Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-01 / 101. (3950.) szám
A munka ünnepe (sp) Prága, április 30. A megváltozott értelmű munka fogalmát ünnepli a modern május elseje, a munkáét, amely az embermilliók előtt nem nyűg és teher többé, hanem megkívánt ideál, nem szükséges rossz, hanem gyakran elérhetetlen boldogság, nem olyasmi, amitől lehetőleg szabadulni kell, hanem kincs, öröm, élet, amit rajongó szerelemmel vesznek körül, ha véletlenül megérkezik. Hogy megváltozott minden, amit a munkáról és fogalmáról tartottunk! Valamikor annyi munka volt a földön, mint csillag az égen, az emberek kényeskedve turkáltak közötte, kiválogatták a szebbeket és jobbakat s lehetőleg gyorsan szabadultak tőle, mig azok, akiket a kényszer odakötött a robothoz, a gyűlölet sötét szemével, átkozták nyomorult sorsukat és bosszút lihegtek a nemdolgozók felé. így volt húsz-harminc ' évvel ezelőtt. Később megritkult a munka. Elfogyott, mint a tudósok szerint a szén, a petróleum el fog fogyni s amint ritkult, úgy nőtt a becse. Hol van ma ember, aki szabadulni óhajt tőle? A nemdolgozókra sajnálkozva és nem gyűlölve néz' a világ, mert a nemdolgozók túlnyomó többsége nem henye és kizsákmányoló ember, hanem éhező munkanélküli. Óriási áttolódás történt a munka fogalma körül, távolról sincsen többé régi, izzadtságos szaga, mert az elveszett boldogság fénylő gloriólába vonta és most világit fölöttünk, mint a démiurgosz, a világot építő nagy princípium. A munka megünneplése más lett, mint hajdan volt. Valamikor a dolgozók dacos felvonulásai döbbentették meg a fővárosokat május elsején s azok, akik csikorgó foggal voltak a robot rabjai, megcsörögtet- ték láncaikat és megfenyegették a nemdolgozókat. A munka rabszolgái? Micsoda elavult fogalom! Ha ma a munkás lázong, soha nem azért teszi, mert érzi a munka terhét és nyomorát, hanem, mert munkát követel és másokat tesz felelőssé kényszerű munkátlanságáért. Követelő, vagy még inkább esdő körmenetekké változnak a május elsejei felvonulások: hajdan áldoztak a Munka szellemének, mint a haragos démonnak, ma hívják, idézik, mint a jó tündért. Hajdan a világ pénzesekre és pénztelenekre oszlott, lassacskán oda jutunk Európában, ha a mai társadalmi rend folytatódik, hogy munkával bírókra és munkával nem rendelkezőkre bomlik, mert a modern államkapitalizmusok szigorúságában a „vagyon" kihágásait idővel sikerülni fog megrendszabályozni és túlzásait letörni, de kérdés, igazságosan el lehet-e osztani a munkát. A gazdag az lesz, aki dolgozhat, a szegény az, aki nem dolgozhat. E rémképek lidércnyomásával vonulnak fel a dolgozni akarók ma is, — ámbár általános európai szemmel nézve megállapíthatjuk, hogy 1936 május elsején kedvezőbb kép tárul szemünk elé, mint két-három évvel ezelőtt. Sok és nehéz beosztó munkával ugy-ahogy sikerült megállítani a lefelézül- lést s vannak országok, ahol a munkaállapotok visszaérkeztek a háboruelőtti, vagy az 1929-es színvonalhoz. Az elmúlt néhéz évek alatt mindenesetre megtanultuk a munkát tisztelni s más szemmel nézünk rá, mint azelőtt. S talán mi, kisebbségi emberek, az általánosságnál is mélyebb revizió alá vettük a munka fogalmáról és értéképp! való véleményünket. Mi magyarok a J^íboru előtt elég könyen éltünk, a ha dőlNapok kérdése a bevonulás ? Róma készül Addis Abeba elfoglalásának megünneplésére Badoglio útban a vasútvonal felé - - - - Az olaszok elfoglalták a Tarmadur hegyet, a császárok utjának legveszedelmesebb pontját Addis Abeba, április 30. Abesszínia fővárosa fölött csütörtök reggel 8 óra 30 perckor olasz bombavető repülőgép jelent meg, egy ideig a nagy repülőtér föl'ött cirkált és gépfegyverrel lőtte a hangárokat. Az általános vélemény szerint az olaszok ezentúl mindennap felderítő utakat fognak végezni Addis Abebába, hogy tisztázzák a bombavető és vadászrepülőgépek leszállási lehetőségeit. Hir szerint az olasz előőrsök 160 kilométerre állnak a várostól északi irányban. Az olaszok gépesített osztagokkal nyomulnak előre és a gépjármüvek biztonságáról bombavető- és vadászrepülőgépek gondoskodnak. Az olaszok szemmellát- hatóan nem közvetlenül a Dessieből Addis Abebába vezető utón nyomulnak elő, mert ezen az utón az abesszinok elsáncolták magukat, hanem a keletebbre fekvő kezdetleges utón az Awashi vasúti állomás irányában. Ha ezt a vasúti állomást elérik, akkor nemcsak Addis Abebába kerülhetnek gyorsan a vasút mentén, hanem közelebb jutnak Harrarhoz is és hátba támadhatják Ras Nasibu hadseregét. A déli frontról érkezett abesszin jelentések újból megerősítik azt a hirt, hogy az olaszok második offenzivája nagy veszteségek között összeomlott. Jellemző, hogy az Addis Abebába visszaözönlő abesszin katonák szerint soha fehér olasz katonát nem láttak és állandóan csak fekete katonákkal harcoltak. 200 kilométeres autóul épült 14 nap alatt D e s s i e, április 30. Badoglio marsall annakidején kijelentette az Ashangi tói ütközet után, hogy a hadjárat sikere a jövőben az Amba Alaghiból Dessiebe vezető ut sorsától függ, mert a lőszer és az élelmiszer goztunk is, nem láttuk és éreztük eléggé a munka jelentőségét. Magától ment minden. Azután elvesztettük a könnyű életet, nem maradt másunk, csak két karunk. Robin- zonok lettünk egy újfajta sors szigetén, egyedül, segítség nélkül, a legkezdetektől kell építenünk. Talán túlsókat csevegünk és szavalunk, erre nincs időnk, mert ha élni akarunk a szigeten, reggeltől estig dolgozni kell. A kisebbség egyetlen gyámoli- tója a munka. A saját ereje. Adjon az Úristen erőt és kitartást, hogy a mai méreteknél jobban megtanuljunk dolgozni, kevesebbet csacsogjunk s hideg, néma eréllyel dolgozzunk, jobban, eredményesebben, mint bárki más. Május elsején fohászkodva fordulunk a munka szelleméhez és kívánjuk, hogy megi'hlessen bennünket, változtasson szállítását csak ez az ut teszi lehetővé. A katonák azonnal letették a fegyvert és csatlakoztak a munkásokhoz, hogy ásóval és kapával folytassák a harcot. A 200.000 ember lázas sietséggel végrehajtott munkájának eredménye az lett, hogy április 4-től 20-ig elkészült az Amba Alaghiból Dessiebe vezető 200 kilométeres autóut, melynek megépítése rendes körülmények között évekig eltart. Az ut hihetetlenül nehéz hegyi terepen vezet át és sok helyen hidakat és viaduktokat kellett emelni rajta. A felbomlás Addis Abeba, április 30. A Reuter - iroda munkatársa megerősíti azt a hirt, hogy az olaszok Addis Abebaíol északra elfoglalták a Tarmadur hegyet, a Dessieből a fővárosba vezető ut legnehezebb szakaszát, amelyet mindössze háromszáz abesz- szin katona védelmezett Tamn svéd kapitány vezetése alatt. A svéd kapitány a túlerő következtében kénytelen volt visszavonulni és visszatért Addis Abebába, hogy uj erőt gyűjtsön. Időközben bebizonyosodott, hogy a sok ezer abesszin önkéntes, aki néhány nap előtt elindult a fővárosba vezető ut védelmére, nem érkezett meg rendeltetési helyére, mert az élelmezés tökéletlensége miatt útközben szétszóródott. Az abesszinok sorai között egyre veszedelmesebb méreteket ölt az árulás és a lakosság tömegesen csatlakozik az olaszokhoz. A diadalünnep előtt Róma, április 30. Olaszországban mindenfelé nagyarányú előkészületeket tesznek Addis Abeba bevételének megünneplésére. A fasiszta párt intézkedéseket tett a hatalmas népgyülések (adunata) összehívására ugyanolyan módon, mint ahogy az olasz-abesszin háború kitörése előtt történt. Amint a hivatalos hir megérkezik az abesz- szin főváros elfoglalásáról, megszólalnak Olaszország szirénái és a nép a kijelölt helyekre siet. Rómában a népgyülést a Piazza Venezián tartják meg, ahol Mussolini beszél és ünnepli az abesszinok fölött aratott győzelmet, amelyet az olaszok a szankciöK ellenére bámuiatraméltó gyorsasággal kivívtak. A propagandaminisztérium közlése szerint a külföldi újságírók száma Olaszországban tetemesen megnőtt. Mig 1934-ben 850 külföldi újságíró kereste föl Olaszországot, 1935-ben 1300. Az állandóan Olaszországban tartózkodó külföldi újságírók száma 77-ről 125-re emelkedett. Badoglio jelenti Sasa-Baneh elfoglalását Róma, április 3. Ba oglio marsall 199. harctéri jelentésében a következőket táviratozza: „Graziam tábornok osztagai rohammal elfoglalták a Sasabaneh és Bulláié közötti hatalmasan megerősített ellenséges állásokat, amelyeket belga és török tisztek szerveztek meg és Dedzsasz Nasibu abesszin osztagai hősiesen védelmeztek, A két emlitett helységet ma elfoglaltuk. Osztagaink bátran küzdöttek a jól megerősített és kitünően fölszerelt ellenség ellen, amely eltökélte, s hogy utolsó lehelletéig küzdeni fog. A menekülő ellenséget gépesített osztagaink üldözik. Az északi fronton osztagaink előnyomulása Addi.s Abeba felé tovább tart. A Tana-tő vidékén előnyömül© osztagok megszállották Debra Tábort, Ras Kassa hajdani fővárosát/4 Az utolsó aleadálrok Gorahai, április 30. A Stefani-ügynökség szerint szerdán megkezdődött Ogadenbeu az a világ legszorgalmasabb és legcéltudatosabb népévé, mert csak munka, munka, munka ácsolhatja meg uj, kisebbségi sorsunkat. De mert tudjuk s a történelmi példákból látjuk, hogy a ' lemeztelenített kisebbségi sorban, ahol lassan-lassan eltűnik minden különbség s a nemzetrész egyetlen és egyformán szegény masszává kovácsolódik össze, e kezdési helyzetben egyedül a munka építheti meg életünket, egyetlen vágyunk és csökönyös szívóssággal hirdetett főkövetelésünk az lesz, hogy megkapjuk ebben az országban a minket megillető munkahelyeket, hogy kivívjuk a munka jogát. Semmink sincs, dolgozni akarunk és követeljük a munkából kijáró jussunkat. Kütlső és belső politikánk, kultúránk, önszervezésünk egyetlen feladatot fog ismerni: kivívni a munkaalkalmakat és műn : a lehetőség eket. Jól tudjuk, hogy a munka nálunk nemzetfenntartó erő. mert ha van. magyarok maradhatunk, ha nincs. kon:e -ziói kell tenni a megélhetésért. 1 Tgy,makkor, amikor ünnepeljük a munka uj jelen tőségét és esdő körmeneteket tartunk érte, hogy jöjjön vissza közénk, akiket ru- tul elhagyott, ugyanakkor, amikor tudatosítjuk magunkban, hogy a munka c!ő ünk. kisebbségi emberek előtt kétszeresen szert és éltető fegyver, fogadalmat teszünk május elsején, hogy életünk és politikánk elsősorban azt a nagy tételt fogja ismerni: a munkateremtés, a munka megszervezésés az erélyes harcot a bennünket m~:': : ö m-unkajuss biztosítására. « » 14 oldal. Ara Ke 1.2© JkgtJ 101- (3950) szám o Péntek » 1936 május 1 . * Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed- - Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ké„, külföldre: évente 450, ^ SzloVeUSzkÓi és rUSZÍflSzkÓi TYlClglJCirság ulice 12, 1L emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • . ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai ndpÜCípj CL • • TELEFON: 303*11. • « Kgyes szám ára 1.20 Kt, vasárnap 2.— KI. sŰRGÖflYCIM: HIRLflP, PRflHfl,
