Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-08 / 83. (3932.) szám
1936 április 8, oserda* 9 /^KÖZGAZDASÁG £ Nem lesz burgonyamonopólium Prága, április 7. A korai burgonya termelésének és értékesítésének szabályozásáról, az úgynevezett burgonyámonopóliumróí szóló kormányrendelet meg- valósítása elé az utóbbi időben leküzdhetetlen akadályok tornyosultak, mire az illetékes tényezők, beavatott helyen szerzett értesülések szerint, letettek a burgo- nyakereskedeiem monopólizálására vonatkozó tervük megvalósításéról. A terv nemcsak a burgonyakereskedők és a fogyasztók körében váBtott ki meglepő ellenszenvet, hanem a burgonyatermelő gazdák égy'része is a megvalósítás ellen foglalt állást, A burgonyamonopólium bevezetéséről szóló rendelet végleges tervezete már a tárcaközi tanácskozások napirendién szerepelt s e tanácskozások során merült föl az az óhaj, hogy a tervbevett Burgonyatársaságban a fogyasztók érdek- képviselete is helyet kapjon. A kívánság teljesítéséről az agrár szervezetek megbízottai tárgyalni sem akartak, mire a burgonyamonopólium ügye Bekerült a tárgy- sorozatról. A protekciós biztosítások díjkülönbözeteinek megtérítését követeli a biztosítási tisztviselők egyesülete Ujsbb nyilatkozat a Pftfin’x-Qgyben Prága, április 7. A biztosítási tisztviselőket is magábanfoglaló prágai pénzintézeti tisztviselők egyesülete a sajtó részére nyilatkozatot adott a biztosítóintézetek helyzetéről és a Phönix-kon- szern nehézségeiről. — Áz egyesület — mondja a nyilatkozat — nem kíván a Phönix vagy a többi külföldi biztositó ellen agitálni, csupán a biztosítottaknak és a tisztviselőknek akar védelmet szerezni. — A Phönix fedezeti hiányát illetően a hivatalos adatokon kiviil megbízható adatok nincsenek, de valószínű, hogy az angol és német lapokban megjelent ama hir közel jár a valósághoz, amely szerint a hiány 600 millió korona körül lehet, mert a könyvszerüen kiszámított 461 millió koronás mankóhoz még hozzá kell számítani azt a hiányt, amely a részvények túlértékeléséből ered. Az ingatlanok értékét 162 millióra teszik, noha tényleges értékük csak 100—120 millió korona lehet. A pénzint. tisztviselők egyesülete nagy súlyt helyez arra, hogy az ügy rendezése során ne foganatosítsanak olyan rendelkezéseket, amelyek az egyéb biztosítóintézeteknél biztosítottak vagy a tisztviselők megterhelését jelentené. A bécsi tárgyalások — mondja továbbá a nyilatkozat — látszólag holtpontra jutottak. —- Az egyesület úgy véli, hogy a legjobb megoldás a likvidálás lenne, a hiány kérdése azonban még nyitva marad. Rá kell mutatni arra is, hogy a kormány is felelős, mert a belügyminisztérium, a való helyzet tudatában évek óta mit sem tett a biztosítottak védelme érdekében, A többi között igen jogos az a kívánság, hogy a Phönix helyezze hatályon kívül az ingyen- biztosítások érvényét és a kedvezményes tarifa mellett kötött biztosítások ügyfeleit a kedvezményes és a hatóságilag jóváhagyott rendes tarifa közötti különbözet megtérítésére kötelezze. Kárpátaljai helyzetjelentés Beregszász, április 7. (Saját tudósítónktól.) Kár-I pátalja éléskamrájában, a beregszászi járásban az] fí§7.r vetés kitünően telelt át és a korán beállott ta-l veszi meleg időjárás folytán már kezd szárba szók-l ni. Az őszi vetés »ürü, sőt buja, miután a tél folya-l mán se as egerek, sem drétféreg, sem pedig al fagy nem okozott benne károkat. A nagy sűrűség azzal a veszedelemmel fenyeget, | hogy későbben megdőlhet a vetés, mert az eleg n-j dő levegő és napfény hiánya miatt nem erősödhet | ■még kellőképpen a szár. A tavaszi vetés még folyik. A szem- ég takar-1 mányfélék már el vannak vetve, a burgonya ülte-] tése és a tengeri vetése rövideden megindul. A szö'.ő és a gyümölcsfák szintén jól teleltek,! fagy nem érte egyiküket sem. A szőlő nyitása már megtörtént, metszése most] van folyamatban. A gyümölcsfák közül a barack már elvirágeott, mégpedig igen kedvező időben, úgyhogy a bepor-| zás zavartalanul ment végbe. Most virít a szilva, en-1 nők azonban sokat ártott a multheti eöőzés. A jószágállomány nagyon legyengült a tél alatt, mert a gazdák szűkében voltak a takarmánynak. I A legeltetés még nem indult meg hivatalosan, de azért a legtöbb gazda már kihajtotta jószágát gyepein!. j A mezőgazdaság időszerű kérdéseivel kapcsolatban nem lesz érdektelen megemlíteni a beregszászi járás vetésterületére vonalközé adatokat sem. A vetésterületek nagyságának megállapítását a ga- bonamonopó’ium tette szükségessé, melyre nézve a beregszászi járásból a következő adatokat közölhetjük: A búza vetési teriilete 21.169, a rozsé 6275, az árpáé 1$23, a zabé 9017, a tengerié 3362, a korai burgonyáé 610 és a késői burgonyáé 46C0 ka- tasztrális hold. A gabonamonopól um bevezetése tette szükségessé annak kimutatását is, mennyi a 8 katasztrális holdnál nagyobb területen gazdálkodók száma és m k- kora e gazdák által használt földek vetésterülete? A beregszászi járásban 1124 olyan gazda van, akinek szántóföldje több 8 holdnál s &z általuk használt földekből 12 ezer holdon termett búza, 4 ezer holdon gabona, 1500 holdon árpa, 6400 holdon zab, 4 ezer holdon tengeri. Az építési tevékenység támogatása Prága,- április 7. A törvények és rendeletek gyűjteményében, mint ismeretes, tegnap jelent meg az építési tevékenység támogatásáról szóló törvény végrehajtási utasítása. A törvény több technikai jellegű és számos adókedvezményt biztosit az építkezőknek és lehetővé teszi, hogy egyes építkezések állami szavatosság mellett történjenek. Az állami szavatosság abban van, hogy az épít-" kező kölcsönt vesz az építkezésre s az állam szavatosságot vállal arra, hogy az adós helyett megfizeti a kölcsön kamatait, az esedékes részleteket és a járulékokat, ha az adós nem tesz eleget vál alt kötelezettségének, noha a kötelezettségek betartására bírói fölszólitást kapott. Az állami szavatosság mellett fölvett kölcsönt az épülő házra második helyen kell bekebelezni. Ha az építkező nem magánegyén, hanem község, akkor a feltétel teljesítésétől eltekintenek. A szavatosság mellett fölvett kölcsönnel kapcsolatos. adóslevelek, nyugták és telekkönyvi kérvények bélyegmenteseégi jogot élveznek. Az állami szavatosság mellett épült- ingatlan tulajdonjoga a népjóléti minisztérium engedélye nélkül másra mindaddig nem ruházható át és az ingatlan mindaddig nem terhelhető meg. amíg az adós az állami szavatosság mellett fölvett kölcsönt nem törlesztette le. Az állami szavatosság mellett olyan kölcsön vehető fel, amely az építkezés költségeinek 40— 50 százalékára rúgott. Eszerint az első helyen bekebelezett kölcsönnel együtt az építkező 75—90 százalékos kölcsönhöz juthat. Szavatos ságot csak az igényelhet, aki a tervbe vett építkezést legkésőbb 1937 december 31-ig megkezdi. Ezek közül a következők igényelhetnék állami szavatosságot: a) közjogi személyek, ha családi házakat, bérházakat, népszállókat vagy menházakat építő közhasznú építkezési szövetkezetek ha az általuk épjtendő házakban kislakások vagy kis műhelyek (40 ra?-es terület) lesznek; b) magánosok, ha családi házakat vagy bér- házakat építtetnek kislakásokkal vagy kis műhelyekkel; c) közjogi személyek vagy közhasznú építkezési szövetkezetek, ha gyógyintézetet építtetnek; d) azok a kisgazdák, akiknek mezőgazdasági birtokot utaltak ki, ha lakatlan épületet lakhatóvá kívánnak tenni és az átalakítás legfeljebb két olyan lakást eredményez, melynek alápterü- lete konyhával együtt nem haladja meg a 40 tti2-t; e) vagyontalanok, ha elemi csapások által (Nézeteltérések m második negyedévi mfizstrhányad körül.) A kereskedelmi minisztérium as első negyedévre — mint ismeretes — a müzsir- gyártási hányad 30 százalékát szabadította föl, a második negyedévre azonban az egészévi hányadnak csak 20 százalékát akarja engedélyezni. A népjóléti minisztérium ezzel szemben azt kf- Ivánja, hogy a kereskedelmi minisztérium a második negyedévre is 30 százalékos gyártási kontingenst engedélyezzen, mert a müzsirfogyasztás annyira fokozódott, hogy az egészévi kontingens nem lesz elegendő és a müzsirgyáraknak ismét utólagos kontingenseket kell majd engedélyezni. A müzsirgyárak egyelőre zavartalanul dolgodnak és várják a liberációs határozatot. (Két év alatt több, mint kétszeresére emelke- I dett a Jen vetésterülete.) A len vetésterülete, I mely 1034-ben 7000 és 1935-ben 11.000 hektár I volt, az idén 15.000 hektárra emelkedik. A lou- I termelők érdekképviseleteinek megbízottai akciót I indítottak aziránt, hogy a francia szövőipar ve- I gye át Csehszlovákia lenfölöelegét. (A cukorfogyasztás emelkedett — a kivitel I csökkent.) Márciusban a csehszlovák köztársa. I ság területén a tavalyi év azonos szakára vonat- 1 kozó kimutatásban közölt 2404 q-val szemben 1*2638 q cukrot produkáltak. A cukorgyártási I idény első hat hónapja alatt ezzel együtt össze- I 8«n 5,683.783 q cukrot gyártottak, amig az előző I idény azonos szakában gyártott oukor mennyisc- I ge 6,381.982 q volt A belföldi fogyasztás részére I a cukorgyárak márciusban 306.346 (tavaly már- I cjusban 268.588) q cukrot adóztattak meg. A cukorgyártási idény első hat hónapjában megadóztatott cukor mennyisége 1,776.044 (az előző idény- I ben 1,688.653) q-fc tett. A szeszgyárak 47*166 | (tavaly 208.919) q cukrot vettek át e takarmány- I cukorból 195.019 (tavaly 187.512) q került forga- I lomba. Márciusban a tavalyi óv azonos szakában I közölt 159.407 q-ról 95.698 q-ra esett viesza a cu- I korkivitel mennyisége. A kampány eleő hat hó- I napjában összesen 877.669 (tavaly 1,019.470) q I cukor került Csehszlovákiából külföldre. Az idei I cukorkivitel mintegy 50 százalékkal alatta ma-. ■ radt a szokásos mennvifié^nek. megsérült lakóházaikat tataroztatják. A kisgazdák és kieipáróeok számára külön kedvezményeket biztosit a törvény, amennyiben kimondja, hogy a kisgazda vagy a kisiparos részére készülő lakóház építkezésére nyújtott álami szavatosságot ki lehet terjeszteni, a kellő gazdasági épületek vagy műhelyek építkezésére is. A törvény az állami hozzájárulás ügyét ie 1 g :uályozza. Az állami hozzájárulás a szegen yek J és a munkané.küllek érdekében történő állami gondoskodás része abból áll, hogy az állami építkező községeknek szavatosságon kívül még hozzájárulást is ad, vagyis kötelezettséget vállal arra hogy az építkezésre fölvett kölcsön egy részét az építkező helyett le- törlesztl. — . A technikai könnyítések sorában az uj törvény olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az építkezésre szo’gáló magán és állami telkek kisajátítási ügyét szabályozzák, meggyorsítják a járási hatóságok hatáskörében folyó kisajátítási eljárások menetét, egyszerűsítik az építkezési engedélyek kiadásának ügyrendjét s ezen kivül olyan rendelkezései vannak a törvénynek, amelyek az építkezőnek adókedvezményeket biztosítanak. Az 1927. évi 76 számú törvény 134. §-a értelmében az 1937. és 1938. években befejezett uj épületek, uj épületszárnyak, uj feleő építkezések és a teljes, valamint .részleges átépítő munkálatok á következő adókedvezményekét kapják: a) Tizenötévi Időtartamra mentesek a házadó és annak pótadója alól;* b) tizévi időtartamra ménteisek a lakbéradő alól. Ha a kérdéses épületben az 1927. évi 76. számú törvény 1361 §-ábán körülírt kislakások vagy kisüzemek (műhelyek) vannak, akkor ezek a házak a) huszonöt évre mentesek a házadó és annak pótadója elól s b) húsz évre mentesek a lakbéradó alól. Az 1937-ben és 1938-ban épült, kislakásokat és kisüzemeket tartalmazó épületek tulajdonjogának átruházása esetén nem kell átiratási illetéket fizetni, ha a tulajdonjog átruházása az építkezési munkálatok befejezését követő három esztendőn belül megtörténik. (A Skoda-müveknek Jól. megy.) A Skoda-müvek munkásainak és tisztviselőinek létszáma az 1935 januári kimutatásban közölt 21.590-ról ez év januárjában 26.000-re emelkedett. Március végén 100 munkást ideiglenesen elbocsátottak.. (Meghosszabbították a holland—csehszlovák] kereskedelmi szerződés érvényét.) A holland—| csehszlovák kereskedelmi szerződés érvényét] diplomáciai jegyzék váltás utján ez év végéig] meghosszabbították. A szerződés rendelkezései] nem változnak. (Kereskedelmi tárgyalások.) A török kormány] megbízásából Dürrü Mazchar külügyminiszteri] osztályfőnök és Bircbam ZicJbini miniszteri ta-] nácsos Prágába- érkezett A török—csehszlovák ] kereskedelmi tárgyalásokat még ezen a héten ] megkezdik. A tanácskozásokon a prágai török] követ és a török követség gazdasági előadója] is részt vesz. A csehszlovák delegációt dr. Sme-J tana külügyminiszteri tanácsos vezeti. — A dán—] csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat szintén] Prágában bonyolítják le.-A dán kormány képvi-] sekkében Svetiingsén külügyminiszteri osztályfő-] nők e hét végén érkezik a csehszlovák főváros-] bán. Az uj dán—csehszlovák kereskedelmi szer-] ződés kerete, bír szerint,- szükebb lesz a régi] egyezmény kereténél, de módot ad a kontingen-| sek utólagos emelésére. (Emelkedett a fegyverkivitel.) Csehszlovákia 1934 ben 345 millió korona értékű fegyvert és lőport exportált külföldre, 1935-ben azonban al fegyver- és lőporkivitel értéke már 425 millió] koronát tett ki, vagyis a hadianyagexport egy év alatt 23.2 százalékkal emelkedett. (Készül az exportáru forgalmi adójának visz ■ szatéritéséről szóló rendelet.) Az exportáru forgalmi adójának visszatérítéséről szóló kormány- rendelet — amint jelentettük — az észrevételezési, eljárás napirendjén szerepel. Az uj rendelet lényeges javulást, jelent a múlthoz viszonyítva, amennyiben törvényerőre való emelkedése után az exportőröknek jogigényt biztosit az adóre- fundációra, ami eddig ném volt meg s az eddigi gyakorlat szerint a kormány, illetve a pénzügyminisztérium jóindulatától függött, hogy az ex- portőr kapott-e adókedvezményt vagy sem. Az adórefundáció szilárd tételek szerint történik, vagyis az exportőr szabatosan kalkulálhat. A készülő rendelet az adórefundáció összegét általában fölemeli és a kedvezmény hatályát olyan árucsoportokra is kiterjeszti, amelyek eddig nem részesültek adókedvezményben. A pénzügyminisztérium az exporttal kapcsolatos adókedvezmények értékét a következő összegekre becsüli: Liszt évi 800.000, maláta 900.000, hús 400.000, üveg 5 millió, porcellán 750.000, kőáru 450.000, kábel 100.000, kalap 300.000, szőrmeáru 100.000, bőráru 75.000, bányaterméké millió; zománcáru 400,000, papíráru 300.000 és vatta 10.000 korona. (ötszáz koronára emelkedett a százas címletű magyar pengőbankjegy árfolyama.) A imái prágai devizapiacon Berlin 0.25, Brüsz- szel 0.25, Milánó 0.25 és Newyork 0.01 koronával megszilárdult, amig Zürich 0.50, Tallinn 0.50, Kopenhága 0.25, Osló 0.25, Stockholm 0.25 és London 0.05 koronával gyöngült. A valutapiacon a magyar pöngólbankjegy árfolyama további 4 koronával emelkedett és elérte az 500 koronás határt. A többi valuta árfolyama nőm változott. Mit kapunk a valutákért? Prága, április 7. Ki 100 pengőért . . 9 9 • 498.50 100 schillingért • • • • 478.50 100 zlotyért . . • • « 458.50 100 lejért ... • 9 • 16.85 100 márkáért . . • • • • 713.— 100 ezüstmárkiért A • 9 • 795— 100 dinárért . . 9 • * • 57-05 100 svájci frankért 0 9 9 789.50 100 francia frankért 9 1 • 161.70 100 Belgáért • . • • • e 411.— 100 Uráért . . . 9 • t • 191.90 100 holland forintért • 1643.— 1 amerikai dollárért • 24.15 1 angol fontért , • 9 • • 120.50 Mit fizetünk a vállfákért? Prága, április Ke 100 pengőért . . , 501.50 100 schillingért . . 481.50 100 zlotyért . . . 461.50 100 lejért .... 17.15 100 márkáért . . . 717.— 100 ezüstmárkáért 805.— 100 dinárért . . . 57.45 100 svájci frankért . 792.50 100 francia frankért . 162.30 100 Belgáért ... 413.—* 100 líráért .... 193.10 100 holland forintért 1649 — 1 amerikai dohárért 24.35 1 angol fontért , , 121.50 (Romániában csökken a búza vetésterülete.) A román statisztikai adatok szerint 1935 őszén 2,671.000 ha területet vetettek be búzával, 314.000 ha -t rozzsal és 53.000 hektárt őszi árpával. A búza vetésterülete eszerint majdnem félmillió hektárral kisebb, mint harmad éve ősszel volt és mintegy tiz százalékkal alatta marad az utolsó' hat esztendő átlagának is. Még gyengébb volt tavaly ősszel a rozsvetég, ami 17 százalékkal volt kevesebb az utoleó hat esztendő őszi vetésének átlagos területénél, az őszi árpa vetésterület pedig több, mint egyharmadrósszel elmaradt ezeknek az éveknek átlaga mögött. A vetések elmaradásának oka a nagy őszi szárazság, amely Romániában egészen decemberig eltartott és a földek megmunkálását lehetetlenné tette. (A német nehézipar jugoszláviai szállításai.) A jugoszláv kormány nemrég megbízta a német Krupp-cóget a zenicai vasmű berendezőével, ami kb. 150 millió dinár értékű megrendelést je- - lent. A kormány moet ugyaneeak a Krupp-cégnek adott megbízást egy vasúti hid megépítésére, 20 millió dinár értékben. (Kedvező az olasz nagybankok üzleteredménye.) Rómából jelentik: A Banca Commerciaje Italiana mérlegében a múlt évi 5.4 millió lírával szemben az idén 9.8 millió Ura tiszta nyereséget mutat ki, amelyet úgy mint a múlt évben idén is az uj üzletév számlájára visz át. A génuai Cre- dito Italiano közgyűlésén beterjesztett mérleg szerint ennek a banknak tiszta nyeresége 28.9 millióról 81.12 millió lirára emelkedett. Az intézet az idén sem fizet osztalékot.
