Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-05 / 81. (3930.) szám

_ 12 TOWM-MagAaR.HIRI.AI> 1936 április 5, vasárnap* Nyugdíjasok tanácsadója A legközelebbi rovat április 19-iki számunkban jelenik meg. A kérdé­sek legkésőbb április 9-ig külden­dők be. Többgyermekes nyngdijas. 1880-ban született és 1926 jan. 1-ike előtt nyugdíjazott altisztnek, ki­nek nyugdíjaztatása előtt született egy, utána (már nyugdijas állapotban) pedig bárom gyer­meke, a következő nyugdijat folyósították: SZÍNHÁZ* film „Az két lovagok" Bemutató a budapesti Operaházban 1. nyugdíj évi . ; * . . Ke 8.306.60, 2. drágasági pótlék a ÜL oszt. szerint „ 3.360.—, 3. egy gyermek után gyerm. pótlék „ 900.—, 4. pótlék i 2.433.40. évi járandóság Kő 10.000.—, pedig törvény szerint járna neki a később szüle­tett bárom gyermek után további évi 2700 Ke, vagyis a múltra 21.600 Kő. Érdemes szakértővel felülvizsgáltatni a kapott nyugdíj 'helyességét. Minden IV. koroszt. nyugdíjas, ki valamelyik gyermeke után nem kap pótlékot, küldje 'be nyug- dijhatározatának egyszerű másolatát és válasz- borítékot. Rovatvezetőnk a helyességet felülvizs- gálja és választ ad. özvegyi nyugdíj — végkielégítés. Az itt irány­adó volt császári Tendeletek szerint (Hfkrd. v. 24. Mai 1832, Z. 21.570, P. Gr. S. Bd. 60, Nr, 56) csak az özvegy újból való férjihezmenetele esetén és a házassági anyakönyvi kivonat felmutatása után folyósítható az özvegyi nyugdíj háromévi összege, mint végkielégítés Van erre még több rendelet a múlt század elejéről, melyek ma is ér­vényesek. Vasutas. Nyugdíjigénye attól függ, beadta-e kérvényét az átvétel iránt (1920 máj. 4-től szá­mítva 60 napon belül) vagy elkésve, vagy egyál­talában nem, mikor, vagy pedig lett-e nyugdija folyósítva, végre: szolgálta-e a csehszlovák ál­lamot és meddig? Irányadó szabályokat tartal­mazza a vasutügyi minisztérium 1928 márc. 12-én b 297—Pers. 3 ex 28. sz. . rendelete. R. M. nyugdijas, Ruszinszkó. A IV. korosz­tályba tartozik. Valószínűleg 1937 január 1-én kapja a felemelt nyugdijat. K. L., Losonc, özvegyi nyugdíj. Ha a férjnek szolgálati ideje meghaladja a 24 évet, az özvegy kapja a férj nyugdijának a felét özvegyi nyugdíj címén. 18—24 évi szolgálat esetén a férj nyugdi­jának kétharmad részét, 18 éven aluli szolgálat­nál 40 százalékot. Az elhalálozáskor pedig a nyugdíj 3 havi összege jár temetkezési költség (elhalálozási évnegyed) címén. Kassa-oderbergi vasút. A legfelső bíróság ki­mondta, hogy: 1. a hadiévek beszámítására van igény, 2. ‘hogy ezen igény érvényesítése nincs határidőhöz kötve, 3. az 1933. évben érvényesí­tett igény elutasítása esetén a birói utón érvé­nyesített igény megítélendő. Igazgató, V. J. Köszönet a figyelmeztetésért. Alább közöljük. Kántortanitó. A pozsonyi felsőbíróság, mint fe­lülvizsgálati bíróság Rv. 306/35—24. számú ítéle­tével kimondotta, hogy a kántori földek után ki­vetett vagyondézsmát nem a kántortanitónak, hanem' a föld tulajdonosának kell megfizetnie, mert a vagyondézsma fizetési kötelezettség, — nem személyes terhet, hanem dologi terhet ké­pez. Ezek nyomán szólítsa fel hitközségét az Ön által befizetett vagyondézsma peren kívüli visz- szafizetésére. G. Sámuel, Rimaszombat. L.: „Békekötés és nyugdíjigény" cimii közleményünket a febr. 23-iki számunkban. A 210/1920. sz. törvényben körülirt határidő 1920 jun. 15-én lejárt. Ezen törvény né­met hivatalos fordítása 1920 december havában megjelent, a magyar — úgy tudjuk — még ké­sőbb. Bizonyos, hogy mulasztás az Ön részéről nem történt. Kérje az elnök úrtól, hogy a mulasz­tás következményeit (preminutie následkov opoz- denia), úgyszintén azon feltételt, hogy 1920 május havában alkalmazásban kellett volna lenni, en­gedje el kegyelmi utón. Ennek engedélyezése után pedig kérje a 210/1920. sz. t. 6 §~a értelmé­ben a csehszl. állam szolgálatába való átvételt. Nem állami nyugdij. Az Általános Nyugdijin- tézet a járandóságot kérelmére külföldre a Cseh IpaTbank és a Nemzeti Bank utján levonás nél­kül negyedévi utólagos részletekben átutalja. A kezelési költség megtérítendő. A kérvény mellett igazolandó az állampolgárság. A magánnyugdíjra az általános szabályok az irányadók. Tanácsos előre bekérni a Nemzeti Bank engedélyét. Leg­jobb valamelyik pozsonyi bank igénybevétele. •Válaszboríték csatolása esetén megadjuk a cí­met. K. J. 52. Az 1930-ban kapott értesítés az u. n. tzisfovací vymer volt. Ez a hozzájárulási idő át­tekintése a befizetések kezdetétől 1928-ig. Ekkor a nyugdíjalap oly csekély volt, hogy néha 300 százalékos drágaság! pótlékot számítottak hozzá. ‘A maximális évi nyugdij 7200 Kc-t tehetett ki. A 26/1929. sz. törvénnyel sokkal magasabbak lettek a nyugdijak. De a régi kiszámítás kombi­nálása az uj törvény szerinti kiszámítással tilos. A 20 százalékos emelés nem vonatkozik az Álta­lános Nyugdíjintézetre. Többeknek. Az elkésve érkezett kérdésekre leg­közelebb válaszolunk. Budapest, április 4. Kosa György, a fiatalabb magyar zeneszerzői gárda egyik legképzettebb tagja, aki ,,Az Két Lovagok" zenéjét irta, nem elsőizben szerepel a Magyar Kir. Operaház szin- lapján. Még élénk emlékünkben van „Az Árva Józsi három csodája", amely mélyről fakadt poézisével és különböző színpadi és zenei alkat­elemek szerencsés egybefoglalásával annakide­jén őszinte elismerésre tartott számot. Kosa György ezúttal más vizekre evezett, ismét uj műfajjal kísérletezett. Keleti Arthurnak, az olasz középkor művészete iránt rajongó költőnek szö­vegére „szerelmetes operabuffa“-t irt három föl­vonásban, hét képben. Azonban ne gondoljunk Haydn, Mozart, Rossini vagy Donizetti vig- operáinak stílusaira. Keleti Arthux a trecentó- beli olasz kisvárost választja commedia deli* ar- te-k stílusában írott — mint maga mondja — archaizáló romantikus játékának színhelyéül. Kosa György viszont elgondolása szerint az olasz hősi operának persziflálási lehetőségét lát­ta meg a szövegkönyvben. Ez tulajdonképen két vetélkedő lovagnak, „az boldogtalan Ray- mondnak és az szerentsés Bertrandnak" vetél­kedését tartalmazza a szépséges Kunigunda her­cegkisasszony kezéért, aki nem tud köztük vá­lasztani. Mindenben oly egyformák, amit mon­danak vagy tesznek, még a véletlen is úgy akar­ja, hogy ugyanazt a szerelmi vallomást tartal­mazó tekerccsel a kezükben járuljanak szivük imádottja elé. Végül is a hercegkisasszony ra­vasz duennája egy holdas éjjelen, amikor Ray- mond lovag részegen hazavetődik, kisértetnek öltözve, a lovag apjának hazajáró szellemeként a Szentföldre küldi őt, hogy a pogányok kezé­ből szabadítsa föl a Szent Sirt. A lovag eleget tesz az intelemnek s mialatt hét éven keresztül a távoli keleten hadakozik, addig Bertrand lovag a duenna ármánya révén boldog férj és hat gyer­mek apja lesz. A visszatérő Raymond lovag pe­dig kolostorban hal meg bánatában. Kosa nyitány helyett mesterien fölépített kó­rus fugatójával intonálja a darab mottóját: „egy (*) Felújítják Komáromban a Marica gróf­nőt. Komáromi tudósítónk jelenti: A komá­romi Katolikus Legényegylet kiváló müked- velőgárdája nagy repriare készül: a Marica grófnő cimü örökbecsű operettet újítja föl. Néhány évvel ezelőtt már nagy sikerrel elő­adták a Legényegylet műkedvelői ezt a da­rabot s most részben uj szereposztással, hus- vét után ismét bemutatják. Az előadást nagy s általános érdeklődés előzi meg. — Hus- vétkor Földes Dezső nyugatszlovenszkói szintársulata játszik Komáromiban néhány napig. Terv szerint főképpen az „Ur katonái" című nagy sikert elért színművet fogja be­mutatni. (*) Lubitsch Ernő Budapesten. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Lubitsch Ernő, a •híres filmrendező táviratban bejelentette, hogy ma éjszaka Budapestre érkezik. Lubitsch azért utazik Magyarországra, hogy felvegye az érintke­zést a magyar irodalmi élet repzerentánsaival. (*) Földes Dezső színtársulata Ipolyságon. Tudósítónk jelenti: Háromévi szünet után meg­érkeztet?: Ipolyságra a magyar színészeik Földies Dezső igazgató vezetése meiHiett. Ipolyságon nincs alkalmas terem a színjátszásra és ezért nem éppen jó üzleti vállalkozás itt színiéiőndá- soikat tartani. Az előadássorozatot „A dorozs­mai szélmalom" cáimü operettel kezditek meg szombat este. A terv,ezeit szerint szinrekerűinek ,.Egy görbe éjszaka" és ,,,É.n és a kisöcsém", majd aiz „Érettségi", a „Ratz bácsi" és a „Há­rom sárkány". (*) Annabella férjével filmez. Parisból jelen­tik: A „Kék brigád" cimü film, amely Francia- országban ikészült, Josef Késsél híres regénye után, pompásan sikerült. A film főszerepét An­nabella játsza és partnere a férje, Jean MuraJt, aki az utóbbi időben nagy filmsikerekre tett szert. A fim többi szereplője is igen jó, többek között olyan sztárok szerepelnek benne, aki a Duvivier-fiilmekben tűnitek ki. (*) Sportszatira-bemutató a szegedi színház­ban. Szegeidről jelenítik: Nagy érdeklődés kísér­te a szegedi Városi Színház csütörtök esti elő­adását, amelyben Bérezel! A. Károly „Sámson és Delíilra" cimü sportszatiráját amutaitbák be. A darab a testi erő túlzott kultuszáról szók Deilii- lát Könyves Tóth Erzsi, a budapesti Nemzeti Színház művésznője alakította, a birkozóbajnok országgyűlési képviselőt Sámson szerepében Mészáros Béla vitte színpadra. Az együttes igen jó volt, a rendezés sikerült. A díszleteket Aha Kovák Vilmos festőművész tervei alapján Szignó With svéd festőnő festette, aki erre az alkalomra repülőgépen érkezett a városba. A szerzőnek és a színészeknek nagy sikerük volt. A KASSAI CAPITOL-MQZGÓ MŰSORA: Keresztes hadjárat. (Cecil B. de Miilllie.) A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: A prágai diák. (Adolf Woklbrück.) nőért szépet tenni és lehullani a zord halál ölé­be". Sikerült és szép a szerelmi kettős és igen hatásosak a groteszkségükben, a bábjátéksze- rüen ható, szinte Ínycsiklandó, zenekari dallam­foszlányok. A kis zenekar, amelyben a külön­leges színekről két szakszofon és két mandolin gondoskodik, inkább illusztrálja és precízen kör- vonalozza az egyes figurák jellemét, de a hege­móniát átengedi a színpadi történésnek. Az éne­kesekre viszont elég kényes föladatokat ró. Igaz, hogy a szereplő gárda nagyszerűen bevált. Lau- risin Lajos, mint Raymond lovag ellenállhatat­lanul kedves komikumával, Kóréh Endre, mint Bertrand lovag joviális humorával olyan címsze­replők, akiknél jobbat már nem is lehet kívánni. Kettősük komoly, magasrendü művészet. Kuni­gunda hercegkisasszony szerepe Halász Gitta ösztönös szinésztehetségét és szép trilláit tette próbára sikerrel. A duenna vulgáris alakjának Bársony Dóra kölcsönzött hamisítatlan reális szint, a városi írnok kabinettfigurájával Malecz- ky Oszkár vitt hangulatot az előadásba, amely­nek prológusát megnyerő közvetlenséggel adta elő Fekete Pál és egyik rögtönzésében nagysze­rűen vizsgázott le Bucz Károly, a budapesti Operaház régi érdemes ügyelője. A stilusdarab igazi vagy erőszakolt atmoszfé­rája nagy részben a drámai miliő megoldásán múlik. Ezen a ponton nem lehet eléggé csodálni a rendező s egyben díszlet- és kosztümtervező ifj. Oláh Gusztáv zsenialitását. Ahogy a keret- szinpadot architektúrájában elképzeli, ahogy tar­talmát száz meg -száz finom nüánsszal tarkított átfogó szempont érvényrejuttatásával megtölti s a derűs színekben lélegző latin középkori vá­roska mindennapi életét a szabályos alakú piaz­zak körül, a színes tornyok alatt életre vará­zsolja: az a preraffaelita korszak műremekeit juttatja eszünkbe. A partitúra szellemes mozza­natait Fleischer Antal karnagy biztos kézzel emelte ki és őszinte lendülettel szolgálta az elő­VARADI MIKLÓS. (*) Két húsvéti operettbemutató Buda­pesten. Budapestről jelentik: Az idei szezon­ban a magyar operett elhallgatott Budapes­ten. A béli hónapokiban úgyszólván egyik színháziban sem játszottak magyar operettet. Az igazi operettévad az idén hús veikor kezr dődik, amikor egyszerre két magyar újdon­ság kerül bérmutatóra. , A Fővárosi Operett- színház husvét szombatján mutatja be Szilá­gyi László és Eisemann Mihály „Mese-áru­ház" cimü operettjét. A librettistának ez a huszonötödik szinipadi müve, a zeneszerző pedig tizedszer jelentkezik a magyar közön­ség előtt. Bársony Rózsi játsza a primadon­na-szerepet és rajta kívül Gomíbaszögi Ella, Kalbos Gyula és ifj. Latabár Árpád kaptak nagyobb szerepeket. Ugyancsak eredeti ope­rettbemutatót ad április 9-én a Városi Szín­ház. Szán rekerül Szilágyi és Dolecskó uj zenésdarabja, amelynek oime „A hetes hu­szárok". A női főszerepet Hointhy Hanna játsza. (*) Uj francia filmet készítenek augusz­tusban a Hortobágyon. Budapestről jelentik: A francia kritika elragadtatással fogadta a Bulyba Tárás cimü filmet, amelynek külső fölvételeit — mint ismeretes — Sárospatakon és a Hortobágyon készítették. A franciák Korda Sándor ajánlatára jöttek Magyar- országra. Párisi lapjelentések szerint Gra- novsky egy másik, most tervbevett fiimijé­nek külső fölvételeit is Magyarországon akar­ja elkészíteni. A francia színészekkel augusz­tusban fog lerándulni a Hortobágyin, ahol a festői részeket akarja fotografálni. Szó van arról is, hogy Granovsky francia társasága a budapesti Hunniába is bevonul egy magyar— francia—angol nyelvű filmmel. 4 (umattyi Ht&mk mtiseea: ÁTLÓN: A panoptikum titka. ALFA: Gilgi, egy közülünk. VIGADÓ: A nyomorultak. URÁNIA: Egy királynő ifjúsága. TÁTRA: Tarzan és társnője. METRÓ: Tarzan és társnője. YMCA: Én voltam Jack Mór timer. LUX: A kozák és a fülemüle. ELEKTRO BIO: A prérik hőse. PALACE: Mi vagyok nélküled. Púl, UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Szombat—vasárnap: Harcra készen. Szombat-vasárnap népelőadásban: Magas iskola. Hétfő—kedd—szerda: Földi mennyország. BIO RÁDIÓ: Szombat—vasárnap: Tarzan és pajtása. Szombat—vasárnap népelőadásban: Nana. Hétfő—kedd—szerda: Az áruló. Srodqlom*Múvészet A Szent Agoston-Társulat közgyűlése Galánta, április 4. A Szent Agoston-Társulat, a szlovenszkói katolikus magyarság könyvkiadó szervezete április 15-én tartja rendes évi köz­gyűlését Érsekujvárott. A közgyűlés előtt dél­előtt fél 10 órai kezdettel a római katolikus plé­bániatemplomban szentbeszéddel kapcsolatos ün­nepélyes istentisztelet leez. A szentmisét a tár­sulat tagjaiért Bognár Gergely gutái plébános, szentszéki tanácsos, a Szent Agoston-Társulat el­nöke, a szentbeszédet Király József csicsói espe­resplébános, intézőbizottsági tag mondja. A köz­gyűlés a Flenger-intézet tornatermében délután 2 órakor kezdődik. Tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. A társulat igazgatójának jelentése. 3. A felügyelő bizottság jelentése. 4. Az 1936. évi költségvetés tárgyalása. 5. A felment­vény megadása. 6. A választmány és a felügyelő bizottság kiegészítése. 7. Esetleges indítványok. Köves Károly: Vidám esetek (Sajó-Vidék Könyvkiadóvállallat, Rozsnyó) Köves Károlyt a PMH olvasótáborának nem kell bemutatni. A nyugalmazott kassai városi főtisztviselő sok Írással szerepelt a magyar saj­tóban és ez a kis könyve nem az első, amelyet meleg érdeklődéssel fogadott a magyar olvasó- közönség. Vidám eseteket mond el benne a kas­sai és a keletszlovenszkói életből. Az esetek nemcsak vidámak, hanem népi szempontból ér­tékes adalékok. A vidámság szemüvegén keresz­tül nézi az embereket és az életet, amolyan szlo­venszkói Wilhelm Busch, aki mindenütt meg­látja, hol van a baj, de nem nézi bajnak, hanem derütkeltő kedvességgel oszlatja el a baj felle­geit. Nagy előnye a könyvnek, hogy anekdótá- san van megírva, nem pedig egyszerűen viccel­ve, tömör a stílusa és az alakok rajza a vázlat- szerűség ellenére biztoskezü. Bölcs és optimista ember Köves Károly, aki kassai, egri és egyéb emlékeiből a legjobbakat szedte elő, hogy meg­mutassa, miként kell nevetni az eleien, amelyet senki se vegyen tulkomolyan. Vidám eseteket mond el az iskolából, a közéletből, a társadalmi életből, egyes embereket névszerint megnevez,; de senkit nem bánt, optimizmusa és derűje si­mogatja az embertársat akkor is, ha ez bekép­zelt, rosszakaratú és ugrásra készül. A 'kis könyv; — a Szent Ágoston Társulat tagilletményei so­rában — szép kiállításban jelent meg. n. p. “ O A magyar zeneszerzők nesztorának ün­neplése Amerikában. Netwyorkból jelentik: Meleg ünneplésben részesítették az amerika; magyarok Serly Lajost, az Amerikában élő magyar zene­szerzőt, aki most töltötte be élete nyolcvanket- tedik évét. Blaha Lujza korának volt népszerű zeneszerzője az idegenbe szakadt magyar muzsi­kus, akinek szerzeményei közül ma is igen sok forog közszájon, anélkül, hogy a mai nemzedék, tudná, hogy szerzőjük él. Tiszteletére Ameriká­ban szerzői estet adtak, amelyen kizárólag az ő kompoziciói kerültek előadásra. O Eredménytelen a rimaszombati emlékmű- pályázat. Rimaszombati tudósítónk jelenti- A ri­maszombati hősök emlékművére kiirt pályázatra beérkezett 25 pályaművet március 21-én bírálta el a kijelölt bizottság. A bíráló bizottság a pálya­művek alapos tanulmányozása után kénytelen volt a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani, mert bár a pályaművek között néhány figyelemre méltó mü akad, a pályázati feltételek előirásai- nak még sem felel meg egyik sem s ennélfogva nem volt módjában a választmánynak sem a di­jak kiadását, sem a kivitelre szóló megbízatás odaítélését javasolni. A bíráló bizottság ehelyett egyhangúlag a pályázat bizonyos kibővítésekkel való megismétlését indítványozta. — A választ­mány a bíráló bizottság döntését elfogadva, in­tézkedett az újabb pályázat kiírása iránt, mely a sajtó utján rövidesen megtörténik. — Az emlék- mübizottság- választmánya ezúton kéri fel a pályá­zókat, hogy pályamüveik elszállítása és a bíráló bizottság által fel nem bontott jeligés levelek átvétele végett ezen közlemény megjelenésétől számított nyolc napon belül intézkedni szívesked­jenek. A határidőn belül át nem vett pályaművek a Gömör Kishonti Muzeumegyesületnek adatnak át minden kötelezettség nélkül, a szerzői jog ép­ségben tartásával. Levelek az emlékmübizottság ügyvezető elnökéhez (Sichert Károly, Rimaszom­bat) cimzendők. O Nagy Etel tánckölteményei. Budapestről írják: A budapesti Zeneakadémia kamaratermé­ben Nagy Etel fiatal táncosnő mutatkozott be uj tánckompoziciókkal. Úgy hatottak, mint a köl­temények és kifejezték a' zenét, amelyből szü­lettek. Chopint, Schubertét, Beethovent, Mus- sorgskit és Bartókot táncolt. Nagy Etel szinte testetlen lebegésében, kezének egy-egy finom mozdulatában átérezni a zene, költészet és tánc ősi egységét. Különösen a műsor első része volt változatos és megkapó, a kosztümök stílusosak és ízlésesek. Ellentétben a görl-tipussal Nagy'Etel izmos kis nő, de ez a kis asszonyi test mindent ki tud fejezni és átszellemültségóben megszépül. Példája annak, hogy ihlet és akarat miképp győ­zedelmeskedik a testen s formálja, mint a nemes j anyagot a szobrász. (Sz. E.) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom