben. Nagynéném nagyon szerette Miss Lilliant, ezt már mondottam és most is igyekezett kedves lenni hozzá, bár rossz hangulatát velünk szemben nem tudta elrejteni... — Szóval, mikor hagyta el Miss Lillian Crawford a Graham-palotát? — Egészen pontosan nem tudnám megmondani. Negyedhét óra lehetett. —• Úgy van, negyedhét óra volt, — vágott közbe Sir James Fenwick. — Más szavahihető tanuk vallomásából meg tudjuk majd állapítani, hogy félhét órakor már otthonában volt és fél- kilencig otthon is tartózkodott ... Ez az alibi a döntő, — csapott diadalmasan az asztalra az ügyvéd. Most az ügyész .mosolygott kissé fölényesen ellenlábasára. Úgy látszik, most készült előrukkolni a fő ütőkártyával. Az ügyész most két tanút állított elő. Ez a két tanú egybehangzóan azt vallotta, hogy este alig valamivel kilenc óra előtt láttak engem a Charlotte-téri palota közelében, amint egy csomagot tartottam a kezemben és a Caledonian- pályaudvar felé igyekeztem. Az ügyész diadalmasan nézett Sir Jamesre. — Több szavahihető tanú vallomásából megállapíthatjuk és a vasúti jegypénztár által kiadott jegyből teljes határozottsággal bizonyíthatjuk, hogy Lillian Crawford este kilenc óra tiz perckor a Caledonian-pályaudvarról indult el Londonba! Igaz ez, Miss Crawford?-— Igaz — feleltem szilárd hangon —, én ezt egy pillanatig sem tagadtam, mint ahogy vallomásom minden részletében igazat mondottam. — Ön azonban azzal az ürüggyel távozott már negyedhét óra tájban, hogy néhány levelet akar megírni és a Wawerley-állomásról akar utazni, mert az lakásához közelebb van. A Wa- werleyről nyolc óra tizenöt perckor indul a vonat ... — Mivel indokolja elhatározásának megmászását, Miss Crawford? — kérdezte most a bíróság elnöke. jFolytatjuk.^ Az alvilág Irta: HARRYLESUE
