Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-23 / 94. (3943.) szám

1936 április 23, csütörtök. ^WBMMACitARHlRMK 5 UcusassáfyQal ué^zadöit a leányszöktetéses pesti szerelmi regény, Sárga Ferenc és Darkó Magda regénye, ami­ről egyidőben sokai, sőt mi tagadás: túlsókat olvastunk. Mosi láthattuk a fiatalokat a pap előtt, elfogódott, boldogságtól sugárzó arccal, ahogy ez a német filmoperettekben szokást E kép előtt elmélázva állunk meg egy-két perc­re egyéb súlyosabb és fájóbb gondjaink köz­ben, mert a kép mögött láthatatlanul bár, de azért titkos, rejtett jeleiben élesen rajzoló­dik ki a kor. A kor, amelyben ez a házassági regény szövődött az összes látható és érzé­kelhető törvények ellenére egy idejétmúlt, lomtárba dobott romantika előírásai szerint. A harminc felé közeledő, kis fizetéses, jó csa­ládból származó fiatalemberek manapság nem igy szoktak nősülni, ha egyáltalában nősül­nek. A mai fiatalság nem házasodik ilyen huszárosán, a mai fiatalság óvatos körülte­kintéssel alapozza meg házasságát. Vagy ke­serűen és sötéten bugózik magányába s leszá­mol a sorssal, ami inkább és többnyire barát­ságtalan a mai fiatalokhoz, mint barátságos és ösztönző. Ez a pesti házasság, amelynek előzményei annyira egyedülállóak és vadre­gényesek, a legolcsóbb fajta romantikából szö­vődött. Ez már a mozinemzedék Ízlését, élet- felfogását mutatja. A stílusában benne van a mozi hatása. Ezt a filmszüzsé-irók ízlése és őtletessége inspirálta. Ez az egész olyan iz­galmaival, fordulataival, autós, detektives, tiboros leányszöMetéssel, főurian hűvös és meg nem értő anyával, áradó leányszivvel és töretlen férfiragaszkodással és tetejébe még a happyenddel, mintha Bolváry rendezte volna Stolz Róbert zenéjével. Willy Fritsch és Schneider Magda szoktak ifjabb éveikben ilyen darabokban vitézkedni. Nem rossz mű­sor, megnyugtat és mosolyra dérit, kár, hogy a világhir&dó, amit eíő-^e adnak, annyira komor, annyira nem hitelesíti a filmoperett­ből kiáradó optimizmust és negédet, annyira más hangnemben szólnak hozzánk pillanat- felvételei az amerikai árvízről, a spanyol lö­völdözésekről, az abesszin sziklák között pukkanó bombákról és a genfi zöldasztalon pukkanó frázisokról, hogy inkább szomorúb­bak leszünk tőle, mint vidámak és bizakodók. Ásd ic(a az egyik párisi reggeli lap, hogy Maurice Chevaliért is jelölik a képviselő­választáson. A Mr valószínűleg nem igaz, mert a franciák politikában igazán nem ismer­nek tréfát. Kevés nép szeret olyan szenvedé­lyesen bolondságokat csinálni, mint a fran­cia, de azért a francia bolondságok mindig holtot csinálnák, ha nagy vagy akárcsak kis nemzeti érdekek forognak kockán. Nem való­színű tehát, hogy ez az amerikai lapoknak szánt szenzáció igaz lenne, — de azért ha nem ís igaz, nagyon jellemző. Nagyon jellemző arra a korra, amikor a politikában lassan mel­lékessé válik, hogy ki hogyan tett szert, nép­szerűségre, elég a népszerűség hozzá, hogy dobogóra állítsák és meghallgassák vélemé­nyét. A pártpolitika bűne ez, amely a ku­lisszamögötti drótrángatók kezébe tette az irányítást és a színen már csak üres bábuk láthatók, a közönség kedvencei. Megafonjai egy másik nézetnek és akaratnak. Az egyé­niség lebecsülése és kiközösítése a politikai harcból — logikusan elvezet idáig. Miért ne lehetne jó cégér valamilyen politikai törek­véseknek Chevalier, mikor cigarettahüvely­nek és fogpépnek jó? Az üzlet már régen merít a híres színészek népszerüség-rezervoár- jából silány áruk számára. Gondolják a min­denható reklámzsenik, akik egyre messzebb nyomulnak be a modern ember életének min­den területére, — miért ne lehetne ebből a rezervoárból silány igék számára is erőt merítenit Egyévi moratóriumot' kapott a Fiion ix biztositó intézet A kormány által kinevezett „kezes" veszi át az intézet irányitását - A régi ve­zetőség tagjait hivatásból törlik a cégjegyzékből -- Megjelent a Phőnix-rendelet Prága, április 22. A kormány a íöühatalmazási törvény a'apján rendeletet bocsátott ki a Phönix biztositó intézet ügyeinek rendezéséről. A kor- mányrenedelet 101. szám alatt ma jelent meg a tör­vények és rendeletek gyűjteményében. A rendelet első paragrafusa kimondja, hogy a bécsi Phönix életbiztosító intézet csehszlová­kiai vagyona, amely a 147—1034. számú törvény értelmében a dijtartalékalap kiegészítésére szol­gál, csak ama biztosítottak igényeinek kielégíté­sére fordítható, akiknél a biztosított összeg a csehszlovák köztársaság területén fizetendő ld. A Phönix egyéb csehszlovákiai vagyona a többi belföldi hitelező igényének kielégítésére fordítható, illetve ezt a vagyont is a biztosítási szerződések­ből eredő igények kielégítésére kell fordítani, ha az említett törvényben meghatározott vagyon nem bi­zonyulna elegendőnek a biztosítottak igényeinek kielégítésére. Minden olyan ténykedés, amely a Phönix vagyo­nát az előző szakaszban megnevezett célok elől el­vonja, érvénytelen. Az 1036 március 25. előtt ke­letkezett zálogjogok és egyéb előjogok, amelyek a Phönix biztositó csehszlovákiai vagyonát érintik, változatlanul érvényben maradnak. A 2. § kimondja, hogy a Phönix biztositó in­tézet csehszlovákiai vagyonát a kormány által ki­nevezett kezes kezeli, akit a cégjegyzékbe is be­vezetnek. A Phönix biztositó csehszlovákiai kép­viseletének valamennyi joga és kötelezettsége a kormány által kinvezett kezesre ruházódik át. A kezes a belügyminisztérium utasításai alapján jár el és a belügyminisztériummal szemben fele­lőséggel tartozik. A Phönix igazgatóságainak tagjait cégjegyzöit hivatalból törlik a cégjegy­zékből. (3. §.) A tarifán alul kötött úgynevezett ked­vezményes biztosítások összegét megfelelően le­szállítják. Az életbiztosításra vonatkozó pótbiztositások és szerződési záradékok érvénytelenekké válnak, amennyiben a biztositó intézet kötelezettségeit a szokásosnál és elfogadottnál nagyobb mértékben kiterjesztik. Az idegen valutára szóló biztosítások összeget csehszlovák koronára kell átszámitani, az átszá­mítás alapjául a kormányrendelet kihirdetése napján érvényes hivatalos árfolyam szolgál. A biztosítási kötvényekben szereplő valutáris zára­dékok érvénytelenek. Kormányrendelet fogja megállapítani az államvédelmi határira fogalmát Prága, április 22. Az alkotmányjogi bi­zottság gyors iramban letárgyalta az ál­lamvédelmi törvény javaslatát. A bizott­ság az eredeti kormányjavaslaton csak lé­nyegtelen változtatásokat eszközölt. így Ha az arcszine fakó, szürkéssárga és tekintete bágyadt, ha szomorú, hangulata nyomott és nehéz álmok gyötrik, ha a bél túlságos rothadási fo­lyamatai, gyormorfájás és epepangás kinozzák, olyankor tanácsos néhány napon át réggel éhgyomorra egy- egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet innia. A or­vosok azért rendelik már régóta a Ferenc József vizet oly gyakran, mert ez a rosszullét okát rendszerint gyorsan megszünteti és az egész szer­vezetet felfrissíti. például a törvény szövegébe iktatják, hogy a ha- táröv fogalmát és kiterjedését kormány- rendelettel fogják szabályozni. E tekintetben azonban többet mond az in­dokolás, mely szerint az államvédelmi ha- tárövet a vámrendeleüben körülirt határöv analógiájára kell meghatározni, azzal a kü­lönbséggel, hogy mig a vámrendeletben szereplő határöv átlagos szélessége 10 ki­lométer széles, addig az államvédelmi határövnek legalább 25 kilométer szélesnek kell lennie. Az alkotmányjogi bizottság az államvédel­mi törvényjavaslat vitáját ma délután be­fejezi, a szavazást azonban csak az este megtartandó ülésen ejtik meg. Ma délután egyébként a koalíciós hetes­tanács is ülést tart, amelyen tisztázni fog­ják a vitás pontokat. Holnap a véderőbi­zottság is megszavazza a javaslatot s igy az államvédelmi törvényjavaslat már jövő héten a képviselőhöz plénuma ele kerül. A TÖRÖKÖK ÚJRA MEGERŐSÍ­TIK A DARDANELLÁKAT. A képen madártávlatból látható ;> híres tengerszoros és érődéi. Hatályukat vesztik azok a záradékok is, amelyek szerint a biztosítás teljesítésének helye külföldi te­rület. Az ingyenbiztositások hatályukat vesztik. Nem tartoznak a biztosítási állományba azok a biztosítások, amelyeket nem a csehszlovákiai kép. viselet, hanem a Phönix biztositó más képviselete kötött 1919 február 26. után. (4. §.) Biztosítási szerződésekből származó pe­res ügyek, valamint egyéb igényekből eredő pe­res ügyek egv év tartamára szünetelnek. Egy éven belül végrehajtás és foglalás nem vezethető a Phönix csehszlovákiai vagyonállománya ellen. Csődöt sem lehet nyitni a Phönix ellen. Az 5. § kimodja, hogy a kormánynak jogában áll a Plhönix biztositó intézet csehszlovákiai bizto­sítási állományát egy újonnan létesítendő biztosító intézetre, vagy egy már meglevő biztosítási intézet­re átruházni. Az átruházással kapcsolatos jogi tárgyalások, ok­mányok (váltók kivételével) és beadványok bélyeg- ég illetékmentesek. A bélyegmentessegi jog a peres eljárásokra nem vonatkozik. A kormányrendelet kihirdetésével életbelépett. Franciaországban lezuhant egy postarepülőgép — két halott Senlis (Oise-megye), április 22. A belga há­rommotoros repülőgép, amely a rendszeres éj­szakai postaforgalmat bonyolítja le Paris— Brüsszel—Köln között, lezuhant. A hatalmas gé­pet egy irtózatos erejű szélvihar a földhöz nyomta. A szerencsétlenség este félkilenckor tör­tént Bussy és Báron között. Becheroles belga pilóta és Cloots rádióstiszt halálát lelte a repülő­gép égő romjai között. A tűz elpusztította a re­pülőgép egész postarakományát is. A magyar munkásság impozáns gyűlése a zabos! telepen Pozsony, április 22. (A magyar nemzeti párt sajtóosztályának közlése.) A magyar nemzeti párt zabosi szervezete, amely a pozsonyi mun­kásszakosztály keretében helyezkedett el, va­sárnap délután a Huber-vendéglő zsúfolásig megtelt nagytermében impozáns taggyűlést tartott. Szabó Béla munkás, helyi elnök szív­hez szóló szavakkal nyitotta meg a taggyűlést. Bugár Lajos, a telep bírája terjedelmes beszá­molót adott a zabosi építkezési és parcellázási munka állásáról, a zabosi magyar iskola folya­matban levő felállításáról. A nagy éljenzéssel fogadott beszámoló után elhangzott felszólalá­sok keretében az az általános kívánság nyilvá­nult meg, hogy a főrévi jegyzői hivatal heten­ként egyszer Zabosban is tartson hivatalos órát, panaszok hangzottak el a pozsonyi városi munkaközvetítő hivatal működése ellen. A gyű­lés határozatban követelte a munkaközvetítés igazságos utón való végrehajtását, közmunkák elrendelését, a magyar iskola azonnali üzembe állítását, a kereset nélküli családok kis gyerme­keinek tejjel való ellátását, a villanyvilágitás haladéktalan bevezetését és az utak rendbeho­zatalát. A gyűlés úgy Bugár Lajos bírónak, mint a helyi szervezet vezetőségének teljes bizalmát nyilvánította. Rozinay Gyula, az Auliesl-telep magyar nemzeti párti szervezetének kiküldöttje ismertette a magyar nemzeti párt és az orszá­gos keresztényszocialista párt egyesülésének mélyreható okait, Az itteni magyarságnak — mondotta — sohasem volt oly nagy szüksége a politikai összefogásra, mint éppen most. A hallgatóság hosszantartó tapssal és éljenzéssel fogadta a szónok ama szavait, amikor bejelen­tette, hogy a magyar nemzeti alapon álló mun­kásság Istenbe vetett hittel kezet szőrit a ma­gyar keresztényszocialista munkássággal az egységes magyar párt célkitűzéseiért. Felhívta a szülőket, hogy magyar iskolába járassák gyermekeiket. A jelenlevők a továbbiak során hevesen tüntettek a Tichy-féle agrárpárti disz- szidensek ellene. A gyűlés a magyar munkás­ság nevében bizalmát nyilvánította Jaross An­dor országos ügyvezető elnöknek, Kontsek György tartománygyülési képviselőnek és dr. Bicsovszky Kázmér országos főtitkárnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom