Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-05 / 81. (3930.) szám
1936 április 5, vasárnap. ^RXGAI-A\AGítARHlRLAI> 17 Pázmány Péter-kiállitás A magyar katolikus ifjak a magyar bíboros Cicero emlékének ■ Az Igazs&gra Vezető Kalauz kéziratos szlovák fordítása a kiállítás asztalán ■■ Vagyont áldozott a nagy magyar egyházfő a szlovenszkói egyházi élet fejlesztésére Budapest, április 4. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Az Országos Magyar Katolikus Diákszövetség ebben az esztendőben ünnepli fennállásának . tizenötödik esztendejét. Minden tradíció öntudatot és minden öntudat erőt jelent. Ennek a gondolatnak jegyében a szövetség annak a bíboros magyar Cicero emlékének kivání hódolni, aki az első magyar diákegyesületet, a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett nagyszombati kongregáicókat alapította. A nagy magyar egyházfő emlékét az elmúlt esztendőben az egész magyarság és az egész kulturvilág méltó keretekben ünnepelte meg Pázmány Péter legnagyobb alkotásának, a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemnek háromszázéves jubileuma alkalmából. A jövő esztendőben, 1937 március 19-én lesz háromszáz éve annak, hogy Pázmány Péter Pozsonyban elhalálozott. Ismét egy centennáris ünnepségre nyílik ezzel alkalom, amelyből bizonyára a szlovenszkói magyarság is megfelelően veszi ki a részét, hiszen Pázmány életének javamüködése Szlo- venszkó területére esik, nagyszabású ellenrefonmációs működésének javarészét Kassán és Nyitramegyében folytatta, alapítványainak legnagyobb része a szlovenszkói katolicizmus intézményeit szolgálta és a nagy egyházi férfiú hamvai a pozsonyi sírboltban fekszenek. Az 1935 és 1937 centennáris esztendők között az Országos Magyar Katolikus Diák- szövetség — amint a PMH már röviden jelentette — ebben az esztendőben Pázmány- kiállitással és a budai Szent Imre Kollégiumban rendezett díszhangversennyel kívánta ébrentartani Pázmány Péternek újraéledt kultuszát. Mert Pázmány Péter - emlékében nemcsak a nagy katolikus egyházférfit kell ünnepelnünk, hanem a nemzete sorsáért és jövőjéért aggódó igaz magyart, a magyar irodalmi nyelv megteremtőjét és első kimüvelőjét. Mit adott Pázmány egyeteme az emberiségnek? A Pázmány Péter-kiá'llitás falain láttuk azokat az emléktáblákat, amelyek Ízléses rajzokban és jellemziő jelmondatokban foglalják össze Pázmány alkotásainak jelentőségét. Elsősorban a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemre vonatkozó táblák tűnnek fel, amelyek arra a kérdésre adnak feleletet: Mit adott Pázmány Péter egyeteme a magyarságnak és az egész kulturvilágnak? Tanáraiban: A Corpoxs Jnris Hungarici kiadóját (Szentiiványi Márton), „az anyák megmentő jét“ (Semmelweisz Ignác), az Eötvös- inga feltalálóját (báró Eötvös Lóránt), a dinamó és elektromotor feltalálóját (Jedlik Ányos), Dugonits Andrást, Révai Miklóst, Gyulay Pált, Töldy Ferencet, Budenz, Gold- zieher, Sajnovies, Hunfalvi, Vámbéry, Gom- booz nyelvészeket, Kelemen Imre, Frank Ignác, Pauler Tivadar, Hajnik Imre, Magyary Géza, Plósz Sándor nagy jogászokat, Pauler Ákost a bölcsészetinek, Kitaybel Pált a botanikának, Lenbossék Mihályt, Balassa Jánost, Hőgyes Endrét, Farkas Gézát az orvostudományoknak és — Piohászka Ottokárt. És mit adott tanítványaiban? Több mint 500.000 magyar, szlovák, német, horvát, lengyel, romáin, rutén, bosnyák, görög s más nyugati és tengerentúli nemzethez tartozó egyetemi polgárt. Több mint 100.000 oklevelet. Klinikáin a naponta ápolt betegek ezreinek egészségét. A dunavölgyi népeknek: szlovákoknak, ruszinoknak, románoknak, hor- vátoknak, szerbeknek — a nyugat kultúráját. A magyar tudományosság túlnyomó részét. Az egyházi és világi közélet vezetőit. Lud- veit Gajt, a nagy horvát irodalmárt. Petru majort, a román irodalom kiválóságát, aki Petőfivel egyidőben korrektora az egyetem nyomdájának. Az egyházi életnek: 4 bíborost, 6 hercegprímást, 12 érseket, 48 püspököt,, köztük 7 rozsnyói, 7 nyitrai, 5 kassai püspököt, fél- száznál több címzetes püspököt, közel ezer prépostot, apátot, kanonokot^ a vezetők tömegeit a bencések és ciszterciták rendjében. Mindenüvé az igazi apostoli egyéniségeket. Mit adott Pázmány az ifjúságnak? Erre a kérdésre felel egy másik instruktiv fali táblázat, amelyből láthatjuk, hogy az ifjúság lelki, szellemi és anyagi gondozása közéleti tevékenységének legjelentősebb része volt. Megalapítja a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett kongregációt Nagyszombatban, ez az első magyar ifjúsági egylet. A szegény jobbágyfiak részére 1619-ben megalkotja a Szent Adalbert Bursát, a szegény nemesifjak részére a Coinvictus Nobilkumot. Magyar és szlovák ifjak százait küldi ki külföldi tanulmányra Rómába, Olmützíbe, Braunsbergbe, Grácba. Pozsonyban az uralkodóval együtt felállítja az első pozsonyi középiskolát. A külföldről hazatérő ifjak útiköltségét fedezi, megalapítja az egyetemet és a Pázimáneumot. Alkotásai, intézményei, alapítványai három évszázad múlva is töretlen erővel szolgálják az ifjúság lelki és szellemii művelésének nagy ügyét... És egy külön táblán látjuk a prágai ősiégi egyetem képét. Nem volt soviniszta, bár lángoló, szenvedélyes magyar: más nemzetek iifjaiért is minden tőle telhetőt elkövet, ő eszközli ki VIII. Orbán pápától, aki igen sokra becsüli a lánglclkii főpapot, hogy a prágai egyetemnek visszaadassék a doktoravatási joga. Több mint egymiUió közcélokra... Hatalmas vagyon felett rendelkezett, a sa- ragossai érsek és a gnezdai érsek után Esz- tergon érseke volt a leggazdagabb katolikus főpap Európában. De ez a vagyon nem arra volt jó, hogy személyes célokat, hatalmi ábrándokat szolgáljon, hanem Pázmány abban látja az egyházi vagyon rendeltetését, hogy maradéktalanul álljon a nagy, nemes célok szolgáltatóba. Ott hirdeti az egyik tábla az idézetet: „Jövedelmeimnek egyharmadát sem fordítottam saját személyemre. Kétharmadánál többet szenteltem templomok építésére és ékesité- sére, papnöveldék, kollégiumok és szegényházak alapítására, tanulók, koldusok s háznépem segélyezésére." Jó gazda volt, kíméletlenül szigorú, aki minden vagyoni dolgának is utánanézett, mert tudta, hogy csak a rendezett háztartás jövedelméből lelhet fenntartani azokat az intézményeket, amik leikéhez nőttek. Tíz év alatt évi 30.000 forintról 80.000-re emelte évi jövedelmét. Tisztjeivel szemben megkövetelte a személyes vagyoni felelősséget. A személyes vezetésük alatt álló uradalom kára esetén lemondanak nemesi szabadalmaikról és személyüket a prímás rendelkezésére bocsátják ... És szereti a földet, büszke Isten áldására. Büszke arra, hogy júniusban saját oltásu és nemesitésü őszibarackot és dinnyét küldhet Dietrichstein bíboros asztalára. Dicsekedve emlegiti, hogy a barackcsemetét Perzsiából hozatta és oltatta magyar földbe. Hosszú tábla sorolja fel a több mint egymillió forintot kitevő adományait, amelynek jelentős része, csaknem a fele a szlovenszkói katolicizmus érdekeit szolgálja: ij318-ban két nagyszombati házát ajándékozza a nagyszombati fiúnevelőének, 1622-iben franciskánus kolostort éipittet Körmöcön, 1626. és 27-ben 50—50.000 forintot ad a pozsonyi kollégium szervezésére, 1627-ben alapítja az érsekujvári franciskánus zárdát és Pozsonyba saját költségén letelepíti az apácákat. 1630-iban restaurálja a nagyszombati székesegyházat, s nagyszombati harmadik házát a papnövelde céljaira engedi át, amelyet 1631-íben szervez meg. 14.000 forintot ad ekkor a Szent János mauzóleum fenntartására és 2000 forintot az örök lámpa fenntartására és Pozsonyiban nyomdát állit fel a jezsuitáknak, amelyből később az egyetemi I nyomda fejlődik ki. 1632-iben a pozsonyi jezsuitáknak 2000 forintot ad, két év múlva Nagyszombatban épit franciskánus zárdát és templomot 30.000 forintos adománnyal, 1635- ben befejezi a pozsonyi kollégium építésiét, 100.000 forinttal Nagyszombatban megalapitI ja az egyetemet, 7500 forintot ad a pozsonyi Klarissza-nő véreknek. Halála évében 10.000 forintot ad a nagyszombati konviktusnak ... Egy másik tábla Európa térképén vonalakkal tünteti fel utazásait, amelyeknek végső csúcsai Kirakó, Prága, Bécs, Róma és Kolozsvár ... Sűrűn vonulnak át utjai Szloveu- szkón, ahol csaknem mindenütt megfordult.... És amikor adott, nem nézte azt, hogy kinek mi a nemzetisége, mi az eredete... 6000 forintos alapítványt tesz a nagyszombati ferences zárda javára azzal a rendeltetéssel, hogy az állandó szlovák szentbeszédet bevezessék és rendszeresítsék. Szlovák ifjak külföldi kiképzésére vagyont fordított. A szlovák Hodégas • • • Megilletődve állunk meg a kiállítási terem homlokában egy asztal előtt, amelyre ereklyéi vannak kitéve: Egy csúcsain kikopott egyszerű fekete papi birétuim, amelyet kikezdett a moly, ezt a süveget tette a fejére reggelenként, amikor szentmisére ment... Ott találták a pozsonyi sírboltban... Egy másik üveg- bura alatt a bíborost megillető vörös birétuim, ez is egyszerű vörös posztóból, minden disz nélkül való. A középen muránói üvegből készült ékszerdoboza, amelyet minden útjára magával vitt, ebben tartotta melikeresztjeit és gyűrűit... Az üvegdoboz előtt hatalmas kötet kinyitva... Nélkülözhetetlen forrásmunka a 18-ik talmaz. Pázmány leghatalmasabb müvének, az Igazságra vezető Kalauznak szlovák fordítása, amely most az Egyetemi Könyvtár tulajdona. A címe: Ku prawde wodycí predckudce, kte- rého zepsal a w uherskein gazyku dwakrat witlaöyti dal 1613, 1623 Peter Pázmány. Na obecnu Slovencinu ... obraceni od gedneho kneza z Towarizstwa 1734 ... Nélkülözhetetlen forrásmunka a 18-ik század szlovák nyelvének tanulmányozására ... Egy fali szekrényben újabb ereklyék, barokk- stilü házi oltára, vert ezüstből való kis oltár, az iparművészet remeke, amely most az esztergomi kincstárban van, aztán biborosi cimerrel ellátott misemondó ruhája, stólája és ereklyetartó feszületé ... Ennyi az az anyagi kincs, ami utána maradt.. De egy másik.szekrényben el nem évülő szellemi hagyatéka, a Tudományegyetem hittudományi kara által 1894-ben megkezdett kiadása összes müveinek, hét magyar, hat latin kötet és két kötet levél, az örök bölcsesség, emelkedett szellemiség és a magyar nyelv megbecsülhetetlen kutforrásai... Pázmány szelleme túlélte a három évszázadot ... mmmaamBBsmsmmmtBmmmsmmimmmm NEM TÖRTÉNT SEMMI, CSAK... Tavasz... Örök téma, akár maga a tény. Ezerszer, milliószor megörökítenék már költők, írók, festők, zenészek. Kiki a maga módján. És mégis, mindig uj. Tavasz... Az idén ugy rontott ránk, olyan váratlanul és szerelmesen, hogy nem lehet megállás nélkül elmenni mellette. Egy délután találkoztam vele. Lehet, hogy hamarább itt volt, csak én nem vettem észre. Ekkor éreztem meg először. Késő délutáni verőfényben úszott a Moldva prágai partja. Ott találkoztam vele s ez a találkozás soha el nem múló nyomokat hagy. Túlságosan el voltam foglalva magammal. Sok leszámolni valóm volt. Régóta nem készítettem ilyen pontos számadást s a mérleg a tartozik oldalra billent. S ez elkeserített. A szűzi kék égselyemről csalfán mosolygott le a tavaszi nap. Kacér sugarai végigtáncoltak a szennyes habokon s szerelmes csókot nyomtak a ványadt arcokra. A parti fák ágain parányi bimbók kacagtak bele az élet, a megújulás felséges himnuszát zengő természet karába. A folyó fölött éktelen ricsajjal sirályok röpködtek. Valami be- lémnyilalt. Testemen megmagyarázhatatlan flui- dum áradt el. A hid felé tartottam, hogy onnan robogjak tovább, ki a tavaszba. Számadásomnak egyszerre vége szakadt. A hídon autók suhantak, villamosok zakatolva robogtak. Az élet tempója szédületes iramban száguldott s a hid közepén megállt egy leány. Röpke pillantást vetettem arcára. Tekintetünk egy pillanatra összeolvadt s loholtam tovább. Pedig ugy éreztem, hogy itt egy pillanatra meg kellett volna állnom. Mindegy. Még egyszer magam elé idéztem karcsú termetét, bánatosan csillogó két mély szemét s a szélben hullámzó szőke tincseit. Tíz lépésnyire se értem s a hátam mögött éles sikoly hasított bele a légbe. Utána egy loccsanás. A szőke fürtök örökre eltűrtek a folyó egyre szűkülő gyűrűi alatt. Óriási tömeg verődött össze. Az autók, a villamosok, az élet egy percre megállóit. Az emberek arcán megannyi döbbenetes kérdés ült. Miért?... Aki feleletet adhatna, már nincs. A kérdés kérdés marad. Egy kislány elsírja magát. Talán magára gondolt. A másik cinikusan mosolyog. A folyóból élettelen testet halászni elő. A kék szempár üvegesen mered a rémülettől dermedt arcokba. Két kis ru- zsos ajak hallhatatlan hangon őrjítő igazságokat kiált a süket fülekbe. Vádol, mindenkit, aki él. Nincs idő meditálni. A hullát fölpakolják s elrobognak vele. A döbbenet foszlik. A tömeg lassan széled. Találgatások, kérdések és feleletek röpködnek. S az élet a bús kitérő után zakatolva megindul s dübörög tovább. Nekem nem kell az ilyen tavasz! Visszafordulod. Előttem egy újságárus rohan. Cérnahangján üvölti lapja szenzációját. Be akarja hozni az elbámészkodott perceket, mert ő még él s az élethez pénz kell. Egy asszonyság lemaradt a szenzációról. Későn érkezett. Lapvásárlás közben a rikkancstól érdeklődik a történtek felől. A rikkancs siet. A felelet rövid: — Nem történt semmi, csak egy leány beugrott a vízbe. Nem történt semmi... A rikkancs számára nem. Majd csak akkor, ha nyomtatásban lesz, abban a lapban, amelyet árul. Másnap az újságokban tizsoros hir adja tud- tul az esetet. Ok: szerelmi bánat. Nem érdekes, nem uj. Mindennapi eset. Halálos szerelem halálos tavaszba torkolt. A tompa felelet ma is agyamba hasgat. S mégis, talán a rikkancsnak igaza volt. A vérte- len háború vértelen áldozatainak szomorú üvöltése, milliók sóhaja és szenvedése mellett a kor senyvesztő lázában égő emberének nincs ideje elidőzni egy csacska kislány sorstragédiájának szomorú kiteljesedése mellett. Az élet, a tavasz hiv. Gyerünk, rohanjunk tovább. De mégis, hátha történt valami? P0LYÁNSZKY ZOLTÁN. VENIZELOS UTOLSÓ ÚTJA A nagy görög államférfi holttestét szállító csatahajó kiköt Kréta szigetén (Venizelos szülőföldjén).
