Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-30 / 100. (3949.) szám

1936 április 30, csütörtök. T>MGAIAA\gAARH1RLAI> fftífyeH ida vackaid Az egész köztársaságban szép és meleg időjá­rás uralkodik. A hőmérséklet maximuma he­lyenként elérte a 20 fok Celsiust. — Időjóslat: Északnyugaton a felhőzet növekedése és vala­mivel hűvösebb, egyebütt még változatlanul szép és meleg. — KERESZTÉNYSZOCIALISTA TÉR­HÓDÍTÁS SZLOVÁK VIDÉKEN. A Pös- tyén-környéki Banka községben megalakították az országos keresztényszodalista párt helyi szervezetét. Az alakuló gyűlésen Truchly Ala­jos körzeti titkár tájékoztató beszéde után a hallgatóság nagy lelkesedéssel a következő ve­zetőséget választotta: elnök lett Sztacho Béla, alelnök Tornán Bálint, titkár Lepey József, pénztáros Chalász András, ellenőrök Lepey János és Tornán Paula. — RENDTÖRVÉNYES ÜGY A BESZ- TERCEBÁNYI BÍRÓSÁGON. Tudósítónk je­lenti: Hudák Máté újbányái tisztviselő Orgonás László vendéglőjébe erősen ittas állapotban ál- r. tött be és sértő szavakat használt a csehek és kzlovákok ellen. Feljelentés folytán a beszterce- l-*ányai kerületi bíróság tegnap tárgyalta az rügyet. A kihallgatott tanuk valamennyien iga- ts^lták, hogy a vádlott erősen ittas állapotban evőit, mire a bíróság rövid tanácskozás után 1 <2 enyhítő körülmények figyelembevételével há- m jmheti fogházbüntetésre ítélte Hudák Mátét. — — NYOLC ISKOLA ÉPÜL KÁRPÁTAL­JÁN. Beregszászi tudósítónk jelenti: Az ungvá- ézt országos hivatal tanügyi osztályának előter­jesztésére az iskolaügyi minisztérium ez évben nyolc iskolát építtet Kárpátalján. Az iskolák közül hat ruszin, egy cseh és egy magyar tan­nyelvű lesz. Ruszin iskola épül Feketepatakon, Egresháton, Beregpapfalván, Kövesligeten, Kisannán és Alsóplatinán. Cseh tannyelvű is­kolát Bacsó községben, magyar iskolát pedig a Tiszaháton fekvő Haranglábon építtet az ál­lam. xx Jó ellátási kényelem, gondosság Buda­pesten a Park-nagyszállodában a keleti pálya­udvarral szemben. Leszállított árak. E lap elő­fizetőinek 20 százalék engedmény. — VESZEDELMES ÉLETMENTÉS — PÉNZBÜNTETÉSSEL. Zsolnai tudósítónk je­lenti: Annak idején megírtuk, hogy Klement Fülöp, a zsolnai villamosmüvek mérnöke, Kos- tyánban a vasúti sorompók közé került autójá­val, mivel éppen leeresztés közben akart átha­ladni a pályatesten. Égy mozdony közeledett ve­szedelmesen a sínpáron rekedt autó felé, mire a mérnök teljes erejével nekiirányitotta kocsi­ját a másik sorompónak. Az autó a sorompót szétzúzta és Így az utasok megmenekültek. A bíróság most foglalkozott Klement ügyével és a mérnököt gondatlanságért 400 korona fő és 100 korona mellékbüntetésre ítélte. — MEGVADULT LOVAK NAGYSZOMBAT­BAN. Tuclóeiitónlk jelenti: Tegnap este nagy pánikot okozott Nagyszombat uccám két meg­vadult ló. Altsókorrom/pa községből jött be a gaz­daság igáslovaival Szerafin Imire kocsis és mig a lovakat néhány pillanatra magúikra hagyta az evangélikus ház előtt, azok valamitől megriad­tak és a kocsival együtt keresztül-kasul vágtat­tak a forgalmas Masaryk-ucoán, majd a Stefa- nik-uton lévő népiskola vaskerítésének mentek neki. A lovak a Stetfamik-ut sarkán elgázolták Oprata Ferenc 51 éves újságkihordót. Az újság­árus a fején szenvedett súlyos sérülést, úgyhogy a mentők eszméletlen állapotban szállították be a kórháziba. A kocsis ellen, aki a lovakat őrizet­lenül hagyta, bűnvádi eljárás indult meg. — ELÍTÉLT GYERMEKRONTÓ. Pozsonyi szer­kesztőségünk jelenti: Sandtner Ede 21 éves bazini munkás azzal a váddal került a pozsonyi kerületi biróság elé, hogy erkölcstelen merényletet kísé­relt meg két 12 éves iskolásleány ellen. A biró-| ság Sandtnert szemérem elleni merénylet címén j héthónapi börtönre Ítélte. — A 34. OSZTALYSORSJÁTÉK V. OSZTÁ­LYÁNAK mai húzásán nyertek: 20.000 koronát:! 4874, 46.558, 80.036. — 10.000 koronát: 24.486.! 71.005. 109.764. — 5.000 koronát: 11.031, 13.437, 17.720, 22.593, 23.069, 26.098, 40.185, 45.624, 62.129. 77.768. 97.101, 106.420, 110.373. — 2.000 koronát: 303, 6701, 9208, 9466, 10.760, 13.564, 20.596, 23.054. 23.614, 24.345, 25.197, 29.613, 30.963, 32.867, 35.228, 36.027, 39.516, 40.021, 41.861, 49.792, 51.692, 53.492, 53.961, 56.128. 56.589, 58.993, 61.278, 63.105, 63.326, 64.539, 64.819, 64.910, 66.623, 71.009, 71.358, 71.966, 72.785, 75.763, 75.841, 76.916, 81.177, 86.626, 86.876, 88.832. 91.690, 92.227, 94.262, 98.444, 101.818, 101 *'17, 107.875, 109.842. (Felelősség nélkül.) Vegyen állami jótékonysági sofójegget! I Pót és vétz Is ofsjz qyeti kaphatóit! I Tor tűn or Jeliének ésTse, I Bratislat/a, Lörincbapu u. 17> __ Új abb afrikai bonyodalom Dinasztia-válságot okoz Egyiptomban Fuad halála? A pánizlám mozgalom uj erőre kap ■ ■ ■ Fel virrad Ibn Saud napja Anglia újabb egyiptomi gondjai Pária, április 29. (MTP) Fuad király halála fokozza azokat a bonyodalmakat, amelyek az olasz hadjárat következtében a Földközi tenger partvidékén és Északafrikában támadtak és ren­geteg fejtörést okoznak a Foreign Office min­denható urainak. A pánarab, vagy — ha úgy tetszik — pánizlám nemzeti mozgalom, amelyet valószínűleg Rómából szítanak, csak nemrégiben jelentkezett forradalmi erővel Kairó uccáin, megbuktatta Fuad kormányát és olyan enged­ményekre kényszeritette az angolokat, amelyek­től sokáig fázott Anglia. Fuad halála után a pánizlám nemzeti mozgalom egészen bizonyos, hogy teljes erővel újból fog jelentkezni, mert a trónörökös ugyan angolbarát, sőt egysze­rűen bábu az angolok kezében, hiszen apja halálának hírére angol intézetből vitték haza, — de nagy kérdés, hogy mennyire tud majd megbirkózni azokkal az erőkkel, amelyek Fuad számára is nehézzé tették az uralkodást. Pedig Fuadnak nagy uralkodói erényei voltak, ügyes, körültekintő és erélyes uralkodó volt és azonkívül rendkívül fontos szerep jutott neki angol szempontból a pánarab mozgalommal kapcsolatban. Ezt a szerepet előreláthatólag nem fogja tudni betölteni a fiatal uralkodó, akit ha­zájában alig ismernek s aki nem is rendelkezik azokkal a titkos kapcsolatokkal, amelyek atyját a pánizlám mozgalom kulisszái mögött álló ha­talmasságokhoz fűzték. A dinasztia-alapítás nehézségei Fuad halála könnyen dinasztia-krízist idézhet elő Egyiptomban, ami, enyhén szólva, kínos za­varba ejtené az angolokat. A dinasztiát, amely­nek Fuad kilencedik uralkodója volt, Mehmed Ali alapította, amikor az albániai Kavallából Egyiptomba érkezett és nem éppen kesztyűs kéz­zel, de céltudatosan hozzálátott hatalmának megszilárdításához. A dinasztiaalapitás bölcsőjénél a terror állt őrt, de ha meggondoljuk, hogy a múlt század negy­venes éveiben — amikor Mehmed Ali Egyip­tomban lábát megvetni készült — a Nilus part- V >ke még zü,1"ft török provincia volt, amelyre az 1841-es londoni szerződés értelmében már némi befolyást gyakoroltak az angolok, de azért a hadsereg változatlanul a porta ellenőrzése alatt állott, — sok minden érthetővé válik előttünk t:uad őseinek magatartásából. Az uj dinasztia uralkodása alatt gyors, bár egyoldalú fejlődés­nek indult az ország, Anglia gazdasági és pénz­ügyi befolyása egyre erősödött, sőt amikor er 's arab törzsek lázadása mindgyakoribbá v it, az angol katonai beavatkozás ideje is elérke­zett s ezzel Anglia végkép rátette a kezét Egyiptomra. Arabi pasa fölkelését 1881-ben verték le, amivel az úgynevezett törzsi zendülések korszaka le is zárult, Kitchener pedig 1898-ban erélyes kézzel fojtotta el az úgynevezett mahdista fölkelést, ami az egyiptomi nemzeti mozgalmakat uj meder­be szorította s rövidesen teljesen betorkoltak a pánarab vagy pánizlám mozgalomba, ami Anglia érdekeit, legalább is a világháború előtt, nem túlságosan zavarta. Az angolok politikai pozícióját az is megerő­sítette Egyiptomban, hogy a dinasztia-alapítónak csakhamar súlyos ellentétei támadtak a portával s tekintettel arra, hogy Franciaország törökbarát politikát folytatott, kénytelen volt elfogadni az angolok baráti jobbját, jóllehet pontosan tudta, hogy ennek a barátságos gesztusnak ára van. Mibe került Egyiptomnak az angol barátság? Nem is tévedett. Az angolok rövidesen pre­zentálták is a számlát. De el kell ismerni, hogy legalább is az uralkodó számára, igen elviselhe­tő formában. Az angolok számoltak a keleti uralkodók páratlan pénzéhségével és erről az ol­dalról fogták meg Mehmed Alit is. De az angol gazdasági befolyásnak rövid idő alatt az lett a következménye, hogy a Nilus partvidékének egész gazdasági struktúrája megváltozott. Az ország, amelynek rendkívül fejlett agrárkul- turája volt s természetesen mindig gondoskodni tudott a lakosság ellátásáról, gyapotbirodalommá \ -hozott. A gyapotbirodalom, amire az angol szövőipar­nak szüksége volt, de az egyiptomi parasztnak annál kevésbé, nem tudta többé ellátni a la­kosságot s ma a dúsgazdag termőfölddel ren­delkező Egyiptom népe export nélkül éhen halna. Anglia elsőrangú nyersanyagforrást talált szövőipara számára Egyiptomban és ugyanak­kor India n-1- —menyei számára kitűnő piacot. A baráti tehát nem bizonyult rossz üz­letnek. A szálak, amelyek Angliát Egyiptomhoz fűzték,, az évek folyamán természetesen csak erősödtek. De azért érdekes és tanulságos egy pillantást vetni a módszerre is, ahogyan az an­1 — ÚTI ALMANACH. A napokban jelent meg Szőllős Gyula háromnyelvű úti almanach­ja, melyben számos budapesti és szlovenszkói magyar iró írásai szerepelnek. Ez már a ll~ik évfolyama az ingyen kapható érdekes, három­nyelvű kiadványnak. Epekő-, vesekő- és hólyagkőbete- gek, valamint azok, akik húgysavas sók túlszaporodásában és köszvény- ben szenvednek, a természetes „Ferenc József" keserüviz haszná­lata által állapotuk javulását érhetik el. Az orvosi gyakorlat számos kivá­ló szaktekintélye hosszú megfigyelés alapján megállapította, hogy a Ferenc József víz biztosan és rendkívül kelle­mesen ható hashajtó s ezért pros- tata- és végbél bajoknál, valamint vakbélmütétek után is ajánlják. golok megvetették lábukat Egyiptomban. Első időben úgy látszott, hogy Angliának csak világ- hatalmi céljai vannak és az apró üzletek egyál­talán nem érdeklik. Egyiptomban évekig, sőt évtizedekig szabad­kezet adtak az olasz kereskedőknek, — azért, hogy lejárassák az olaszokat. Sikerült is Egyiptom népét teljesen az olaszok ellen hangolni. Az angolok tisztában vannak a gyarmatosítás technikájával, tudják, hogy az első európai hatalom, amelyik a még szűz piacra ráteszi kezét, mindig túlzásokba esik. Amikor már lejáratták az olaszokat, akkor jöttek a „sze­riőz angol üzleti elvekkel és módszerekkel". S azután ugyanilyen taktikával megkaparintották a Szuez-csatornát is, amely, tudjuk, mennyire fontos az Indiába vezető kereskedelmi ut szem­pontjából. Amikor francia leleménnyel, francia pénzzel, sőt francia erőszakossággal elkészült a csa­torna, a világ élénk ámulatára kiderült, hogy a részvények nagy többsége angol kézen van s hogy az egyiptomi kormány segítségével a tényleges uralmat a csatorna fölött Anglia fogja gyakorolni. Igaz, hogy az utóbbi évek eseményei egyre éle­sebben igazolják, hogy az Indiába vezető útvo­nalnak éppen a Szuez-csatorna egyik legköny- nyebben sebezhető pontja. Úgyhogy Anglia most Trasjordanián és Palesztinán keresztül földhidat akar építeni India és Európa között. (Az angol politika Palesztinában pontosan arra a kaptafára van szabva, mint amit Egyiptomban is követtek az olaszokkal szemben: csak a vak nem látja, hogy ugyanezt a lejáratási taktikát alkalmazzák a zsidókkal szemben is.) Ibn Saud a háttérben Az angoloknak most az a törekvésük, hogy .minél szorosabbra kovácsolják Egyiptom és a többi arab, illetőleg pánizlám világ közötti kap­csolatot. .. uadnak különösen jó kapcsolatai vol­tak az izlám hatalmasságokkal, halála után azonban a probléma sokkal élesebb formában j .kezik. Úgyhogy az angolok régenstanácsot állítanak a fiatal király mellé — s a hatalom a régenstanács kezében lesz. S valószínű, hogy a régenstanács a Wafd-párt befolyása alatt fog állni. Sőt nem lehetetlen, hogy a pánarab mozgalmak vezérének, Ibn Saudnak a napja most virradt föl csak igazán. Mindenesetre bizonyos az, hogy Fuad halála Anglia számára ismét a súlyos problémák egész sorát támasztja föl egy olyan területen, amelyet az olasz háború különben is forrongásba hozott. színház* fiim Kárpátalja fővárosát is meghódította a Szernyei Gyöngy kaláris Három íeít ház íyönyöfhödöü a magyar falu művészi szépségeiben Ungvár, április 29. (Ruszinszkói szerkesztő­ségünktől.) Szombat és vasárnap mutatták be a szernyei magyarok Ungvár közönségének a magukalkotta Szernyei Gyöngykalárist tanító­juk, Balogh Sándor rendezésében. A gyöngykaláris nem képeik sorozata, hanem a falu életének egy darabja. A lánykérőtől a lakodalomig kiséri az ifjú párt, annak szerelmi pajzánságait mutatva be az arató-ünnep, a dör­zsölő, a fonó és a lakodalom keretében, de amelybe belekapcsolódik az egész falu, mert hiszen kettő élete az egész falu élete, kettő örö­me és buja, az egész falu öröme és buja. A káprázatosán szép jelenetek, az a váratlan kiegyensúlyozottság és elképzelhetetlen köz­vetlenség, amellyel és ahogyan ezek a falusi jelenetek kialakulnak a szereplők lelkiségéből, felülmúlnak minden mesterségesen kiállított mű­vészi játékot. A közönség újat kapott, frisset, üdítőt és lé- lekbe markolót. És a közönség megértette a szernyei magyarokat. Két napon át három elő­adásban mind a háromszor zsúfolásig megtöltöt­te a színházat és lelkesen tapsolta a hamisítat­lan közvetlenséggel mozgó szereplőket, akiket ugyancsak meghatott ez a szeretetteljes fogad­tatás. A szernyeiek szombaton délután érkeztek Ungvárra. Az állomáson a Keresztény cserkész- csapat és az Ungvári Aranyérmes Dalárda fo­gadta a vendégeket. A közönség nevében Kö­szörű Károly lelkes beszéddel üdvözölte a szer­nyei magyarokat, majd a Dalárda adott elő egy szép müdalt. Ezt követte a Gyöngykaláris ün­nepélyes bevonulása a városba, vig magyar nó­taszóval a közönség sorfala között, amely me­leg szeretettel fogadta a fekete magyarba és díszes, színes magyar ruhába öltözött férfiakat, leányokat és gyermekeket. Május 3-án, vasárnap Nagyszőllősön lép fel a Gyöngykaláris két előadás keretében. A ma­ga nemében páratlanul álló magyar megnyilat­kozás Ugocsa magyarsága körében is óriási ér­deklődést váltott ki s igy a szernyei magyarok nagyszőllősi fogadtatása szintén igen meleg és szeretetteljes lesz, (*) Hans Albers a lipótvári állomáson. Gal- góci tudósítónk jelenti: A napokban Hans Al­bers, a világhírű filmszínész Berlinből jövet Li~ pótváron utazott át és a néhány percnyi vára­kozási időt arra használta fel, hogy a pálya­udvar perrónján sétált, majd cigarettát vásá­rolt a dohánytőzsdében. A dohánytozsde fiatal tulajdonosnője, aki nagy mozirajongó, rögtön felismerte, autogramot kért tőle és kikérdezte tervei felől. Megtudta, hogy Hans Albers Szó­fiába utazik filmfelvételre egy nagyobb társa­sággal. A híres moziszinésznek csakhamar sok bámulója akadt a pályaudvaron, úgyhogy Hans Albers kénytelen volt elmenekülni és idő elolt beszállni a vonatba. A vonat ablakából míg mosolyogva lebegtetett egy színes kendőt a t:a- fikosnö felé. 7 mmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom