Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-15 / 87. (3936.) szám

— A SZABADGONDOLKODÓK NEMZET­KÖZI KONGRESSZUSA PRÁGÁBAN. A busvót aliajtit Plráigiálbam zajlóit te a ezatodgyjmdiolkodófc; neanzieitikiözi ikanigiressziusa. A komgneisszraist Hagy­sz amibarton diélktón nyitották meg. A kongresz- ezns eknakséigiéi da*. Beimes Orözrtáreasági elnök fogadta ddhalllígaitásoín. A fkonginessizuist dr. Ter- •w-agne Mjodeste, ia ezaibadigondolkodóik raeímzeit- ikiözi szövetségéinek elnöke nyitotta meg, akii e'diam'eiréseell. adózott Masarvk és Biemes elnökök szielleanilségéinielk. A fasizmus vesziedieilméveil: szem­ben a tudományit kívánja álliitanii. Az orosz ok résziéről Lugacsevezlkij tanár beszélt. A polgári erkölcstanról dir. Kiírnia magántanár tartott elő­adásit. Korejs tanár a. fdekezeti -és magánokta­tás elten, foglalt állásit. A Miami Hoviimg tanár a zsiidóüildözésekiTŐll 'beszélt, da*. Cervánkia a Va­tikán nemzetköizi politiká-ját támadta. SacneTÜ 'tanánsegéd az emlct tudományoknak, különö­sen a fizálkámialk a vallásihoz való viszonyáról 'be­szélt. A kongresszusom nyolc angol, tíz ameiri- kai, tizenkét beiliga, ikélt hoilland, kilenc luxem­burgi, három emigráns német, három orosz, há­rom svájci és négy lengyel kiküldött jelent meg a nagyszámú csehszlovákiai résztvevőm kívül. — FEJNÉLKÜLI HULLA A VASÚT MEL­LETT. Poizsonyi szerkesztőségünk jelenti teOe- fonion: Tegnap hajnaliban a Réceeii-uton, .a vasúti tőjltés mellett, egy levágott fejű ember holttes­tére akadtak. A szerencsétlen ember, akinek fejét :is miegtailálták, valóíszáinülleg öngyilkossági szándékból vetette magát a vonait elé. Személy- aizonoseágát eddig nem sikerült miegálupita/ni. Ruhája után mimbás lehetett az öngyilkos, aki­nek elöli hat hamis foga van. A rendőrség most ennek alapján próbálja személyazonosságát meg- áilapiitani. — BETÖRÉS A POZSONYI ÜDV HADSE­REGÉNÉL. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap este ásmeratlen tettes betört az „Üdv Hadserege" Hajdú-uccui helyiségeibe, onnan ellopott egy faliórát és egy villanykörtét mintegy 125 korona értékben. — KEDVENC KUTYÁJA UTÁN A HALÁL­BA. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Torma István nyugalmazott miniszteri osz­tálytanácsos felesége revolverrel mellbelőtte miagát és meighalt. Tettéit afölött való bánatá­ban követte el, hogy kedvenc kutyája élpusz­tult. xx A kassai szt. Orsolyarend az 1936/37. is­kolai évben esi. reál-leánygimnáziumot nyit. 1936 szeptember 1-én megnyúlik az I. osztály s a következő években fokozatosan a többi, egész a VHL-óg. E céilra rendelkezik a rend Kassán (Komensky-ucca) gyönyörű épülettel, mesés parkkal és nagy gyümölceöskertbel. Azonkívül tartozik az épülethez még egy nagy játszótér, teniszpálya és uszoda, tehát mindaz, amit a modem egészségügy megkíván. Az egész terü­let körülbelüli 7 ha méretű. Az iskola mellett a modem kivánalmaknak mindenben megfelelő im- temátus is létesül. Jelentkezéseket a rend elöl­járósága elfogad Kassán. Jelentkezési határ­idő: 1936 juniius 15-ig. — SZERELMI BÁNATÁBAN FÖL VÁG­TA AZ EREIT. Zsolnai tudósitónk jelenti: Bo- huny Emilia rózsahegyi leány szerelmi bánatá­ban fölvágta az ereit. Ezelőtt néhány évvel egy fiatalember követett el öngyilkosságot a föltű­nően szép leány miatt. Bohuny Emíliát beszállí­tották a kórházba, de már nem lehetett rajta segíteni, mert a nagy vérveszteség következté­ben meghalt. — LEÉGETT A KALKUTTAI SZÉKESEGY­HÁZ. Husvét első napjára virradó éjszaka Kalkut­tában katasztrofális tűzvész pusztított. A tűz a ka­tolikus székesegyház mellett lévő szeminárium épületének könyvtárában keletkezett. A lángok gyorsan terjedtek s átcsaptak a templomépületre is. A tűzoltóság a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudta lokalizálni a tüzet s a szeminárium épülete, a püspöki palota és a székesegyház a lángok mar­talékává lett. A kár óriási. xx Amint a pillangó is a szárnyán levő tarka pornak köszönheti szépségét, úgy Ön is szép üdévé teheti arcát egy kis púderrel. Hogy azon­ban tartson is, ezt a bársonypuha jótékony Hardtmuth-féle Vanishing-Creammel biztosít­hatja. Polio szappan minden mosáshoz! — A PROPAGANDA-MINISZTÉRIUM intéz­ménye egyes országokban azt igazolja, hogy még az állam sem nélkülözheti a reklám mindent át­ütő erejét. De ahogy a hatalmas államoknak szük­ségük van propagandára, ugyanúgy nem nélkü­lözheti azt a legkisebb üzlet sem. Ha a kereskedő fejlődni és gazdagodni akar, ezt csak a reklám segítségével érheti el. A hatásos reklám lehető­ségeit tárgyalja a REKLÁMÉLET legújabb szá­ma, amely most hagyta el szokásos nívós kiállí­tásban a sajtót. Szerkeszti Balogh Sándor. Elő­fizetési ára egy évre 90 korona. Kiadóhivatal: Budapest Y„ Lipót-könut 8, Budapest április 14. Nyilas Misi, a „Légy jó mindhalálig11 tragikus kis hőse, felcseperedett. Ma­túráiig lett. De az elmúlt esztendők alig változtat­tak valamit rajongó, álmodó lényén. Húsz éves fejjel titkos 'drámairó és olyanokat mond, amik becsületére válnak egy gazdag élettapasztalatok­ban megőszült embernek. Egészen valószerűtlenül érett, holott még csak érettségijének előestéjén van. Szinte bántó, hogy milyen komoly és megfon­tolt; milyen fanatikusa, a becsületnek, amely — szerinte — édes és amely minden sebet meggyó­gyít, amelyet az élet az emberen üt. És szerelmes — persze csak titokban. Szerelmének tárgya Sári­ka nevű tanítványa. Ebből a naiv, de mégis meg­ható diákszerelemből (minden diákszerelemben van valami nevetséges) kél ki az a drámai mag, amely Móricz Zsigmond legújabb darabjának tu­lajdonképpeni célját, tartalmát és általában létjo­gosultságát adja. A nyolcadik osztály az írásbeli éiettségi előtt áll, amelytől csak egy nap választ­ja el. És még mindig nincsenek meg a tételek, mert a „vindli", amelyet pedig részvénytársasági ala­pon szerveztek meg, nem sikerült. Ebben a rette­netes helyzetben az osztály Nyilas Mihályiéi vár segedelmet, ő azonban felháborodva utasítja visz- sza az ajánlatot, — mert Nyilas Mihály a becsü'et smokkja. De csak addig az, amig meg nem tudja, hogy szerelme, Sárika egy levelet intézett Veress tanár úrhoz, aki ezt a levelet a fiú jelenlétében mosolyogva olvassa é6 az Íróasztalára dobja. Mi­hályiban feltámad a féltékenység ördöge és hogy a levélhez jusson, — letér az édes becsület útjáról és diáktársainak örömrivalgása közepette bejelenti, hogy megszerzi a tételeket, amelyeket az igazga­tói íróasztal fiókja rejt magában. Két társával egyetemben éjnek idején behatol, vagy mint ő mond ja, betör az igazgatói irodába, ahol Veress ta­nár ur asztalán (Veress ugyanis az igazgató tit­kára is) megleli Sári levelét, amellyel egyenesen Sárikáékhoz rohan, ahol nagy társaság van együtt. Két társát szó nélkül otthagyja az igazgatói iro­dában: — tételeket hadd szerezzék meg ők, hi­szen ott van Cserepes, aki nagyszerűen ért a leve­lek felbontásához. Odahaza tanulta meg ezt a mesterséget, az anyjánál, aki —. postamesternő. Szóval Mihály Sárikáékhoz rohan, keserves szem­rehányással illeti a leányt, aki azt hazudta, hogy őt szereti és — ime Veress úrral levelezik. Sári er­re megmutatja neki Veress tanár ur hozzá intézett, de fel nem 'bontott leveleit, mire Mihály boldogan megnyugszik, — de egyben a lelkiismeret mardo- eását is érzi, mert ok nélkül tért le — a becsület útjáról. Mindent bevall a leánynak, aki boldogan hallja a fiú szavait és büszke, hogy ő érette még betörésre is vetemedett. De Mihályban hirtelen aggodalom támad, hogy az igazgatói irodában ma­radt a — gumiarabikum, amellyel az érettségi té­teleket rejtő leveiet újból be kellett ragasztani. Egész éjjel le nem hunyja a szemét, csak hogy ko­rán reggel ott lehessen az irodában és észrevétle­nül elvíhesse onnét a — gumiarabikumot. Azzal az ürüggyel, hogy a leírásra reábizott statisztikát akarja az igazgató asztalára tenni, reggel korán bemegy az irodába, ahol csak az öreg pedellust találja, amint éppen az irodát, takarítja. A ragasz­tószer csakugyan ott maradt az íróasztalon. A pe­dellus nem is néz oda és Mihály gyors mozdulat­tal szebrevágja. Igen ám, de megint jelentkezik a — becsület és Mihály éppen visszateszi a kis üve­get az asztalra, amikor a pedellus odanéz és élén­ken tiltakozik az ellen, hogy a diák odanemvaló dolgokat rakjon az asztalra. Elekor lép az irodá­ba az igazgató, aki nagyon szereti és becsüli Nyilas Mihályt és megmondja neki, hogy ösztön­díjas helyet kapott a tanárképzőiben. Nyitva előtte a boldogulás útja. De Misi méltatlannak tartja magát a kitüntetésre, mert bűnös, hogy bűn nyom­ja a lelkét e 'bejelenti, hogy nem megy az érett­ségire. A bűnt azután, hosszas huzavona után, be­vallja. Az igazgató megnézi és neki is megmutatja az ominózus borítékot, nagyitóval is vizsgálja és megállapítja, hogy az bizony sértetlen. Misi azon­ban nem azért a becsület lovagja, hogy ezt egy­könnyen elhigyje. Csak amikor Jákcib nevű tár­sától hallja, hogy a boríték felbontása valóban nem történt meg, — nyugszik meg —- de még ak­kor is megmarad elhatározása mellett: nem megy az érettségire. A jóságos és bölcs igazgató rájön, hogy valami más baj lehet itt, valami más ok az, amely Misit ilyen makaccsá teszi. Minthogy a diák vallomása közben Sárira i« hivatkozott, az igazgató elhivatja a leányt, aki anyja kíséretében meg is jelenik. És ekkor azután tisztázódik min­den. Az igazgató azután megérti, hogy minden bajnak a Veress tanár úrihoz intézett levél az oka, amelyet Sárik* most a rediküljéből húz elő azzal, hogy azt Veress ur tegnap este személye­sen adta át neki. Más, normális fiatalember, aki ,lyen 'buta bajba keveredett, adott esetben boldo­gan leborul a szerelmese elé, de Misi, ez a hufiZ'- eeztendöe „Üiberineaaah", megdöbben * leány ár­tatlan hazugságán, csalódottan elfordul tőle, ki­ábrándul és — megy érettségizni. Mert a becsü­let édes . . . Senki sem állíthatja az ellenkezőt. De elvégre a szerelem ie az; különösen, ha annyi küzdelem, ví­vódás és megalázás árán jut hozzá az ember, mint ez a szegény Nyilas Misi, akit végül már Sárika szigorú és kíméletlen anyja is hajlandó mint fiát keblére ölelni. Amit ebben a darabban Móricz Zsigmond ragyogó irásmüvészetén kívül megcso­dálunk, úgy az a készség az, amellyel a színdarab sovány tárnáját — az érettségi svindlit — harmad- fél órán át — azzal a. bizonyos kedves és naiv diákszerelemmei vegyítve — űzi, forgatja, simo­gatja, a maga izes humorával fűszerezi és bölcs derűjével átitatja. Ebből a témából senki jobb da­rabot nem írhatott volna, mint Móricz Zsigmond, de rajta kívül — úgy hisszük — senki nem is vál­lalkozott volna reá, hogy ebből a témából darabot Írjon. És ebben a megállapításban rejlik Móricz Zsigmond irói egyéniségének minden nagysága, egyben szindarab-irói készségének minden fogya­tékossága is. A darab nagyszerű — regénytéma; ám ami a regényben megkapó és megható, az a színpad kegyelmet és kíméletet nem ismerő deszkáin hatástalanul és észrevétlenül suhan tova. „Még egyszer húsz éves lenni, — de ötvenöt éves szívvel . . . Hogy ötvenöt évvel — húsz éves le­gyen a sziv.“ Ez a „Forr a bor“ — mondja Mó­ricz Zsigmond. Igen, ez a „Forr a bor", — de re­gényben, amelynek Móricz egyik legnagyobb és legnépszerűbb mestere és művelője. A budapesti Nemzeti Szinház — Ódry Áipád já­tékmester vezetése és rendezése mellett — szép és hatásos előadást adott, amely mindenben megfe­lelni igyekezett a kiváló szerző elgondolásának. A játékmesteren kivül Somogyi Erzsi, Vízvári Maris­ka, Ungvári László, Gőzön Gyula, Várkonyi Zol­tán, Matány Antal, Kovács Károly és két kitűnő növendék: Újlaki László és Lázár Gida oszlopai a szép produkciónak, amely meleg és megérdemelt sikert hozott a szerzőnek, a szereplőknek és a szinháznak egyaránt. A darab igen tehetséges dísz­lettervezője Varga Mátyás. Szívdobogás Szép Ernő háromSeívonásos vsgjáiéha a Fesd Színházban Szívdobogás, ez ő! Ez Szép Ernő. A halkszavu, finom, minden emberi szépség iránt fogékony és minden fogyatékossággal szemben elnéző, min­dent megértő és megbocsátó költő. Nem preten- ziózus, nem lép fel nagy igénnyel, nem ostro­molja az eget. Mesélni akar csupán, mert szeret- mesélni és mert van mit elmondania. Hangosan gondolkozik, hogy mindenki meghallja azokat a szép gondolatokat, amelyeket az ő meleg szive közvetít az agyába. Szép Ernő szavainak muzsi­kája. van, csak az a baj. hogy ebből a muzsikából most az egyszer nem futotta egy — operára. Csak hangulatos kis sánzón az, amit a ,jSzív- dobogás" Szép Ernő színpadi müveiben jelent. Az „Aranyóra" és az „Azra" után a „Szívdobo­gás" bizony visszaesést jelent. A nehezen tovagör­dülő első felvonásra következik egy igen szép és sikerült második, amelynek sikerét és feltétlen ha­tását teljesen lerontja a kiagyalt, erőszakolt harma­dik felvonás. Csodálkoznunk kell, hogy a dra­maturg. aki ezt a darabot elolvasta és előadásra elfogadta, nem figyelmeztette Szép Ernőt azokra a szembeszökő hibákra, amelyeket kis jóakarattal könnyen ki lehetett é.s-ki kellett volna küszö­bölni. Szép Ernő, aki ugylátszik nagyon szereti a gyermekeket, nem is tudja, mennyire vissza­tetsző a harmadik felvonás gyerek-tultengése, amelynek sem értelme, sem célja nincsen. A „Szívdobogás” két ember szerelmének a történe­te, amely a kotnyeleskedő és bekonferáló kis cso- daballerina nélkül is éppen ügy megesbetik. Sőt. A Freudista pszichoanalitikus fenomén és a maga női hivatását komolyan és meggyőző hittel valló leány szerelme bizonyára sokkal érdekesebb és szebb lehetett volna, ha a szerző a harmadik fel­vonásban is megmarad az életnek és a költészet­nek azon a sikján, amelyen állva a második fel­vonásban meggyőző erővel, élethílséggel és Urai ellágyulással sok szép és emberi gondolatot ter­melt ki és valóságos élettel töltött meg. Az a jele­net például, amelyben a professzor analízis utján a leányból kiváltja a nagy vallomást és azok a szavak, amelyeket a leánnyal elmondat, az igazi költő szivéből keltek életre. Kár, hogy a harma­dik felvonás ellenjelenetében, amelyben a leány analizálja és vallomásra birja a professzort,: a költőt mintha elhagyta volna az ereje és'a fan­táziája. Egy dolog azonban bizonyos. A darabot költő irta. És ezért sok mindent meg lehet és meg kell bocsátani. $ A Pesti Színház előadás** amelyet Tárnái íM nő nagy szeretettel és a darab hangulatába való teljes beleilleszkedéssel rendezett, a darab minden szépségét érvényre juttatta, de — sajnos, — nőm küszöbölhette ki a hiányait is. Dayka Margit mellett, aki a leány szerepében meghatóan ben­sőséges és igaz tudott lenni, az előadás hőse Kő- peczy Boócz Lajos, aki egy rémlátástól gyötört idegbeteg ember epizódszerepében kísértetiesen élethü alakítással lepett meg. Somló István játsza a professzort, mig a többi szerep Sulyok Mária, Étsy Emilia, Oláh Böske, Dénes György, Perényi kezében van. Egy beteg fiúcska alakjában Puskás Tibor 'igen jó. A bemutató közönsége sok szere­tettel és hangos tetszéssel fogadta a darabot. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) A szegedi szabadtéri játékokat augusztus 4 és 18 között rendezik meg. Szegedről jelentik; A szabadtéri játékok ügyében a múlt keddi értekez­let felhatalmazta dr. Pálfy József polgármestert, hogy Janovics Jenővel, a kolozsvári magyar szín­társulat volt igazgatójával megkezdheti a tárgyalá­sokat, helyesebben, hogy megbízhatja a rendezés­sel. Janovics Jenő pénteken a városba érkezett s bevonásával újabb értekezletet tartottak. Ezen az értekezleten elhatározták, hogy az idei szabadtéri játékokat a város rendezi, az előadások műszaki vezetésével azonban Janovics Jenőt bízza meg, intendánsként dr. Szalay József nyugalmazott rendőrkapitány működik a rendezőségben. Megál­lapodtak abban, hogy „Az ember tragédiájáét, valamint Herczeg Ferenc „Bizánc" című drámáját adják elő megfelelő átdolgozásban. Janovics Jenő felvetette azt az eszmét, hogy adják elő Ujházy Györgynek, a „Missa Solemnis" Írójának „Kelet népe" cimü darabját, amelynek tárgya a keresz­ténység győzelme a pogányság felett. Abban az esetben, ha csak két darabot adnak elő, nyolc elő­adás lesz, ha pedig három .darab kerül bemutatás­ra, akkor kilenc előadást tartanak. Mindkét eset­ben kétszer kerül sor „Az ember tragédiájáénak bemutatására. Végül a bizottság azt is elhatározta, hogy a nagy érdeklődéssel várt előadásokat augusz­tus 4 és 18 között rendezi meg. (*) A budapesti színházak e heti műsora. Ope­raház: Szerda: Sylvia, Magyar ábrándok. Csütör­tök: Istenek alkonya. Péntek: Hunyadi László. Szombat: A Basler Gesangsverein -díszhangver­senye. Vasárnap: Aida (Munkáselőadás.) — Nem­zeti Színház: Szerda: Liliomfi. Csütörtök: Forr a bor. Péntek: Vizkereszt. Szombat: Vizkereszt. Vasárnap délután: VHI. Henrik; este: Forr a bor. Szerda, csütörtök, péntek: Az én leányom nem olyan. Szombat: Az első tavaszi nap. Vasár­nap délelőtt: Matiné; délután: Az én leányom nem olyan; este: Az első tavaszi nap. — Magyar Szinház: Szerda: A néma levente. Csütörtök: Há­zasság. Péntek, szombat, vasárnap este: A néma levente. Szombat délután: Az Ur katonái. Vasár­nap délután: Házasság. — Belvárosi Szinház: Szerda: Mindennek ára van. Csütörtök, péntek: Szent Johanna. Szombat, vasárnap este: Minden­nek ára van. Vasárnap délután: Szent Johanna, — Pesti Szinház: Egész héten minden este, va­sárnap délután: Szívdobogás. — Fővárosi Ope­rettszínházi Egész héten minden este, vasárnap délután: Meseáruház. — Kamaraszínház: Egész héten minden este, vasárnap délután: Mese a Grand Hotelben. — Városi Szinház: Csütörtök, szombat, vasárnap délután és este: Pármai ibolya. — Andrássy-uti Szinház: Egész héten: Méltósá­gos asszony. — Teréz-körati Szinpad: Egész hé­ten: Előjáték Eear királyhoz. — Belhíeníéri Szinház: Egész héten: Megszökött a leányom. —* Komédia: Egész héten: Bika-panzió. A ftmmtefi mmsk mm&m: ÁTLÓN: Aki utoljára csókol, ALFA: Mindenki szerethet. VIGADÓ: Az ő szemevilága. (Das Lidit eeí- nor Augiem.) URÁNIA; A császárnő kegyeltje. TÁTRA: Meseautó. METRÓ: Meseautó. YMCA: A bátor úszó. LUX: Napfelkelte előtt. ELEKTRO BIO: Botrány az Atlantic-szállóban PALACE: Miért hazudik Katica? A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Szerda: Nagy szerelem. Csütörtök este: Bécsi tavasz. Operettslágér. Péntek este: Az Ur katonái. Mérsékelt hely- árakkal. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA* Meseautó. (Magyar hangosfilm.) A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: A biborruhás asszony. (Marlen-e Dietrich.) AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Hétfő—kedd—szerda: Egy peches ember szerencséje ... Péntek—szombat—vasárnap: Tárás Búiba. Szombat—vasárnap—hétfő, népelőadásban: őfensége a szerelem. BIO RÁDIÓ: Kedd—szerda—csütörtök: A mi mindennapi kenyerünk... Péntek—szombat—vasárnap: Az örömanya. Szombat—vasárnap—hétfő, népelőadásban: Pánik a cirkuszban, % SZÍNHÁZ * FILM Budapesti színházak FORR A BOR Móricz Zsigmond háromíelvonásos színdarabja a Nemzeti Színházban 1936 április 15, szerda. 8 ______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom