Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-30 / 100. (3949.) szám
Ma: Képes melléklet ^_ 14 Ara Ké 1.20 jtjT j|H* J XV. évf. 100. (3949) szám • Csütörtök • 1936 április 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* , , r évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^4 SzlovenSzkÓÍ 65 rUSZÍTlSzkÖÍ TTiaglJCirság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ?• *7 • • R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja Egyes ssám ára 1.20 K<, vasárnap 2.— K(, A kollektív biztonság főföltétele: a konszolidált Közép-Európa Hodza miniszterelnök expozéja a szenátus külügyi bizottságában ■ A kormányelnök élénken cáfolja, hogy középeuröpai terve Németország elleni éllel birna „Nehéz gazdasági helyzetben vagyunk s minden arra sarkal, hogy kiutat találjunk belőle“ Uj szellemi utak Magyarországon '(*) Uj szellemi magazinokat, folyóiratokat forgatva jólesően állapítjuk meg, hogy sok oldalról szűrődik be egyre élesebb világosság olyan szellemi tájakra, amelyek felett — mi tagadás sokáig „hivatalos félhomály" terjengett. Hivatalos félhomály? — kérdik valószínűleg meghökkenve azok, akik minden ilyen megállapításban valami türelmetlen ellenzékiség politikai agresszióját látják jelentkezni. Nem, ennek a megállapításnak semmiféle politikai éle nincs, mindössze arra utal, hogy a magyar Kultur- élet egyes területein mindeddig hiányzott a bátor kezdeményezés és sokáig kimozdít- hatatlannak látszottak azok a tilalomfák, amelyek körülhatárolták ezeket a tálakat. Most azonban éppen hivatalos helyről, vagy ha nem is egyenesen onnan, de legalább is a legfelsőbb helyek jóváhagyása, sőt nyilván ösztönzése mellett megindult az uj utak és módszerek keresése. Nem véletlen, hogy Budapest az első európai főváros, ahol filmoktatással kísérletet tesznek s talán az sem egészen véletlen, JiP.gy a magyar belügyminiszter híressé vált szombat- helyi beszédét idézik legsűrűbben azok . az irók, akik — mert fávolestek mindig a hatalomtól — a legélesebb formában és leg- türeímetlenebbül követeltek szabadságot az Írott gondolatnak. Babits Mihály ma már ta’án nem számit az úgynevezett baloldalhoz, de Déry Tibor, ha jól tudom, a legszélsőbb balhoz tartozik s Babits után most az ő cikke élén olvasom a belügyminiszteri intelmet az irói szabadságról. Még ha vitába száll is vele, még akkor is feljegy- zésreméltó, jellemző tünetnek kell minősíteni az ilyet. Gyakorlati tudományágak terén is jól- esőn jelentkezik s szemmelláthatóan hivatalos támogatás mellett ez a kezdeményező, újító szellem, amely nem áll meg regi formák felbontásánál, hanem uj szempontokat, uj módszereket iktat be, sőt olyan igazságok kimondásáig merészkedik el, amelyek talán másutt forradalmian hatnának. A magyarországi szellemi élet összes tájain forró zsongásban van a vegetáció, s ha még korai is lenne szellemi reformkorszakról beszélni, de a kibontakozás, távlatnyitoga- tás kísérletei biztatóak és ígéretesek. Mozgásban vannak azok az erők, amelyekről tizenöt évig — valljuk be — még bizakodó lélekkel se tudtunk egyebet gondolni, minthogy egy nagy nemzeti katasztrófa letargiájába fulladtak. Azután történt, ami történt, az élet ment tovább a maga keskenyebb partjai között, háborogva és lázadozva talán, de mégis csak erőket fakasztva. Sajátságos dolog történt Magyar- országon, elsőnek a magyar kultúra mozdult meg. Kár lenne tagadni, sőt méltatlan lenne kerülgetni az igazságot: éveken át súlyos vádak, amelyek elől teljes hallgatásba kellett menekülni, mert minden replika csak a haragos és érteden ellentábort erősítette volna. Ezekben az években volt néhány felvillanásszerü, démonikus erejű megcsillanása a magyar géniusznak, de úgynevezett átfogó, minden területen szorgosan gyomláló és magvető mozgalmak hallgattak. Ami volt, végeérhetetlen vitákba. később viszályokba fűlt. Jobbtól-balig egyre általánosabbá vált a hit irók és alkoFOLYTATASA A 2. OLD. I. HASÁBJÁN Prága, április 20. A szenátus külügyi bizottságának mai ülésén Hodza Milán miniszterelnök expozét mondott, melyben gazdasági és külpolitikai kérdéseket tárgyalt. Rámutatott mindenekelőtt arra, hogy a gazdasági javulás jelei nálunk erősebbek mint a szomszédos államokban. A pénzügyigazgatás — úgymond — tekintélyes sikert ért el szerinte az állami pénztárjegyek 50 százalékos túljegyzésével. Ez olyan siker, amilyennel csak a gazdaságilag és pénzügyileg jól alapozott államokiban találkozunk. .... ... Az adóbevételek emelkedtek Örvendetes javulás mutatkozik az első három hónap adóbevételei terén is. Az egyenes és a forgalmi adó tekintetében ez a javulás részben annak is tulajdonítandó, hogy a pénzügyigazgatás a határidőig teljesített fizetéseknél öit százalékos engedményt adott. Az év első három hónapjában az egyenes adók jövedelme 632 milliót tett, inig múlt esztendőben csak 380 milliót. A forgalmi adó 631 milliót hozott, mig tavaly ugyanazon idő alatt 515 milliót. De a bevétel ott is emelkedett, ahol az engedmények nem jönnek tekintetbe. így a vámbevételek 170 millióra rúgnak a tavalyi 148 millióval szemben. A fogyasztási adóból 389 millió folyt be, tavaly 379 millió, illetékekből az idén 336 milliót nyertünk, tavaly 329-et. összesen 2173 millió folyt be, mig tavaly csak 1772 millió. A többlet tehát 401 millió. A miniszterelnök utal az egyenes adóról szóló novella parlamenti tárgyalására, kifejezi ama reményét, hogy a törvényhozó testületeknek nemcsak az egyenes adókról nyújthat be törvényjavaslatot, hanem egyúttal hozzákezdhet az adóigazgatás rendszeres és szerves reformjához is. A kormány kész az állam- védelem minden konzekvenciájára A miniszterelnök az államvédelmi törvény- javaslattal kapcsolatban megjegyzi, hogy nálunk erősen hittek a békében és abban, hogy a békét könnyelműen senki nem fogja megsérteni. Ezért az állam felkészülése nem volt olyan, amilyennek ma szeretnék. Azonban mindent pótolunk, amit a pacifisztikus jóhiszeműség miatt elhanyagoltunk. Ha valaki föltenné a kérdést, készül-e a kormány a védekezés eshetőségére, válasza igen lenne. Föl vagyunk készülve az összes következmények levonására is. Csak az erősen konszolidált éspedig gazdaságilag, erkölcsileg és katonailag konszolidált állam jöhet tekintetbe, mint sikeres partner, ha arról lesz szó, hogy diplomáciai tárgyalásokkal kell megoldani a mostani nemzetközi helyzetet. A gyenge és nem konszolidált állam semmilyen szereppel nem bir. Szerepre csak olyan konszolidált és erős állam tarthat igényt, amilyen mi akarunk lenni. A kollektív biztonság pillérei A kollektív biztonságnak — folytatta a kormányelnök — igen szilárd s elegendőszámú alapozással kefl bírnia. Ha a biztonságnak kollektív jellegűnek kell lennie, akkor nem elég csak az a pillér, amelyet nyugaton építettek ki s amelynek központja London, Páris, Genf és Belgium, Az sem lenne elég, ha a nyugati pillérhez csak Kelet európa pillérje csatlakoznék Moszkvában. Egy ilyen épület architektonikus szempontból is veszélyben forogna, ha Közép- európában nem állana hasonló szilárd pillén a konszolidált Középeurópa. A mi konstruktív középeurópai tevékenységünknek ez a politikai indokolása. Közép-Európa gazdasági és politikai megszervezése A mi középeurópai koncepciónk — mondotta ezután Hodza —- éppen olyan régi, mint amilyen az államunk, sőt voltaképpen még régebbi, mert hiszen azok, akik a háború előtt és a háború alatt politikai kérdésekkel foglalkoztak, élénken emlékezhetnek arra, hogy a mi figyelmünk a háború alatt főleg arra a kérdésre összpontosult, hogy a leendő önálló államok hogy fognak szervezkedni, hogy egyesült erejük biztonságuknak záloga legyen. Ez volt Masaryk elnök koncepciója Uj Európa cimü könyvében. —■ Közép-Európa államainak megszervezését létük egyik legfőbb kezességének tekintjük mindnyájan. A mai köztársasági elnök és a mai kormány politikája is ezt a tradíciót követi, mely külpolitikánk folytonosságát dokumentálja. Ha az utóbbi időben Közép-Európát illetően konkretebb javaslatok kihangsulyozásával léptünk föl, ez azért történt, mert a nemzetközi viszonyok uj konkretizálást igényeltek és a politikai A kisautaat és a római blokk Elsősorban két nagy egységnek, a kisantant- nak és a római paktum államainak, azaz Ausztriának, Magyarországnak és Olaszországnak a közelebbhozásáról van szó. A két csoport közeledése intenzivebb preferenciális rendszert és annak stabilizációját jelenti. Ha a kereskedelmi és politikai konszolidációhoz akarunk eljutni, akkor ki kell küszöbölnünk a két csoport közötti zavaró mozzanatokat, ki kell mélyítenünk a kereskedelempolitikai kapcsolatokat, ki kell szélesiteni a kereskedelempolitikai alapokat és tartózkodnunk kell a diszkriminációtól. Ha valamelyik dunai állam arra fog törekedni, hogy ezek a kedvezmények kétoldali szerződéseit alakjában biztosíttassanak, akkor ezek a szerződések tartalmukban és tendenciájukban olyanok kell, hogy legyenek, hogy be lehessen illeszteni őket a közös rendszerbe. A kisantaut aktualitások előtérbe tolták Közép-Európát. A kollektív biztonság érdeke, hogy Közép- Európa mint Németország és Szovjetorosz- ország közötti földrajzi egység szervezett és mennél konszolidáltabb legyen s e térben mi, mint állam, aránylag magas kon- szolidáltsággal bírjunk. — E földrajzi egység szervezetlensége, tökéletlensége és ziláltsága beláthatatlan és súlyos válságok csiráit viselné magában. Számunkra általában döntő' szempont, hogy magunknak van szükségünk Közép-Európa szervezettségére. Első elnökünk egy alkalommal azt mondta: „Ha most harmincöt éves lennék, akkor Közép- Európa megszervezésére indulnék/' Számunkra ez útmutatást jelent. Politikai szempontból a mai Európában egy egész sereg válságos mozzanat van, amely zavarólag befolyásolja a gazdasági konszolidációt. Azonban ezek a zavaró mozzanatok sem szolgálhatnak okul arra, hogy ne dolgozzunk a középeurópai gazdasági és politikai konszolidáció előkészítésén. és a római paktum területei közftti tényleges közeledés kereskedelempolitikai tekintetben már megvalósult a prága—bécsi vonalon két oly állam között, amelyek közül az egyik a kis- antantboz, a másik a római paktumhoz tartozik. Ez a csehszlovák-osztrák kereskedelmi szerződés. Kérdés, hogy ez csak egyszerű kétoldali szerződésnek tekintendő-e. vagy pedig már az egységes közös rendszer felé vezető első lépés. Eddig a párga—bécsi szerződés csak Ausztriát és Csehszlovákiát érinti és sok előfeltételtől függ, hogy akarni fogjuk-e és tudjuk-e majd egy általánosabb rendszer kiindulópontjául megtenni. Ebben az esetben külön tárgyalásokat Fogunk majd kezdeményezni más államokkal, ifry nevezetesen Olaszország mellett Németországgal is. FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulicel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. « • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRfiHfl.
