Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-12 / 86. (3935.) szám
1936 április 12, vasárnap. ^I^GM-MAtííAR-HIRLAR 31 ASSZONYOK LAPJA Flamand hatás a tavaszi ruhadivatban — Vasárnapi divatlevél — Divatképünk igazolja a szokatlan címzést és egyben bizonyítja is, hogy a címzésbe foglalt állítás nem a túlfűtött fantázia terméke, hanem valóság. Vissza a középkorba! . . . Ez a legújabb jelige külsőnk szerény burkolatát illetőleg. Vissza roálie jelenből Van Dyke és társai színes korába; a legkülönbözőbb lormáb n variált „célszerűség" és „praktikusság" után kis középkori esztelenségekért. Mert bizonnyára sokan lesznek, — különösen az erősebb nem képviselő:, a férjek és az apák köréből — akik a flamand jellegű tavaszi ruhákat haeonió jelzővel fogják illetni. D?_ ez nem baj, már megszokott dolog, bogy protestálnak. Mi mégis a Van Dyke képeken megörökített flamand ünneplőkhöz hasonló ruhákat fogunk a tavasszal — sőt az előjelek szerint, — nyáron is viselni. Miért éppen a flamand viseletre vezethetőek vissza a ruhák szabásában és — főleg — a díszítésükben megnyilvánuló változások? Figyel fel az olvasó. Miért éppen a flamand viseletről és miért nem az empire vagy biedermeyer jellegű ruhákról másolták le az idén ötleteiket a párisi divatkreátorok? A flamand eredetű ötletek felelevenítése a divat- irányitók részéről nem egészen véletlen volt. Eredete a téli szezon folyamán megrendezett flamand kiállításra vezethető vissza, ahol a nagynevű fla- mand festők müvei szerepeltek. A kiállítás hatása alatt Párist valóságos flamand-láz fogta el; az újságoktól kezdve egészen az előkelő szalonokig, mindenhol a flamand festőiskola mestereinek sti- l-usárői, képeik sajátosságairól és koruk jellegzetességeiről tárgyaltak. Az általános érdeklődés természetesen a divatkreátorokra is kihatással volt. Az eredmény elsősorban a Van Dyke-szerü, csúcsos tetejű, karimás kalapformákon és a flamand portrékon megörökített, csúcsos fejkötőkhöz hasonló kis tavaszi kalapokon mutatkozott. A tavaszi divatban a vállbán behúzott és hirte- le§^ kipuffosodó ujjak, a „vams“-szerüen dolgozott elejerészek, a sujtásdiszitések, a lapos zsinórétgom- bolások. a merev állógallérok, a piisszérozott plasztróook, a sűrűn behúzott nyakbodrok, — mind flamanderedetü „ujjitások". Hasonlóan az igénytelen, fehér kihajtók, a hímzett arany- vagy ezüst- szövetből és zsinórból kombinált övék, a nagy, ötvözött övceattok és a feltűnő alakú fémgombok is A hasonlóság fokozása céljából a csúcsos tetejű fejkötő kalapokon és a lapos karimás „Van Dyke“ formákon ugyanúgy fátyol leng, mint az egykori, elegáns flamand hölgyekén. Tehát az 1936-cs átdolgozásban felújított flamand divatmásolat valóban megérdemli a „pontos" jelzőt. A flamand jelleg legtisztábban a délutáni tavaszi ruháknál érvényesül. Tekintettel arra, hogy a ruhák legtöbbje sima szövetből és klokkéból vagy pedig egészen aprómintás — kis pettyes, hullámosán csikós, elmosódott pepita — marokénból és voáíból dolgozottak, az érdekes szabást és.disz test kellően érvényre juttatják. Szabály, hogy a felsőrészük több darabból összeállított legyen. Leggyakoribbak az olyan felrészek, melyeknél éka'a- ku paeszó fogja le a derékig piisszérozott felsőrészt. Sok az olyan flamand jellegű délutáni ruha is, amelyeknél a felsőrész rövid kabáthoz hasonló szabással készül. A kabátrészeket a ezéleken apró gombokkal, majd zs nőrozással emelik ki. Ezáltal a ruha felsőrésze az egykori flamand „vam6“‘-ok- hoz válik hasonlóvá. A ruhák ezoknyarésze viszont egészen sima, alig kibővülő szabást mutat. Annál komplikáltabbak az ujjak. Sima változatot egyáltalában nem látni. Leggyakoribbak a vállbán behúzott ée a válltól 6zá mitva alig egy arasznyira kipuffosodő ujjak, amelyek aztán végig szűk alsóujjakban folytatódnak. Gyakoriak még a vállbán mélyen berakott könyökig érő változatok, majd a plisszé bedolgozással kibővítettek. Mutatósak — különösen vékony szövetből vagy aprómintás marokénből — a könyök g szűk és onnan teljesen piisszérozott alsóujjakba kibővülő ujjak is. Legjellemzőbbek azonban a gallérok. Négyféle változatukat alkalmazzák. Legkényelmesebb közülük a sima, egykori bubigaliérra emlékeztető, kihajtott gallér, amelyet fehér pikkéből vagy apró. áttört lyukhimzéseel di6zitett vászonból készítenek. A többieket a legnagyobb elnézés mellett sem lehet praktikusnak nevezni, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a- keményített vószongallérokat és állicérő húzott organdírüssöket meleg tavaszi és nyári napokon is viselni fogjuk.Mert fogjuk, azon egyszerű oknál fogva, hogy a flamand-gal érok d - vatos voltuk mellett igen előnyösek és fiatalos kentet adnak az arcnak. R I C H A R Df mi HUDNUT IW THREE F LO IVE RS Ij ||^s z épségápol ás i>L ijk sorozata Mr Panlshing Crgsm \\ : M $ mn(l Tissue Cream \ % ' Ki ^tanS^np Cream Thret Flowers Face Powder ' már ^,Q‘5o Kő-ért kapható íj Külön fejezetet érdemelnek a flamand-diszitésü ruhákhoz készített övék is. Eredeti, sujtáshimzéssej élénkített szatén változatokat látni. Nagyon szépek a ruha sötét alapszínével hímzett ezüst- vagy aranyiammá övék. Ezeket nagy fémgomhokkal zár jájj és sötét tónusu ruhák felélénkitéséhez v'eel’k. Ötletesek a színes selyexnzsinórokból és bőrből kombinált övék, meg a vékony falapokból és nagy, ötvözött fémkarikákból összeállított változatok. Az utóbbiak egészen középkori jellegűek. A flamand motívumok nyomán készített délutáni ruhák sötét árnyalatuak. Sötétkék, zöld, rozsdabarna, majd a fraiees-écraséesnek nevezett árnyaíat. — amely a vörösréz és narancsszinnek a keveréke — és a fekete a divatosak. A gallérokat fehér vá szonból, pikkéből, organdiból vagy keményített tü'.lből kószitik. A húzott nyakrüssök szélét többnyire a ruha színével harmonizáló paszpolirozássaJ emelik, ki. A divatképünkön látható öt elegáns modell körül a bal szélső nehéz sötétkék klokkéból készül. JM legzetes a mellényhez hasonló külön derékrésze Az ujjai vállbán berakottak. Piisszérozott fehér o» gandi plasztronxész és pirossal szegett húzott gyak rüss fokozzák a ruha eredetiségét. Az öve piros zsinór és kék bőr összeállítású. A második mo felinek borsózöld kreppelt szövet az anyaga. Érdekes a nyitott, rövid „vams"-. A emlékeztető felsőrésze. A hasonlatosságot apró gombok fokozzák. A két részből álló organdigallér- nál a szögletes vállgallér szélét plisszé fodorszegélyezés, az állógallért pedig nagy szalagosokoi disziti. A középső ábra rozsdabarna színű ruháját érdé kés plisszérészek diszitik. A zöld övét nagy ezüst csatt zárja. A negyedik modellnél érdekes, övvel lefogott elejerész és részben piisszérozott ujjak adják meg a flamand jelleget. A ruhának sárgás klokké az anyaga. Fekete lakkból van öve és fekete gombok zárják. Fekete alapon, aprómintás nehéz marokén az utolsó, elegáns modell anyaga. Váltban puffos uj jak és csípőig érő derékfodor mellett, négyszögletesen bedolgozott, nyaknál behúzott fehér zsorzsett plasztrón, keményített zsorzsett nyakfodor és fekete fehér zsinórból sodort zsinórátgomibolások díszítik. RADVÁNYI MAGDA. fHéttékkel méd saetelm Ha van érzelem a földön, amelyről superla- tiviusokban lehet beszélni, elsősorban a szerelem az. Bár a gyűlölet, a bosszú, irigység is robbanásszerűen rázza meg a lelkeket és nem tűri a korlátozásokat és a józan ész tanácsait. Minden erős érzelemben van valami a ciklonok, fergetegek, ellenállhatatlan erejéből, valami, — majdnem azt lehetne mondani, hogy még rosszaságában is impozáns hatalom. Hatalom, melyet célja felé törekvésében nem állit meg könny, kérés, szokások, törvények tiltó szava. Ha ez az érzés, a maga ősi, természetes mivoltában nyilatkozhat meg. De amint a kultúra az ember testére leplet vetett, úgy leplezte, takarta, sőt formálta az érzelmeit is. Az ősi, a természetes kifejezési módtól eltávolította érzelmeit és különböző szempontok hatóereje alá igázta. Erejét vette. A ma embere mikor szerelmes, érzelmileg nagyon messze áll attól az ideális őstől, ki lelkében érezte kivirág- zani vágyainak legcsodálatosabbját, legszebbjét. Ma a szellemi nivó olyan szövevényessé alakította az érzelmi embert, hogy legelsuhanóbb, legegyszerűbb érzelmei is sokféle színből tevőd- * nek össze. Sokféle okok eredményezik és sok — néha jelentéktelen apróságok is — befolyásolják. Jobbra, vagy balra irányítják. Az alapmotívumot, az ősi erőt a sok ráaggatott kulturális cifraságot mindig erősebben elrejti. Mindig erősebben hatalma alá gyűri. Végül a sok rákerült külsőségek alatt alig lehet megtalálni a szerelem ősi, isteni szépségét. Azt a csodálatos magot, melyből a boldogság terem, azaz, melyből a boldogságnak teremnie kellene. A szerelem fogalmát fedő érzelem helyett különböző érzéseket emlegetnek az emberek. Amint a nagylelkűséget és jóságot is sokkal többen emlegetik, mint gyakorolják, érzik. Valahogy úgy van a világ a nagy érzésekkel, mint a hinduk azzal a bizonyos yoga-gyakorlat- taj, melyet egy nagyhirü mahatmától tanulva, évszázadokon át utánozták, de mindig többet elhagytak a lényegből, hogy végül már csak egészen a külsőségeket tartsák meg, azt a száraz keretet, melyet nem hatott át a lélek erejéből semmi. Ez a híres mahatma reggelenként mély meditációban emelkedett fel az istenséghez, egy forrás közelében lakott és mielőtt meditációjához kezdett volna, tüzet rakott. Volt egy macskája, s hogy az ne zavarja ájtatossáSZERELEM Tűz el nem égeti Víz el nem oltja Fény meg nem vakítja Éjszaka nagyítja, Szárnyat ad a csókja Halált hord a csókja Életnél erősebb S halál fel nem oldja. BÁLLÁ ERZSÉBET. gában és főképpen, hogy a tűz mellé állított vajat meg ne dézsmálja, a macskát a meditáció idejére pórázra kötötte. Követői hűségesen lemásolták, amit tett Tüzet gyújtottak, vajat ké>- szitettek a tűz mellé és ha nem volt macskájuk, szereztek egyet, hogy pórázra fűzhessék. Las- sáriként elmaradt a vaj-odakészités, a tűzgyújtás. A meditáció, a lélek befelé fordulása, a világtól való elfordulása és mély elmélkedése legelsőnek maradt el. Egyedül a macskát kötötték pórázra szegényt. A szerelemmel is valahogy igy történt. Az érzelmek lángralobbanása, a léleknek egy másik lélek felé fordulása hovátovább elmaradt. Ami megtörtént, csupán az volt, hogy valakit lakóhelyükhöz, maguk mellé szereztek, kötöztek, mint ama lényeget felejtett hinduk a macskát. S mert bizonyos külsőségek ugyanazok voltak, azt hitték, a lényeg is a régi maradt. A modem, materiális ember, aki fölényes gesztussal és mindentudó ésszel, nemlétezőnek jelentette ki a lelket, a szerelemben nagyon szegény lett, mert elvesztette a lélek tüzének szépségét. Elvesztette a sokak előtt megmagyarázhatatlan vonzásnak, vagy a vér játékának Ítélt vágyódásnak, mely két embert egymásfelé hajt — igazi okát, magyarázatát. Az ujabbköri tudomány is igyekszik a szerelemnek nevezett állapotot, mint akár egy betegséget, megvilágítani, magyarázni és definiálni. A boszorkányos finom műszerek, melyekkel annyi mindent, szinte azt lehetne mondani, hogy már mindent mérnek, rögzítenek, sokszorosítanak, — hiszen Amerikában már a gondolatokat is fényképezik — a szerelmet, két ember kölcsönös vonzalmát, a rezgés-elmélet alapján, szintén mérik. Minden rezgés, — állítja a tudósok egyik csoportja. Az egyező számú rezgésekkel bíró egyének vonzódnak egymáshoz, a különböző, a más fajtájú rezgések emberei idegenkednek egymástól. Ennek a két főcsoportnak aztán szám- lálhatatlan alfaja van. Szimpátia terén, kezdve egy langyos rokonszenvtöl az örületes rajongásig; ellenszenv terén pedig az antfpátíától az életből való kiirtás gyűlöletéig, a tobzódó haragig terjedő óriási érzelmi skála. Tagadhatatlan, a rezgés-elméletnek komoly alapja van. Amibe az elméletnél bele lehet kötni, mindössze az, hogy e rezgés-elmélet hirdetői a fizikai anyagnak a rezgését gondolják csupán, vagy megengedik a lélek rezgését is? A szerelemnek, vagy mondjuk józanabb kifejezéssel: a kölcsönös vonzalomnak nagyságát nemcsak tudományos téren mérik mértékkel, Ott vannak a sokszor minden tudományágtól messzeálló laikusok, akik érzelmeiket — ugyan nem rezgés-számokkal — de egyéb számokkal mérik. Például, hogy hány kiló súlyú, vagy hány centi magas a méteren felül az, aki szimpátiát tud bennünk kelteni Vannak, akik csökönyösen megállnak súlyban az 58 kilónál, vagy magasság terén a 175—180 centiméternél, ha nőkről van szó. Cipőméretben a 37-es számhoz kötik magukat, kesztyűnél az 5-ös vagy 6 és negyedes mérethez. Férfiaknál a széles vájlak, dagadó karizmok, sámsoni fürtök és hasonló meghatározott külsőségek szükségesek, hogy „érzelmeket" keltsenek. Az igazság az, hogy a valódi szerelem nem centiméterrel és kilóval közeledik az emberhez. Nem teszi1 függővé érzelmének erejét és tartósságát színektől, súlytól és magasságtól. Nem szorítható sémák, kaptafarendszerek korlátái közé. Nem igazodik a felkapott divathóbortok után. Nem teszi függővé létezését, megmaradását attól, hogy akiért fellángolt, az ilyen, vagy olyan világhiresség karcsúságához legyen hasonló. A hamisítatlan, az ősi tisztaságú, az igazi szerelem nem méricskél, nem hasonlitgat. ÉL ameddig a lélek él, melyből fellángolt. De mindenből kevés az, amely igazi, amely nagyszerű. S. M. SÜTŐPOR VANILLINCUKOP O _________PUDDINGPOR
