Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-08 / 83. (3932.) szám

3 JA ff 1 XV. évf. 83. (3932) szám * Szerda » 1936 április 3 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • H képes melléklettel havonként 2,50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség*. Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. • • TELEFON; 303-11. • • SŰRGÖNYC1M H1RLRP. PRftHR. így történt , (*) Megint egyszer felmerült a kérdés: hogyan is történt 1918 őszén a német front leomlasztása? Okok és okozatok végtelen láncolatában vannak ilyen görcsös, kibo­gozhatatlan csomópontok, amikhez mind­untalan visszatér a történelem és csökö­nyösen újból és újból felveti ugyanazt a százszor megválaszolt és százszor megvá­laszolhatatlan kérdés: miért, hogyan? A né­met békeajánlat indokolásában van egy fe­jezet, amelyet, ugylátszik. elvi és történel­mi alapnak szántak Berlinben a javasolt békemii számára s amelyet most a franciák igyekeznek szétrombolni. A német felfogás szerint a békeszerződésekhez Wilson pont­jai vezették el a világot, a németek elfo­gadták tárgyalási alapnak Wilson elveit, mert szerintük ez vol't az első emberséges és méltányos elvi alap, amin négy és félév vérzivatarán keresztül közeledhettek egy­máshoz a harcban álló felek. A franciák ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a né­metek nem Wilson elvei előtt, hanem a Szövetséges hatalmak fegyverei előtt kapi­tuláltak, szabályszerű katonai vereség érte á német ármádiát, bukás volt, csőd. össze­omlás, nem pedig egy szép gondolat dia­dala. A vitában, azt hisszük, soha nem si­kerül pontot tenni. Elévülnek a pro és kontra érvek, az idő más, súlyosabb gon­dokat hordoz majd fölébük, a két nemzet viszonya egyszer mégis csak megváltozik s akkor a félbenmaradt vitát senkinek nem lesz kedve folytatni. Aminthogy számos ilyen félbemaradt vitája van Európa törté­netének s ha némileg igaz is a felfogás, hogy néhány nagy alapkérdés uj alakban és uj fogalmazásban mindig ki szokott újul­ni, mint a gyógyíthatatlan betegség, két­ségtelen, hogy egész sor régi véres prob­lémát temettek a közöny homokja alá a történelem szélviharai. Egyelőre azonban itt van és jélentkezik és állásfoglalást követel az oldalt álló európai családtagoktól is. Az európai csa­ládtagok pedig legszívesebben nem emlé­keznének vissza sem a problémára, sem az előzményekre, legjobb lenne felejteni és másról beszélni. A németek nyugtalanító csökönyösséggel mindig visszatérnek ehhez a fájdalmas ponthoz, van valami mazochiz- mus ebben, ahogy gyötrődnek e szégyen felett és mintha magukat is meg akarnák győzni, hogy itt egészen más történt, mint a német fegyverek csődje. Először volt a híres „Dolchstoss-legenda'V amelynek fe­szítő erejét nagyon megszenvedte a wei- mari köztársaság s hogy * aránylag rövid idő alatt kellett levonulnia a történelmi szintérről, bizonyára sok része volt benne ennek a legendának, amelynek, mennél messzebb kerültünk időben 1918-tól, annál több és annál hangosabb hive támadt Né­metországban. Voltak más legendák is, de ezek főleg csak legendák voltak. Az igaz­ság nagyon fájdalmas, de nagyon tanulsá­gos: nem a német fegyverek mondtak cső­döt, hanem a német élelmiszerforrások du­gultak be és ebben az általános éhségpá­nikban nemcsak a nép idegei mondták fel a szolgálatot, hanem a vezéreké is. Le­gyünk őszinték: kevesen voltak, akik a központi hatalmak országainak minden ré­széből felviharzó éhség tüntetésekkel szem­ben meg tudták őrizni nyugalmukat és hig­gadtságukat. S talán nem vet rossz fényt a FOLYTATÁSA A 2, OLD. I« HASÁBJÁN ÁpriVs t5-én kezdődnek az angol-francia katonai tárgyalások Flandiii 25 ponttal felel Hitler 19 pontjára á külügyminiszterek útban Genf felé - Ribbentrop Genfbe készül - Nehéz munka előtt Páris, április 7. Fián din külügyminiszter ked­den este Paul Roncour állanuniniszter társasa- gában és néhány külügyi hivatalnokkal Genfbe utazott. Ugyanabban a vonatban utazott Edén angol külügyminiszter is. A francia béketervet, amelyet, mint jelentet­tük, a párisi minisztertanács hétfőn elfogadott, szerdán vagy legkésőbb csütörtökön bemutatják a locamói hatalmaknak és az érdekelt többi államnak s a vita azonnal megkezdődik az egyes pontokról. Hir szerint az úgynevezett francia konstruktív terv huszonöt pontból áll. Franciaországban nem titkolják, hogy a genfi tanácskozás és Franciaország álláspontja az olasz-abesszin kérdéssel foglalkozó tizenhár- más bizottságban rendkívül kényesnek Ígér­kezik. Angliában az utóbbi napok eseményei­nek hatása alatt újból megnőtt az olaszellenes kampány és Ribbentrop mindent elkövet, hogy az olaszellenes hangulatot még jobban elmélyít­se Angliában, mert jól tudja, ha a locarnói ha­talmak nem tudnák megegyezni, Németország­nak nyert ügye van a rajnai kérdésben. Olasz­ország a szankciók azonnali megszüntetését ké­ri, az angolok viszont a szankciók kiterjesztésé­re gondolnak. Ribbentrop német fődelegátus állítólag Lon­donból ugyancsak Genfbe utazik, hogy állan­dóan érintkezést tarthasson fenn az angol de­legátusokkal. a Titulescu Flandinnái Ausztria miatt Páris, április 7. Titulescu román külügymi­niszter, aki jelenleg a kisantantot képviseli a népszövetségi tanácsban, kedden délben meg­látogatta Flandin francia külügyminisztert és az osztrák kérdésről, valamint számos más külpoli­tikai problémáról tárgyalt vele. A vezérkarok tárgyalásai London, április 7. A hivatalos angol rádió - jelentés szerint a locamói hatalmak március 19-i memorandumában elhatározott angol-fran­cia vezérkari megbeszélések szerdán, április 15-én kezdődnek. Londonban. Edén külügyminiszter kedden délután Genf­be való utazása előtt fogadta Ausztrália, Uj- zecLand és Délafrika megbízottait, akikkel a genfi angol politika kérdéseiről tanácskozott. Lord Halifax szerdán reggel Genfbe repül, ahol Edennel együtt résztvesz a locamói hatal­mak tanácskozásain. Szerdán Londonban nyilvánosságra hozzák azt a 90 oldalas fehérkönyvet, amely részlete­sen beszámol a legújabb hónapok eseményeiről és a Németországgal folytatott diplomáciai tár­gyalásokról. A négus hadseregének összeomlása után Olasz előnnyel kezdődik a genfi abesszin vita Anglia védekezésre szorul ■ - Olasz hatalmi elötöres a Tana-tónál és a FS’dközi- tengeren • Ribbentrop szítja az anso! közvélemény növekvő olaszellenes hangulatát London, április 7. Az olaszok előnyomu­lása Abesszíniában és a tizenhármas bizott­ság küszöbönálló genfi tanácskozásai rend­kívül kellemetlen helyzetbe hozták az angol diplomáciát. Mig eddig az olaszellenes roha­mot Anglia vezette, most valószínűleg kény­telen lesz mérsékelni eljárását, mert a többi hatalom, főleg Franciaország semmiesetre sem egyezik be a szankciók kiterjesztésébe, sőt a kudarcot vallott jelenlegi szankciók folytatásába sem, s ezért Anglia aligha való­síthatja meg terveit. Ezenkívül Abesszínia katonai összeomlása igényesebbekké tette az olaszokat és lehetetlenné teszi a probléma elintézésének újabb halogatását. Az angol közvéleményt felháborították azok a hírek, amelyek szerint az olaszok mérges gázokat használnak Abesszíniában, az illetékeseket viszont nyugtalanítja a Tana-tó vidékének megszállása, mert ezzel az olaszok kezükben tartják Szudán és Egyiptom sorsát. Az abesz- szin kérdés tehát döntő stádiumba került és a jelenlegi körülmények között Anglia aligha valósíthatja meg eredeti elképzeléseit. Az alsóház egyre hevesebben támadja a kor­mányt balfogásai miatt, de az alsóház tagjai elfelejtik, hogy elsősorban őket terheli a felelősség, mert decemberben elgáncsolták a Hoare—Laval javaslatot s ezzel az abesszin probléma békés és észszerű rendezését. Időközben az olaszok folytatják előnyomulá­sukat dél felé. A mai jelentés szerint a csapatok Quoramtól délre állanak és üldözik a vissza­vonulókat. Az eritreai hadsereg osztagai szét­szórták az abesszinok utolsó hátvédjeit. Ba- cfoglk) azt jelenti, hogy a zsákmány óriási. A négus rádióállomása, magánautója és számos abesszin katonai gépkocsi olasz kézbe került. Suvich olasz államtitkár hétfőn közölte a ró­mai angol nagykövettel, hogy az olasz repülő­gépek csak azért bombázták Addis Abebát, mert két abesszin katonai repülőgépet üldöztek és amikor az utóbbiak leszálltak, megsemmisí­tették őket az addis abebai repülőtéren, olasz kormány nyilatkozata kielégítette az ati- goi illetékes köröket. Mussolini nyomása Angliára London, április 7. Nagybritannia meg­lehetős idegességgel várja az oiasz-abesz- szin konfliktussal foglalkozó tizenhármas népszövetségi bizottság szerdai genfi ösz- szetilését és azokat a követeléseket, ame­lyekkel Olaszország áll a bizottság elé. Az angol közvéleményt ma az uj olasz flotta- tervékről érkező hírek nyugtalanítják. Olaszország magához akarja ragadni a Földközi Tenger ellenőrzését és a közeljö­vőben két uj 35.000 tonnás csatacirkálót akar építeni. Ezenkívül kibővíti tengeralatt­járó flottáját, megsokszorozza könnyű cir­kálóinak és torpedóüldözőinek számát, úgy hogy száz gyors hadihajóval fog rendel­kezni. Szicíliában, Szardíniában, Libiában és Eritreában Olaszország uj flottabáziso- kát épít, vagy kibővíti a meglevőket. Angol (politikusok szerint az olasz terv megvaló­sítása veszélyeztetné az angol impérium földközitengeri hatalmát. Az olaszok ugyan azt hangoztatják, hogy az intézkedések ki­zárólag az esetleges nem provokált táma­dások kikerülésére valók, de Angliát mégis nyugtalanítják, mert rendkívül növelik Olaszország tengeri erejét. Különösen az okozott megütközést Londonban, hogy a terveket egy nappal a tizenhármas bizott­ság összeülése előtt hozták nyilvánosságra. Illetékes körök uj olasz manővert látnak a flottaprogram közlésében, mert Olaszország igy akarja megmutatni, hogy nem hajlandó ugyanazoknak a békefeltételeknek alapján tárgyalni, amelyeket Anglia már többizben kinyilvánított, hanem messzebbmenő ked­vezményeket óhajt Abesszíniában. (FOLYTATÁS A 2. OLD, II. HASÁBJÁN),

Next

/
Oldalképek
Tartalom